- iPhone topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android szakmai topik
- DIGI Mobil
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
ph A szerverpiacra szánt Turin platform, illetve a mobil szintre nevező Strix Point érhető el a főbb partnerek számára.
-
Egyre közelebb a Poco F6 startja
ma Újabb ár/érték csatát nyerhet a Xiaomi almárka.
-
VR játék lesz az Batman: Arkham Shadow (Meta Quest 3)
gp Egyelőre csak egy teaser trailert kaptunk a teljes leleplezésre a Summer Game Festen kerül sor.
-
Mobilarena
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
#16398
And
veterán
Fejlesztő13
#16397
And
veterán
válasz
Fejlesztő13
#16397
üzenetére
"Elvileg 100 m a hatótáv beltéren szerinted nem tud ennyit?"
Egy falak, bútorok, emberek és egyéb akadályok nélküli épületben esetleg
. A saját antennás beltéri wifi-eszközökre megadott hatótávoknak nagyjából semmi közük a valósághoz. Mondjuk nem is nagyon lehet, tekintve hogy a gyártónak gőze sincs arról, hogy te milyen viszonyok között fogod használni. Rá mégis azért írják, mert mi, a felhasználók ezt 'elvárjuk' tőlük..
Egyébként szobán belül, vagy 1-2 helyiség távolságából valószínűleg nem lesz gondod. Nem árt, ha a telefon is ismeri az ad-hoc wifi-módot (esetleg a kártya a szoftveres AP-t), az energiafelhasználás (és egyebek) okán viszont sokkal jobban járnál egy vezeték nélküli routerrel, mint egy kliens-kártyával. -
#16401
And
veterán
Fejlesztő13
#16400
And
veterán
válasz
Fejlesztő13
#16400
üzenetére
"de plusz egy fogyasztó"
Hát ha az asztali géped - ha nem is mindig - csak ezért megy, hogy a netet megossza, az kész ráfizetés. Egy átlagos wifi-router mondjuk 5W-ot eszik, egy asztali PC minimum a tízszeresét, monitor nélkül. Előbbi 7/24 órás működéssel évente 2k forint (és ugye nem kell folyamatosan működnie), utóbbi sokszor tízezres nagyságrend. A wifi-adapterek nagy általánosságban csak az ad-hoc módot ismerik az alap kliens-módon felül, a többi lutri, szoftverfüggő. A telefonok nem tudom hogy állnak manapság az ad-hoc képességgel, de azt amúgy is csak kényszerhelyzetben szokás használni, egy strukturált (AP-t tartalmazó) vezeték nélküli hálózat annál lényegesen hatékonyabb. Ha a későbbiekben még további kliens-eszközök bukkannak fel, a router mégsem lesz olyan felesleges, a kártyát meg kenheted a hajadra. Jó, nem egy óriási költség, de routert sem csak újonnan és drágán lehet szerezni, főleg ha elsősorban mobiltelefonhoz kell.
Kieg.: ebben a topikban azt írják, hogy az ad-hoc módot alapban nem ismeri, de némi bűvészkedés árán esetleg megoldható (hogy bevállalod-e, garanciavesztéssel jár-e, vagy esetleg a te példányodat már ezzel a képességgel kaptad, azt nem tudni). Érdekes módon mobilinternetet gyárilag tud osztani, vagyis AP-funkciót támogat, a vacak ad-hoc módot meg nem. -
And
veterán
-
And
veterán
Milyen típusú kábelt vettél? Mert ha nagyon vékony és/vagy alacsony csillapítású fajta, akkor bizony jelentős többletcsillapítást okoz. A minimum a H155-ös típus, ami ilyen hosszban csatlakozókkal együtt még "csak" kb. 5 dB körüli plusz veszteséget okoz.
"Ja és ha az adapter gyári antennáját teszem rá azzal sincs."
Mármint a hosszú kábel végére?
A csatlakozók nem kontakthibásak? A kábelben nincs szakadás vagy rövidzár (multiméterrel ellenőrizhető)?
Amúgy wireless szolgáltatóhoz csatlakozol vele? Remélem az a yagi valami normális darab, nem Krion![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
..
#16420: Ha minden igaz (bár ez chipset-függő, amiből a Ralink esetén is többféle létezik), a 150 Mbps-es 'lite-n' kártya amúgy is csak egysávos, 5 GHz-en nem megy. -
And
veterán
"Igen vékony kábel."
Mégis: mennyire vékony? Mekkora a külső átmérője? Van rajta valami típusjelzés, felirat? Rövidzárlatot és szakadást megnézted? Amúgy nem csoda, hogy ha valóban kicsi átmérőjű, hogy azzal nem megy semmi. A yagi-t a hosszabb kábel nélkül hogyan csatlakoztatod az adapterre, van saját rövid kábele? Egyáltalán, így hogyan teszed kültérre az antennát??
Ha a saját antennájával - kábel közbeiktatása nélkül - működik, vagy legalábbis lát hálózatokat, akkor nyilván nem a kártya a hibás.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Ha szakadás lenne akkor direkt yagi csatlakoztatásnál kellene jelnek lenni" szerintem"."
Hát, ha a yagit normális pozícióba (az AP irányába) tudod állítani, kültéren, hosszabb koax nélkül is, akkor igen. Csakhogy ha jól gondolom, ennek ugye kicsi az esélye, különben nem vettél volna hosszú kábelt.
Nem lehetne biztosra menni, és keríteni egy szakadásvizsgálót, vagy teszkós ezerforintos multimétert, legalább kölcsönbe? -
And
veterán
Ok, és ugye rövidzár sincs a belső ér és az árnyék között?
Az mit jelent a te olvasatodban, hogy bizonyos módban "érzékeli" az antennát??
Amúgy ilyen vékony és hosszú kábellel nem elképzelhetetlen 10..15 dB csillapítás sem 2,4 GHz-en, még akkor is, ha teljesen hibátlan (ez ugyanis kábeltulajdonság). Tudom, ez nem magyaráz meg mindent, de ilyen veszteséggel egy közepesen jó nyereségtartományú külső antenna is 'semmivé' válhat a kábel másik végén. Ilyen távra normális kábel kell. -
And
veterán
válasz
gabe96
#16448
üzenetére
Az antenna egy (nyitott) rezgőkör, és mint olyan, frekvenciafüggő. Láttál te már középhullámú rádión Yagi-t, vagy URH-műsorvevőn paraboloid-antennát? A tévéantenna totál más sáv(ok)on működik, mint a wifi. A kerozin is üzemanyag, mégsem töltjük benzines autóba.
"annél nagyobb antennát nem fogok találni,"
Miért ne találnál? Wifi-hez is léteznek nagynyereségű antennák (a hullámhosszbeli eltérés miatt könnyen lehetnek nagyobb nyereségűek is, mint a tévékhez való társaik), legfeljebb nem yagi-k, hanem paraboloid-alapúak ([link]). Egy 802.11b/g szabványú AP antenna-aljzatát nem kötögetjük olyan antennára, amelyik nem 2,4 GHz-en működik!
Mod. cXs: "csak wi-fi fogásra alkalmas"
Érdekes fogalmazás. Szóval: egy vezetéknélküli kliens eszköz (mint az USB-s wifi, PCI-os kártya, vagy a notebook-ok beépített wifi-je) azért kliens, hogy egy access point-hoz, vagy wireless routerhez (ami szintén tartalmaz egy belső access point-ot) csatlakozzon. Viszont lehet velük közvetlen (AP nélküli) kapcsolatot is létrehozni egy másik kliens eszköz felé, erre való az ad-hoc mód, melyet minden kliens ismer. Ilyen módon meg lehet osztani egy PC internetkapcsolatát wifi-n, az oprendszer beépített megosztó szolgáltatásának segítségével. De hosszabb távon ez kényelmetlen, sok energiát fogyaszt (ha a gépet csak a megosztás miatt kapcsolod be), így sokkal jobban jársz, ha beszerzel egy wifi-routert, vagy a meglévő mellé teszel egy AP-t.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
kircipeti
#16460
üzenetére
"Ha ezzel az antennaval meg mindig nem lenne okes, akkor esetleg egy ilyet a laptophoz: TL-WN7200ND"
Nem azt mondom, hogy hú, mekkora átverés, de azért: "high power wireless adapter with transmission output power up to 500mw [..]", amiről aztán kiderül, hogy egyrészt ez EIRP-, vagyis antennanyereséggel korrigált érték, másrészt Európában (CE-régió) simán nem igaz, az itt forgalmazott példányok ugyanúgy maximum 20 dBm (100mW) EIRP-teljesítményig mehetnek, mint bármely más, hivatalosan forgalmazott wifi-termék. Merthogy a szabályozás ennyit tesz lehetővé. -
And
veterán
válasz
kircipeti
#16466
üzenetére
Azt a TP-Link antennát mindenesetre több okból sem javasolnám: a specifikált nyeresége eleve soknak tűnik a méreteihez képest, ráadásul kábel nélkül értendő, ami közel 3 dB plusz csillapítást okoz, mert eléggé vékonyka (RG174-es). Ezen felül beltéri kivitelű. Ha az udvar tele van mindenféle árnyékoló dologgal, esetleg még járműforgalom is van rajta, akkor a biztos / stabil megoldáshoz nem úszod a meg a külső antennát, legalább a router oldalán. Ha csak abban a kitüntetett irányban van szükség a nyalábolásra, akkor körsugárzó helyett eleve irányított típust válassz, pl. egy közepes nyereségű (12..15 dBi) panelantennát, és azt se az ablakba, hanem a padlástérre v. tetőre (vagy ha túl magas az épület, akkor fali konzolra) telepítsd úgy, hogy a tiszta rálátás megvalósuljon a kiszemelt épület felé. A kábelvezetésnél törekedni kell a lehető legrövidebb nyomvonalra, és minimum kisebb csillapítású 5 mm-es kábelt használj (pl. H-155) vagy jobbat.
-
And
veterán
válasz
Habraki
#16524
üzenetére
A legtöbb értelmes webes beléptetés titkosított (https) alapon működik. A freemail.hu alapesetben pont nem, de a "biztonságos beléptetés" opciót kijelölve rávehető erre (érdekes, hogy a freemail szimpla esetén nincs ilyen opció, de belépéskor látható, hogy https-t használ). A jelszavaid ebben az esetben biztonságban vannak még nyílt wifi-n is, de a lekért tartalom már nem. Amúgy tényleg van valami diszkrét bája annak, hogy te szeretnél más netjén lógni, de a saját adataid miatt aggódsz
.. -
And
veterán
"Csak annyit találok mindenhol, hogy 100mW lehet 2,4 ghz-en, 200mW pedig 5 ghz-en."
Ebben a formában ez sem igaz teljesen, hiszen a teljesítménylimit függ a felhasználási területtől (mivel ezek közcélú ISM-sávok), esetenként a sáv adott szegmensétől is. De az antennák, splitterek (wifi-hez ?) aztán tényleg nem tartoznak 'állami szabályozás' alá, hiszen ki és miért szabná meg, hogy például milyen antennát használhatunk? Egy antenna önmagában nem lehet szabálysértő, hiszen az egy passzív szerkezet. A sáv olyan szegmensére sincs külön (kültéri) antenna, amely csak beltéri használatra engedélyezett (ez inkább az 5GHz-es tartományra vonatkozik): a készen kapható antennák szokásosan az egész sávot lefedik. -
And
veterán
"antennánként mekkora a kimeneti teljesítmény?"
Ennek így nincs értelme, ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy egy autó kerekenként hány lóerős. 802.11b/g-módban adott pillanatban amúgy is csak egy antenna működhet (antenna diversity), míg full n-módban két párhuzamos rádiófolyamot visz át, kötelezően két antennán.
"a befutónak egy 500mw-os yagival kellen fákkal és néhány tetővel tűzdelt ~600 méteres távot gond nélkül áthidalni."
Egy antennának nincs teljesítménye, csak nyeresége. Az (adó-) teljesítmény az az eszköz határozza meg, amit rákötünk az antennára, az EIRP-értéket pedig (wifi-n erre szól a limit) a kettő - antenna és wifi-eszköz - együtt határozza meg. -
And
veterán
"Mi az a harmonizált sávú működtetés?"
Ezek alapján pontosan az, amit ott leírtak, vagyis: "ha mindkét teljesítmény-típusú mennyiség a saját elválasztó értéke alatt marad". Megadnak egy teljesítményt, amely adott spektrális szélességre elosztható, és ezt a hányadost nem szabad túllépni. Más kérdés, hogy ezeket az egyébként abszolút teljesítményeket ilyen 'egzotikus' formában közölték (-10dBW= 100mW= 20dBm és -20dBW= 10mW= 10dBm), másrészt neked erre - mármint az eszköz által lefoglalt spektrumra - nem igazán van ráhatásod, csak a teljesítményre (az EIRP-re mindenképp, mivel az az antennával befolyásolható).
"Antennának milyen üzemeltetési feltételei vannak?"
Az antenna továbbra is az EIRP-nél jön számításba, mivel a nyereség növekedése (másképp: az irányhatás vagy nyalábolási képesség fokozása) az antenna fő irányában adáskor az EIRP emelkedését eredményezi. Mivel a wifi-eszközöknél a teljesítményhatárt nem a nyers adóteljesítményre értik, hanem az antennával korrigált EIRP-re, ezért az egyes gyártmányokat a tartozék (legyen az integrált, vagy csatlakozós, de saját) antennájukkal együtt vizsgálják EIRP-re a típus engedélyesése folyamán. Lásd például ezt a táblázatot, a jóváhagyott berendezések listájával: [link] (xls, 5MB!). Ebben több routertípust is látni, amelyek épp az engedélyezett limit, 20dBm alatt teljesítenek, nyilván a saját antennáikkal. Ha antennát cserélünk rajtuk egy nagyobb nyereségűre, az azzal jár, hogy az EIRP meghaladja a 20dBm-et, vagyis szabályt sértünk. Csakhogy ez nem (kizárólag) az antenna 'bűne', egy különálló antennára épp ezért nem vonatkozik semmilyen limit, azokat típusra engedélyeztetni sem kell. -
And
veterán
Mielőtt végleg elvesznétek a dolog jogi / etikai vonatkozásaiban, azért egy pillanatra vessük fel azt a hirdetést is. Megkérdezed, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok, majd belinkelsz egy olyan apróhirdetést, amely számszerűen nulla műszaki információt tartalmaz. Oké, a marketinges rizsát sem vitte túlzásba, de sem a típus, sem az antenna, sem az interfész nincs meghatározva. Egyáltalán semmi. Ez így egy kicsit komolytalan.
-
And
veterán
Az előző hsz-ben linkelt netvadászhoz kapcsolódóan: végy egy 802.11g-s USB-s adaptert, lehetőleg olyat, amelyen külső antennához is van csatlakozás: [link], 2700 Ft, készítesz hozzá egy ugyanolyan biquad-antennát, mint amit a netvadászhoz adnak (közel nulla befektetéssel összehozható, de kicsit dolgozni kell vele), 1m H155 kábel (3-400 Ft), RP-SMA csatlakozó (2-300 Ft), és meg is vagy. Ha antennakészítés helyett venni szeretnél egyet készen (pl.: [link]), akkor is megvan az egész 8k-ból.
-
And
veterán
Először is tisztázni kéne már végre ezeknek a wifi-szabványokhoz tartozó, időnként "elméleti értéknek" csúfolt sebességeknek a mikéntjét. Merthogy bármennyire furcsa, ezek nagyon is gyakorlati sebességek, csak éppen a fizikai kódolási szint legalján léteznek. De mivel ezek egy adott módban állandóak (jó vételi jelszintet feltételezve, az auto-fallback, vagyis a csökkenő térerő miatti lassulás hatását itt kizárva, mert az konkrétan lassuló jelzési sebességet takar), jól jellemzik a szabvány teljesítőképességét. Hogy mi ezeket a maximális sebességeket nem látjuk viszont az alkalmazásokban, arról a 802.11 protokoll fizikai szinthez való közelsége, a félduplex működés (pl. időzítések, állandó és nagyon sűrű adás-vétel váltások) és a rengeteg egyéb infó / protokoll egymásba beágyazása tehet.
Mivel az "54" és "300" Mbps az előbbiek értelmében a jelzési rátát jelenti, ezek állandóak maradnak az adott szabványú kliens felé, akármennyien is csatlakoznak az adott elérési pontra (AP vagy router). A kommunikációra fordított idő viszont természetesen megoszlik az egyes kliensek között, így a hasznos átvitel is csökken. De ettől még az eredeti értelemben vett fizikai jelzéssebességek maradnak, amekkorák voltak.
Egyszer egy hozzáértő részéről megérne ez egy jó kis logout-bejegyzést, de elég bonyolult téma, ezért valószínűleg munkaigényes dolog lenne szájbarágós és közérthető módon leírni.
#16752: "Rosszul értelmezed, pont erről beszéltem. Senkit nem érdekel, hogy egy 54es eszköz csatlakozva van a routerhez, főleg ha nem csinál semmit."
Pedig de. Először is: ehhez a routert eleve minimum g-n mixed módba kell állítani, a mixed-mód pedig a régebbi szabványokkal való működőképesség megtartása érdekében mindenképp olyan többletforgalommal jár, amely hátrányos az elvileg nagyobb sebességű módra is képes kliens gyakorlatban elérhető sebességére. Vagyis g-s kliens(ek) jelenlétében az n-szabványú kliens hasznos sebessége a kompatibilitást lehetővé tevő mechanizmus miatt akkor is csökken, ha utóbbi csak egyedül forgalmaz. E lassulás mértéke persze kérdéses, de például b/g-mixed módban is eléggé észrevehető (CTS frame beiktatása), mondjuk a g-s kliens sebessége az eredeti maximumnak a fele lesz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Tetete1
#16783
üzenetére
Igen, észreveszed, ha megnézed a wifi-kliensek listáját a routered státuszoldalán, és idegen IP- / MAC-címeket látsz benne. Mivel a routered a WAN-port felé fordít minden forgalmat, a nyilvános internet felé minden belső kliensnek ugyanaz marad az IP-címe, így természetesen annak is, aki esetleg 'csak úgy' lóg a routereden.
De hogy ez miért probléma még mindig, azt nem értem: beállítasz a routeren és minden vezeték nélküli kliensgépeden egy normális kódolást (minimum WPA PSK + AES), meg egy jó hosszú, lehetőleg értelmetlen karaktersorozatot megosztott kulcsként, és meg van oldva.
#16782: Igen, wifi-kliensnek hívják azt a módot, amellyel egy másik AP-ra vagy routerre tudsz vezeték nélkül kapcsolódni. -
And
veterán
válasz
atesss
#16880
üzenetére
"(gondolom hogy a réz-oxidos reflektor azért kicsit rosszabbul funkcionálhat)."
Kiindultál egy feltételezésből, ami szerintem egyáltalán nem igaz. Saját tapasztalat: 8 éve van a tetőn egy biquad-om, amelynek a tükröző felülete kezeletlen rézlemezből lett kialakítva. Jelentem, semmilyen problémát nem okoz, pedig tuti, hogy oxidált a felülete. Ugyan be lett burkolva üvegszálas nyák hordozóanyagával, de nem teljesen légmentesen. A lakkréteg normál felhordható vastagságban szinte biztosan nem számít semmit. Magát a sugárzót leónoztam. Burkolatnak megfelelhet valamilyen mikróban is használható kajás műanyag doboz, de hogy ezek mennyire bírják az időjárás viszontagságait (különösen az erős UV-sugárzást), azt nem tudom. -
And
veterán
válasz
_ATi_1
#16934
üzenetére
Bár a nyeresége természetesen egyértelmű hazugság (sajnos úgy látszik, az eBay, Vatera, teszvesz, stb. oldalakon aki nem így tesz, az lemarad), de 300m nem túlzottan nagy táv. Ha az optikai rálátás adott (!), szinte bármilyen, kültérre telepített iránysugárzó képes átvinni.
Mod.: az elemszámból és a hosszból következtetve legfeljebb 15..16 dBi nyereségű lehet, lásd: [link].[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
1.) Hálózati csatolók / Intel wifi-csatoló tulajdonságai / TCP-IP protokoll / IP-cím és DNS kiszolgáló címének automatikus kérése.
Nagyon úgy néz ki, hogy kézzel van megadva a wifi adapternek ugyanaz az IP, mint ami elvileg (hisz te is azon a címen kerested) a routeré. Ez azért fel kellett volna, hogy tűnjön, ha már ilyen szépen lekérted az ipconfig-ot.
2.) Lásd az előző pontot
. -
#17000
And
veterán
Claude Leon
#16999
And
veterán
válasz
Claude Leon
#16999
üzenetére
"dB skála szerint ez a 10X teljesítmény kb. 3dB javulás"
(10x-es 'javulás' decibelben is véletlenül épp 10 dB. 3dB különbség nagyjából 2x-es - vagy negatív előjellel 1/2-szeres - arányt jelent.) -
And
veterán
Nézd, ha nincs meg a tökéletes rálátás, örülnöd kellene annak is, hogy ilyen szinten összejött. Az a 15..17 dBm-es 'jel' a nagyságrendjéből következően gondolom inkább jel/zaj viszony (SNR) akar lenni, dB-ben. Előre leszögezem, hogy nincs közvetlen tapasztalatom külső erősítőkkel, de ilyen helyzetben nem is nagyon preferálnám azokat (szerintem az egyetlen értelmes felhasználási lehetőségük az extrém nagy távú összeköttetéseknél van - mindkét oldalon használva -, amúgy meg teljesen illegálisak is, ha ez számít.)
A grid-ed mekkora nyereségű, a szokásos 24 dBi-s, vagy kisebb? A kábeled milyen fajtájú és mekkora hosszban vezeted? Mert inkább e két utóbbi tényezővel lehet javítani a helyzeten, ha még van tartalék. A külső jelerősítő hátulütői:
- A vételen nem feltétlenül segít. Bár a linkelt típus vételirányú erősítéssel is rendelkezik, a jel/zaj viszonyt rontja (zajtényező), így ha az eredeti kliensed vevőfokozata már alapból kellően érzékeny, az eredmény erősítővel akár rosszabb is lehet, mint anélkül.
- A spektrális képet ronthatja, így hiába a nagyobb jelszint, a 'túloldal' vétele nem feltétlenül hálálja meg azt (csomagismétlés, bit-hibaarány romlása okán).
- Az adás-vétel átkapcsolás limitált időtartama miatt a nagyobb sebességű módoknál az erősítő nem feltétlenül működik megfelelően.
Természetesen ezek a hatások nem feltétlenül jelentkeznek minden típusnál, de jónéhány, a neten korábban publikált (műszaki tartalmú, esetleg utánépítésre szánt) leírásnál lehet találkozni velük. Úgyhogy inkább maradj a megnövelt antennanyereségnél, ha van rá lehetőséged, illetve a csökkentett kábelcsillapításnál, ami akár PoE-n át táplált, antenna mellé telepített kliens-eszközt is jelenthet. Különben 15-17 dB SNR nem annyira rossz, feltéve hogy stabil. Kicsit javítva, mondjuk 20..25 dB-nél már egész használható. Ez egyébként nem csak a vételi jel szintjétől függ, hanem attól is, hogy az adott (és a szomszédos néhány) csatorna mennyire 'szennyezett' a környékbeli hálózatok által, ami egy nagyvárosban nem feltétlenül elhanyagolható tényező. -
And
veterán
Akkor sajnos a kábelen / antennán (az extrém nagy méretűeket nem számítva) már nem nagyon tudsz javítani. Ami a topológiát illeti (mert már kissé elvesztettem a fonalat): van egy kliens- vagy repeater-módú (?) routered, és arra hol vezetéken, hol wifi-n csatlakozol? Hol jön a képbe az inSSIDer, a saját kliens gépeden? Mert ha utóbbin a vételi jelszint -80 dBm, akkor már az is csoda, hogy valamennyire stabil a kapcsolat. Ez harmatgyenge. Amúgy meg igaz az előttem szóló véleménye: ha valóban vezeték nélküli jelismétlőként alkalmazod a kliensedet, amely a grid-en lóg, az nem túl szerencsés (no nem a 'frekvenciák' miatt, mert egy jelismétlő nem váltogatja a működési csatornáját), hiszen ilyen esetben a helyi elérést az eredetileg a távoli kapcsolatra szánt és erősen irányított kültéri antenna adja.
"Azonban a ha grid felőli router-re vezeték nélkül csatlakozom, akkor a ping kétszeresére nő, a sávszélesség pedig majdnem a felére csökken [..]"
Hát, jelismétlésnél a működési elvből következően ez teljesen normális dolog.
"Kipróbáltam azt is, hogy ennek a router-nek a lan portjára kötök egy másik routert és ahhoz csatlakozom, de így is ugyanaz a helyzet, ping 2x, sávszél. fele."
Na ilyenkor viszont már nem sima jelismétlésről van szó (mivel szimultán két kapcsolat jön a képbe), ezért ebben az esetben már nem annyira természetes a lassulás, már ha az utolsó kliensen jó a térerő. Ugye ebben az esetben még véletlenül sem azonos (vagy nagyon közeli) csatornán működik a távoli és a helyi elérést biztosító link? A 2,4 GHz-es sávban csak akkor nincs átfedés az egyes csatornák között, ha azok számában a különbség legalább öt. -
And
veterán
válasz
Kolondrum
#17014
üzenetére
A csatlakozó maga szinte elhanyagolható többletcsillapítást okoz, ha jól van szerelve. A kábelé ugye típusfüggő, pigtail-ként pedig a kisebb átmérőjű, ezért nagyobb fajlagos veszteségű kábeleket szokás használni, de 10..15 centi hosszban az sem okoz jelentős csillapítást (nagyságrendileg legfeljebb 0,2..0,3 dB lehet). Viszont ez jelentősen függ attól is, hogy mennyire korrekten sikerül megoldani a kábel felforrasztását a nyákra (lehető legrövidebben felpucolt belső ér, árnyékolás szétfejtés nélküli beforrasztása, kevés ón használata).
-
And
veterán
válasz
vigfer
#17030
üzenetére
"A boltban amikor vettem direkt azt mondták hogy ezzel meg lehet osztani a netet."
Vicces kedvükben voltak, van ilyen.
Ahogy írták be kell szerezned egy vezetékes routert az AP elé, vagy rögtön egy vezeték nélkülit, de akkor az AP-d feleslegessé válik. Wifi-router = vezetékes router + AP. -
And
veterán
válasz
RazoR-DGB
#17033
üzenetére
Jó a tipped de - most szerintem nem annyira meglepő dolgot írok - minden wifi eszköz adó és vevő is egyben, tehát hívjuk inkább kliensnek és AP-nek az állomásokat.
Hogy kell-e konkrétan router, az attól függ, milyen típusú az a 'net' ami a külső antennáról 'jön'. Ha már eleve egy router által megosztott, belsőhálózati címekkel operáló, akkor valóban csak egy ethernet porttal rendelkező kliens kell az antenna felé, és egy újabb AP a helyi megosztáshoz, lehetőleg a kliensétől jó távoli rádiócsatornán üzemeltetve. Viszont ha olyan wireless szolgáltatóhoz csatlakozol, amely egyszerre csak egy kapcsolatot (IP-t) engedélyez, és te több klienst is használsz, akkor meg kell osztanod a bejövő kapcsolatot, így az egyik eszköznek routernek kell lennie. Lehet az a kliens is, ha képes WISP-módra (wlan felőli megosztásra), de lehet a belső elérésre használt AP helyett is wifi-routert alkalmazni (kliens eszköz LAN-port -> kábel -> wifi-router WAN-port). -
And
veterán
válasz
PonPon
#17035
üzenetére
Kezdetnek tisztázzuk le: a 2,4 GHz-es tartomány egy sáv, amelyen belül csatornák vannak kiosztva. Mivel a csatornatáv 5 MHz, a b/g-wifi forgalom által elfoglalt spektrum pedig egy hálózatban - másképp: egy csatornán - legfeljebb 22 MHz széles, ezért a szomszédos néhány csatornával átfedésben van. Ez annyit jelent, hogy 5 csatornányi (vagyis 25 MHz) az a táv, amelynél két hálózat már egyáltalán nem fedi egymást. Mivel 2,4 GHz-en összesen 13 csatorna áll rendelkezésre, egy időpillanatban és egy helyen mindössze három olyan csatornánk van (pl.: 1, 6, 11), amelyek minimálisan sincsenek fedésben. De az átfedés nem azt jelenti, hogy a forgalom teljesen lehetetlenné válik az egyes különálló hálózatokban (sőt még a teljesen azonos csatornán történő működés sem). Létrejöhet lassulás csomagütközés miatt, de sokminden függ attól is, hogy az eltérő hálózatok tagjai milyen térerővel veszik egymást.
-
And
veterán
válasz
Kolondrum
#17038
üzenetére
Ezek szerint a pigtail-kábelt nem kellet beforrasztani, mert a router nyákján is megvoltak ezek a pici (talán U.FL) csatlakozók? Ha igen, akkor hogyan kellett megoldani az eredeti antennák leválasztását? Az USB-s kliensnél az AP iránya merőleges volt a feltett 2408CL antenna helyzetére? Mert a nagyobb nyereség miatt a függőleges nyílása nem túl nagy.
"54 helyett 63dB"
Mármint negatív előjellel és dBm-ben. Első körben ismét az irányhatás lehet érdekes.
(Amúgy meg annak a TL-ANT2408-nak - még akkor is, ha TP-Link - a nyeresége őszintén szólva kissé túlzónak tűnik, pl. egy névleg ugyanilyen teljesítőképességű kültéri típushoz képest: [link]. Utóbbi több, mint fél méter hosszú. Ettől függetlenül nyilván az lenne a természetes, ha a router saját 2-3 dBi-s antennái helyett alkalmazva minimum nagyobb jelet kapj egy ilyennel. Hogy ez miért nem történik meg, tudja a fene. Nem vagyok jós. ) -
And
veterán
válasz
Kolondrum
#17040
üzenetére
Nem félreértés volt, hanem kérdés, amire még mindig csak sejtem a választ. Többször belinkelted azt a bizonyos U.FL <--> RP-SMA pigtail-kábelt, én meg írtam, hogy a forrasztásánál nagyon gondosan kellene eljárni (nyilván abban az esetben, ha a router nyákjára a belső antennák vezetéke forrasztva van). Ha eredetileg is U.FL aljzatok vannak a nyákon, akkor persze azokról simán lecsatlakoztatod a belső antennák kábeleit, majd rádugod a saját RP-SMA pigtail-koaxodat. De még mindig nem egyértelmű, hogy ezt hogyan kellett megoldanod: forrasztással vagy egyszerű átcsatlakoztatással? A #16992-ben ugyan volt egy link, de azon a képen nem sok mindent lehet megfejteni.
"A másik vége pig tail. "
Az, hogy pigtail, annyit jelent, hogy rövid bekötőkábel, de nem utal arra, hogy a végén mi van.
"Egyszerüen levettem és kapta meg az sma véget"
Nagyjából ez az első, amiből a csatlakozóra lehet következtetni. Ezen azért rágódtam ennyit, mert (házilagos, nem túl gyakorlott) forrasztással elég nehéz a korrekt csatlakozást megoldani, egy csomó routertípusnál meg nem áldoznak plusz pénzt ilyen pici csatlakozókra, egyszerűen fixen beforrasztják az antenna felé vezető koaxot.
Az utólag beszerelt pigtail-t kimérted szakadásra és rövidzárra, hogy jól van-e összerakva?
#17041: Ha jól értem, az eleve csatlakozós USB-stickre téve is csak egy darab sz@rnak bizonyult az a TP-Link antenna, ebből következtethetünk a képességeire. Tehát a válasz igen, ha rendes antennákat (vagy akár csak egyet, a router oldalán a diversity-mód elvesztése árán) teszel fel, javulhat a jeled mindkét oldalon, mivel a nagyobb nyereség hatása vételnél ugyanúgy jelentkezik, mint adásnál. Innentől már csak az a kérdés, hogy mit tekintünk rendes antennának. Beltérre körsugárzóból nincs óriási választék, ezek a vacakok - a gyártójuk és ezzel az áruk ellenére - meg láthatóan nem sokat érnek. -
And
veterán
válasz
PonPon
#17061
üzenetére
A 12°-os (± 6°) függőleges nyílás ugyan igaz - már ha az antenna nyeresége is
-, de azért a dolog nem úgy működik, hogy 20°-ra a főiránytól már nem kelt semmilyen térerőt. A nyílásszög a főiránybéli nyereséghez képest -3 dB-es tartományt jelöli. Meg aztán néhányszor 10 m-es vagy 1-200 m-es hatótávhoz erősen felesleges ekkora nyereség, főleg ha a túloldalon is irányított - minimum biquad-szintű - antennák lesznek. Erkélyre különösen nem való egy ilyen. Ha az összes kiszolgálandó kliens 100..120°-on belül található az erkélyről nézve, akár egy biquad is megteszi (pedig annak is csak kb. 45° a hivatalos horizontális nyílása). A lényeg, hogy minden antenna kültéren legyen, ne az ablak / fal síkja mögött, jó rövid kábelezéssel, és az optikai rálátás adott legyen.
Mod: a fenti ábra szerint valóban nincsenek nagy távok, egy kisebb nyereségű panel valóban elegendő lehet az előbbi feltételek mellett, még ha nincs is meg az antennánál az a névleges nyílásszög, amely a 'legszélső' kliensek között mérhető (a legszélső szerencsére a legközelebbi is egyben).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
PonPon
#17066
üzenetére
A neve nyilván fantázianév, nem oszt, nem szoroz. A Kryon-nal nekem rossz tapasztalatom volt (másfajta típussal), azóta kerülöm, de ez - biztosan
- nem jelenti azt, hogy minden antennájuk olyan ócska. Látom, valamiért csak a 'gyári' antennák nyugtatnak meg, de még mindig az a véleményem, hogy ekkora távra megér egy próbát valamilyen megbízhatóbb házi tákolmány is, minden oldalon. Persze ha a készen megvehető típus ára nem akkora probléma, nem szóltam. -
And
veterán
válasz
zölcsi
#17101
üzenetére
Kültéri linkhez - legyen az bármilyen kis távolságú is - ne ilyen vacak beltérre szánt körsugárzót használj (ráadásul épp a közelmúltban fikázták le ebben a topikban, lásd a #17038-tól). Nem erre való. Az a minimum, hogy kültérre vagy a fal síkján kívülre teszed, és inkább valamilyen (szinte a legkisebb nyereségű is elegendő) irányított típus legyen, mindkét oldalon.
A beszúrt linket elrontottad. A "2-es jelerősség" semmitmondó, használd pl. az inSSIDer-t 'térerőmérés' céljára a kliensoldalon. -
And
veterán
Ha a router tud wifi-kliensként működni akkor igen. Csakhogy egy csomó típus nem képes erre. Ha gyárilag nem tudja, akkor esetleg 3rd-party firmware feltelepítésével vehető rá erre, de természetesen nem mindegyikre tehető fel alternatív fw.
(Amúgy meg miért kell tök ugyanazt a kérdést két topikban is feltenni, főleg hogy mindkettő kiemelt, és viszonylag pörgős?) -
And
veterán
válasz
Kolondrum
#17128
üzenetére
Egyrészt - min említették - a térerősség (avagy vételi teljesítményszint) negatív előjellel értendő, másrészt nem dBi (az antennanyereség), hanem dBm. Lehetne még 'sima' dB is pozitív előjellel, ha jel/zaj viszonyt jelölne, ami minél nagyobb, annál jobb. A dBm-re ez szintén igaz, csak annál (a szokásos vételi térerősségek nagyságrendje esetén) nem szabad megfeledkezni a negatív előjelről.
-
#17186
And
veterán
Claude Leon
#17183
And
veterán
válasz
Claude Leon
#17183
üzenetére
("A jelerősség nem minden, már ezen a szinten szól bele a dologba az antenna minősége (VSWR)."
Ehhez két dolog. Az egyik, hogy a rossz SWR igenis visszahat a jelszintre: a visszaverődési veszteség (return loss) és a VSWR oda-vissza számíthatók egymásból (tehát a rossz állóhullámarány okozta többletcsillapítás benne van a kapott jelszintben). A másik, hogy az SWR nem egyfajta antennaminőséget takar, hanem egyszerűen az illesztettségre utal, vagyis alacsonyan tartása szükséges, de nem elégséges feltétel egy jól működő antennához. Ha egy, a wifi sávján működő mérőhidat vagy SWR-mérőt lezárunk egy 50Ω értékű ellenállással, akkor tökéletes, 1:1 arányú SWR-t kapunk, mégsem mondhatjuk el, hogy az a lezárás mennyire "jó antenna", hiszen konkrétan lópikula RF-energiát sem sugároz, az összes betáplált energiát hővé alakítja. De az állóhullámaránya tökéletes..) -
And
veterán
válasz
Hoffer
#17211
üzenetére
"Vaterán találtam 3000Ft-ért 17dbi antennát, gondolom ez elegendő lenne nem?"
Újra és újra: az ilyen vaterás, eBay-es antennanyereségek dBi-értékét nyugodtan megfelezheted, főleg akkor, ha 3000 forintos, kb. 30..40 cm hosszúságú körsugárzókról van szó. Ezek a nyereségértékek egytől-egyig erős túlzások, hogy finom legyek. Meg lehet nézni a neves gyártók >10 dBi-s körsugárzóinak árát, méretét és kivitelét (ezeket kültérre szánják) a netes keresőkkel, csodálkozni fogsz (példák: [link], [link]). -
And
veterán
válasz
DAVID0000
#17227
üzenetére
Kiindulásnak, mert az antennák száma még egyebektől (pl. kétsávos kiviteltől) is függ:
- Egyantennás: legfeljebb b/g-szabványú (ill. MIMO nélküli 'n-lite') lehet, vagy esetleg a-only (5 GHz-es) de ez utóbbi elég valószínűtlen.
