Új hozzászólás Aktív témák

• #11617 cinemazealot addikt 1 among many #11616

  Új Válasz 2017-11-02 08:06:48 #11617

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  cinemazealot

  addikt

  válasz 1 among many #11616 üzenetére

  "...azt már beláttam, hogy mégiscsak okulnom kell a témában..."

  Sajnos az emberek többsége úgy áll a UPS kérdéshez, hogy "az csak egy az áramszolgáltatóm töketlenségét kompenzálni kénytelen szükséges rossz, próbáljuk meg a legolcsóbban megúszni". Az, hogy mi miért olyan, vagy miért annyi, csak utólag merül fel bennük, amikor azt tapasztalják, hogy van aki elboldogul a 13 eFt-ossal is, van akinek meg nem jó más, csak a százezres.

  Hogy melyik márka megbízható, melyik nem, főként tapasztalati (esetleg piaci) úton ismerhető meg: az APC valóban nagy múltú modell, gyakorlatilag a téma favoritja (nem ok nélkül az egyik legdrágább). De megbízható még az Eaton, a CyberPower, az FSP is, és hát az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják, hogy az olcsóbb kategóriát képviselő Kstar is nagyon jó a fogyasztói (tehát nem feltétlenül a vállalati) piacon. Aki vakon biztosra akar menni, nyilván előbbiek közül választ. Aki viszont úgy gondolja, hogy ami a piacon van, annak kutya kötelessége helytállni (ha nem, akkor az azt értékesítő kereskedő vállalja a felelősséget), az megúszhatja olcsóbban is.

  Aztán érdemes beszélni a jelalak kompatibilitásról. Hiába mindegyik szünetmentes 230 V-ot köhög ki magából, az a 230 V lehet négyszögjellel közelített (más néven kvázi- vagy szimulált szinusz), vagy lehet olyan, mint ami a falból is kijön: szabályos, tiszta szinuszos jelalak. Lehet tippelni, melyik a drágább. Igen, az utóbbi. Ha tehát egy UPS feltűnően olcsó, az valószínűleg kvázi szinuszos, annak meg az a rákfenéje, hogy sok eszköz (pl. számítógépek aktív PFC-s tápja, kazánok keringető szivattyúja stb.) nem képes működni róluk, ezért akik ilyen eszközöket üzemeltetnének, vagy akik bizonytalanok a kinézett UPS és a rákapcsolandó fogyasztók kompatibilitásával kapcsolatban, azoknak célszerű tiszta szinuszost választani. Természetesen ez sem ilyen egyértelmű, hiszen bőven született példa arra (már itt a topic-ban is), hogy a fent említett eszközök elvannak a kvázi szinuszos UPS-ekkel is. Ezért írtuk a topic összefoglalóban azt, hogy "törpölj el azon...". Igen, ez mérlegelést és egyfajta kockázat vállalást igényel, mert jelenleg nem létezik átfogó kompatibilitási táblázat. Viszont ha nem kockáztatsz (vagy nem olvasol vissza, nem kérdezel, nem okulsz a témában), akkor ne is számíts arra, hogy olcsón megúszod.

  Érdemes szóba hozni az üzemmódot is: offline, line interaktív (offline AVR-rel), online. Erről egy nagyon jó kis írás született, amit előszeretettel osztunk meg itt a topicban. A lényeg, hogy a különféle UPS-ek különféle szolgáltatásokat nyújtanak, de ezzel eltérhet a fogyasztásuk, a működési zajtermelésük, fogyasztókkal való kompatibilitásuk is.

  Fontos a teljesítmény is, amit általában VA-ben (voltamperben) adnak meg, noha a fogyasztók teljesítmény felvételét többnyire W-ban (wattban) számítjuk ki. A két érték mégis eltér egymástól, aminek oka a teljesítmény tényező vagy cosφ. Ez már hardcore villanytan, így a részletekbe nem mennék bele, visszakeresve többen is, többször is írtunk róla. Nem nagyon futhatsz lukra, ha a topic összefoglaló szerint a W-os teljesítmény felvétel (hatásos teljesítmény) bő másfél, de inkább kétszeresére méretezed a szünetmentes táp VA-es teljesítményét (látszólagos teljesítmény).

  Az áthidalási idő szintén kritikus paraméter, erről azonban az adott márka adott modelljének adatlapja ír (vagy nem ír) általában egy teljesítmény felvétel-idő görbe formájában. Általános szabály, hogy a névleges teljesítményét néhány (3-5) percig biztosan képes kiszolgálni a jó állapotban lévő akkumulátorokkal felszerelt UPS. Ha ennél hosszabb áthidalási időre van szükség, akkor érdemes bővíthető kapacitású (pl. akku-pakkal vagy további külső akkumulátorokkal bővíthető) modell után nézni, de sokszor az is elég, ha csak egy nagyobb teljesítményű UPS-t vesz az ember... ez azonban nem ad garantált megoldást, hiszen a teljesítmény és a kapacitás nem járnak kéz a kézben, utóbbit pedig sokszor nem is tüntetik fel az adatlapon.

  Az akkumulátorok cserélhetősége, az akku típusa, maga az eszköz szerelhetősége szintén fontos lehet azoknak, akik nem egy egyszer használatos (az akku tönkremenetele után leselejtezendő) eszközt vásárolnak. Ez szintén a kiszemelt modell adatlapjáról, illetve a topic-ban a tapasztalatokra visszakeresve derülhet ki.

  A különböző szünetmentesek kimeneti aljzatai eltérhetnek. Van amelyiken a PC tápokon is látható IEC C14-es, másokon megtalálható az itthon népszerű fali, vagy hivatalos nevén Schuko aljzat is. Ha csak előbbi áll rendelkezésre a UPS hátlapján, nem kell kétségbe esni, kiváló átmenetet képezhet az egyikben kezdődő, de másikban végződő hosszabbítós elosztó.

  És itt a válasz egy újabb népszerű kérdésre: lehet-e hosszabbítót/elosztót dugni a szünetmentesbe? Igen, lehet, persze csak mértékkel és a várható terhelésnek kellő alapossággal utánaszámolva.

  Monitorozáshoz jól jöhet az USB-s kommunikáció is, aminek révén szoftverből látható, milyen állapotban van a UPS (pl. töltöttségi szint, aktuális terhelés, várható áthidalási idő stb.), de ez megfelelő szoftveres támogatással arra is alkalmas lehet, hogy áramszünet esetén a szünetmentes kezdeményezze a rákapcsolt számítógép szabályos lekapcsolását, így megelőzve az adatvesztést vagy a gép tönkremenetelét. Hogy ez megvan-e a kiszemelt szünetmentesben vagy sem, csak az adatlapból (illetve a topic tapasztalatokból) derül ki, utána kell nézni.

  Szokták még kérdezni, hogy melyik szünetmentes alkalmas a rádiófrekvenciás koax (kábeltévé vagy internet) kábel, UTP hálózati kábel vagy telefonkábel túlfeszültség elleni védelmére. Ez szintén az adott modell adatlapjáról derül ki, ahogy az is, milyen szintű ez a védelem (hiszen túlfeszültség lehet 500, de lehet néhány ezer Volt is).

  Érdemes megjegyezni, hogy néhány modell kimeneti aljzatai közül csak néhányat lát el akkumulátoros táplálással, a többit csak túlfesz. védelem védi. Arról, hogy pontosan mely aljzatok használhatóak áramszünet esetén, ugyancsak az adott modell adatlapja/leírása ad tájékoztatást.

  Röviden ennyi.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák