- iPhone topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android szakmai topik
- DIGI Mobil
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Egyre közelebb a Poco F6 startja
ma Újabb ár/érték csatát nyerhet a Xiaomi almárka.
-
Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
ph A szerverpiacra szánt Turin platform, illetve a mobil szintre nevező Strix Point érhető el a főbb partnerek számára.
-
Mobilarena
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
A 6m tényleg nem sok, de ezek szerint nem egy helyiségben vannak? A titkosítás különben nyilvánvalóan nem befolyásolja a térerőt, szóval azzal akármikor játszhatsz. A WPA-TKIP meg messze nem a könnyen törhető WEP-kategóriájú, ettől kár tartani. Ha WPA-AES-t is tudsz használni, az a gyakorlatban a WPA2-vel egyenértékű.
A Netgear biztos nem olyan rossz, az a D-Link annál inkább kevésbé szimpatikus, nem a gyártmánya, hanem sokkal inkább a kivitele miatt (USB-pen). Próbáld meg ezt egy USB hosszabbítóval nyíltabb / magasabb helyre tenni, hátha az segít. Ugyanezt az áthelyezést a Netgear-rel is eljátszhatod. -
And
veterán
Szerintem nem kell ehhez feltétlenül bridge. Topológiában ugyanilyen kalpcsolat elérhető AP <-> kliens-híd (NAT nélküli kliens) és WDS <-> WDS segítségével is, már ha azonos alhálózatban szeretnéd látni az összes állomást. Okos routerek alapból tudnak ilyet, némelyik (gyárilag) kevésbé okos meg valóban moddolható ilyen tudásúvá külső firmware-rel.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Ez utóbbi viszont nem a kényelmesebb PSK (pre-shared key), hanem a Radius típusú."
Biztos, hogy nem támogatja a PSK-t? Mert otthon viszonylag kevesen tartanak radius szervert, így pedig nem sok értelme van.
"Kérdés, hogy LAN-on ugyanúgy kel, hogy hálózatot kapjon, vagy WiFi-n veszi a közeli AP jelét, és máris osztja ugyanolyan SSID-n?"
Egy repeater azért vezetéknélküli jelismétlő, mert nem kell neki vezetékes net. Az is típus- ill. firmware-függő, hogy a repeater SSID-jének kötelezően meg kell-e egyeznie az eredetivel. Míg pl. WDS-sel megoldva mindenképp így működik, van olyan megoldás, amelynél ez nem kötelező. A jelismétlés mindenképp felezi a rendelkezésre álló wifi-sávszélességet.
Kliens: ehhez vezetékkel tudsz csak csatlakozni, ha már vezeték nélküli is tudnál, akkor repeaternek hívnák .
"Vajon ilyenkor vezetékes routerrel tovább osztható, amit kiad magából?"
Ehhez már router sem kell, ha már eleve egy routerre csatlakozol a klienssel. Egy álhálózatban lévő eszközökhöz erre a célra switch is megfelel.
"Az AP és a bridge üzemmód közötti különbség nem világos számomra."
AP-re klienssel tudsz csatlakozni, bridge-re pedig egy másik bridge segítségével. De ennek a hálózati topológia szempontjából nem sok jelentősége van, mert egy AP-kliens(híd) kapcsolat éppen úgy össze tud kötni két különálló hálózatot, mint két bridge, vagy két AP (WDS-módban). -
And
veterán
Rejtett SSID-nek hívják, és minden AP / wifi-router támogatja a kezdetektől fogva. Az AP (nem adó!) nem lesz teljesen láthatatlan, hiszen az SSID csak egy része annak a broadcast adatcsomagnak, amelyet azok szabályos időközönként mindenképp sugároznak. Így találják meg a rejtett SSID-jű AP-t a saját klienseik, amelyeknél a kapcsolódáshoz szükséges adatok (kulcs, SSID) már el vannak tárolva. Egyes kliensek képesek lekérdezni a rejtett SSID-jű AP-kat is, csak a hálózat nevét nem mutatják (mivel azt nem veszik), de az AP MAC-címét pl. igen.
-
And
veterán
válasz PeterTDK #7080 üzenetére
Az 5°-os vertikális nyílásszög természetesen nem azt jelenti, hogy azon túl egyáltalán nem lesz jel. Ez a szögtartomány a -3dB -es limitet takarja, vagyis azt, hogy a sugárzóra merőleges iránytól +/- 2,5°-ra eltérve az antennanyereség 3dB-lel, a konkrét típusnál 12dBi-re csökken. Működik nagyobb szög alatt is, csak kevésbé hatásosan. Sajnos a nagynyereségű körsugárzóknak ez a keskeny függőleges nyílásszög az 'ára'. Pontos iránykarakterisztikát is lehet találni, ha nagyon érdekelne a dolog.