- Kétantennás: b/g, diversity-képességgel, vagy b/g/n diversity és MIMO-támogatással az n-szabványhoz.
- Háromantennás: az már szinte biztosan n-es, és visszamenőlegesen b/g-t is támogat.
"Az 1-2 antennások közül is olyat néztem amihez 300M van írva"
Ha '300 megát' támogat, akkor nem lehet egyantennás, mivel ilyen sebességet csak az n-szabvány tud MIMO-val, ahhoz pedig minimum két antenna kell.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Koczka
#17282
üzenetére
Hát ha egyszer 4 dB-lel növeled az antennanyereséged, akkor pontosan 4 dB-lel nagyobb vételi jelszintet (és adáskor ugyanennyivel nagyobb EIRP-t) kapsz
. A nyereség egyébként nem 'sima' decibellel jelölendő, hanem a viszonyítási alaptól függően dBi-vel vagy dBd-vel. Mivel 4 dB-es javulás teljesítményben ~2,5-szeres, feszültségben pedig ~1,58-szoros növekedést jelent, ennyivel kapsz nagyobb jelet. A dB-lel vagy dBm-mel (teljesítményszint) kifejezett érték annyival szemléletesebb, hogy a térerősséget indikáló programok (p. inSSIDer) is dBm-ben jeleznek vissza értéket. A 4 dB-es növekedés pedig dBm-ben is 4 dBm javulást jelent, például -72-ről -68 dBm-re.
A 0 dBi-s antennanyereség - mint kiindulási pont - viszont nem túl realisztikus, a routerek vagy wifi-kártyák nyúlfarknyi (de a dobozon kívül fityegő) antennái is szokásosan 2 dBi körüli nyereséggel rendelkeznek. Ha az adott antenna alapból veszteséges, például nyákon kialakított (mint a vacak USB-s klienseken), akkor lehet igaz. Pár decibel különbség pedig nem sokat dob a vételi minőségen (talán egy picit megbízhatóbbá teheti a kapcsolatot, de ez sok mindentől függ), különösen akkor, ha a vételi térerő (pl. beltéren) nem stabil, ennél a kicsi értéknél sokkal jobban változik az idő függvényében.Mod. #17283: Ezt egy kicsit pontosítsd, ha lehet. Mit jelent például az, hogy "usb-s stick-es net"?
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Koczka
#17291
üzenetére
Nem vevő, hanem kliens, hiszen ad is és vesz is adatcsomagokat.
"Jelenleg egy ilyen vevőt cserélnék le egy ilyenre annak reményében hogy jobban fogja majd a wifi-t, nem tudom hogy van-e értelme?"
Ezt innen én sem tudom megbecsülni. Csak a számokat (érzékenységet, ami mindkettőnél egyforma, ill. az antennanyereséget) tekintve valamelyest számíthat. De egetverő javulást semmiképp se várj, nagyságrendekkel semmi sem fog változni. Ha a kliensgéppel még mozogsz is valamennyit, akkor a helyváltoztatás okozta térerő ingadozás jelentősen nagyobb lehet, mint ez a pár dB-es jelszintemelkedés. Jobb megoldás lehet egy normálisabb antenna, de az ugye a mobilitást és a praktikusságot erősen ronthatja egy hordozható kliensgép esetén.
Jelerősség, jelszint: (vételi) teljesítményszint. Ez egzaktul kifejezhető wattban (illetve törtrészeiben), dBm-ben, adott impedancián megjelenő feszültségben, egyéb egységekben, mind ugyanazt jelenti.
Jelminőség: vétel esetén nem csak a vett jel szintje határozza meg a vétel minőségét (esetünkben bit-hibaarányt, csomagismétlést), hanem egyéb tényezők is, melyek közül a legfontosabb a zaj. Ami lehet, hogy nem is a szó eredeti értelmében vett zaj (természetesen az is előfordulhat), hanem csak a mi kapcsolatunkra zavarólag ható 'idegen' jel. Ezért a nyers vételi jelszintnél sokkal kifejezőbb lehet pl. a jel/zaj viszony (SNR avagy S/N). Azt lehet mihez kötni. Ha egy wifi-eszköz ugyanezt (vagy akár a vételi térerőt) százalékosan jelzi, na az pont nem jelent semmi értelmeset. -
And
veterán
válasz
fatal`
#17415
üzenetére
(Ez megint csak nem ilyen egyszerű kérdés. A hasznos sebességnek semmi köze a rendszer félduplex /ami egyébként igaz/ voltához. Egy irányban történő letöltésnél a visszirányú /nyugta/ csomagok adatforgalma töredéke a fő adatforgalomnak, mégis 20..24 Mbps a hasznos sebesség. Ennek valódi oka a protokoll többlépcsős beágyazottságában, a visszaigazolások szükségességében ill. az adás-vétel átváltásokra és a fizikai közeg felszabadulására szánt időzítésekben van. Erről itt lehet kicsit részletesebben olvasni: [link]. Úgyhogy ez az oda-vissza 27-27 Mbps egyszerűen nem fedi a valóságot.)
-
And
veterán
válasz
gabe96
#17435
üzenetére
1.) Repeater-módban a kétszer kétirányú adatforgalom miatt az elérhető wifi-sebesség feleződik (az AP-kliens kapcsolathoz képest). Hogy alapban miért ennyire lassú a link, az más kérdés, esetleg a gyenge vételi térerő miatt, ami például beltéri szerelés és külső antennák hiányában fordulhat elő.
2.) Ha kábellel kötötted össze a TP-Link kliensedet a Linksys-szel (mint nálad beltéri elérést biztosító access point-tal), akkor elvileg nem nagyon kéne tovább lassulnia a kapcsolatnak, mivel ez már nem klasszikus jelismétlés. Ilyenkor szóba jöhet az a probléma, hogy mindkettő ugyanazon (vagy egymáshoz nagyon közeli, szomszédos) rádiócsatornára van állítva. Ha ez volna a helyzet, akkor minimum 5 csatornányi távolságra konfiguráld a Linksys-t a TP-Link-től (utóbbi működési tartományát ugye nem te szabod meg, hanem a szomszéd AP-ja, amire kliensként csatlakozik). A Linksys - saját kliensgép viszonylatban gondolom nincsenek alacsony vételi szintből adódó gondok. -
And
veterán
válasz
gabe96
#17439
üzenetére
(Először is találd meg az okát az eleve gyenge átvitelnek! Ha a 'szomszéd' konkrétan másik épületet jelent, vagy esetleg köztetek vasbeton fal van, és a router / AP saját antennáit használjátok ilyen célra, akkor nincs min csodálkozni. A kérdés egyszerű: mekkora térerővel veszi a kliensgéped (vagy épp a kliensnek állított routered) a szomszéd hálózatát? Nézd meg egy olyan programmal, amely valamilyen értelmes mértékegységben - értsd: nem százalékban, hanem dBm-ben - közli veled ezt az értéket. Ilyen például az inSSIDer, a régi Network Stumbler vagy hasonló. Ha nincs meg a megfelelő jelszint, esetleg a sáv is zsúfolt más közeli hálózatok jóvoltából, akkor első körben ezen kell javítani.)
-
And
veterán
válasz
bala90
#17514
üzenetére
Kültéri antenna (irányított, de akármilyen kis nyereségű) mindkét oldalra. Ha a szomszédnak a saját lakásán belül is kell a vezeték nélküli elérés, akkor a te irányodban inkább egy újabb külön e célra dedikált AP-vel. Ha a térerő kaka, akkor a repeater nem tud mit kezdeni vele, ugyanis az sem csodaszer.
-
And
veterán
válasz
bala90
#17517
üzenetére
Az eszközök részéről annyi a követelmény, hogy legyen rajtuk antennacsatlakozó, ill. a te oldaladon lévő router ismerje a kliens-módot (bár ez eddig is feltétel volt). A gyártó lényegében mindegy, csak a képességek számítanak, esetleg a 3rd-party firmware-ekkel való kompatibilitás, ha a tiéd nem ismerné a kliens módot. A sima g-szabvány megfelelő, ha nincs túl nagy sávszél-igényetek.
Antennának valami ilyesmi: [link], ha valóban adott a rálátás, akkor a legkisebb / legolcsóbb is megteszi, de mindenképp a fal síkján kívül illene szerelni, a lehető legrövidebb kábellel. -
And
veterán
válasz
bala90
#17520
üzenetére
"Amit Te ajánlasz, az a mi házunkra menne, ugye?"
Írtam, hogy mindkét oldalra.
"A sávszélesség elosztásra esetleg valamilyen megoldás létezik?"
Egyszerű soho-kategóriás routereknél (és firmware-eknél) elég ritka a traffic shaping, legfeljebb forgalmi prioritásokat állíthatsz be portszám / szolgáltatás alapján, vagy többé-kevésbé hasznos QoS-t tudsz konfigurálni.
"Lehet nagyon nagy butaság, de én ezt találtam ki: [..]"
Konkrétan az. Az oka már sokszor meg volt említve: a kétantennás (diversity-képes) routereken nem azért van több antenna, hogy azok külön tereket lássanak el. Ha meg n-szabványú (MIMO-s), akkor sem. Ez így nem megy.
"[..] a másikat lecseréljük erre."
Én hasonlóakat linkeltem, csak volt köztük olcsóbb is. Mellesleg az nagy valószínűséggel egy szimpla biquad, egyszerűen utánépíthető, komplett leírás is van róla (pl.: [link]).
"A korábban említett eszköz megteszi?"
Leírtam a követelményeket, utánanéztél? A TL-WA901ND gyárilag multifunkciós, de a 802.11n támogatás okán túlzás, annak a sávszélességének a kihasználásához nem elegendő egyetlen antenna. A kliens-mód egyébiránt nálad csak vezetékes elérést adhat. Ha vezeték nélküli is kell, akkor újabb AP kell (vagy repeater-mód, de az a külső irányított antenna miatt nagyon nem célszerű és/vagy haszontalan megoldás). -
And
veterán
válasz
bala90
#17530
üzenetére
Én nem "adót" meg "vevőt" linkeltem be neked, hanem antennákat, amelyekről megemlítettem, hogy mindkét oldalra illene egy-egy, és azt is, hogy lényegében tökmindegy, melyiket választod, mivel ilyen távra a legolcsóbb is jó lesz.
1.) A szomszéd (A-pont):
- router: a te szempontodból mindegy hogy milyen, akár vezetékes is lehet, de ha wifi-s, akkor is csak a szomszéd saját belső vezeték nélküli elérését biztosítja, neked ahhoz nincs közöd, nem azzal állsz drótnélküli kapcsolatban. Ez osztja a netet, részedről ennyi a feladata.
- AP, amelyre a külső antennát köti, és amelyre te kliensként felkapcsolódsz. Lehetőleg az előbbi megosztó wifi routertől jó távoli rádiócsatornára legyen állítva.
- Kültéri antenna.
2.) Te (B-pont):
- Kültéri antenna.
- Kliens eszköz: multifunkciós router vagy AP formájában, erre csatlakozik az antenna.
Ha vezetékes elérés kell, már meg is vagy, a kliens LAN-portjain a hálózat elérhető.
Ha vezeték nélküli elérés is szükséges, azt ilyenkor nem az előbbi kliens-eszközzel szokás biztosítani, mivel annak egy kültéri, távoli elérést kiszolgáló antennája van. Tehát ilyenkor kell egy újabb AP (vagy wifi-router, de csak AP-ként használjuk, mivel további megosztás szükségtelen), amelyre te is wifi-n tudsz csatlakozni. Ugyanúgy igaz erre, hogy a távoli (A-B pontokat összekötő) routertől távoli csatornán működjön.
Repeater ebben a topológiában nem kell! Az amúgy is felezné a hasznos wifi-sávszélességet.
"Az a biquad vagy mi, az pontosan micsoda? Azzal mit lehet helyettesíteni?"
Leginkább a felesleges pénzkidobást, amit antennára költenél. Amúgy linkeltem, hogy mi is az.
. A saját antennás beltéri wifi-eszközökre megadott hatótávoknak nagyjából semmi közük a valósághoz. Mondjuk nem is nagyon lehet, tekintve hogy a gyártónak gőze sincs arról, hogy te milyen viszonyok között fogod használni. Rá mégis azért írják, mert mi, a felhasználók ezt 'elvárjuk' tőlük..
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
..
.
