Mit lehet tenni?
Az első és legfontosabb dolog nyilván az, hogy egzotikus hívószámokat ne hívjunk vissza. A scammerek szintén nézik ám a statisztikát, ha egy adott operátor hálózatába indított csali hívásokra nem jön elég visszahívás, akkor továbblépnek másik számmezőre, másik országra. Ezen kívül az ügyfelek jelezhetik a szolgáltatójuknak, hogy mit tapasztaltak, ami segíthet abban, hogy minél hamarabb megtegyék az operátorok a szükséges lépéseket.
[+]
A Telenornál a Mobilarena kérdéseire elég részletesen válaszoltak, a hazai leányvállalatnál ugyanis felkészültek ezekre az esetekre, hiszen nem mostanság kezdődött ez a fajta trükközés, aminek beceneve is van, wangiri. A wangiri egy japán szó (ott indult ez a csalássorozat), azt jelenti, hogy "egy csörgés és leteszik", a hivatalos terminológia egyébként IRSF-ként hivatkozik a módszerre (International Revenue Share Fraud), aminek amúgy több ága is van, a wangiri az egyik legtriviálisabb és leginkább elterjedt. A szolgáltatókat tömörítő GSMA-nak van hivatalos állásfoglalása arról, hogy miképp kell ez ellen védekezni, mert a történetben nem csak az ügyfelek, hanem a szolgáltatók is rosszul járnak.
Nem csak a köztes carrier szolgáltatók nézik folyamatosan, hogy miképp alakulnak a hívásforgalmak, hanem a hívásokat indító hálózatoknál is fel vannak készülve. A carrier szolgáltatók általában napi elszámolást használnak, tehát zömmel egy nap után észlelik, ha bizonyos számmezőkre a korábbinál sokkal több hívás érkezik és értesítik a hívásokat kezdeményező szolgáltatót is erről. De ha nem mohó a csaló, akkor direkt olyan számmezőt választ, ami nem durván emelt díjas, csak 10-20%-kal magasabb tarifájú, mint egy átlagos mobilhívás, így több napig is simán tudja művelni a dolgot, mielőtt kiderül, hogy miben mesterkedik.
Ez pedig ilyenkor a megcsörgetős hívásokat kapó, illetve a visszahívásokat indító szolgáltató rendszere sokszor előbb szúrja ki, ha nincs racionális oka annak, hogy miért emelkedik a hívásszám egy külföldi számmező kapcsán (mert lehet olyan oka is, hogy például földrengés történt Tajvanon és sokan keresik a hozzátartozóikat), plusz adott esetben néhány ügyfélpanasz is beesett a témában, akkor tudják tiltani ezeknek a számoknak a visszahívását, így egyébként a saját ügyfeleiket is védik. Sajnos azonban a GSMA-nak egyáltalán nem tagja minden szolgáltató, ezért a központi fellépés elmarad, noha technikai megoldás lenne arra, hogy elvegyék a kedvüket az ezzel a trükkel próbálkozóktól. Az ismert számtartományokról egyszerűen nem kéne az ügyfeleknél végződtetni a hívást, hanem már az operátornál felvehetné ezeket azonnal egy automata, amit bizony ki fognak számlázni a hívó felé. Ezt azonban a GSMA irányelvei sem teszi lehetővé, amelyek szerint egy telefonszámnak a legfontosabb szerepe, hogy mindenhonnan elérhető legyen.
Hogy mekkora veszteséget okoznak a csalók nem csak az ügyfeleknek, hanem a carrier szolgáltatóknak is, arról nincs pontos kimutatás, de nagyságrendek azért vannak. Mintegy 250 ország szolgáltatóit és előfizetőit érinti ez a fajta trükk, több ezer számot használnak megcsörgetésre, becslések alapján egy-egy számról óránként akár több ezer dolláros bevételt tudnak elérni, amíg nem történik meg a tiltás. Egy tavalyi becsült adat már éves szinten több mint 10 milliárdos összegről szól, így nem meglepő, hogy egy csomó informatikai cég fejleszt már olyan analitikai eszközöket az operátorok számára, ami gyorsan észleli a wangirit. Ilyen mondjuk a WeDo Raid Cloud, vagy a Starhome Mach féle Real-Time Anti-Fraud.
Felhasználói szempontból persze az egész történetnek csak egyetlen nagy tanulsága van, hogy ne hívjunk vissza nemzetközi számokat anélkül, hogy nem lenne arról sejtésünk, hogy ki keres bennünket. A jó reflexű olvasóink pedig próbálják meg azonnal felvenni ezeket a hívásokat, mert ezzel okoznak egy kis kellemetlenséget a csalóknak, noha nyilván az automata úgy van beállítva, hogy ilyenkor azonnal bontsa a hívást, de a felépült kapcsolat már bizony pénzbe kerül.
Bog
A cikk elkészültéhez a Telenor szakemberei nyújtottak segítséget.
