Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz moli.hu #25 üzenetére

    De ez nem szerintem kérdése :)
    Mégegyszer: fényforrások fényének összeadása esetén additív színkeverésről van szó. Ami nem olyan, mint a festékek esetén (pl. rajzóra, amikor összekeverjük a fehéret és a pirosat, és rózsaszín lesz), ami szubtraktív.

    A festékek színkeverése azon alapszik, hogy a festékek visszaverik a fényt, nem a festék által kibocsátott fényt látjuk. Egy piros festék a fény minden hullámhosszát elnyeli, kivéve a pirosat. Egy fehér festék semmit se nyel el. Ha a kettőt összeadjuk, akkor egy olyat kapunk, ami már nem csak a pirosat nem nyeli el, hanem a többi tartományban sem nyel el annyira, így több (és szélesebb spektrumú) fény verődik vissza, ezért világosabb lesz a szín (rózsaszín, ami nem más, mint nagyon világos piros).

    Ezzel szemben a fényforrások értelemszerűen önmaguk bocsátanak ki fényt, nem a visszavert (nem elnyelt) fényről beszélünk. Csináltam egy két egyszerű grafikont, csak google docs-al, de szemléltetésnek tökéletes. Vízszintes tengelyen hullámhosszt látni, függőlegesen fényerősséget. A grafikonok színeit ne nézzétek, nem színhelyesek.
    Adott a zöld színű fény spektruma:

    És adott a fehér színű fény spektruma:

    Additív színkeverés esetén egyszerűen a két spektrumot összeadjuk, az iskolában tanult függvénygörbe pontonkénti összeadás módszerével:

    Ha megnézzük, a zöld görbe relatív nagysága és alakja nem változott, egyszerűen a csúcspontja magasabbra került, azaz nagyobb fényerővel látjuk, fényesebben fog világítani az adott pixel.

    Ez a fehér ledes módszer amúgy annyiból lehet problémás, hogy ha nem lehet a fehér led fényerejét szabályozni, akkor olyasmi hatása lesz, mint egy rossz minőségű LCD-nek: a teljes fekete csak szürke lesz. De ha lehet szabályozni, akkor csak előnye van.

    Szerk: grafikonok javítva

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák