Hirdetés
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
A cikket köszönjük!
Pár dolgot nem ártana még felvezetni, a teljesség igénye nélkül:
Nukleáris reaktorok alapvető működése: Leegyszerűsítve valóban annyi, hogy fogod, a reakció hulladékhőjével felhevíted az elsődleges (primer) kör hőközlő anyagát (ez lehet víz, gáz vagy akár folyékony fém is), az egy hőcserélő segítségével egy második (szekunder) körben betáplált vízből gőzt fejlesztesz, a gőz pedig hatalmas gőzturbinák által meghajtott generátorok segítségével termel energiát.
Ezt azonban többszörösen is meg lehet bolondítani, például alaphelyzetben a primer körben lévő hőközlő anyag erősen rádióaktív lesz, míg a szekunder kör nagyon minimális sugárszennyezést szenved csak el. De a szekunder kört ki is lehet hagyni, és a primer körben vizet használva közvetlenül is lehet a termelt gőzzel energiát termelni - ez a forralóvizes reaktor elve...
A biztonság kérdésköre: A nukleáris biztonság egyik alappillére az, hogy felkészülsz a legkülönfélébb helyzetekre, amik bekövetkezhetnek. Forgatókönyveket visznek végig, mikor mi történhet, és ezek alapján szabályokat hoznak létre, hogy elkerüljék a legrosszabb lehetőségeket. Ezek közé tartoznak azok a dolgok, mint például hogy a reaktorteret kellő mértékű védelemmel látod el, hogy bármiféle esemény is következzen be, a reaktormag tartalma ne kerülhessen ki kontrollálatlanul a környezetbe. Ez általában egy megerősített vasbeton épület, amely teljesen lezárható. Az RMBK reaktoroknál ez a védelmi vonal nem lett megépítve, mivel megduplázta volna a vasbeton igényt, ami a költségeket és az építési időt is legalább megduplázta volna. Szintén az RMBK sajátja volt az, hogy menet közben lehetett az üzemanyag-rudakat cserélni benne, ami miatt egyszerűbb az üzemeltetése és az üzemanyag cseréjéhez nincs szükség a reaktor leállítására.
A másik probléma, hogy a biztonságot előre, és nem utólag kell bizonyítani. Az a biztonsági teszt, ami miatt végül a Vlagyimir Iljics Lenin Nukleáris Erőmű 4-es számú blokkja felrobbant, a cikkben leírt módon irgalmatlanul komoly veszélyforrás lehetett volna, de egy elég szélsőséges eset volt (gondoljunk bele: áramszünet egy áramtermelő, ekkor már 4 blokkos nukleáris reaktornál). Mégis szükségesnek volt tekintve... Utólag, miközben Csernobil 1977 óta termel áramot, a 4. blokkot 1983-ban adták át, és két további blokk építése volt folyamatban a baleset idején...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A sorozat érthetően és fogyaszthatóan tálalta illetve magyarázta el a tragédiát, de a tényszerűségtől messze van (volt). Például a bírósági tárgyaláson Legaszovot meg sem hallgatták, és kék illetve piros táblácskák sem voltak. A tényszerűség áldozatul esett a dramaturgiának és a fogyaszthatóságnak.
Hogy ez rossz-e vagy jó, az nézőpont kérdése, a laikus nézőket figyelembe véve nyilván előny. De aki tényszerűségre vágyik (olvasd: dokumentumfilmes szinten rekonstruált jeleneteket), azt nyilván zavarja a sorozat eme szabadossága...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#27
Cifu
nagyúr
sketchifun
#19
válasz
sketchifun
#19
üzenetére
A sorozat majdhogynem arra van kihegyezve, hogy Gyatlov karakterét minél idiótábbnak találják, és gyűlöljék a nézők, és majdhogynem egyedüli felelősként van beállítva.
Gyatlov utasította a 4. reaktor kezelőit a biztonsági szabályok áthágására. Ezt nehéz pozitív színben feltüntetni. Ahogy a róla szóló visszaemlékezésekben is megemlítik, hogy bár szakmailag a legmagasabb szinten álló szovjet atomreaktor-mérnökök közé tartozott, de emberileg elviselhetettlen és hihetettlenül arrogáns volt.
Érdekes adalék, hogy Gyatlov visszaemlékezései szerint ő maga már a robbanás után tisztában volt a katasztrófával, és a feletteseinek jelentette is, hogy a reaktor felrobbant, de nem hittek neki. Jurij Tregub visszaemlékezései szerint Gyatlov valóban tisztában volt azzal, mi történt valójában, tehát ilyen téren például pontatlan a sorozat.
A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak, akik tisztában voltak avval, amit csinálnak, és a veszélyességével is, míg Gyatlov nem.
Nem atomfizikusok voltak, hanem erőmű-mérnökök. Az atomreaktorok üzemeltetésére voltak kiképezve, de nem voltak atomfizikusok, csak megtanulták azt, hogy mire miként reagál egy reaktor (már amit feltételeztek), de nem volt elvárás tőlük, hogy a reaktor fizikáját teljes mélységében átlássák.
A megszeppent gyáva droid nem szakmai, hanem emberi és társadalmi leképezése volt a helyzetüknek. Gyatlov alatt (aki a 3. és 4. számú blokk vezetőmérnöke volt) nem volt helye ellenkezésnek vagy kritikának. Ezt hogy lehetett volna másképpen bemutatni szerinted?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ebben nem lennék biztos.
Legaszov se tudta megmagyarázni először, hogy miért robbanhatott fel a 4. blokk, ő sem tudta a miérteket megmagyarázni. Pedig az 1983-as Ignalina erőműbéli esetet (amikor a szabályzó rudak együttes leeresztésekor a végükön lévő grafitból készült egység hirtelen megnövelte a reaktor teljesítményét) jelentették minden RMBK erőműnek és a szovjet nukleáris hatóságoknak is, így elvben Gyatlovnak is, sőt, még Legaszovnak is tudnia kellett róla (ez megint egy olyan dolog, amit rosszul ábrázoltak a sorozatban, forrás: INSAG-7 jelentés, 13. oldal).
Az biztos, hogy a biztonsági intézkedések áthágása, és a vártnál sokkal súlyosabb teljesítményesés után egy (normális) atomfizikus biztosan a mellett érvelt volna, hogy halasszák el a tesztet. A kérdés csak az, hogy adott esetben ez befolyásolta volna-e Gyatlovot...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ezeket elviekben az irányítóteremben tartózkodók is ismerhették, ismerték. A xenon-mérgezésről biztosan tudtak, a pozitív üregtényezőről szintén.
Tegyük hozzá, hogy a pontos körülményeit a teljesítmény-esésnek nem ismerjük. Gyatlov nem foglalkozott ilyen apróságokkal, Akimov (az éjszakai váltás vezető mérnöke) és Toptunov (a szolgálatban lévő reaktorvezérlő mérnök) viszont nem részletezték ezeket a haláluk előtt.
Az, hogy pontosan mi zajlott le a reaktorban, leginkább elméleti síkon van felvázolva, 4-5 különféle elmélet van rá. Az első robbanás nagy valószínűséggel gőzrobbanás volt, de a második robbanás számtalan módon bekövetkezhetett, egyfelől az is lehetett gőzrobbanás (ahogy az első robbanás utáni egyre nagyobb hő hatására a maradék víz is hirtelen kritikus szintre hevült) vagy lehetett nukleáris reakcióból eredő nyomás, de az is lehet, hogy hidrogén-robbanás, a víz illetve a cirkónium vagy a grafit reakciójából...
Más, jól emlékeztem, az RMBK reaktorok esetében menet közben is cserélhetőek voltak az üzemanyagrudak:
The refueling machine is mounted on a gantry crane and remotely controlled. The fuel assemblies can be replaced without shutting down the reactor, a factor significant for production of weapon-grade plutonium and, in a civilian context, for better reactor uptime. When a fuel assembly has to be replaced, the machine is positioned above the fuel channel, mates to it, equalizes pressure within, pulls the rod, and inserts a fresh one. The spent rod is then placed in a cooling pond. The capacity of the refueling machine with the reactor at nominal power level is two fuel assemblies per day, with peak capacity of five per day. (RMBK reaktor @ Wikipédia)
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.
A Xenon mérgezésről és a pozitív üregtényezőröl tökéletesen informáltak voltak a szovjetek is.
Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.
Nem kizárólag. Az üzemeltetés terén hatalmas előny, ha a reaktort nem kell leállítani az üzemanyagcseréhez. Anno az LWR reaktorok 75-80%-os működési idővel bírtak, vagyis mondjuk 10 év alatt legalább két évig álltak, részben az üzemanyagcserék miatt. A modern LWR reaktoroknál már elérték a 90% és a feletti értéket.
Az olcsóság mellett tényező az energiasűrűség is. Az első és második generációs RBMK reaktorok 1000-1500MW teljesítményt tudtak, velük szemben a paksi VVER-440 ugyebár 440-500MW-ot...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Most öszintén... mi a francnak kell nekünk? Hol vannak azok a fogyasztók amik igénylik nagy teljesitményt 24/h ban?
Úgy tűnik nem vagy tisztában a tényekkel. A hazai áramfogyasztás úgy cirka harmadát importból tudjuk csak kielégíteni. Mennyire jó ötlet az, hogy nem vagyunk képesek a hazai fogyasztást kielégíteni? Nemhogy 24 órában, hanem úgy ablokk, bámikor.
Szerintem a Magyar energiaigényt 1-2 vizierőmű jobban kiszolgálná... kiemelt tekintettel a hullámzó energiaigényre...
Nagyjából egy ilyesmi projektről tudok, a 600MW-os Mátrai szivattyús-tározós erőmű-terv. Ennél ugye az energiabőség esetén vizet szivattyúznak egy magasabb tározóba, amit a energiahiány esetén megcsapolnak és így termelnek energiát. Ez az energiaigény-hullámzást megoldhatja, de nem ad önmagában plusz energiatermelést.
A Paks 2 esetében is felmerült a vizierőmű lehetősége, kiegészítő módra, hogy a plusz két blokk vízellátását garantálni tudják. De energiatermelés szempontjából az is nagyjából csak 200-250MW környékén lett volna, ha jól emlékszem.
Szóval a helyzet az, hogy csak úgy 2000MW extra igényt nem tudsz nagyon máshogy kielégíteni. Persze, építhetsz gázturbinás erőműveket is...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem vagyok nagy rajongója a Paks 2 orosz szerződésnek, szóval emiatt én is aggódom.
De az is tény, hogy 2000MW-ot "tisztán" előhúzni máshonnan sem lehet. Az egyetlen épkézláb alternatíva (árak tekintetében) a hőerőmű maradna. Némileg mókás, hogy hajdan a Százhalombattai erőmű tudott közel ennyit (1870MW), de azt pont a Paksi erőmű miatt kezdték el leépíteni...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Victoryus
#68
üzenetére
Ez maximum a marketingnek jó, lásd Németország. Az az ár, amit a támogatásba ölsz, jobban is felhasználható. A napelemgyártók (és telepítők) nyilván örülnek neki, de én nem azt látom, hogy ez valódi megoldásnak minősül.
Kicsit Westinghouse vs. Edison féle vita. Mi a jobb, egy maximális hatásfokra kondicionált központi ellátásra épülő rendszer, vagy egyéni rendszer minden háztartás számára?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az atomnál nincs olcsóbb.
Ezt kategórikusan nem lehet kijelenteni, hiszen teljes életciklusra tekintve a hőerőmű magyar viszonylatban is többé-kevésbé versenyképes.
Nem hazai viszonylatban számtalan példa van arra, hogy más energiaforrás olcsóbb - már említve volt a norvégoknál a vizierőmű, például. Dehát ahhoz olyan természeti adottságokra van szükség.Mert 3 féle reaktor van a piacon. (még) Orosz, francia, és amerikai. Még a kínaiaknak van saját reaktoruk, de ők még nem telepítenek külfödre.
Huhh...
Először is, nem igaz, hogy csak 3 féle reaktor van.
Vannak a VVER alapú reaktorok (orosz), az EPS reaktorok (francia) és van az ABWR / ESBWR (GE Toshiba, vagyis amerikai-japán) reaktorok. Gondolom erre a háromra gondoltál. Csakhogy ezek mellett ott vannak még az EPR reaktorok (EDF-Siemens, vagyis francia-német), az ATMEA reaktorok (Mitsubishi-EDF, vagyis japán-francia), az APR reaktorok (KEPCO, dél-korea), a CANDU reaktorok (kanadai) és a NuScale törpe reaktorok (egyesült államok).Szóval akad bőven választék, és az, hogy "szar", hát... finoman szólva nem alátámasztott vélemény lehet, maximum.
BTW, kína telepít külföldre, például Pakisztánban is építenek Hualong-1 típusokat.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egy fontos dolgot nem olvastam csak áttételesen, hogy az RBMK reaktorba nem szükséges dúsított urán üzemanyagnak, ezzel is sokat lehet spórolni ugyanis a dúsítás is költséges mulatság.
Nem igaz. 2%-os dúsítási arányú üzemanyagot használt az RBMK. Ez alacsonyabb, mint az általános nyomotvizes reaktoroknál használt 3-5%, de a dúsítás szükséges.
Szerintem te kevered a CANDU reaktorokkal...
A jól skálázhatóság az említve volt a 4-es blokk 3200(!)MW-os reaktor volt ez egy szörnyeteg a paksi 500MW-oshoz képest.
Itt is keverés lesz. A csernobili 4.-es blokk 2. generációs RMBK-1000 volt, a termikus teljesítménye volt 3200MW, az elektromos teljesítménye 1000MW. Az előbbi azt jelenti, hogy a reaktorból mennyi hőenergiát lehet kinyerni, az utóbbi, hogy a generátorok mennyi elektromos teljesítményt tudnak leadni.
A Pakson használt VVER-440-esek termikus teljesítménye 1375MW, az elektromos teljesítményük maximum 500MW.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Karbantartások és az üzemanyag cseréje során, hogy kerülik el a sugárzást?
Nagyon leegyszerűsítve: a sugárzás a reakciótérben azért magas, mert a maghasadást mesterségesen (moderátorokkal) elősegítik. Ha ezt megszünteted, akkor a sugárzás minimális. Gyakorlatilag az üzemanyag-rudakban az U235 alig pár (2-5%-os) dúsítással van jelen, tehát a legnagyobb része a több, mint 4 milliárd éves felezési idejű U238. Az U235 felezési ideje 704 millió év. Vagyis nem vészes annyira, hogy emiatt igazán aggódni kelljen.
A kéken világító pihentető medencék és a reaktor nehézvizével mit kezdenek?
A kéken világítás a Cserenkov-effektus. Pihentető medencékben elég csúnya dolog, ha ilyet látsz, mert akkor ott nagy a maghasadások száma. Ezért inkább reaktorok medencéjében láthatsz ilyet. Az általad berakott képen is ilyet látunk szerintem...
A nehézvíz csak bizonyos típusú reaktoroknál használatos (például a CANDU reaktornál, amely viszont kvázi nyers uránércet használ üzemanyagnak), a legelterjedtebb reaktortípusok (nyomotvizes és forralóvizes) "sima" vizet használnak hűtésre és/vagy moderátornak, ezért is hívják őket könnyűvizes reaktornak. A reaktorok primer körében használt víz radioaktív hulladéknak minősül, ennek megfelelően kezelik (vagyis hordózzák és elássák).
Több ásványvizünkben (pl. Balfi, Visegrádi), is megtalálható a stroncium. Vajon hogy került a vizekbe, és mennyire jó ez nekünk?
A wikipédia oldalán ott a válasz. A stroncium nem feltétlen jelenti azt, hogy mesterségesen előállított radioaktív elemről beszélünk. A csernobili baleset következményeként valóban volt 90Sr izotóp-szennyezés, de a Balfiban nem ezzel találkozol, hanem a stabil izotópjaival, amelyek mindenhol megtalálható, mivel rengeteg van belőle a Földön, és ettől semmi bajod nem lesz...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
most csak a legprimitivebb atombomba is hogy muküdik? 2 db plutonium magot összetolnak ,hogy meg legyen a kritikus tömeg. ez ögye pikk pakk el kezd kissé melegedni... igy összeolvad a cucc .aztén ezért ,még gyorsabban melegszik ...ez igy szépen fokozza egymást.
Rosszul írod. Amit leírsz, az az "ágyú típusú" atomfegyver (Little Boy bomba). Ez U235 magot használ. A másik elv a "berobbantásos" (implosion), ezt használta a Fat Man bomba, ami plutóniumot használt. Anno az ágyú típusnál valóban tervben volt a plutónium töltet (Thin Man bomba), de menet közben rájöttek, hogy azzal a plutóniummal, amit akkor gyártottak (a magas jelenlévő Pu240 miatt) nem megvalósítható. Ezért a Thin Man programot lelőtték, helyét a Little Boy és a Fat Man maradt.
Reaktorokban pont azt a pici határ esetet használják amig a kritikus tömeg már megvan ,de még nem kezd úgymond összeolvadni a cucc.
Ez eléggé félrevezető. Az egyik dolog a hőmérséklet, egy másik a kritikus tömeg. A reaktor kritikus tömege a szabályzórudak és a moderátorok alapján változik. A hőmérséklete a hűtéstől függ. A reaktorban akkor van gond, ha a reakcióteret nem tudják megfelelően lehűteni, de ez a hűtés dolga. Nem kell ahhoz összeolvadnia, hogy nagyobb a maghasadások száma, az egy külön történet - például a moderátorok használatával lassítani a neutronokat.
A nehézviz amiben úszik a cucc azért van ,hogy úgymond kiegyenlitöként működjőn ,hogy a szabályzás közben ne olvadjon szét a cucc eleje rögtön az elsö pillanatban.
Nem tudom miért hiszitek azt, hogy a reaktorokban nehézvízben "úszik a cucc". Igen, vannak nehézvizes reaktorok, például a CANDU. De ott pont azért használnak nehézvizet, mert nyers (nem dúsított) uránt használnak fűtőelemként.
Az RMBK és a VVER reaktorterében is hagyományos (könnyű) víz van.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
DE ha jól tudom a még tesztfázisban lévő fúziós erőművek is hasonló módon termelnék az energiát nem?
De jó lenne, ha tesztfázisban lévő fúziós erőműveknél járnánk már. De még csak a kísérleti fúziós reaktoroknál vagyunk. Kb. ott, ahol a nukleáris reaktorok a Chicago Pile-1 (CP-1) esetében. Csak éppen még azt sem tudjuk elérni, mert jelenleg a fúziós reakciót csak kb. másfél percig tudjuk fenntartani (a világrekord 101 másodperc).
Az ITER kísérleti reaktorral fogják kb. a CP-1 szintjét meghaladni, mert ott már a stabil Deutérium-Trícium fúzióról beszélhetnénk. Ennek a tesztnek az indulását 2035-re datálják jelenleg. Az ITER tapasztalatai alapján építenék meg a DEMO reaktort, amely az első pozitív energiamérlegű (vagyis több energiát lehet kinyerni belőle, mint amennyit befektetsz a működtetésére) fúziós reaktor lenne. Jelenleg kb. a 2040-es évek vége, 2050-es évek eleje. Ha minden jól megy...
Egyébként igen, jelenleg a DEMO is így működne, tehát a reakció hőjéből gőzt fejlesztenének, és azzal hajtanák meg a turbogenerátort:
Egyszerűen nincs hatékonyabb módja annak, hogy hőenergiából elektromos energiát hozz létre. Az egyetlen valamire való alternatíva a hőelektromos generátor (peltier-elem, ha így jobban ismeri valaki), annak a hatásfoka olyan 8-10% körül van jelenleg maximum. A gőzturbina által hajtott generátorokkal ez 45-48% körüli...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ha nem bántja a betont akkor miért is van felette acél? Ha meg csak simizi akkor miért is csak 100 évre tervezték?
Őőő.... Itt valami iszonyatos zavar lesz. A beton szarkofágot nem a sugárzás bántja, hanem az, hogy az eredeti épület torzójára építették rá, ami ugyebár egy robbanásban megsérült. Anno az volt a cél, hogy lezárják a reaktorteret, ezt elérték, de túl stabilnak nem lehetett nevezni. A beton szarkofág építése azért már 30 éve volt, és azért nem a legtökéletesebb betonozási technológiát használták, hanem amilyet az adott körülmények között meg tudtak valósítani. Mivel a stabilitása nem tökéletes, így sajnos repedések jelentek meg rajta.
De többek között a reaktorteret fentről lezáró cirka 1000 tonnás felső biológiai pajzs a robbanás hatására per pillanat ferdén áll a reaktorteremben. Ha esetleg megmozdul vagy lezuhan, akkor a régi szarkofág aligha tartja bent a felvert radioaktív port.
Makett a 4. blokk robbanás utáni állapotáról, a felső biológiai pajzs jól látható a reaktortér felett...
Az utólagos fém épület célja első sorban az, hogy ha a régi szarkofág esetleg megsérül, vagy megnyílik, akkor a radioaktív port ne engedje ki. Másodlagos az a célja, hogy a lehetővé tegye a régi szarkofág megerősítését. Ugyebár annak instabilitása miatt aggódtak amiatt, hogy a megerősítés hatására ha valamelyik tartógerenda megmozdul vagy valamelyik fal leomlik, akkor a radioaktív por kikerül a légkörbe.
Hogy miért 100 évre tervezték? Azért, mert jelenleg előre ennyivel mernek tekinteni.
Hogy valahogy kontexusba helyezzük, az Eiffel-toronyt eredetileg 20 évre tervezték...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Lefele a legnagyobb gondot az okozta, hogy miután a tető egy része beomlott, az esővíz bejutott a reaktortérbe, és félnek attól, hogy előbb-utóbb a talajba is eljuthat. Mivel az acéltető már ott van felette, ez megoldódott.
Most jön az, hogy nekiállnak szép óvatosan lebontani a régi szarkofág instabil elemeit, hogy valahogy egy stabilabb lezárást tudjanak biztosítani. De ahhoz kb. 2000 tonnányi betont és fémet kell először eltávolítani...
Jelenleg még nincs végleges koncepció, az összes terv arról szól, hogy belátható időn belül a környezeti hatások ne roncsolják tovább a szarkofágot és az épület maradékát, megakadályozzák a szarkofág összedőlését, illetve ne kerülhessen onnan ki radioaktív szennyeződés a környezetbe.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Hunmugli
#215
üzenetére
Kicsit utánaolvasva sajnos az anyagszerkezet is sérül, mert egyrészt a kristály/atom/fémrácsból a sugárzás képes kimozdítani az atomokat, másrészt pedig a beton zsugorodik, mert párolog belőle a víz.
A csernobili szarkofág esetében az elsődleges probléma a környezeti hatások, illetve az, hogy egy roncsolódott épületre húzták rá.
biológiai pajzs = beton??
Nem, az UBS (lenti képen 2.-es) és az LBS (lenti képen 8.-as) rozsdamentes acélból készült.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#225
Cifu
nagyúr
Lalikiraly
#220
válasz
Lalikiraly
#220
üzenetére
Amúgy van videó meg a filmben is, hogy a reaktort 3000MW ra üzemeltették de az AZ4 megnyomásakor meg 32000MW volt a teljesítmény?
Nem, a 33000 MW (termikus teljesítmény), amit mindenki idéz, valójában egy számolt érték. Ez az SCRAM (amit AZ4-nek írsz) után elért érték, hogy pontosan mikor nyomták meg a gombot, azt nem tudjuk, de maga a SCRAM felelős a hirtelen teljesítmény-emelkedésért, hiszen ennek hatására indultak el lefele a szabályzórudak, amelyeknek a végén ott volt a grafit vég, ami magát a reakció elszabadulását kiváltotta.
Eleve ez a 33000MW-os kijelző érték szerintem csak dramaturgiai okból került a filmbe. A reaktor termikus teljesítményét (ha jól értelmeztem az olvasottakat) a PRIZMA rendszer a rudak állásából, a neutron-fluxus értékekből és más indirekt forrásokból származó adatokból számolta...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azért manapság a média/internetnekhála már nem volna könnyü bármilyen balesetet elhallgatni, például Fukusima is egyből hatalmas hír lett.
Fukusima esetében is napokba telt, amíg beismerték a probléma valós volumenét, a TEPCO konkrétan nem is említett semmiféle leolvadást, holott pontosan tisztában voltak a helyzettel (a leolvadás bekövetkeztével).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Őőő... Attól tartok tévedsz. Attól, hogy sokkal magasabb a fúziós reakciónál keletkező hőmérséklet, még nem következik automatikusan, hogy sokkal nagyobb mennyiségű hőenergia szabadul fel. Ez a reakció méretétől függ. Az ITER is csak valami 500MW hőteljesítményűre van tervezve, ha fejből jól emlékszem...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Xenonmérgezés: Érdemes megjegyezni, hogy a reaktorban folyó folyamatokról csak indirekt információik voltak a kezelőknek. Például a neutron-fluxusmérő tök jó dolog, de ez csak a felszabaduló neutronok számát mutatja. A betáp és a kijövő víz hőmérséklete, a hőcserélő dobokban uralkodó gőznyomás és a többi dettó indirekt adatok. Ebből fakadóan ha xenon-mérgezés "áldozata" is volt a reaktor, akkor azt csak sejthették, nem volt műszerük, amely ezt kimutathatta volna.
Gyatlov (illetve a kezelőszemélyzet) vs. a reaktor stabilizálása: Egy érdekes dolog a korábban már linkelt INSAG-7 jelentésből, hogy a baleset idején az erőműben érvényes üzemeltetési szabályzatban nem volt szó olyasmiről, hogy bizonyos teljesítményszint alatt nem üzemelhet vagy instabil lehet a reaktor. Vagyis azzal semmiféle szabályt nem szegtek meg, hogy a tesztet végül 200MW körüli termikus teljesítménynél kezdték el, ahogy figyelmeztetés sem volt arra, hogy probléma lehet ilyen kis teljesítménynél. Az tény, hogy a tesztet nem ilyen teljesítményszintre tervezték, de Gyatlov mégis utasította a kezelőket, hogy ezen a teljesítmény-szinten kezdjék azt el.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
mephi666
#268
üzenetére
Itt jön a képbe a kapkodás, az arrogancia és a türelmetlenség. Érdekes, hogy Gyatlovot több oldal / forrás is igyekszik mentegetni, mondván a sorozat és az INSAG-1 is egyértelműen őt nevezni meg fő felelősnek, miközben a reaktor súlyos tervezési problémáktól szenvedett. De az általad most felvetett kérdésen nem is gondolkodnak el. Ahogy azon sem, hogy a kiiktatott biztonsági rendszerek mellett mennyi bölcs a reaktor teljesítményével játszani.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A Xenon-mérgezés fő problémája, hogy a "gyógyszer" nem más, mint a magasabb teljesítmény, ahol a Xenon "elég". Mivel a biztonsági rendszerek ki voltak kapcsolva, a szabályzórudak pedig kiemelve, így akkor és ott már ketyegett a bomba. Nem sok mozgásterük volt, hogy tovább emeljék a teljesítményszintet, hiszen nem tudták volna hogyan (kiemelik azt a kevés maradék szabályzórudat?).
Nem, a fő probléma az volt szerintem, hogy ezen állapotba nekiálltak a teszt végrehajtásának. A katasztrófát az indította el, hogy csökkenni kezdett a keringtetőszivattyúk általi vízforgatás az elsődleges körben a teszt miatt, emiatt megnőtt a víz hőfoka, gázbuborékok alakultak ki, ami a pozitív üregtényező miatt több lassú neutront eredményezett, ami miatt a maghasadások száma hirtelen megugrott.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ahogy említettem, nem volt direkt visszajelzésük a xenon-mérgezésről. Maximum sejthették, hogy ez okozza. A xenon-mérgezés fő gondja, hogy a megszüntetéséhez nagyobb teljesítményre lett volna szükség, illetve időre, hogy a xenon "elégjen". Nagyobb teljesítményt Toptunovék nem tudtak elérni, pedig mindent megpróbáltak. Több idejük pedig nem volt, mert Gyatlov sürgette a tesztet...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
mephi666
#274
üzenetére
megtagadhatták volna az utasítást, hiába "nem lehet felrobbantani egy rbmk reaktort" ...én ebben azért mégsem bíztam volna vakon...
Még ha a sorozat egy kicsit túlzott is a KGB és a fegyveres őrök jelenlétével, egy atomreaktort üzemeltető beosztott simán elvághatta a karrierjét azzal, hogy ellentmond a felettesének. Ez nem valami ultraliberális demokráciában zajlott le, ahol a közvetlen utasítást csak úgy felül lehetett bírálni. A reaktort üzemeltetőknek relatíve biztos és nyugodt életük volt egy jól felszerelt városban. Ha lenullázzák a karrierjüket, akkor a legjobb esetben is valami távoli szibériai vagy kamcsatkai kisvárosban kaphatnak utána munkát villanyszerelőként a helyi kolhoz TMK-jában, rosszabb esetben jó pár év kényszermunkára küldik a kommunista munkarend durva megsértéséért.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
válasz
sztanozs
#280
üzenetére
Igen, itt jön képbe az, hogy valójában a reaktort "érzésre" vezérelték. A működési paramétereket matematikai alapon határozták meg, ott meg nem gondoltak olyan szituációra, mint ami akkor és ott kialakult.
Ha Gyatlov helyett egy türelmesebb ember van ott, feltehetően ő megvárta volna a teszt indításával azt, hogy a reaktor teljesítményét 700MW körülire emelik meg. Az már egy másik kérdés, hogy vajon ezzel el lehetett volna-e kerülni a balesetet. Azzal, hogy Toptunov kiemelte szinte az összes szabályzórudat, nagyjából el is dőlt a reaktor sorsa, ha innentől a SCRAM gombot megnyomják, akkor ugyanez lett volna a vége akkor is, ha már 700MW-os teljesítménynél járnak. A xenon elégetéséhez ilyen alacsony teljesítménynél elég hosszú időre lett volna szükség (a sorozatban azt mondják, hogy 24 óra szükséges ehhez a szabályzat szerint, de az INSAG alapján nem volt ilyen, szerintem ez is az utólagos matematikai elemzésekből származó adat lehet...).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
VinoRosso
#304
üzenetére
A #267-es hsz.-ben már írtam, hogy az INSAG-7 szerint nem volt érvényben olyan szabályzat csernobilban, amely a minimális teljesítmény terén korlátozást határozott volna meg.
Ha van forrásod ennek ellenkezőjéről, szívesen venném, ha belinkelnéd...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
VinoRosso
#312
üzenetére
Itt olvastam legutóbb. De már máshol is láttam évekkel ezelőtt.
Minden tiszteletem Dr. Berta Miklósé, de a szavai az INSAG-1 jelentéssel csengenek össze. Az INSAG-7 jelentés 18. oldalán ki van emelve, hogy az INSAG-1 jelentésben meg volt említve, hogy létezett olyan szabályozás, mely szerint 700MW alatt nem lehet tartósan üzemeltetni a reaktort. Az INSAG-1 ezen állítása fals információkra épült, kellett volna lennie ilyen szabálynak, de a katasztrófa idején nem szerepelt az üzemeltetési szabályok között.
Alacsony teljesítményen... itt konkrét számokról beszélünk. Ugyanilyen paraméterekkel biztos, hogy nem működtették egyik RBMK-t sem, mert akkor az ugyanúgy elpukkant volna.
...
Pontosan erről beszélek. Az, hogy fél napig 1,6 GW-on ment a reaktor az éppen olyan környezeti paraméter mint, hogy hány fokos a hűtővíz. Csakhogy ez nem volt figyelembe véve, nem kalkuláltak vele a teszt protokoll készítésénél.
...
És azért mondom, hogy ilyen paraméterekkel nem működött egy reaktor sem, mert akkor ugyanúgy bezuhant volna a teljesítménye 20% alá, és valószínű ugyanaz lett volna a vége. Következésképp sosem működtethettek 6%-on egyetlen más ilyen reaktort sem.Először leírod, hogy ugyanilyen paraméterekkel biztos nem működtettek másik RBMK reaktort, mert akkor az is felrobbant volna. Csakhogy közben folyton a tesztről beszélsz. Kevered a szezont a fazonnal. A reaktor működtetése egy dolog, az adott tesztkörnyezet egy másik.
Az viszont, hogy milyen teljesítményen működtették a kísérlet előtt a reaktort nagyon is fontos, sőt biztonságkritikus paramétere a rendszernek, hiszen ettől függ, hogy elvihető-e a rendszer instabil állapotba.
Az adott időben érvényes szabályzatban mégse szerepelt erre vonatkozólag semmi.
De most visszanéztem a sorozatban az 5. résznek ezt a szeletét, ez alapján pontosan ismertek minden általam korábban említett dolgot. Akimov végig akadékoskodik Gyatlovval, hogy elő van írva a protokollban ha beesik 700 MW alá a teljesítmény, akkor utána nem lehet visszaemelni hanem várni kell 24 órát, mert mérgezett a reaktormag.
Ugye nem baj, hogy én nem a sorozatnak (ami nem egy dokumentumfilm), hanem a hivatalos vizsgálati eredményekben foglaltaknak hiszek. Abból is volt ugye több. Az INSAG-7-et pont azért kéne elolvasnod, az ellentmond ennek.
Az egyedüli dolog amit nem ismertek, hogy a szabályozó rudak alatt grafit van, és hogy ha megnyomják az A3-5-öt az ebben a szituban detonátorként funkcionál.
Brrr.... A szabályzórudak technikai paramétereivel pontosan tisztában voltak, hiszen azzal dolgoztak, és ezek a reaktor tervrajzain is így szerepeltek.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
VinoRosso
#331
üzenetére
Brr...Tedd oda a mondat másik felét is, ami az ÉS után van. Nem szép dolog kiragadni egy fél mondatot a szövegkörnyezetből és úgy érvelni, hogy a kontextusban más értelmet nyer.
Ott a beidézett mondatrész. Hiába az "és" utáni rész, azzal tökéletesen tisztában voltak, hogy a vezérlőrudak alján grafit van. Szóval az általam idézett rész vagy felesleges az adott mondatodban, vagy rosszul fogalmaztad meg a mondatodat. Ezért nehogy már én legyek a hibás...
Nem tudom, hogy a működtetés alatt mit értesz, de az én fogalmaim szerint az tesztkörnyezetben való használat is működtetés, hiszen akkor is működik a reaktor és valakinek irányítani kell a működését.
A tesztelés nevéből fakadóan nem egy hétköznapi üzemeltetésre vonatkozik.
Ez pontosan így van, ezért írtam, hogy a protokoll is hibás volt, mert ha le lett volna benne fektetve, hogy milyen előfeltételekkel futtatható a teszt, akkor eleve neki se lát(hat)tak volna (persze aztán lehet, hogy azt is felülírta volna valamelyik törtető faxfejes).
Idézem a #304-es hozzászólásod:
"Hol járatták? Én nem hallottam róla. A 4-es blokkot se szándékosan vitték 20% alá, hanem beesett a xenon mérgezés miatt, de ahelyett, hogy lekapcsolták volna stabilizálták 200 MW-on, ami a névleges teljesítmény 6 százaléka. Ez az ami tilos lett volna, és ezzel pontosan tisztában voltak.."
Leírod, hogy tilos lett volna. De nem volt ilyen tiltás, hanem folyamatosan terelsz...
Nem, miért lenne baj?
Mert én vettem a fáradtságot, hogy elolvassam, Te mégis egy TV sorozatban látottakkal akarsz megcáfolni...
Sajnos ezeket a jelentéseket nem olvastam,
Akkor vagy vedd a fáradtságot, és olvasd el Te is, vagy fogadd el annak a véleményét, aki megtette már ezt helyetted.
de az egyből felvet kérdéseket bennem, hogy miért mond ellent egymásnak a két jelentés? Honnét tudjam, hogy most akkor ennek higgyek vagy annak?
Kezdem feladni, hogy veled bármiféle értelmes társalgást lehet folytatni...
Ha még azt sem tudod, hogy miről van szó, akkor miért nem nézel utána, vagy legalább kérdezel? Miiért egyből következtetéseket akarsz levonni (hogy mégis melyiknek higgyél, miután leírtam, hogy az INSAG-1 fals információkra épült...).Csak hogy jobban megértsd:
INSAG-1: 1986 szeptemberében hozták nyílvánosságra, rögtön a baleset után lefolytatott vizsgálati eredménye a Csernobili balesetnek. A vizsgálat szinte teljes egészében a kezelőszemélyzetet hibáztatta, és egy sor tényről nem került szó benne, többek között a RBMK reaktorok tervezési hiányosságairól.
INSAG-7: Egy 1992-es felülvizsgálata a Csernobili balesetnek, amely a menet közben kiderült számtalan tényt figyelembe véve született.
Illetve annak egészen biztosan oka volt, hogy 700 MW alá nem ment a protokollban előírt csökkentés és ez egybe esik a korábban említett 20%-os határérték+némi tűréssel.
A tesztet 700MW-os termikus teljesítménynél szándékozták lefolytatni. Ettől még nem volt olyan szabályzat, amely tiltotta volna az ezen teljesítmény alatti üzemeltetést. Ezt már számtalanszor leírtam...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Kérdés, hogy csak Csernobilban teszteltek, vagy más erőművekben is, és ha igen, akkor ott vajon mi volt az eredmény? Illetve az is érdekelne, hogy az előző 2 miért nem volt sikeres? El se jutottak a turbinatesztig, vagy nem sikerült a leálló turbinákkal áthidalni azt az 50 másodpercet?
Maga a teszt az RBMK reaktorokra vonatkozott, de az adott teszt lefolytatására (ami az RBMK üzembiztonságával kapcsolatos volt) a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin erőművet jelölték ki.
A teszteket annak szituációja miatt a reaktorleállítás előtt hajtották végre, az első, 1982-es tesztnél elégtelen volt a feszültség, amit a generátor leadott a turbina "leforgása" alatt. A generátor-rendszert módosították ezen tapasztalatok alapján, és 1984-ben megismételték, ám a leadott elektromos teljesítmény ismét elégtelen volt. A harmadik tesztre 1985-ben került sor, de szintén nem volt meggyőző, ezért megint módosítottak a teszteljáráson.
Aztán jött a negyedik teszt...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
De gondold végig a szituációt. A turbina (és vele a generátor) teljes fordulatszámon pörög, majd leválasztják a generátort, és miközben a tehetetlenség miatt még egyre csökkenő fordulatszámon forog, egyre kevesebb áramot termel. Egy perc után még mindig elégséges energia mennyiséget nem tudott leadni. A szükséges elektromos teljesítmény egyébként 5,5MW lett volna.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A teszteléskori szitu úgy nézett ki, hogy egy hirtelen jött áramszünet esetén a reaktort le kell állítani, mivel nem biztosítható a megfelelő működtetése. A diesel-generátorok feladata csak az, hogy a keringtető-szivattyúkat táplálni tudják, amivel a reaktormag hűtését biztosíthatják a leállítás alatt és után. Vagyis a reaktor gőztermelő képességére nem építhetnek, épp arról szól a forgatókönyv, hogy gőztermelés nélkül, a gőzturbináról leválasztott generátor (cirka 3000 ford / percről induló) szabadon futásban, egyre lassabban pörögve még annyi energiát termeljen, hogy a szivattyúkat elláthassa. Egyébként eredetileg 15 másodperces "határidő" volt megadva a vészhelyzeti energiapótlásra (a diesel-generátoroknak ennyi idejük lett volna), de a beépített típusoknak ehhez 60-75 másodpercre volt szükségük...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem, ilyen helyzetben a reaktort leállították volna mihamarabb, így pedig a gőztermelésre nem számíthatnak. De a leállítás után még órákig, napokig tart, amíg a hőtermelés kritikus szint alá süllyed, itt egy kép két számolt érték a SCRAM utáni helyzetnél, a függőleges vektor a hőteljesítmény százalékban, a vízszintes pedig az idő (egyre nagyobb léptékben, a végén már 10 nappal).
Azt látni, hogy a reaktor a leállítás után öt órával még mindig 1% hőteljesítményt ad le, ami egy 3200MW (termikus teljesítményű) erőműnél ugyebár 32MW.
Ha úgy nézzük, a Csernobilban végrehajtott teszt egy olyasmi helyzetet szimulált volna, mint ami aztán Fukusimában bekövetkezett...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Fryskitt
#366
üzenetére
Az olcsó import áram olyan, mint anno az olcsó svájci hitel. Noha nagyon szépen néz ki papíron, nem lehet rá stabilan építkezni. Ha pedig bedől, akkor súlyosak a következmények. Persze, lehet szerencsejátékot játszani, de azért egy ország energiapolitikáját nem célszerű erre alapozni.
Paks 2 kapcsán is nehéz megmondani, hogy 10-20-30 év múlva milyen ára lesz, először is azért, mert eleve titkosítottak a költségei, az egész Paks 2 projekt legfőbb problémája ez, vagyis az átláthatóság hiánya.
Ahogy azt sem lehet előre megmondani, hogy 10-20-30 év múlva mennyiért tudunk majd áramot importálni. Egyáltalán lesz-e fölös kapacitás majd a szomszédoknál, amivel lehet a hazai fogyasztások kielégítését biztosítani?
Én személy szerint nem vagyok se Paks 2 mellett, se ellene, pro és kontra is vannak érvek, amiket el tudok fogadni, de az biztos, hogy részletek ismerete nélkül nem lehet róla megalapozott véleményt nyilvánítani, és így mérlegelni sem...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Fryskitt
#370
üzenetére
Valószínűleg amúgy éppen a kiszámíthatatlanság az oka annak, hogy máshol annyira támogatják a nap energiát, az vsz sütni fog, így hosszú távon kiszámítható.
Igen, egy sivatagban tök jó választás....
Egy atombaleset esetén tízezer vagy százezer (esteleg millió, de ez számomra már irreleváns) lehet kietlen pusztasággá változtatni a világot, a többi esetében azért néhány évnél nagyobb hatásrol nem lehet beszélni ami ráadásul az estek többségben reverzibilis károsodást jelent.
Reverzibilis? Exxon Valdez? Deepwater Horizon? Banqiao-gátszakadás?
Nem mondom, hogy a nukleáris energia veszélytelen, de nagyjából minden energiatermelésnek vannak hatásai. Még a napenergiának is...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Fryskitt
#374
üzenetére
Azért máshol is van napelem.
De az összesített hatásfoka hol van egy megfelelő helyre telepítetthez képest?
Ezen kívül a napelemek gyártása meglehetősen problémás, ráadásul nem tud folyamatosan termelni (mindenféle ötletek voltak / vannak (sómelegítés, stb.), de nem )Nap, szél, árapály, bioetanol (bár ez már necces), plusz legyen atom, de nem feltétlen kell mindenkinek, lehet vásárolni onnan, ahol már van és cserébe adni mást, ami neki nincs
A probléma ott kezdődik, hogy a nap- és szélenergia függ az időjárástól, az árapály ugye csak tengerparti országoknál tényező. Az ütemtartó erőművek (ami jelenleg leginkább fosszilis energiára támaszkodó gázturbinákat és/vagy diesel-generátorokat jelent) nem tudod kiváltani, még atomenergia mellé is kellenek, mert a fogyasztás ingadozását egy atomreaktorral lekövetni nem olyan egyszerű.
Exxin Valdez... ez néhány évnyi és néhány évtizednyi baj, nagy baj, elismerem, de lehet próbálkozni helyrehozni, és vsz meg is történik majd.
De "kicsivel" sűrűbben is fordul elő...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
arnyekxxx
#387
üzenetére
Hiába próbálod politikai fekete-fehér témává silányítani a dolgot, az, hogy a szerződés igencsak fontos részei (finanszírozás, felelősségek, stb.) nem ismertek, azt nem lehet pozitívan értelmezni...
Ahogy azt sem, hogy nem volt semmiféle versenyeztetés, tehát még csak elméleti síkon sem merült fel, hogy megnézzék, a konkurens gyártók milyen ajánlatot tettek volna...
Tök mindegy, milyen párt van kormányon, az ilyen döntéseket teljesen jogosan lehet és kell kritizálni. Ha szerinted teljesen rendben van, hogy előre lezsírozott megállapodás születik úgy, hogy annak részleteit titokban tartják, miközben a kifizetéseket a magyar adófizetők fogják évtizedekig nyögni, akkor végül is csak a legalapvetőbb állampolgári jogok egyikét tartod semmisnek.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#420
Cifu
nagyúr
Lalikiraly
#418
válasz
Lalikiraly
#418
üzenetére
Ha nem csinálnak semmit a 30MW alatti teljesítményszinten, akkor is elkezdett volna nőni lassan a teljesítmény, mert annyi szabályzórúd volt már kiemelve, hogy a xenon-mérgezéstől függetlenül is nőtt volna maghasadás-szám. Valaki már írta, hogy a műszerek szerint alacsony hőteljesítmény ellenére is hat hűtővíz-keringető szivattyú működött, holott ilyen kis teljesítménynél ennél kevesebbre lett volna normális esetben szükség, a hőfok mégis konstans volt nagyjából, tehát valójában az egyik hiba az volt, hogy nem állítottak le egy vagy két keringtető-szivattyút, így túlhűtötték a reaktormagot.
Ha jól rémlik akkor azt hozták ki a matematikai modellek, hogy a cirka 20-30MW-ot termikus teljesítmény-szintnél még le lehetett volna biztonságosan állítani a reaktort, csak pont fordítva, ahogy csinálták (nem kiemelni kellett volna a szabályzórudakat, hanem leereszteni). Amikor elkezdett visszakúszni 200MW körülire a teljesítmény úgy, hogy a reaktorban súlyos xenon-mérgezés állt fent, miközben a szabályzórudak közül csak 18 (ha jól emlékszem fejből) volt leeresztve, a többi (végükön grafittal) kihúzva, akkor már elképesztően instabil szituáció állt fent.
Ha jól értelmezem az összeszedett tudásanyagot, akkor a 200MW-os szinten az adott szituációban már kb. minden esélytelen volt, bármit csinálnak, a reaktor teljesítmény-ugrását nem lehetett volna kordában tartani...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
arnyekxxx
#424
üzenetére
nem tudom más országokban hogy szokás, az atomerőmű (meg ugy általában minden nagy project) szerződések minden pontja nyilvános?
A finn Olkiluoto 3 reaktornál például a Paks 2 szerződésből kimaradt részek is nyilvánosak voltak (költségek, felelősségek, stb.).
Az a történet nem alakult szépen, a francia-német konzorcium az EPR ajánlatnál 2,5 milliárd eurós árat határoztak meg, a teljes projektre végül 3 milliárd eurós maximált árban egyeztek meg. Azóta ez több, mint 8,5 milliárd euró lett, a projektből kihátrált a Siemens (csak alvállalkozóként maradt benne), a francia Areva pedig egy csavarral a Frematom része lett. Az építésnél rengeteg problémába futottak, például nem volt megfelelő a betonozás, a fémszerkezetek hegesztésénél nem voltak gyártási normák és a többi.
Eredetileg 2010-ben kellett volna a reaktornak átadásra kerülnie, pont most jelentették be, hogy még négy hónapot csúszik legalább, és 2020 közepére várható jelenleg...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
És tessék megmondani kérem, hová kellene rekeszteni azt a kb 250e tonna, erősen sugárzó anyagot, amit a földünkön eddig az atomenergia kitermelt? No nem kell soká, csak pár millió évre.
Most vagy erősen sugárzó, vagy pár millió évre. Olyan radioaktív elemről nem tudok, amelyre mindkettő igaz. Az erősen sugárzó anyagok zömmel már az atomerőműben elbomlanak annyira, hogy komoly bajt ne okozzanak, a közepesen sugárzó anyagok pár tíz, pár száz évig okoznak problémát, de ugye megfelelően tárolva (föld alatt, általában) nem okoz ez problémát. Az enyhén sugárzó anyagok esete pedig alig különbözik a sima hulladéktól...
Az urán bányászat, dúsítás, az elhasznált fűtőelemek reprocesszálása is irdatlan környezetszennyező ám.
Azért a kinyerhető energiamennyiséget figyelembe véve még mindig az atomenergia tartozik a legtisztább megoldások közé.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Csernobil előtt is voltak komoly erőművi balesetek, de hogy jutottunk el a mindmáig legsúlyosabb esetig?
