- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Júniusban Magyarországra érkezik a Tecno, a fejlődő piacok egyik kedvenc márkája
- Android szakmai topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Ilyen lehet a Samsung Galaxy Watch7 Ultra
- Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
- Nokia 3210 - felélni az örökséget
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Telekom mobilszolgáltatások
Hirdetés
-
Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
ma Ezen a héten sem tétlenkedett a Samsung szoftverfejlesztő csapata.
-
Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
it Az Amazon szerint minden sikerrel zárult, ezért letéríti az internetes műholdprototípusokat a pályájukról a cég.
-
DOOM: The Dark Ages címmel jön a sorozat új része?
gp Lehetséges, hogy a következő játék az eddigiektől drasztikusan különböző helyszíneken és időszakban játszódik.
Új hozzászólás Aktív témák
-
tomazin
veterán
Pont ez jutott eszembe a cikk kapcsan ami a vegere van irva, h nagyon hasznos lesz, ha automtata dronirtok lesznek a repterek kornyeken, nem madarakat kell hozza idomitani.
-
atike
nagyúr
Ilyen szinten és ilyen sebességgel működik a tracking benne...? Az komoly. Kár hogy külső felvétel nincs arról ahogy lelézerezi a drónt...
-
Tigerclaw
nagyúr
Kiváncsi lennék a hatótávra és arra hogy milyen anyagokban tud kárt tenni. Egy terrorista, bűnöző, ellenséges nemzet olyan erőforrások birtokában lehet, amivel speciális drónt is tud készíteni, készíttetni. Pl. ha ugyanez a cég kapna megint pár milliót, ki tudna fejleszteni olyan drónt is, ami ellenáll az általuk készített drónellenes fegyvernek. Kicsit nehezebb lenne, de beburkolhatják kerámiacsempékkel , vagy építhetik olyan anyagokból, amik könnyűek, de hőállóak, mint pl. egy titánium ötvözet, vagy olyan anyaggal ami visszaveri a megfelelő hullámhosszúságú lézersugár nagy részét.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
-
senior tag
Azért számomra nem teljesen világos, hogy egy ilyen eszközzel lövöldözni egy polgári repülőtéren mennyire biztonságos a pilótákra, a személyzetre és az utasokra nézve. (Csak mert mostanában sokat cikkeztek arról, hogy egy sima lézer pointer is komoly repülésbiztonsági és egészségügyi kockázatokat jelenthet.)
''The third planet is incapable of supporting life. Our scientists have said there's far too much oxygen in their atmosphere.''
-
nagyúr
Csak becslések vannak, mert a pontos képességek hétpecsétes titkok. Nagyjából 4-8kW-os leadott teljesítményt becsülnek, és ha más rendszerek korábbi tesztjeiből indulunk ki, akkor műanyag és balsafa drónok ellen olyan 1-2km-en belül lehet hatásos.
A repülőgép-iparban általánosan használt alumínium ötvözetek az infravörös spektrum adott részét (ahol ezek a lézerek működnek) 95-98%-ban visszaverik. Szóval egy nem műanyagból vagy balsafából készült drón ellen már esélyesen nem túl hatékony.
Ezt a cikket 6 éve írtam, azóta csak tyúklépések voltak előre. A kereskedelmi quadcopterek ellen hatékony lézerfegyverek vannak - a fent leírt kompromisszumokkal. Egy racing drónt, amely teljes sebességgel cikázik, esélyesen nem tudna leszedni ez a rendszer sem. De mivel nincs jobb megoldás, ezért elkezdték rendszeresíteni őket.
Molnibalage most ír egy nagyon komoly anyagot a problémáról (én szakmai lektorként veszek részt benne), statisztikai alapon számolva, hogy egy ZsSzU-23-4-nek vagy egy Phalanx CIWS-nek mekkora esélye van adott távon eltalálnia egy átlagos (DJI Phantom 4 szintű) drónt. Nos, már 500 méterről se sok, nagyjából 150-200 méterről lenne még értékelhető... Szóval a jelenlegi légvédelmi rendszerekkel esélyesen nem lehet felvenni a küzdelmet az ilyen drónokkal. Most a "vadász" quadcopterek és a lézerek versenyeznek leginkább a legjobb megoldás címéért, mert a jelek szerint az elektronikai hadviselés (a kereskedelmi quadcopterek által használt frekik zavarása) hatótávolsága egyszerűen túl kicsi...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Feltehetően CO2 lézer, ami infravörös tartományban dolgozik, a lézernyalábot szerintem vagy a fémgőzök miatt látod, vagy van egy látható tartományban dolgozó "célzó" lézer, ami piros ponttal mutatja, hogy hol fog a valódi vágólézer a munkadarabhoz érni.
Ajánlott videók:
"Látható" lézer bemutató, érdemes megfigyelni, hogy a lézernyaláb maga nem látható.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
23,8 millió dollárért
Mennyi? Nem lett elírva? Még 238 milliót is kevesellnék egy katonai kutatásnál...
Aki él és nem boldog, az téved!
-
nagyúr
A cikk egy kicsit elkalandozott, mert a polgári reptereken ez a rendszer aligha fog megjelenni, maximum hasonló, és a Mr K. által említett félelmek miatt feltehetően komoly ellenérzések lesznek vele kapcsolatban. Plusz azért is nehéz ügy, mert egy sima egyszerű kereskedelmi quadcopterrel való ütközés azért nem biztos, hogy valóban végzetes sérülést okozna egy kereskedelmi utasszállítóban. Az tény, hogy akár okozhat is olyat, de egy nagy testű madárral való ütközés is. Arra pedig azért elég sok példa van, csak írd be a google-ba, hogy bird vs aeroplane.
Szóval itt elég sok mindent kell mérlegelni.
A katonaság más kérdés, ott a katonai repterek biztonsága (főleg előretolt helyeken) nem mérlegelés kérdése. Ha valami vagy valaki engedély nélkül megy oda, akkor lőni fognak...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Nem lett elírva, ennyiért a Raytheon két HELWS rendszert ad át a US ARMY részére éles tesztelésre, és 2020 november 1.-ig nyújt támogatást ahhoz. Ha a US ARMY elégedett lesz vele, akkor további HELWS rendszereket vásárolhat a jövőben.
Egyébként ahogy a többi hasonló rendszernél, itt se kell világmegváltó technológiára gondolni. Esélyesen (ahogy a tengerészeti LaWS lézerrendszernél is) civil iparból érkező, lézervágáshoz használt (1-2kW-os) modulokat kötnek össze, azok nyalábjait kombinálják, és így érik el a kívánt teljesítményszintet. A munka nehézsége az integráció, vagyis a lézermodulok, az optika, az érzékelők és a vezérlőrendszer összeépítése és működésre bírása. Korábban a Raytheon (és a Lockheed, meg még pár cég) több száz milliós megbízásokat kaptak ezen feladatok elvégzésére, tehát itt a fejlesztés oroszlánrésze már ki volt fizetve...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Gyakorlatilag egy távolságtól (és fókusztól) függően pénzérme nagyságú területen felhevíti a célpontot, a műanyag megolvad, az alatta lévő elemek pedig a helyzettől függő sérülést szenvednek el. A videó alapján nincs dedikált célzóna, tehát nem mondjuk az egyik rotorra mennek, vagy mondjuk az akkumulátorra, hanem csak egy adott részelemen próbálják tartani a lézernyalábot (hiszen az idő előre haladtával egyre több energiát ad át, egyre több hő keletkezik az adott régióban, ha a fókusz vagy a lézernyaláb elmozdul a pontról, akkor egy "friss" műanyag részt kell felhevítenie a lézernek).
Így néznek ki a korábbi tesztek közben szétlőtt quadcopterek:
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#06658560
törölt tag
-
Reggie0
félisten
Nem azt hasznalnak. Erre a celra az 1330nm-es lezereket szeretik, mert az szorodik es nyelodik el a legkevesbe a legkorben, a nem lathato tartomanybol(es nem mellekesen, a sima kamerak/ejjellatok sem latjak). Az iparban pedig jellemzoen 10000nm-es lezervagokat hasznalnak. Ezen felul az ipari 10um-es lezer latszodna a hokamera kepen is, mert az minimum 8-12um-es tartomanyban erzekeny(a katonaiak 6-30um-ig is mehetnek).
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
A LaWS esetén egészen biztos, hogy hagyományos, ipari fiberlézer-modulokat használtak (6x 5,5kW-os), viszont azt nem kötötték az orrunkra, hogy pontosan milyet. Én TruDisk kereskedelmi lézervágókat láttam közelről, azok Itterbium (szilárdtest) fiber-lézer modult használtak és 1030nm-es lézernyalábot generáltak.
Ezek a katonai lézer-rendszerek most vagy 1030-1100nm közötti lézernyalábot használnak (itterbium modullal), vagy ha tényleg 1330nm-es nyalábbal dolgoznak, akkor valahogy a lézer frekvenciáját megváltoztatják. Nem tudok 1330nm-es lézernyalábot generáló fiberlézer modulról, ez a frekvencia a kisebb energiájú Nd: Yag lézereknél jellemző, de azokból viszont nem lehet ilyen teljesítményt szintet kisajtolni...
BTW szerintem egy rombolásra tervezett lézernél pont tök mindegy, hogy látszik-e hőkamerán, vagy sem. A távolságmérő lézereknél (ahol az Nd: Yag népszerű) érthető okokból tényező...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Reggie0
félisten
válasz #06658560 #25 üzenetére
Igen az meg Nd: YAG lezer volt, de sokat is szivtak vele es nem is sikerult a kivant teljesitmenyre es tavolsagra feltornazni. Viszont ott a normal kamera kepen latszodik is, hogy hova vilagit a lezer. Tobbek kozott ezert tolodott el 1330nm-re, mert ott kisebb a szorodas a levegoben, ami miatt nagyobb tavolsagra lehet fokuszalni. Ez az Nd: YAG pont igy kerult a hajokra, mert ott nem akkora problema a kis tavolsag.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Ha csak a mechanikai hatás lenne a probléma, akkor pont a madarak példája alapján lehetne nem aggódni érte, arra vannak már bejáratott folyamatok. De egy rossz helyen kialakuló égés még az egyébként müködöképes maradó hajtómüben is okozhat tolóerövesztést. Annyira nem terüeltem, de el tudom képzelni, hogy pompázs, vagy ahhoz hasonló jelenségek is fellépjenek, plusz ilyen esetben a kompresszorlapátokat is teljesen másképp kéne méretezni, tervezni, hogy kibírjanak extra höt, a komplett áramlást át kell gondolni.
-
nagyúr
Az US NAVY az Arleigh Burke-osztályú rombolóknál 2002 óta (!!!) átadott példányoknál nem szerel a felépítmény előtti platformra Phalanx CIWS-t. A CIWS hiánya komoly tényező, hiszen a hajó orra felől érkező veszélyforrásokra nincs utolsó vonalbéli védelem (a USS Stark fregatt esetében hasonló okokból esélye sem volt a két iraki Exocet rakéta ellen a hajó egyetlen Phalanxának).
A USS O'Kane (DDG-77), a híd előtt látható a Phalanx CIWS jellegzetes fehér "tornya"
A USS McCampbell (DDG-85), az első Burke-osztályú egység, ahol a híd előtt nincs CIWSA NAVY azóta várja a lézer CIWS-t, amivel a beérkező gránátok, rakéták, robotrepülőgépek és persze drónok leküzdhetőek lennének. A NAVY a 2000-es évek elejére ráébredt, hogy egyhamar nem lesz meg az katonai cégek által ígérgetett önvédelmi CIWS feladatra alkalmas lézer, ezért először vizsgálni kezdte egyáltalán milyen lézer teljesíthetné az elvárásokat. Csúnya ébredés lett a vége, a Phalanx helyére maximum 100kW teljesítményű lézer pakolható, az pedig gumicsónaknál és műanyag-balsafa drónoknál komolyabb ellenfél ellen fabatkát sem ér. A célra 1MW teljesítményszint kellene, amelynek alsó hangon 10MW energiaigénye lenne és 1400 tonnányi a hűtőrendszer tömege (a Burke osztályon cirka 100-200kW és hozzávetőleg 30-50 tonna áll rendelkezésre a célra). A LaWS lézer papíron 33kW, gyakorlatilag inkább valahol 16--18kW teljesítményszintet tud. Egy időre le is állították tehát az ilyen irányú programokat, illetve takaréklángra állították őket.
A DDX programhoz készült fantáziarajz, lézer CIWS rendszerrel, amely a beérkező hajó elleni rakétákat le képes lőni, ekkor azt hitték még, hogy ez ilyen egyszerű lesz....Aztán jöttek a civil quadcopterek és a kis teljesítményű lézerek legalábbis erre használhatóak lennének. Így most ott tartunk, hogy két LaWS szintű rendszer újra hajóra kerül (az egyik a Burke osztály első egységére, a DDG-51 USS Arleigh Burke-re, a felépítmény elé).
Ha csak nem lesz valami áttörés a fiberlézerek terén, a több száz kW, illetve MW teljesítményszint álom marad továbbra is....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A hivatalos válasz erre az, hogy a Burke-osztályon általános lett az ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) rakéták elhelyezése, az ESSM rakéták közép-hatótávolságú rendszer, és egy VLS konténerbe négyet lehet belőle pakolni (a Burke osztály a Flight II óta 96, az első Flight változatban 90 VLS konténerrel bír, ezekbe lehet SM-2, SM-3 és SM-6 légvédelmi rakétákat, Tomahawk robotrepülőgépeket, SUBROC rakéta-torpedókat is elhelyezni).
Ez a kép egy norvég Fridtjof Nansen-osztályú fregatt Mk.41 VLS cellájából való ESSM rakétaindítást mutat, a Burke osztályon ugyanilyen VLS rendszer van, látható, hogy a rakéta nagyjából a cella negyedét foglalja elA logika alapján a beérkező veszélyforrásokat az SM-2 / SM-6 rakéták nagy lőtávolságnál (cirka 25km felett). az ESSM közepes lőtávolságnál (cirka 5-25km között) és a Phalanx a végső fázisban (5km-nél közelebb) kezelné. Itt van a probléma - a US NAVY hivatalos válasza nem stimmel. Ők valójában egy új CIWS rendszerre várnak.
A legvalószínűbb indok egyszerűen a törvényhozással való kötélhúzás - más szóval a pénz. Ha a hajók megkapják a második Phalanx-ot, akkor arra nehezebb lesz pénzt kisajtolni a képviselőkből, hogy adjanak pénzt a meglévő rendszer lecserélésére. Persze a US NAVY tisztában van a problémával, de a politikusok és a katonai vezetők hülyesége azért ott is megvan. Ez csak egy a sok közül.
A haditengerészet például a kisebb felszíni hajók terén az LCS osztállyal váltotta le az Oliver Hazard Perry-osztályú fregattokat. Az LCS kapcsán egy eléggé furcsa kívánságlistát állítottak össze: egy olyan 3500 tonnás hajót, amely legalább 45 csomóval (cirka 80km/h) képes haladni, a fegyverzete mindössze egy 57mm-es gépágyú és egy SeaRAM CIWS (ez feladatát tekintve megegyezik a Phalanx-al, de 20mm-es gépágyú helyett 21db kis méretű (a vadászgépeken használt Sidewinder rakétára épülő) elfogó-rakétával küzdi le a beérkező veszélyforrásokat), plusz két géppuska. Csak a felszínt karcolva: a hajó tömegének jó részét az emészti fel, hogy elérje a kívánt sebességet (a Burke osztály négy 25MW-os gázturbinával bír, az LCS osztályok két 30MW-ossal bírnak úgy, hogy a vízkiszorításuk a harmada csak). Ezt még megfejelték azzal, hogy egy faramuci döntéssel nem egy győztest választottak ki az LCS tenderen, hanem mindkét végső pályázó (Austal és Lockheed) típusát megrendelték párhuzamosan. Ez ugye rögtön megkettőzi a logisztikát is.