Ha túlságosan nagy térszöget kell fedni nagy nyereséggel, akkor azt nem egyetlen AP+antennával szokás megoldani, hiszen az antennák csakis úgy lehetnek egyre nagyobb nyereségűek, hogy a hatásos besugárzott térszögük csökken. Körsugárzóknál pedig kizárólag a függőleges nyílásszöget lehet csökkenteni..#7081: Szerintem a wifi-routert nem 'cable' vagy 'PPPoE' kapcsolatra kell állítani. Ezek a paraméterek a WAN-oldani hozzáférést konfigurálják, Te pedig azt a portot nem is használod. Úgyhogy célszerű lenne ezt úgy, ahogy van, letiltani.
-
And
veterán
válasz Bikkrom #7096 üzenetére
Szerintem az alapfeltevésed rossz. Nem az adapternek kell alkalmasnak lennie a megosztásra, hanem annak a rendszernek, amelynek az adapter is része. Egy wifi-kliens eszköz (mint amilyen az USB-adapter, vagy egy PCI-os wifi-kártya) hardveresen, vagyis önmagában nem alkalmas megosztásra. Olyanra csak egy (wifi-)router képes. Viszont elvileg egy wifi-adapter segítségével is lehet vezetéknélküli elérést varázsolni pl. egy olyan számítógépre, amelyen az ICS-szolgáltatást beállítottad. De úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem az adaptertől függ, ezért szvsz. nincs értelme ennek a "lehet - nem lehet" meccsnek. Mivel a vezetéknélküli kliensek csakis ad-hoc módban tudják egymást elérni, ilyen megosztásnál - ha jól sejtem - mindkét félnek támogatnia kell ezt a módot. A wifi-adapterek, USB-s wlan-stickek esetén ez általában nem probléma, a leggagyibb PC-s kliens eszköz is ismeri ezt. Némely wifi-kártya lehetőséget ad szoftveres AP-módra is. Egy okostelefonnál viszont fogalmam sincs, hogy az ad-hoc mennyire reális. Ennek folyománya, hogy mint az előbbi leírás is emíti, a hálózati (TCP/IP) paramétereket kézzel kell beállítani, nincs DHCP-szerver. Ha a kliens egy PC, ez ugye nem gond.
Úgy tűnik, hogy azt a párezer forint különbséget leszámítva sokkal jobban jártál volna egy wifi-router (vagy miután a vezetékes routered már adott, egy szimpla AP) vásárlásával. Azzal valószínűleg egy csomó kellemetlenségtől és küzdéstől kímélted volna meg magad. -
And
veterán
Igazából alig van jelentősége. Megfelelő titkosítás mellett nem sok vizet zavar, hogy a hálózatod neve látszódik-e, vagy sem. Szkennelésre alkalmas hardver / szoftver amúgy is láthatóvá teszi az AP-t, de akár a kapcsolódó klienseit is. Az SSID nem fog látszódni, de pl. az eszközök MAC-címe igen.
-
And
veterán
válasz hülyegyerek #7151 üzenetére
Ne a hagyományos WPA/WPA2-est válaszd, hanem azok előre megosztott kulccsal kezelt verzióját (WPA PSK vagy Personal), és hozzá lehetőleg AES-t. A PSK módszerhez nem kell Radius szerver, így az ahhoz tartozó beállításokat sem kell kitöltened.
-
And
veterán
válasz VBalu987 #7164 üzenetére
Erre bármilyen oprendszer és kliens képes, amely amúgy meg tudja jeleníteni az elérhető hálózatok listáját, és fel tud csatlakozni pl. az otthoni AP-re, routerre. Másszóval: honnan a rákból tudná a Win, hogy az a nyílt hálózat most a miénk, vagy másé?
Egyébként attól, hogy nincs rajta titkosítás, és nincs rejtve az SSID-je, még nem biztos, hogy 'nyílt' az a hálózat. Például szűrhet MAC-addressre, és akkor máris nem lehet hozzá csatlakozni (legalábbis egy mezei kliensel és a Win beépített szoftverével biztos nem).
"Franciaországban, most nem tudom pontosan, van olyan jogszabály, hogy a wifi accesspoint vagy router adóerejét úgy kell beállítani, hogy a ház falai kívül ne lehessen venni!"
Lehet, hogy van ilyen, de ez elég idétlen dolog: az RF-energiát nem lehet megállítani a falaknál. Hogy oldható meg, hogy a külső falon túl ne legyen térerő, a két közfallal odébb lévő másik szobában meg mondjuk igen? Az ablakokról nem is beszélve: olyat egy eszköz sem tud korlátozni, hogy pl. rálátni kintről az ablakon keresztül, és nem lehet venni a jelét..
Mod. #7165: ez nem csak szoftver kérdés, ehhez már harver sem akármilyen jó. Ráadásul törni egyelőre csak a ma már (pl. épp ezért) ritkábban használt WEP-et lehet, WPA(2)-t szerencsére nem. Feltéve, hogy a megosztott kulcs kellőképp értelmetlen, hosszú kifejezés.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz mhorvat #7199 üzenetére
Pedig egyszerű: struktúrált, vagyis AP-t vagy wifi-routert tartalmazó vezetéknélküli hálózatban a felhasznált rádiócsatornát sosem a kliens szabja meg, hanem az AP (jelen esetben a router), amelyhez csatlakozik. Ezért ha csatornát akarsz váltani, azt a routeren tedd. A kliens majd szépen utánamegy, ha támogatja azt a csatornát. Nálunk és az EU nagy részén az 1-13 csatornák használata engedélyezett.
A Logitech VX Nano egérrel valóban összeakadhat, mivel a specifikációja alapján az is ugyanazt a 2,4GHz-es sávot használja. Ezt az interferenciát a wifi-háló csatornaváltása tényleg befolyásolhatja. -
And
veterán
Azt nem lehet megmondani, hogy mekkora nyereségű antennával lesz jó a kapcsolatod. Az antennanyereség csak az egyik változó a sok közül, amely a jelminőségre hatással van. H155-ös koaxot használva 10..12m hosszban számszerűen 5..6 dB veszteségre kell számítanod 2,4GHz-en. Ha a szolgáltató AP-ja közel van, és az antennát jó helyre (rálátással) szereled, a H155 is jó lehet, bár én ilyen hosszban inkább vastagabb kábelt telepítenék (H500 vagy társai: H1000, H2000, stb).
-
And
veterán
válasz canniball #7265 üzenetére
Ennek igen egyszerű az oka. Nézd csak meg a jelismétlős topológiát:
AP <--> Repeater <--> kliens. A repeater egyszer az AP-val forgalmaz, másodszor a kliens állomással. Tehát ha te valamit letöltesz, akkor annak az adatnak először a repeateren kell megjelennie, azután a te gépeden, mivel a wifi-eszközök félduplex működésűek, és a forgalom minden állomás között ugyanazon a csatornán zajlik. Ha a rádiós sebesség maximális, akkor is legfeljebb a teljes kapcsolat idejének 50%-ában tud a repeater a te gépeddel adatot cserélni. Innen a felezett sávszél, ami eleve csak ideális esetben lehet fele az eredetinek, a gyakorlatban valamivel ez alatt fog maradni. -
-
And
veterán
válasz Woodslave #7285 üzenetére
Mondjuk pl. a MAC-szűrés kizáró ok lehet.
Mod. #7282: 1-2 km-re is oké ez az antenna, 24dBi azért már nem kicsi. Az legalább 60cm nyílású grid vagy paraboloid. De a rálátásnak szinte bizonyosan meg kell lennie a szolgáltató AP-jára! Anélkül ne számíts stabil kapcsolatra ilyen távon, ha egyáltalán összejön. RG213-as kábelt meg ne használj, annak a vesztesége (bár centi vastag) a 2,4GHz-es wifi-sávon ugyanakkora, mint a H155-é. A mai modern 10mm-es kábelek csillapítása (ugyanolyan kábelhosszt feltételezve) viszont feleakkora, mint a H155-ös típusé.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Érdekes téma, ezen már én is agyaltam, de még nem próbáltam ki . De egyáltalán szükség van-e ilyenkor WDS-re? Mi történik, ha az AP-k rádiócsatornáját, SSID-jét és titkosítási algoritmusát (+ a megosztott kulcsokat) azonosra állítjuk? A WDS alapjában az AP-k közötti vezetéknélküli kommunikációt szolgálná, az pedig ebben az esetben hanyagolható. Vagy hiába azonosak a kapcsolat adatai, a link mindig teljesen felépül WDS nélkül, nem egyszerűen 'átadódik'? Egy próbát mindenesetre megérne.
-
And
veterán
válasz AXisBOLD #7319 üzenetére
Az antennák passzív eszközök, a szó eredeti értelmében nem erősítenek jelet. A nagyobb nyereségű sugárzók hatásosabban, kisebb térszögben nyalábolnak, mint a kisebbek. Igaz, a végeredmény hasonló: az effektív kisugárzott teljesítmény és a vett jel szintje is növekszik. Számszerűen annyival, amennyivel az eredeti antennánál nagyobb nyereségű az új. Hogy Neked ez elegendő lesz-e, azt nem tudhatjuk. Egy 30cm-es Yagi 2,4GHz-en kb. 12dBi nyereségű lehet, ha ilyenre váltod ki pl. egy router eredeti 2dBi-s dipólját, 10dB szintnövekedésre számthatsz mind kliens-, mind router-oldalon. Mindenesetre ez nem egy szokásos módja az antennák használatának, ilyeneket inkább kültéren használnak..
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz bLaCkDoGoNe #7335 üzenetére
Kliens v. kliens-híd mód kell ehhez, attól függően, hogy szükséges-e címfordítás a WLAN/LAN közé. DD-WRT biztosan támogatja, még a legkisebb (micro) kiadás is.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Elméletileg egy eszközzel is megoldható lehet, de a külső antennád miatt ezt nem javaslom. A miértjét már leírtam itt (2-es pont). Egy NAT-képes wifi kliens (úgy tudom, ezt hívják WISP-módnak) a vezetékes megosztásra már képes. Ezért olyan routerre van szükséged, amely ezt támogatja, vagy külső firmware-rel (pl. DD-WRT) képessé tehető erre. Ha ezen felül házon belüli wifi-elérést is szeretnél, inkább tegyél e router egyik LAN-portjára egy külön AP-t, a szolgáltatóétól távoli csatornára állítva.
#7369: "Szerintem mikrohullámú net =! wifi!"
Szerintem meg de . Gondolom nem fejlesztettek ki külön szabványt ezért, meg a környékünkön is tele van az éter a szolgáltatók AP-jaival. Más kérdés, hogy a b/g/a-szabványok közül melyiket támogatják. -
And
veterán
Na várjunk, már kezdek elbizonytalanodni, hogy jól gondolod-e. Tehát: a router maga a kliens, az csatlakozik a külső antennához, ill. ezen keresztül a szolgáltatóhoz. Az asztali gépet LAN-kábellel tudod ehhez a routerhez csatlakoztatni, így a wifi-kártyája feleslegessé válik. Viszont a routerhez (hiába wifi) ebben a formában nem lehet vezeték nélkül csatlakozni, mert nem AP-módban működtetnéd. Tehát kell egy plusz AP, amelyet LAN-on rákötsz a routerre és erre az AP-ra lehet házon belül wifi-n kapcsolódni.
-
And
veterán
Mostmár értem, viszont ez esetben neked valójában nem feltétlenül van szükséged routerre. Én azt gondoltam, hogy a tényleges megosztást akarod rábízni, de azt valójában az a gép fogja végezni, amelyik eddig, vagyis a wifi-kártyás asztali PC és annak oprendszere. Általában energiatakarékosság és a kompakt megoldás miatt az ilyesmit teljesen a routerrel szokás ellátni, de azt írtad, hogy nálad a desktop gép amúgy is szinte állandóan megy. Innentől már csak az a kérdés, hogy a Win (?) beépített szolgáltatása támogatja-e a több gépre történő megosztást, vagyis köthetsz-e a LAN-kártyára egy switch-en keresztül több gépet. Ha támogatja, akkor egy szimpla wifi elérési pont (vagyis AP) is elegendő neked. Ha nem, akkor valóban routerre van szükséged, de szerintem nem sok teteje van annak, hogy egy megosztó gép után egy újabb megosztó routert tegyél. Utóbbi esetben inkább elgondolkodnék azon a megoldáson amit korábban írtam, mert azzal valóban az első PC-től független netelérést biztosíthatsz a gépeknek.
-
And
veterán
Hú, úgy látom, ezt messziről kellene kezdeni. A switch csak példa volt, mivel egy vezetéknélküli hozzáférési pont szerepe a wireless világban nagyban hasonlítható a vezetékes switch-hez. Ha a Windows netmegosztása több gépre is képes megosztani (úgy, hogy a második csatolóra, amelyre alapesetben a második PC-t kötnéd, egy switch-en keresztül több gépet teszel), akkor jó neked a sima AP is. Különben nagyjából egy wifi-router = vezetékes router + AP egyben, hogy tiszta legyen.
"ugy tudom az olyen router amibe az ilyen kábelt bele lehet kötni az elég drága"
Tévedés, olcsó routereken is előfordul antennacsatlakozás. Ha nem pont olyan, mint amilyen a Te kábeleden van, azon a megfelelő átmenettel vagy rövid pigtail-kábellel (végein a megfelelő csatlakozókkal) tudsz segíteni. Mert vastag kábeleken az N-csatlakozó gyakori, routereken és kártyákon meg az a mérete miatt nem fordul elő. -
And
veterán
válasz AXisBOLD #7402 üzenetére
Ha csak az egyik állomásra teszel yagi-t, akkor tökmindegy, melyik lesz az, a végeredményre nincs hatással. Egyébként igen, elvileg be kell célozni a másik végpontot, de számíts arra, hogy (mivel irányított az antenna) a nem főirányba eső kliensek térereje gyengülhet, ill. a belső falakról tőrténő visszaverődések miatt ezen az irányon is esetleg módosítani kell. Továbbá ha a kliens helye nem fix, a lakásban mozogva előfordulhat, hogy ezentúl nagyobb jelszint-ingadozásokat tapasztalhatsz, mint eddig.
-
And
veterán
De miért is nem csinálsz vele mást azon kívül, hogy tápot adsz neki? Például, hogy rácsatlakozol LAN-porton keresztül?
Mert az elég kétesélyes, hogy enélkül mit fog művelni a wifi-része. A gyári default beállítások is lehetnek akármilyenek, ha meg valaki már piszkálta, akkor végképp. Márpedig ahhoz, hogy hálózatkereséskor megtaláld egy klienssel, több feltételnek is teljesülnie kell: engedélyezett wifi (ha van lehetőség a letiltásra), AP-mód (ha többfunkciós), hálózatnév megadása és az SSID-szórás bekapcsolása. Ha ezek bármelyike nem adott, nem fogod látni vezetéknélkül az AP-t.
Egy access point IP-címet sem fog kérni a routertől, mivel legjobb tudomásom szerint az AP-k és wifi routerek LAN-oldalon csakis fix IP-re állíthatók be. Egy AP esetén még az sem természetes, hogy DHCP-szerver van benne, bár némelyik valóban támogatja. De emiatt nem kell aggódni, ha a link már megvan, a wireless kliens gép a routertől megkapja a maga címét, ha azon be van kapcsolva a DHCP. -
And
veterán
Ok, ez tényleg lehet dhcp-kliens. Akkor: a wlan aktivitását mutató led világít v. legalább felvillan néha? Nem lehet, hogy olyan csatornára van állítva, amelyet a kliens nem támogat? Mert pl. némely notebook előszeretettel működik csak a 11-es csatornáig, felette nem. Másik klienssel próbáltad? Ha a router ismeri a kliens-módot, vagyis tud állomást keresni, azzal is megpróbálhatod.
-
And
veterán
Egy szóval nem írtam, hogy feltétele lenne, inkább arra utaltam, hogy egyáltalán nem biztos, hogy van benne . Találkoztam régebben 1-2 szimpla AP-vel, azokban nem volt DHCP-szerver, aztán később már nem hagyták ki belőlük. Ami azért nem baj, mert aki csak AP-t (és nem routert) használ, annak se kelljen szenvednie otthoni v. kisirodai körülmények között fix IP-kkel. A másik, hogy eddig nem láttam még olyan egyszerű AP-t, amely LAN-on DHCP-kliens lett volna, ez meg tudja. Eddig az összes routerem / AP-m kézi fix IP-beállítást igényelt a LAN-oldalon. Amelyikben pedig van helyi DHCP-szerver, az gondolom amúgy sem lehet ugyanott kliens..
-
And
veterán
válasz Jégkokó #7524 üzenetére
De létezik, csak nem végleges, "draft". A tervezetek is szépen fejlődnek, verziószámot kapnak, az egyes eszközökre meg jó esetben szépen ráírják, hogy hányas 802.11n draft-ot támogatják. A gyártók néha azt ígérik a későbbiekre nézve, hogy a végleges szabvány megjelenésekor majd szépen kiadnak egy firmware-frissítést, és az eszközük teljesen kompatibilis lesz a véglegessel. Aztán vagy úgy lesz, vagy nem..
-
And
veterán
Nem teljesen jó a kérdés. Először is a PSK-t ne keverjük ide, mert az csak a hitelesítés mikéntjét szabja meg (PSK: előre megosztott kulcs, anélkül pedig Radius-szerver kellene, ami otthoni körülmények között nem jellemző). Amennyire tudom, a WPA és WPA2 között mindössze annyi a különbség, hogy a WPA2-nél már hivatalosan is támogatott az AES-algorítmus, míg WPA esetén elvileg csak a TKIP-et lehetett használni. De van és volt egy csomó eszköz, amely WPA-nál is támogatta az AES-t. Ezért ez már egyenértékű (?) a WPA2-vel.
-
And
veterán
(Jó-jó, de ahogy elnézem, ez nem sokat jelent, ha a passphrase, avagy megosztott kulcs kellően hosszú és értelmetlen, természetesen megfelelően biztonságos algoritmus, pl. WPA-AES. mellett. A rövid és nyilvános SSID ez esetben csak azzal a biztonsági 'hanyagsággal' lenne egyenértékű a részünkről, mintha kinyitnánk egy apró riglit a lakásunkat védő páncélajtón, de a megerősített biztonsági hevederzárat továbbra is bezárva tartanánk. Az általam talált egyik letölthető rainbow-table pl. a leírása alapján egymilliárd hash-t (1 millió passphrase * 1000 SSID = 10^9) tartalmaz, és "alig" 33GB méretű, míg egy tisztességes megosztott kulcs variációinak száma ennél nagyságrendekkel több. Egy 10 hexadecimális számjegyet tartalmazó kulcs már az előbbinél ezerszer több lehetőséget tartalmaz, így még ismert SSID esetén is 1000x akkora helyet igényelne a teljes hash-tábla. Ha pedig az ember már WPA-t használ, akkor könyörgöm, vegye a fáradságot, és pötyögjön be egy minimum 20-25 hexa karakteres kulcsot, aztán kopipésztelje be az összes kliensén . Otthoni körülmények között ez már atombiztos, gyakorlatilag szivárványtábla segítségével a mi életünkben törhetetlen marad. Úgyhogy véleményem szerint is pótcselekvés kategóriájú ez a "hosszú és értelmetlen" SSID, meg a MAC-filtering is. Utóbbival már szívtam a saját hálózatomban, aztán rájöttem, hogy értelmetlen: a saját eszközeim is képesek akármilyen klónozott wlan-MAC használatára, nemhogy azé, akinek direkt ez a célja.)
-
And
veterán
Mondjuk olyat, amilyet egy megfelelő eszköz hálózatkereséskor simán megmutat, mint klienst? Nem kell űrtechnikára gondolni, hogy mást ne mondjak, egy DDWRT-vel felvértezett eszköz simán megmutatja (Wiviz survey menüpont) ezeket, de akár egy Intel-kártyával szerelt notebook is elegendő lehet. Márpedig a MAC-address látható rejtett SSID és titkosított hálózat esetén is. Ezután már csak meg kell várni, míg az adott kliens eltűnik, vagy egyszerűen el kell nyomni (közelebb kell menni az AP-hez és/vagy nagyobb nyereségű antennát használni), és máris mi leszünk az eredeti kliens helyében.
-
And
veterán
válasz mester2 #7696 üzenetére
Mondjuk az antennás topik televan linkekkel, és néhány jótanács is található a wifi-antennákkal kapcsolatban. De itt is nyugodtan nézelődhetsz. Az antenna kialakítását, telepítését nem befolyásolja, hogy milyen wifi-eszközre szánod, de lehetőleg legyen rajta csatlakozó külső antennához.
#7697: A kártyád támogatja a szofveres AP-módot? Némi zavart érzek az erőben, mert az ad-hoc és az AP egymást kizáró wifi-módok. Vagy egyik, vagy másik. Alapesetben, soft AP nélkül csak kliens vagy ad-hoc módú lehet egy wifi-kártya. Az AP egy harmadik mód, az előzőek mellett. -
And
veterán
válasz ATM_automata #7699 üzenetére
Mégis milyen távra kell? Mert ekkora horizontális nyílásszöghöz szinte kizárólag szektor- vagy körsugárzó antennák jöhetnek szóba. Ha kis távra kell, akkor inkább (kisebb nyereségű, olcsóbb) körsugárzó legyen. Ha nagyobb nyereség (>15dBi) kell, akkor szektorsugárzó, azok 120-160°-os nyílásúak, de meglehetősen drágák
Router milyen 'strapát' bírjon? Általánosan megbízható darabokat pl. ebben a topikban szoktak ajánlani (Asus, Linksys, TP-Link, stb). -
And
veterán
válasz ATM_automata #7707 üzenetére
(A linkelt típus jó lehet, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyereségnek is 'ára' van, az pedig a nyílásszög. Mivel szektor- de különösen körsugárzóknál a vízszintes nyílás elég nagy, /utóbbiaknál speciel 360° /, csak úgy érhetnek el ilyen, a karakterisztikájukhoz képest impresszív nyereséget, hogy a függőleges sugárzási szögük elég szűk. Annál a névleg 19dBi-s szektorsugárzónál ez mindössze 10°, mint az adatlapjából kiderül. Tehát ez utóbbi szögtartományba is bele kell férnetek.)
-
And
veterán
válasz ATM_automata #7709 üzenetére
Tény, hogy az optikai rálátás sokat javít a kapcsolat minőségén, nagyobb távú összeköttetésekhez egyenesen nélkülözhetetlen. Annyiban igaza volt a forgalmazónak, hogy ideális feltételek mellett 8..10dBi körüli nyereséggel is nagy távok áthidalhatók, de az sem árt, ha nem csak éppen 'kísérletképpen detektálható', hanem normálisan használható jelet kapunk. A kliensoldali antennáknak szintén jelentős ráhatása van az összeköttetés minőségére, és gondolom a kliens gépek (főleg notebook-ok?) sem lesznek óriási antennákkal felszerelve.
A 10°-os (főirányhoz képest +/-5°) nyílást sem úgy kell elképzelni, hogy a főiránytól 6°-ra eltérve már egyáltalán nem lesz jeled. A megadott határszögnél az eredeti nyereség 3dB-lel lesz kisebb, mint főirányban, azon túl pedig erősen csökken. Az antennához közel jelentősen nagyobb szögeltérésnél is lehet jeled, hiszen ott eleve nagyobb a térerő. Ezért ilyen telepítésnél az antennát lehetőleg úgy kell 'becélozni', hogy a legtávolabbi ellátandó terület a fő sugárzási iránytól kisebb (vagy ha a közelben úgyis marad jel: nulla) szögtávolságra essen. -
And
veterán
válasz lakatosturbo #7715 üzenetére
De bizony, ahhoz kell kigazodnod, ezért az előző infó szerintem nem teljesen fedi a valóságot. WEP-nél ez a tetszőleges szöveg segítségével történő kódgenerálás általában úgy működik, hogy a 'passphrase' mezőbe beírt szövegből a router egy algoritmussal 4 db. kulcsot generál. A látható kulcs hossza a választott erősségtől függően 10 vagy 26 hexa számjegyű lesz, nálad a 128-bites beállítás miatt épp az utóbbi látható. Így sosem a passphrase lesz a tényleges kulcs, hanem az abból generált számsor. Kitöltheted kézzel is a kulcs mező(ke)t, de ezt megkönnyíti a kulcsszavas generálás. A négy lehetőség közül az alsó 'Default Key ID'-vel kiválasztott mezőben megadott lesz az aktuálisan használt WEP-kulcs. Érdekességképp: látható, hogy a megadható kulcshossz nem 64 vagy 128 bit, hiszen egy hexadecimális digit 4 bit hosszúságú. A fennmaradó 24 bitet egy inicializációs vektor nevű változó adja, melynek 'hossza' az egyik oka a WEP alacsony biztonságának.
-
And
veterán
Már úgy érted, hogy egy külön erre dedikált kapcsolóval? Mert a konfig-felületről szinte mindegyiket le lehet lőni, egyéb hardveres megoldásról nem tudok. Mondjuk ha csatlakozós kivitelű, akkor épp az antennáját is letekerheted, bár a közelében még úgy is használható marad .
#7717: Ja, én is hiányoltam nálad a külön 'Generate' gombot, mert eddig minden ehhez hasonló WEP-generálós felületen ott volt..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A PSP támogatja egyáltalán az ad-hoc módot? Nem csak (AP-hez kapcsolódó) kliens lehet, infrastruktúrált hálózatban?
#7726: A hardveres kapcsolóhoz is oda kell menni, nem? Ha meg már úgyis ott vagy mellette, akkor kábellel is rá tudsz csatlakozni. Ha 'okos' firmware-t is rá lehet tolni a routeredre, akkor az is megoldható, hogy időzítve, előre programozott módon kapcsolódjon ki/be a wifi-elérés.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Kicsit utánanéztem, és olyan infókat találtam, amelyek nem ezt támasztják alá. Ez egy PSP-s fórum: [link], amelyen rengeteg hozzászóló írja ugyanazt a véleményt, miszerint a PSP csakis AP-ket fog látni. Az egy dolog, hogy ad-hoc módban PSP-k között lehet adatokat mozgatni vagy multiplayer játékokat játszani, de úgy tűnik, egyébként csak access pointokhoz lehet kapcsolódni. Ha megnézed a PSP kijelzőjét a fotódon, arra is az van írva: "Select the access point to be used". Ennyi a nagy helyzet, és ha ez igaz, akkor az se számítana hibaforrásnak, ha a notebook wifi-adapterét véletlenül g-only módban hagytad volna (ez nem derül ki a képről).
-
And
veterán
Nézd, nem láttam még közelről PSP-t, de azok alapján, amit abban a topikban meg pl. itt láttam, nem fog menni. Az ad-hoc egyébként sem netelérésre van kitalálva, hanem szükséghelyzetben való használatra, mondjuk két notebook között. Eleve egy csomó hátránnyal jár, pl. ad-hoc hálóban általában fix címeket kell beállítanod, mivel nincs DHCP-szerver, lassú a sebesség, nem rejthető az SSID, stb. A PSP-k egymás közötti kommunikációját ez úgy látszik, nem zavarja, megoldották szoftverből, de a netelérést már csak AP-s klienskén támogatják.
