Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • balojazz

    aktív tag

    válasz asdf_ #8528 üzenetére

    Egy (közel) ideális országos elektromos hálózat, ahogy egy rendszerirányító/-üzemeltető elképzeli, valahogy úgy néz ki, hogy a zsinóráram egy jelentős részét lassú, rugalmatlan erőművek állítják elő, legyen a jelük LE (pl atom, szén), a maradékba mehetnek a HMKE-k, napelemfarmok, egyéb időjárásfüggő megújulók, továbbá az ellátásbiztonság miatt a legfontosabb elemek: a gyorsindítású, rugalmas gázerőművek (GyE).(A kivétel a vízerőmű, amely elég rugalmas, alkalmas tárolásra, de nem mindenhol van, aszályban meg az is gyengül, ahogy az atom is lassul). Ezek biztosítják az ellátást, vagyis azt, hogy annyi legyen elhasználva, mint megtermelve. Vész esetén ott az import/export, de az bizonytalan, és sokszor költséges. A mostani elektromos hálózat olyan, hogy erőműtől/nagyfesz szállításról többlépcsős lefelétranszformálással eljuttatja az áramot a végfelhasználókhoz úgy, hogy az utolsó alállomással a fogyasztók viszonylag szűk körét latják el. Ez a hálózat egyszerűen nem alkalmas országos, sőt régiós elosztásra sem, amennyiben a hmke-k betermelését nézzük. Nem alkalmas a hmke-áram (sőt semmilyen áram) eltárolására, pláne nem éves szinten. (Ezért valósidejű a szabályozása.) Egy ilyen hálózaton minél több időjárásfüggő megújuló (pl HMKE) jelenik meg, annál több méregdrága GyE kell (vagy akku, de az is méregdrága), miközben az LE-t is fenntartaani/fejleszteni kell, vagyis a HMKE-k közvetlenül DRÁGÍTJÁK az áramot, MIKÖZBEN még több fosszilis erőműre van szükség (pont azért). Ez jól látszik a német piacon, ahol az atomerőművek lekapcsolásával és a megújulók jelentős térhódításával 2020-2021 fordulója óta folyamatos drágulással 2-2.5-szeresére nőtt az áram ára az előző időszakhoz képest, és jelenleg Európa legdrágábbja. Ha a trendet erősítő háborút tekintjük, csak az ellátás sebezhetősége lényeges ott is, vagyis hogy a hálózat nem készült fel nemcsak a nyugodt és olcsó piaci ellátásra, hanem a sokkokra sem (természetesen). Ekkor persze az ottani háztartások még inkább rákényszerülnek a HMKE-re, mert drága az áram. Annyira, hogy ott már az erkélynapelem is megérős lehet, mert 30-50 cent/kWh esetén már azok a ratyi cuccok is 6-9 év alatt megtérülnek. De akkor persze még több drága GyE kell, mert éjszaka meg télen meg hirtelen romló időjárásban meg aszályban is (atom és víz) ezekkel gyorsan és pontosan kell tudni kapcsolni és szabályozni a zsinóráramot.

    Na ezért gondolom, hogy a jelenlegi hálózatra sok (nem szigetüzemű) HMKE-t kapcsolni hiba, állami támogatásuk tévút, az éves szaldó meg agyrém. Ez igaz Németben meg itthon is. Ha mégis ezt akarjuk, barátkozzunk a drága fosszilis erőművek terjedésével, ezáltal az áram drágulásával, hosszabb távon a brutálisan drága hálózatfejlesztéssel és az ez általi további drágulással. Ezt a Jürgenek és Dajcsland ki tudja nyögni, de a Tibik és Szittyaföld nem.

    Egyénileg a napelem tehát megérős lehet, de csak egyénileg és támogatással (telepítési költség és/vagy éves szaldó), tehát csak az adófizetők miatt. (Németben meg a magas áramárak és magas jövedelmek miatt.) A társadalom nem nyer, a gazdaság nem nyer, az állam nem nyer, a környezet nem nyer (vagy utóbbi esetleg csak nagyon keveset, azt is aránytalanul nagy áron).

    Soha nem voltam trafikban. Soha nem fogok bemenni. Mindig gőzölni fogok.

Új hozzászólás Aktív témák