Az LCS a hasonló tömegű hajóosztályokhoz képest csúnyán alulfegyverzet, és a sebességén kívül más igazi előnye nincs - a Egyesült Arab Emírségek Baynunah-osztálya hasonló képességekkel bír, csak nem ennyire gyors, viszont nem 3300-3500 tonnát nyom, hanem csak 915-öt. És harmad annyiba kerül, mint egy LCS egység. A növekvő kínai veszélyhelyzet miatt most utólag fognak majd felszerelni az LCS osztályra 2x4 darab hajó elleni rakétaindítót, amelyeket kényszerűségből a felépítmény előtti helyeznek el. Tönkre téve a hajó lopakodó képességét (alacsony radar-keresztmetszetét). Egyébként menet közben az LCS alkalmatlanságát már elismerték, és az eredetileg 50 egységes megrendelést félbevágták, hogy egy jobban felfegyverzett, de lassabb hajóegység jöjjön majd, ez az FFG(X) program...
A USS Gabrielle Giffords, az első LCS egység,
amely utólag 2x4db hajó elleni robotrepülőgép-indítót kapott a fedélzetére...Ez csak egy példa, hogy az efféle átgondolatlanság nem újdonság az amerikai haditengerészetnél, és bőven van rá példa még (Zumwalt-osztályú rombolók, amelyeket két 155m-es ágyú köré építettek, csak éppen túl drága hozzá a lőszer, így kvázi fogatlan oroszlán, vagy a USS Gerald R. Ford, amelynél a fegyverliftek nagy részét azért nem tudják használni, mert a szekció-záróajtók jó részét nem lehet kinyitni a menet közben megváltoztatott szerkezetek miatt... és a sort még lehetne folytatni...).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Reggie0
félisten
válasz #06658560 #29 üzenetére
Nem tudom, hogy mennyire teszteltek/tesztelik ezt, de szerintem eleve nem marad sokaig a hajtomuben a litium es csak reszlegesen tud egyaltalan meggyulladni. Egy atlag li pakk <360kJ energiat hordoz. Egy hajtomu pedig sok MW teljesitmenyu, szoval ha 1mp alatt teljesen eleg akkor az a teljes teljesitmeny toredeke. Persze, ez lehet, hogy felbillent egy egyensulyi helyzetet. A pompazs sem azonnal allitja le a hajtomuvet.
[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
válasz #06658560 #29 üzenetére
Ha csak a mechanikai hatás lenne a probléma
Alapvetően csak a mechanikai hatás a probléma: de ne a fikarc drónocskára gondolj hanem az egyensúlyából kibillenő, 20000RPM körül pörgő tonnányi, ugyanakkor grammra kiegyensúlyozott forgórészre.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Reggie0
félisten
Szerintem ezt azert tudja, ahogy kivettem a jarmuiparhoz van neki koze. Amugy par lapat kitoreset meg el kell viselnie a hajtomunek a kenyszerleszallasig legalabb, most nem tudom fejbol, hogy az a par 2 vagy 3. Bar szerintem egy dron annyiva kemenyebb, mint egy liba, hogy tobbet torne.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Azt a 360kJ energiát közöld a kopresszorlapatok környékén egy igen kis térrészen, úgy hazavágja neked az áramlásod, hogy ihaj. Onnantól borul végig az áramlásod.
A pompázs nem azonnal állítja le, de gyakorlatilag ahogy felépül, már komoly gondot okoz a hasznos tolóeröben. Nem véletlen vannak rá szenzorok, majd folyamatok, hogy elkerüljék jóelöre.
#35 Barret001: A hajtómüveket méretezik, ellenörzik ilyenekre. De olyanra nem, hogy valami belobban, elég az égéstér elött.
#36 Rive: Az kezelhetö valamennyire, mert a galambok, nagyobb madarak bedarálása rutinmunka, azért nem is szokás például megszakítani sem egy utat enyhébb esetekben.[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
válasz #06658560 #38 üzenetére
'Compressor stall' totálisan akku nélküli szerves 'drónok' beszippantása esetén is előfordul, önmagában (súlyos mechanikai sérülés nélkül) jellemzően kevés esetben jár végzetes következményekkel. Az akku extra energiatartalma az adott környezetben ~ elhanyagolható, egy nagysebességű liba (mire beér a kompresszorba már egy döglött liba is nagysebességű) által felkavarthoz képest.