A második kérdésedre sem tudom biztosan a választ, de azt igen, hogy - tekintve a wifi-eszközeid számát, meg az eddigi ilyen irányú küzdésedet - mindenképpen jobban járnál, ha beszereznél egy megbízható wifi-routert. Egy csomó probléma elő se jött volna, ha a megosztáshoz routerrel kezdesz hozzá. -
And
veterán
válasz _Petya_ #7735 üzenetére
Ha a TX-power +10dBm és az (adó)antenna nyeresége 24dBi, akkor az EIRP-érték szemléletesen 34 dBm -3dB kábelveszteség = 31 dBm lesz, az pedig nagyobb, mint 1W. A 2,4GHz-es sávon megengedett EIRP csak 20dBm (100mW), az 5GHz-es sáv viszont három szegmensre van bontva, és mindháromra külön szabályozás vonatkozik. Mo.-on az egyik tán nem is használható, a másik kettőben pedig megszabott a kültéri / beltéri használat módja, és az effektív adóteljesítmény (ha jól emlékszem, 20 és 30dBm a limit). Ennek utána kell nézni, de talán ebben a topikban is volt már linkelve.
Az, hogy a túl erős vételi szint "vakíthat", szerintem erős vakítás . Ha az adót és a vevőt közvetlenül, egy kábellel szembekapcsolod, akkor talán. De itt pW..nW-os nagyságrendű bemeneti teljesítményekről beszélünk, és a vevők bemenete általában védve van extrém magas szintek ellen. Így nagy szinteknél maximum túlvezérlődhet, de tönkre nehezen mehet.
#7733: Ezt erősen túlzott reakciónak tartom. Az embereket cseppet sem zavarja, hogy a wifi-nél akár két nagyságrenddel nagyobb adóteljesítményű mobiltelefont szorítanak a fejükhöz napi fél órán át, vagy hosszabb időn keresztül, és ezzel (a lényegesen kisebb távolságot is beleszámítva) a wifi által kapott RF-expozíció több százezerszeresének teszik ki magukat, de az a nyomorult wifi, az káros .. -
And
veterán
válasz _Petya_ #7737 üzenetére
"Tehát akkor jól értelmezem, hogy a fenti képen az RX Power-nek kell -40 és -60 között lennie?"
Természetesen igen, és egyáltalán nem lenne baj, ha mondjuk -40dBm-nél is nagyobb jelet kapnál (1km-nél valszeg. nem fogsz még ).
"A too powerful signal might eventually burn your cards, ( if it's waaaaaaay too powerful)"
Hát igen, de ez a gyakorlatban nehezen fordulhat elő, főleg 1km-es linktávnál. A "nagyon erős" nem túl konkrét érték, de elhiheted, hogy ennek csak valóban extrém esetben van realitása.
#7734: A 'Budget' mezőben még nem a vételi térerőt kapod, hanem gyakorlatilag az EIRP-t (adóteljesítmény - veszteségek /kábel és csatlakozók/ + antennanyereség, logaritmikus egységekben). Az pedig nem árt, ha pozitív. -
And
veterán
válasz _Petya_ #7739 üzenetére
"Ezt át lehet számítani a Budget mezőben található dB értékre?"
Nem, a kettő jelentése más. De miért kéne átszámítani? Az a 'budget' annál a kalkulátornál nem más, mint az EIRP, amire az elsődleges limit vonatkozik, csak ilyen balfék módon nevezték el. Általában a teljesítmény 'maradéka' szokott lenni a budget, vagyis a vevőbe jutó jel teljesítményének és a vevő érzékenységének a különbsége (amíg ez >0, addig a link működőképes). A maximált teljesítménysűrűség azt jelenti, hogy a kisugárzott teljesítményt megadott spektrális szélességre szét kell teríteni. Mivel mindegyik szabványos vezetéknélküli LAN szórt spektrumú átvitelt használ, legalább 20MHz sávszélességű spektrummal, ez wifi-nél automatikusan teljesül, ha az EIRP-t nem léped túl.
Neked kijött 31dBm (= kb. 1250mW) EIRP. Gondolod, hogy bárki zokon fogja venni azt az 1dB többletet, amely ráadásul csak az antenna fő sugárzási irányában látszik? Mert nem nagyon, erre minimális az esély. Pontos érték megállapítása házi körülmények között amúgy is szinte lehetetlen, elég kevés ember számára hozzáférhető egy minimum 6..10 GHz-es kalibrált spektrumanalizátor. A wifi-eszköz megadott kimenőteljesítménye sem pontos érték, általában több dB-t szór a névlegeshez képest. -
And
veterán
Ezt szerintem rosszul tudod. A WDS nem kötelező a jelismétléshez, csak az egyik lehetőség rá, és mindkét (vagy az összes résztvevő) AP-n be kell állítani. Sima repeater-módban (hardvertől is firmware-től függően) csak az ismétlendő első AP MAC-címét és az SSID-t kell megadni ehhez. Van olyan repeater is, amely gyakorlatilag kliensként kapcsolódik az első AP-hez, és egy v. több virtuális AP-n keresztül (akár eltérő SSID-vel és kulcsolási móddal) biztosít újabb elérést más kliensek felé. Ilyen pl. a DD-WRT v24 óta elérhető repeatere.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen TV-t vegyek?
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- További aktív témák...