- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Netfone
- Egyre közelebb a Poco F6 startja
- Bemutatta első fejhallgatóját a Sonos
- Bugfix van, magyarázat nincs az iOS-ben újra feltűnő, korábban törölt fotókra
- Nokia 3210 - felélni az örökséget
- Magisk
- Vodafone mobilszolgáltatások
Hirdetés
-
Akciófigyelő: Humble Games Bundle - Nightdive FPS Remasters
gp Számos remek játék szerezhető be PC-re az elkövetkező több mint húsz napban.
-
Touroll J1 - amikor az átlagos is elég
ma A megszokott konstrukciót, vagyis pedálszenzort és hátsó agymotort kínál a Touroll, nincs benne semmi rendkívüli, de kedvező az árfekvése.
-
Megfizethető és viszonylag kompakt ház született a Lian Li-DAN Cases frigyből
ph A 26,3 literes térfogatú, két színben választható típus moduláris belsővel és korrekt szellőzéssel igyekszik magára vonni a figyelmet.
Új hozzászólás Aktív témák
-
NKing
tag
Az úgy szokott történni, hogy a kutató urak beteszik az expedíció terveit egy szekrénybe és 50 év múlva, mikor valaki úgy érzi, hogy na most már akkor jó, akkor kiveszik és láss csodát, minden ott van készen, már csak be kell szállni az űrhajóba és indulhatnak. Ja nem...
Már annyiszor láttam ilyen hozzászólásokat mindenfelé az űrkutatással kapcsolatban... nem értem, az emberek általában mit gondolnak egy kutató munkáról.
-
SidCorky
senior tag
Szerintem arra gondoltak, hogy nem New Yorkba küldik a marsjárót, hanem a tök üres Marsra, ahol csak a szél zúg. Egyszer jó poén meghallgatni, de nem azért küldték oda, hogy a szelet hallgassák tökéletes minőségben, ezért nem is csak ezt szem előtt tartva tervezték a gépet.
Ryzen 5 3600 // GTX 1660 Ti // iPhone 14 Pro // iPad Pro M2 // Nintendo Switch OLED // Fujifilm X-T30 II
-
ergoGnomik
tag
Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul.
Na, akkor tessék szépen elővenni a jövőbe látó kristálygömböt, és pontosan megmondani előre, minek mennyi haszna lesz mennyi időn belül! Ha ez nem megy, akkor meg nem jobban járunk ha a lehető legtöbb lehetséges irányt próbáljuk ki?A Foldon szuletett ember tobb szempontbol sem idealis urutazo, de talan a Holdon szuletett az lesz.
Amivel csak az lesz a probléma, hogy a már most is meglevő "faji" törésvonalak mellé mesterségesen nyitunk egy újabbat. Nyilván fantázia szülemény a The Expanse világa, de kiváló modellként lehet rá tekinteni ebből a szempontból (csak a frakciók mennyisége tűnik szegényesnek). -
BiP
nagyúr
Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul. Emberi utazast tekintve a kovetkezo logikus lepes a Hold, nem a Mars. Persze nem egy ujabb zaszlokituzes a cel, hanem tartos berendezkedes. Kutatobazist kell epiteni egy kornyezetileg vedetteb reszre, talan a felszin ala, vagy esetleg hold koruli palyara allitva.
Ezt nehéz belőni, meg demagóg is lenne megmodani, mire költsék, és hogyan lenne hatékony.
(mert ugye azt is mondhatnánk, hogy miért az űrkutatásra költünk,miközben annyi megoldandó probléma van itt a Földön is, lenne helye annak a pénznek és szürkeállománynak)
Annyira messze vagyunk egy emberes Mars missziótól, hogy kb. minden előzetes kutatás hasznos.
(bár emberi léptékkel nézve annyira lassan haladnak a dolgok, hogy tök haszontalannak tűnhet). De talán még megérjük.
Viszont tudni kell, hogy csomó kutatás párhuzamosan megy. Tehát kutatjuk a Marsot, közben készülünk a Holdutazásra, és közben meg a Földön is foglalkozunk a problémákkal.
Egyik sem zárja ki a másikat, és mindegyknek van jelentősége. De egyiket sem lehet teljesen félretenni, mert mindegyik alapból sok év.Nem lenne jo tul jo propaganda sem egy iranyu halaljarattal elkuldeni az elso Marsra utazokat meg akkor sem ha ezt felvallaljak. Ha megis mennek a Marsra, tervezzek eleve ugy, hogy vissza is jonnek. Ehhez pedig az az idealis, ha le sem szallnak, csak keringenek par hetig, honapig korulotte, majd irany vissza.
Pedig az első ilyen one-way-ticket utazás is óriási szenzáció lesz, nem hiszem, hogy elsőre megcsinálnak egy visszajövő küldetést. Aztán franc tudja, milyen irányt vesz a dolog.
És annak is igen nagy a valószínűsége, hogy az első emberes tényleg nem fog leszállni, csak kering egyet, onnan kutatnak, ahogy mondod. (bár az meg olyan haszontalannak tűnne, hiszen utaznak 8hónapot, ott vannak pár hónapot, majd utaznak vissza 1 évet, és még le se szálltak )
De hát az ISS-en is csomó mindent kutatnak, egy le nem szálló, de visszatérő emberes marsi utazás is komoly mérföldkő lesz.#18 Pano : Egyébként tényleg jó látni, hogy sok év kvázi szünet után most nagyon belelendültek, privát oldalról is rengeteg pénz folyik az űrkutatásba, és a hidegháború óta újra felpörgött a dolog, felpezsdült a téma.
De amúgy attól is függ, mit ért janeszgol drasztikus változás alatt. Pl. Holdbázis, Ember a Marson, Rover a Vénuszon nem várható 10éven belül, ez igaz.[ Szerkesztve ]
-
BiP
nagyúr
válasz Tigerclaw #20 üzenetére
Nyilván. Ezt mondom én is. Elsőre biztos, hogy inkább csak ilyen lesz, mert tuti csak akkor tudnak visszajönni, ha nem szállnak le. Tehát >99%, hogy először csak ilyennel próbálkoznak.
Ettől függetlenül majd utána az első leszálló, de vissza nem térő expedíció is óriási szenzáció lesz. -
nagyúr
válasz Tigerclaw #20 üzenetére
Nem tunik bonyolultabbnak, kockazatosabbnak egy olyan expedicio, ahol mondjuk odautaznak, viszonylag hosszabb ideig keringenek, valamilyen magasabb palyan a mars korul, aztan visszajonnek, ahhoz kepest, hogy le akarnanak epsegben szallni.
Valami elképesztően sokkal-sokkal-sokkal bonyolultabb pedig....
Aki él és nem boldog, az téved!
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #29 üzenetére
"de amugy eleg keves olyan informacio johet vissza, aminek hasznat vehetnenk. Nagyreszt egy draga hobbi."
Az, hogy számodra kevés az információ és nem veszed hasznát az egy dolog, szerencsére a kutatók jobban értenek hozzá, és nekik az adatok, fotók, stb elég sok új információval bírnak és hasznát is tudják venni.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #37 üzenetére
Ezt fogják majd kideríteni, én kíváncsian várom, mi lesz az eredmény, az biztos, hogy egy nagyon érdekes kísérlet lesz.
Sajnos arról fogalmam sincs,hogy az ilyen rotorok milyen sűrűségű légkörben tudnak megfelelően működni, de ha halott lenne az ötlet, akkor nem is próbálnák meg.
Annyira amúgy nem ritka az a légkör (persze a Föld légkörénél ritkább), de a fékezést szolgáló ejtőernyő is hatásosan működött, tehát azért valamit lehet vele kezdeni.[ Szerkesztve ]
We were here
-
azbest
félisten
Azért nem küldenek évente egyet, mert 26 havonta van olyan bolygóegyüttállás, hogy a legrövidebb úton, csak 3 hónap alatt odaérjen. Más időpontban akár évekig is eltartana az út. Ha végignézted volna az idevágó videókat, akkor lehet abban el is magyarázták.
Egyébkén sok tekintetben én is kritikus vagyok a nasával szemben. Lenne hová fejlődniük. Érdekességképpen itt egy dokumentumfilm az előző rover, a Curiosity elkészítéséről [link]
Nemek is az járt a fejemben, miközben néztem, hogy miért nem készítenek többet belőle. Csinálnak egyet a küldetéshez és egyet a földi tesztekhez. Minden kézi manufaktúrával készül. Meg óriási beszállító / alvállalkozói láncokkal.
Amikor kiderült, hogy határidőre nem készülnek el a Curiosity-vel és 26 hónappal csúszik emiatt a küldetés, akkor első lépés az volt, hogy kirúgták a mérnökök jó részét, hogy majd határidő előtt megint próbáljanak egy csapatot felállítani, ahelyett, hogy megcsinálták volna a feladatokat. A mostani rover nagyrészt arra épül, amit előzőleg fejlesztettek.Szóval, nem becsülik meg a tapasztalt munkaerőt. Nem próbálnak sorozatgyártást csinálni, pedig állítólag a kifejlesztés a legdrágább rész. Ha már megvan mi a jó, akkor abból lehetne sorozatot is gyártani. A nagyonsok milliárdos költségeknek csak töredéke a fellövés. Gyorsabb lenne, ha több ponton több roverrel egyszerre mennének a küldetések.
A költséghatékonyság kapcsán a hold missziós, űrállomásépítős költésgek részletezésénél is vannak olyan kétes tételek, mint kilövőállás sok milliárdos ára, ami több, mint az űrállomásé.
Vagy az, hogy egy sima kamerával "vizsgálták" az ejtőernyő tesztet és nem volt értékelhető felvétel az elemzéshez, amikor hiba történt. Aztán hónapokig próbálták reprodukálni... már sok kamerával.Szóval tipikis állami hivatal. Lassú, nem túl szervezett. Sok-sok alvállalkozói ballasztal és a pénzek elnyelésével. Elkényeztet minket a spacex.
Ettől függetlenül kell kutatni, fejleszteni. Idővel technikai vívmányok is lecsorognak a hétköznapokba onnan. Attól, hogy egy átlag proli, mint mi, nem érti, hogy miért fontos, még az. Ráadásul nem pont ez a pénz az, ami hiányzik máshonnan, van rengeteg jóval haszontalanabb terület, ahol sokkalta több pénz cserél gazdát - megy mély zsebekbe.
[ Szerkesztve ]
-
BiP
nagyúr
válasz Tigerclaw #46 üzenetére
Óriási ernyőt használtak. [link]
És itt egy videó az építésről és pár műszerről.
Azért így jobban látszik, mire ment el a sok milliárd. Rengeteg teszt, óriási masinák. Irigylem a résztvevő tudósokat, milliárdos "játékszerekkel" nyomulhatnak, és van, aki fizeti.
De azért látszik, ha megvan pénz-paripa-fegyver, akkor komoly dolgokat képesek alkotni. -
BiP
nagyúr
válasz Tigerclaw #57 üzenetére
Teljesen logikus a Holdon/Holddal tesztelni, hiszen közel van, és a "nem földi feltételek közti működést" baromi jól lehet modellezni vele.
Az anyagi támogatás meg nagyon szépen hangzik, csak miből?
Amit ott tesztelés közben elpukkogatnak (ami fontos eleme a folyamatnak, viszont baromi drága), annak az ára itthon életeket menthet, de kint meg csepp a tengerben.
Így is szórjuk a pénzt nem itthon elköltött dolgokra, erre totál felesleges lenne. De tényleg.
Musk bárhonnan tud pénzt előteremteni, ebben nagyon jó képességei vannak,
nem hiszem, hogy a mi épp el nem lopott adóforintjainkat kéne elfüstölni.És nem akarok ellent mondani a korábbi hsz-eimmel, hogy ezekre a kutatásokra is baromi nagy szükség van. De nem hiszem, hogy Mo akár részlegesen is tudna ilyeneket finanszírozni.
-
BiP
nagyúr
válasz Tigerclaw #60 üzenetére
Amennyi milliardot elkolt, odaad a kormany total felesleges, haszontalan dolgokra, abbol juthatna innovaciora is. Persze egeszsegugyre, noverek fizetesere, oktatasra elsodlegesen, de en buszke lennek ha csak kis mertekben is, de mi is hozzajarulhatnank az urkutatas talan kovetkezo nagyobb merfoldkovehez.
Na ez az. Még a felsorolt fontos dolgokra sem jut, mert a totál feleslegesekre megy el. A még alacsonyabb prioritású űrkutatás csak hátrébb van a sorban.
Bár vannak most erre törekvések, hogy űrnagyhatalom leszünk, szóval jut majd erre is a pénzünkből, attól félek.Lehet ESA-NASA-SpaceX kooperacio is
Szerintem ezek folyamatosan vannak most is. Lásd ISS.
Nemrég ugye egy nemzetközi fenntartású űrállomásra vittek fel SpaceX rakétával NASA űrhajósokat. -
BiP
nagyúr
válasz Tigerclaw #62 üzenetére
valoszinuleg eleg lenne csak 1-2 evvel start elott keresni embereket,
Csak megsúgom, már bőven mennek erre válogatások, kiképzések. (még ha nem is konkrét misszió kapcsán)
És 1-2 év nem, nem lenne elég.hogy az emberes Mars utazas elso fazisaban nem kellene leszallni meg oda.
Szerintem a valóságban is így lesz.Szoval maga az ut oda-vissza legalabb akkora fontossagu mint az hogy elerik a Marsot es ott csinalnak valamit.
Ezzel a tudósok is tisztában vannak azért. Pont ezért vizsgálnak az ISS-en is ilyen dolgokat. Hosszútávú fent tartózkodás, bezártság, vagy pl. amikor John Glenn felment, az időskori szervezetre gyakorolt hatások, stb.Gyakorlatilag pont azt a lépcsőzetes folyamatot írod le, ami tök logikus, és várhatóan így is tervezik. De ez még annnyira messze van.
Meg lehet, hogy csomó minden párhuzamosan fog menni. Pl. küld a NASA is valamit meg a SpaceX is valamit, esetleg összedolgoznak, stb-stb. Sokféle forgatókönyv van.[ Szerkesztve ]
-
Busterftw
veterán
válasz Tigerclaw #62 üzenetére
A Hold eseteben az odamegyunk nem szallunk le azert is volt, mert a technologia nem volt ott. Elotte soha nem vegeztek leszallast, ott konkretan szuksegszeru probak kellettek es adatgyujtes.
Azota tucat sikeres Holdra szallas tortent es a Marsra is mar leszallt tobb rover is.
1 tonnas rover helyere csinaljanak 800 kilos modularis lakoteret es kuldjenek 2x100kg embert, suly ugyanazMost mar azert tartunk ott, hogy siman lehetne kuldeni kisebb bazist a Marsra (csinaljanak proba Hold bazist elotte), vagy tobb modularis elemet, amit az oda erkezo utasok osszeraknak.
7 millard emberbol lenne tobb tizezer jelentkezo, akik siman bevallaljak a veszelyeket.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen