Tudás, összegzés

Fontos tudni, hogy az RTOS operációs rendszert futtató készülék beszél magyarul, fordítási hibák kis mennyiségben fordulnak csak elő, de szöveges információval eleve alig lehet találkozni, az eszköz leginkább piktogramokon keresztül kommunikál a felhasználókkal. Ettől függetlenül vannak olyan menüpontok, amelyek nem lettek lefordítva, de nem vészes a helyzet. A készülékzárat a szép nokiás időket idézően ok + csillag kombinációval lehet feloldani, a 14 pontot tartalmazó menübe pedig a fenti két gomb bármelyikét megnyomva lehet eljutni. A Mediatek MT6261D rendszerchipnek nem könnyű utánanézni, de ha az ember túr egy picit, akkor azért kiderül, hogy egymagos, ARM7EJ-S RISC processzoros, maximum GPRS-re képes, VGA kamerát, FM-rádiót és Bluetooth 3.0-t kezelő kis lapkáról van szó. Ami roppant takarékos a MediaTek szerint. Nyilván a chipset elég gyorsan mozgatja ezt a kis pixelmennyiséget, a készülék sebességével nincs gond. A névjegyzékbe 1000 ember nevét és számát lehet rögzíteni, extra mezők nincsenek. Itt azért rögtön ki is jön egy nagyon okos funkció, amely ebből a készülékből hiányzik; internetkapcsolat híján a névjegyzéket sehogy nem lehet szinkronizálni, magyarán vagy egyesével beírunk mindent, vagy a SIM-kártyán mozgatjuk az adatokat, amelyek nyilván sokkal kényelmetlenebb megoldások, mint mondjuk egy Google-szinkronizáció. Pontosabban van egy kiskapu, az eszköz ugyanis képes Bluetooth-kihangosítóként is működni, amelynél nincs is hiba, az okostelefonokhoz történő csatlakoztatás villámgyors, Android esetében pedig megjeleníthetjük az okosabb készülék névjegyzékét és hívásnaplóját, előbbiben a keresés ugyan nem működik rendesen, de az adatok azért ott vannak; az egyes embereket pedig akár Bluetooth-on keresztül is átmásolhatjuk a belső memóriába, egyesével. Az tehát viszonylag életszerű, hogy pár perc alatt a legfontosabb számokat átvisszük, a többiekkel pedig nem foglalkozunk.

[+]

A telefonálás elég kényelmetlen az aprócska eszközzel. Nem tudjuk a vállunkkal a fülünkhöz szorítani, a fogása pedig kicsit hasonló érzés, mint az ujjunkat eltartani teázás közben, egyszerűen nem természetes és nem komfortos. A hangerősségre nem lehet panasz, a kis Elari rendesen üvölt, cserébe nem szól túl tisztán, és ugyanez a mikrofonra is igaz, beszélgetőpartnereink minket sem fognak rendesen érteni, ami nyilván amiatt is van, hogy a mikrofon ennél a készüléknél nagyon messze van az ember szájától. Az SMS-írás nosztalgikus érzés, a kiosztás kényelmes, gyorsan és hatékonyan lehet bevinni a karaktereket, ebben nyilván nagy segítséget jelent az átgondolt és funkcionális gombsor. Ezzel ki is végeztük a két legfontosabb funkciót, de vannak mások is; a hívásnaplóban külön-külön nézhetjük meg a bejövő, kimenő és nem fogadott hívásokat, nincs egységes nézet. A hangprofilokat külön helyen lehet kiválasztani, van általános, néma és repülőgépes mód, rezgő nincs, mert a vibramotor hiányzik a készülékből. Csengőhangokból 5 darab áll rendelkezésre, illetve lehetne a memóriakártyán lévő MP3 fájlok közül is válogatni, ha a NanoPhone beolvasta volna az általunk próbált 16 GB-os kártyákat, de erre sajnos nem volt képes, holott elvileg még 32 GB-os kiegészítőket is kezel.

Ebből adódóan a zenelejátszó funkciót sem tudtuk maradéktalanul kipróbálni, de a kézikönyv tanúsága szerint alapértelmezésben a kártyán lévő My Music mappából szemezgetne, de ki lehet választani más mappákat is. Aktív Bluetooth-kapcsolat esetén viszont az okostelefonon lévő zenei kínálat is rendelkezésre áll. A lejátszó fapados, de kihangosítva is szól a készülék, ami nyilván nem egy koncertélmény, de a semminél jobb. Az FM-rádió csak bedugott fülhallgatóval üzemel, van menüpont a kihangosításra, de sajnos nem működik. Pár alapvető funkcióval még lehet találkozni, adott egy nehezen kezelhető, fapados számológép, van egy microSD-re rögzítő diktafon, amivel elvileg még a telefonhívásokat is lehet rögzíteni, de mivel a memóriakártyákat nem ismerte fel az eszköz, ezt nem tudtuk kipróbálni. Az ébresztőben három időpontot lehet megadni, a riasztás kikapcsolt állapotban is megvalósul. Ezek mellett extraként említhető, hogy a fekete hátterű menürendszerben az ikonok színe cserélgethető, illetve van egy Magic Voice Corrector nevű funkció is, amit a kézikönyv nem említ, de valószínűleg arra lenne jó, hogy férfi-, női- vagy gyermekhangot varázsoljunk magunknak. Más funkció papíron sincs, de nem is kéne, ha az eddig felsoroltak jobban működnének. De sajnos nem teszik, ráadásul a 280 mAh-s akkumulátor által nyújtott 4 napos készenlét vagy 4 órás beszélgetési idő is nagyon harmatos, úgyhogy az Elari NanoPhone C számunkra egy újabb értelmetlen készüléknek tűnik. 13 000 forintért lehet kapni klasszikus Nokiákat is, azok legalább nagyjából tudják, amit tudniuk kell. Mókás kis cucc a NanoPhone C, de nem ajánljuk senkinek.

Bocha

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!