Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ricsi99

    addikt

    válasz Hunmugli #206 üzenetére

    Okés mester... kérdezek:
    Ha nem bántja a betont akkor miért is van felette acél? Ha meg csak simizi akkor miért is csak 100 évre tervezték?
    Tudod én ismertem embereket akik csak a közelébe voltak ilyesminek... lehet ,hogy én keveset olvastam erröl a témáról és nem vagyok 100% biztos minden korrekt paraméterrel
    de azok akik kaptak ebböl a jóbol azok lehet unalmukban utánnaolvasgattak...

    Egy reaktor baleset amiröl pl az egész cikk szólt ,valahol onnét is fentröl jött az ötlet a teszteléshez....
    Vagy lehet a technikusok megunták a römizést és ezzel szórakoztak?
    Szal véleményem szerint a legjobb technikai folyamatot is némi pénzéhséggel megfüszerezve egész hatékony pusztitást lehet végrehajtani...aztán mutogatni másra.
    Ezen felül nem árt ha az "üzemanyag" tartalmával is van foglalkozva egy kicsit.
    Például mesélhetnél róla ,hogy pontosan mit is csinálnak a "lemerült" cuccal?

    Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen...

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Hunmugli #215 üzenetére

    Kicsit utánaolvasva sajnos az anyagszerkezet is sérül, mert egyrészt a kristály/atom/fémrácsból a sugárzás képes kimozdítani az atomokat, másrészt pedig a beton zsugorodik, mert párolog belőle a víz.

    A csernobili szarkofág esetében az elsődleges probléma a környezeti hatások, illetve az, hogy egy roncsolódott épületre húzták rá.

    biológiai pajzs = beton??

    Nem, az UBS (lenti képen 2.-es) és az LBS (lenti képen 8.-as) rozsdamentes acélból készült.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Rive

    veterán

    válasz Hunmugli #215 üzenetére

    Anyagszerkezetet jelentősen befolyásoló sugárzás az ~ a működő reaktormag kalibere, nem pedig az, ami ott a szarkofág körül (kívül/belül) van. (Csernobilban ma már viszonylag rendszeresen 'túráznak' a szakik a volt reaktor törmelékei között.)

    És az sem véletlen, hogy a reaktorokban a több réteg betonon belül ott van még a PCV, mint fő teherviselő elem, meg még azon is belül jó sok víz.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Lalikiraly

    addikt

    LOGOUT blog (1)

    válasz Hunmugli #249 üzenetére

    Na ezaz erre gondoltam! Akkor csak jól értettem akkoriban, természetesen köszi a kiegészítést :)

    Lalikirály nem szép ember; de Gavallér!!!

  • dchard

    veterán

    válasz Hunmugli #249 üzenetére

    dabadab(#251) pontosan írta le a helyzetet, ez az egyik oka annak, hogy a nyomottvizes reaktorok biztonságosabbak. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem történhet zóna olvasdásos baleset: attól hogy elforr a víz mondjuk egy primerköri csőszakasz törésénél, és a gőzzé váló víz miatt megszűnik a moderáció és ezért nem következhet be öngerjesztő nukleáris láncreakció, attól még a leállított reaktort hűteni kell a remanens hő miatt, ellenkező esetben a zónaolvadás ugyanúgy bekövetkezik, egy ilyen balesetben extrém magas hőmérsékleten pedig ugyanúgy keletkezhet hidrogén ami robbanáshoz vezethet, így hasadóanyag ugyanúgy kikerülhet a környezetbe. Ez történt Fukushimában is, mire jött a cunami már minden rekator le volt állítva (a földrengés érzékelésekor automatikusan álltak le), de ez nem akadályozta meg sem a leolvadást, sem a sorozatos hidrogén robbanásokat. Ezért van Pakson lokalizációs torony és benne többek között hidrogén rekombinátorok.

    A másik, hogy van itt egy kis félreértés a pozitív üregtényező, és a pozitív visszacsatolás általános fogalmai között, előbbi túlzott mértékben beégett a fejekbe :) Ahogyan az a sorozatban is meglepően részletesen bemutatásra kerül, egy reaktorban számos visszacsatolási folyamat létezik, amelyek egymásra is hatnak. A reaktorfizika nem annyiból áll, hogy ha gőzzé válik a víz akkor gyorsul a reakció, ha meg folyékony akkor lassul. Az RBMK reaktorok pozitív üregtényezője csak egy a számos egymásra ható fizikai folyamatból, aminek az üzemeltetők adott üzemállapoton (hőmérséklet, nyomás, neutron fluxus stb.) az egyensúlyára törekednek, és egy jó reaktor dizájn ezt elő is segíti inherens módon. Ez a pozitív üregtényező is érdekes: az RBMK dizájnnál a gőzzé váló víz adott üzemállapoton növeli a reaktivitást, ugyanez a folyamat egy nyomottvizes reaktorban csökkenti. Ezért is fontos, hogy különbséget tegyünk az egyes reaktorok között.

    Jó példa a dezinformálásra például ez (vagy bármelyik energiaklubos) videó:

    https://www.youtube.com/watch?v=5aRWpuoeqJ8

    A cím (Meghosszabbítják az elavult fűtőelemek élettartamát a legnagyobb ukrán atomerőműben) már önmagában is hülyeség, mert a fűtőelemek élettartamát nem lehet meghosszabbítani, nyilván az erőművi blokkokra gondoltak.

    Érdemes figyelni a narratívát: "az erőművet a csernobilivel együtt építették, szovjet típusú reaktorokkal". Mindent elkövet az újságíró, hogy összemossa a két dolgot. Pedig az erőmű amiről beszél, egy nyomott vizes, bizonyos értelemben még a paksinál is fejlettebb erőmű, ahol a paksi lokalizációs toronnyal ellentétben teljes konténment veszi körül a reaktorokat...

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Hunmugli #715 üzenetére

    ha van időgéped, nem is kell semmiféle univerzum: elég egy szimpla hűtő v benzinmotor, amiben idővel nő az entrópia és "elvész" az energia: időgéppel a jövőből visszafelé csökkenő entrópiát és növekvő energiát találunk. De ez az ügyeskedést meghagyom másoknak: nekem jók lesznek a jövőheti lottószámok is.

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

Új hozzászólás Aktív témák