Fotós képességek

Két 16 megapixeles szelfikamerát kínál a Honor nyitott és csukott használathoz (f/2,2, fixfókusz, első példa lejjebb), és kapásból remek a részletesség, jó dinamika és fehéregyensúly mellett. Ám van a hajlítható telefonoknak egy ügyes trükkje: az előlapi kijelzőt a hátlapi kamerák felé hajtva remek normál látószögű (2. kép) és 2,5x-ös szelfik és portrék lőhetők magunkról (3. kép) úgy, hogy nem kell vakon komponálni. Rengeteg részletet kapunk, bár az erős napfény az arcom mellett az expozíciót is megkapta.

Előlapi szelfi (16 MP), hátlapi normál (12,5 MP) és zoomportré (5 MP)

A kameraszoftver villámgyorsan indul és mindhárom hátlapi egység fürgén fókuszál éjjel-nappal. Minden fontos mód és kézi beállítás adott a nagy felbontást és a dedikált makrókat beleértve, ahogy a félig nyitott állapot sem akadály, hogy a telefon a saját állványa/támasztéka legyen.

Főkamera, 12,5 MP (25 mm, f/1,9, OIS, PDAF)

Kérhető 50 megapixeles fotó némi extra részlettel, ám nincs rá szükség: az automatika 12,5 megapixelén kitűnő a vonalélesség tiszta lencserajzolattal, remek dinamikaátfogással és jellemzően pontos színekkel. A legjobb dolog az algoritmus kamerákon átívelő következetessége, viszont túl sok az élesítés, a textúrakiemelés és a telítettség, ami miatt például az esti, sárgás fővárosi fények hangsúlyosabbak a látottaknál.

Szenzorzoom (12,5 MP), zoomkamera (5 és 20 MP)

A nagyítási helyzet kusza, de versenyképes: a főkamera kapásból jó minőségű 2x-es szenzorzommal indít 12,5 megapixelen (első kép fent), és ment annyi részletet ugyanarról a témáról, mint a 2,5x-ös optikai zoomkamera automata 5 megapixelen (2.). Az optikai nagyítás ezért mondjuk lehetett volna kapásból 3x-os vagy 5x-ös, ám csavart visz a történetbe az itt is elérhető, teljes, ezúttal 20 megapixeles felbontás (3. kép). Ez speciel annyi részletet biztosít, hogy nappal simán ezen a felbontáson rögzíthetne az automatika, viszont este elfogy minden előnye.

2,5x-ös optikai zoom, 5 megapixel (62 mm, f/2,4, OIS, PDAF)

Az 5 megapixelre binnelt képeknek megvan ugyan a felbontáskorlátja, ám éjjel-nappal tűéles minden, elég komoly szoftveres élesítés árán, remek dinamika és egész pontos színek mellett. Szóval nem is rossz a helyzet, az ultraszéles pedig kifejezetten jó.

Ultraszéles kamera, 12,5 megapixel (13 mm, f/2, autofókusz)

Az 50 megapixeles példa újfent felejthető: helyette az automatika 12,5 megapixelen szállít minőségi és tényleg széles látóterű felvételeket. Ráadásul este sem vérzik el a dolog, sőt: sok csúcsmobilt lepipál az itt látható részletesség az ügyes feldolgozásnak hála. Persze most is van nyoma az élesítésnek és a kiemelésnek, a sarkoknál pedig előfordul lilás elszíneződés, ám ez bőven belefér: csak azért, mert a hajlítás a V2 legjobb trükkje, még remek fotókat készít, ilyen ultraszéles szupermakrókkal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!