Szerintem ezt szimplán vészesen túltolod. Az, hogy pl. egy drón fém motorját hangsúlyosan nehezebb konfettivé darálni mint egy libát csontostul-mindenestül macskaeleséggé, komolyabb baj.
Amúgy 360kJ az úgy nagyjából egy köbcenti kerozin, ha el nem szúrtam a számolást.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Igazabol az lehet problema, hogy az az energia nem az egesterben keletkezik, hanem mar elotte.
Nem tudom mennyi idő alatt ér át a konfetti a hajtóművön, de nekem a Li-ion égése - nem robbanása, hiszen itt pont az a lényeg, hogy a cella felnyitásra/konfettivé aprításra kerül => nincs robbanás - nem tűnik elégségesen gyorsnak. Szerintem az akku ideráncigálása egyszerűen mellélövés, a fő tétel a nehezen ledarálható idegen anyag hajtóműbe kerülése.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
#06658560
törölt tag
Emelkedés közben igen komoly gondot okozhat minden hajtómű tolóerő vesztés, süllyedés közben is. A lítium 100°C körül megolvad, ami elég gyorsan az első pár fokozaton elérhető hőmérséklet. Gyúlékony és robbanásveszélyes levegő és víz környezetében. Mivel a kompresszorfokozatok első tagjain okozol durva behatást a komplett áramlásba, az onnan végig haza vágja a rendszert. Leválások a kompresszor fokozatokon nem igazán szeretett állapotok egyetlen hajtóműben sem.
#41: Neked lehet, nekem, mint már biztonságkritikus terméket fejlesztőnek nem az. Pláne, hogy az akkukra nincs méretezve, a többire van egy hajtómű. Azt tudjuk, hogy túl tudja élni tragédia nélkül.
[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
válasz #06658560 #42 üzenetére
Ami azt illeti, pont fordítva tudom: gyúlékony anyag beszippantására van méretezve, fémtörmelékre viszont csak korlátozottan. Ha van valami papír, akkor ideje linkelni mert az eddigiekkel nem sikerült meggyőznöd, még arról se hogy ezt rajtad kívül valaki komolyan venné ebben a formában: ráadásul eléggé körkörössé vált az érvelés is.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Snoop-y
veterán
En azt nem ertem, hogy minek lezerrel szarakodni? Vannak eleg nagypontossagu legielharito agyuk pl a Phalanx CIWS en inkabb azokon reszelnek, hogy alkalmasak legyenek ilyen feladatra
New level... Advertising has us chasing cars and clothes, working jobs we hate so we can buy shit we don’t need
-
Rive
veterán
válasz #06658560 #46 üzenetére
Valahogy sejtettem, hogy erről van szó. Elhiszem, hogy egy saját ötlet nagyon csábító és szép, de ezt most sikerült minden határon túl túltolnod, a tényleges veszélyek rovására.
Nyugi. Egy drón akkujának energiatartalma a tárgyalt szituációban ~ annyit számít, mint hurrikánnal szembef*ngani vagy sem.
Bizto, hogy a Phalanx elég pontos egy drón leszedéséhez?
Milyen hosszú sorozatból kérded és mennyi a megengedett járulékos veszteség a környéken?
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- Milyen TV-t vegyek?
- LCD, plazma és projektoros TV-k hibái
- Milyen légkondit a lakásba?
- bambano: Bambanő háza tája
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- World of Warships
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- E-roller topik
- További aktív témák...
- MSI MAG274QRF-QD QLED Gamer Monitor!27"/2k/165hz/1ms/Freesync-Gsync/Type C/Konzolhoz is/Beszámítás!
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
- Hisense 50A6BG 4k Smart TV!50"/4k/DOLBY VISION/10bit/Game Mode/ALLM/Beszámítás!
- Dell S2421HN Full HD Led Monitor! 24"/1920x1080/IPS/75hz/Freesync/Fehér
- Dell S2721DS 2k Monitor!27"/IPS/2560x1440/75hz/Freesync-Gsync/Fehér/Beszámítás
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs