- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Apple iPhone 11 - népalma
- Mobil flották
- Netfone
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Milyen okostelefont vegyek?
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
Hirdetés
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
Új hozzászólás Aktív témák
-
dchard
veterán
Nem kell leállítani, menet közben lehet benne üzemanyagot cserélni. Többek között ez volt az egyik nagy előnye ennek a reaktor típusnak (a sorozatban elhangzott állítással szemben nem csak az, hogy "olcsó").
A cikkben eddig jutottam:
"ahol többszörös emberi és konstrukciós hibáknak köszönhetően kinyílt a primer kör (az a vízvezeték-rendszer, ami közvetlen kapcsolatban van a reaktorzónával - ezt a vizet forralják fel az áramtermeléshez)"
A TMI egy nyomottvizes erőmű (Pakshoz hasonlóan), a primer-körben lévő vizet pedig nem forralják fel, az a teljes primer-köri szakaszon cseppfolyós marad, köszönhetően a nagy üzemi nyomásnak. A vizet a szekunder körben forralják, a hőcserélőkön keresztül.
Ezt érdemes volna pontosítani.
A második hiba:
"A reaktor teljesítménye a pozitív üregtényező miatt sokkal nagyobbat esett, mint tervezték"
A Xenon mérgezés miatt esett nagyot a teljesítmény, nem a pozitív üregtényező miatt.
[ Szerkesztve ]
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
válasz
Andreas2
#110
üzenetére
Nyilván az "elégetést" nem szó szerint kell érteni. Sokszor a radiokatív bomlásra is így hivatkoznak amikor köznapi nyelven beszélnek, mert a 99% nem érti meg, ha azt mondaná: elbomlik.
A másik ilyen kedvenc visszatérő témám (ami a cikkben nem jelenik meg, de a sorozatban igen), az a szabályozó rudak grafit "hegye", ami a világ baromsága, mert szó nincs hegyről.
Valójában a bór-karbid szabályozó rudak végén egy a szabályozó rudak hosszával közel megegyező méretű grafit rúd volt akasztva, amit a szabályozó rudak kihúzásával tulajdonképpen behúztak a reaktorba. Tehát szó nincs "hegyről". Erre alapvetőe azért volt szükség, mert ha a szabályozó rudak helyét víz fogllaja el, annak megint jó a neutron elnyelő képessége, így a szabályozó rudak helyére behúzott grafittal javítható a reaktivitás.
Tehát szó nincs arról, hogy a szabályozó rudaknak először a "hegye" ért a zónába, és ez okozta a balesetet. Valójában a legtöbb (kihúzott) szabályozó rúd helyén is grafit volt, amik valamivel rövidebbek az aktív zónánál, ezért alattuk még volt valamennyi (neutron elnyelő) víz. Amikor az AZ-5-öt megnyomták, ezt a kevéske vizet nyomták ki a szabályozó rudak végére akasztott grafit rudak, ekkor kezdett el megszaladni a teljesítmény a reaktor alsó zónájából kiindulva, a nagy hő és nyomás miatt deformálódtak a csatornák, emiatt a szabályozó rudak nagy része sosem érte el a zónát, a többit pedig már tudjuk.
Alábbi képen látszik jól, hogy is néz ez ki valójában:
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
Nincs mit.
Nekem ez a grafit "csúcs" vagy "hegy" miatti megszaladás már azért sem jött össze, mert hát a rúd komplett hosszához képest mekkora lehet egy "csúcs"? a 4.5méteres hosszból mondjuk 20centi, 30, vagy 40centi? Ez még a viszonlyag lassú szervó ellenére is másodpercen belüli sebességgel ért volna a zónába... Nem jön ki a matek
Aztán amikor megtaláltam a neten a szabályozó rudak sémáját (az összes eddig látott Disco-s, NatGeo-s dokumentum filmben hibásan és rosszul ábrázolva, nem egyszer totális baromságot beszélve magyarázzák ezt el), világossá vált, hogy hol van itt a kutya elásva.
Amiről nem találok infót, hogy a baleset utáni modernizáláskor a gyorsabb szervó, nem kikapcsolható automatika, pontosabb neutron fluxus mérés (műszerezés az alsó mag régióban) mellett végül leszedték-e ezeket a grafit "reflektorokat" a szabályozó rudak végéről, vagy sem.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
#234
dchard
veterán
cinemazealot
#180
dchard
veterán
válasz
cinemazealot
#180
üzenetére
Na, látom kaptál egy rakás butaságot válaszként, gondoltam kivárom ki mit hord össze
"A szabályozó rudak csattannak..." Ez a kedvencem...
A videóban linkelt reaktorok kivétel nélkül kutató reaktorok, ezekkel nem termelnek áramot, hanem oktatásra, használják őket.A cél pedig pontosan az volt, hogy inherens módon biztonságosak legyenek, a teljesítményük önszabályozó, nem lehet elérni azt semmilyen módon sem, hogy zónaolvadásos baleset következzen be. Mindegyikük közös ismérve, hogy az ún. üzemanyaghőmérsékelti együtthatója erősen negatív. Ez azt jelenti, hogy minnél melegebb az üzemanyag, annál kisebb a reaktivitás. Gyűjtő néven TRIGA típusú reaktornak is hívják ezeket. Az indításkor hallható hang, az indító neutron forrás bekapcsolásával jár és nem a reaktorból jön. Az indulást követően gyorsan csökkenő Cserenkov sugárzás (fényjelenség) jelzi a fent körülírt jelenséget. Az egyszerű magyarázat körül-belül annyi, hogy a hőmérséklet növekedésével az atommag egyre inkább vibrálni kezd, és egyre nagyobb sugarú környezetében nyeli el a neutronokat, amikből így egyre kevsebb van, ergó egyre kevésbé hasíthatnak újabb atommagot.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
válasz
Hunmugli
#249
üzenetére
dabadab(#251) pontosan írta le a helyzetet, ez az egyik oka annak, hogy a nyomottvizes reaktorok biztonságosabbak. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem történhet zóna olvasdásos baleset: attól hogy elforr a víz mondjuk egy primerköri csőszakasz törésénél, és a gőzzé váló víz miatt megszűnik a moderáció és ezért nem következhet be öngerjesztő nukleáris láncreakció, attól még a leállított reaktort hűteni kell a remanens hő miatt, ellenkező esetben a zónaolvadás ugyanúgy bekövetkezik, egy ilyen balesetben extrém magas hőmérsékleten pedig ugyanúgy keletkezhet hidrogén ami robbanáshoz vezethet, így hasadóanyag ugyanúgy kikerülhet a környezetbe. Ez történt Fukushimában is, mire jött a cunami már minden rekator le volt állítva (a földrengés érzékelésekor automatikusan álltak le), de ez nem akadályozta meg sem a leolvadást, sem a sorozatos hidrogén robbanásokat. Ezért van Pakson lokalizációs torony és benne többek között hidrogén rekombinátorok.
A másik, hogy van itt egy kis félreértés a pozitív üregtényező, és a pozitív visszacsatolás általános fogalmai között, előbbi túlzott mértékben beégett a fejekbe
Ahogyan az a sorozatban is meglepően részletesen bemutatásra kerül, egy reaktorban számos visszacsatolási folyamat létezik, amelyek egymásra is hatnak. A reaktorfizika nem annyiból áll, hogy ha gőzzé válik a víz akkor gyorsul a reakció, ha meg folyékony akkor lassul. Az RBMK reaktorok pozitív üregtényezője csak egy a számos egymásra ható fizikai folyamatból, aminek az üzemeltetők adott üzemállapoton (hőmérséklet, nyomás, neutron fluxus stb.) az egyensúlyára törekednek, és egy jó reaktor dizájn ezt elő is segíti inherens módon. Ez a pozitív üregtényező is érdekes: az RBMK dizájnnál a gőzzé váló víz adott üzemállapoton növeli a reaktivitást, ugyanez a folyamat egy nyomottvizes reaktorban csökkenti. Ezért is fontos, hogy különbséget tegyünk az egyes reaktorok között.Jó példa a dezinformálásra például ez (vagy bármelyik energiaklubos) videó:
https://www.youtube.com/watch?v=5aRWpuoeqJ8
A cím (Meghosszabbítják az elavult fűtőelemek élettartamát a legnagyobb ukrán atomerőműben) már önmagában is hülyeség, mert a fűtőelemek élettartamát nem lehet meghosszabbítani, nyilván az erőművi blokkokra gondoltak.
Érdemes figyelni a narratívát: "az erőművet a csernobilivel együtt építették, szovjet típusú reaktorokkal". Mindent elkövet az újságíró, hogy összemossa a két dolgot. Pedig az erőmű amiről beszél, egy nyomott vizes, bizonyos értelemben még a paksinál is fejlettebb erőmű, ahol a paksi lokalizációs toronnyal ellentétben teljes konténment veszi körül a reaktorokat...
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
#515
dchard
veterán
Lalikiraly
#511
dchard
veterán
válasz
Lalikiraly
#511
üzenetére
A fölöttem szólók már megfogalmazták: áramszünet lenne.
Ennél bővebben, a megújulók nagyobb részarányát érdemben csak a fogyasztási szokásaink radikális megváltoztatásával lehet elérni. Kiragadott példa: mondjuk a mosás úgy nézne ki, hogy reggel bepakolod a mosógépet, és azt mondod neki, hogy a következő 8 órában mosson ki, a mosógép pedig egy összetett döntési folyamat eredményeképpen akkor kapcsolna be, amikor fölösleg van (kisüt a nap, megélénkül a szél) méghozzá úgy, hogy az előrejelzésekből azt is tudja, hogy addig az 1-2 óráig amíg tart, végig rendelkezésre áll ez a fölösleg. És nyilván országos szinten több tízezer mosógépnek kéne hasonló módon tandeben működnie, hogy ennek érzékelhető haszna legyen. Ez csak egy példa, de számos hasonlót lehetne mondani, ahol valójában a fogyasztási igény nem prompt, így azt lehetne ütemezni. Vicces egyébként, de napenergia nélkül is rengeteg pénzt meg lehetne spórolni, ha az esti csúcsfogyasztásból csak 5-10%-ot le tudnánk faragni hasonló automatizmusokkal.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
#639
dchard
veterán
Lalikiraly
#637
dchard
veterán
válasz
Lalikiraly
#637
üzenetére
csicso82 jól összefoglalta.
Hogy mit lehetett volna tenni akkor, ha egyáltalán felimserik a szituáció komolyságát? Semmit.
Mire oda jutottak, hogy az AZ-5-öt nyomni kellett, már másodpercenként duplázódott a telejsítmény, itt már nem tehettek mást, mint hogy noymják az AZ-5-öt, mert csak másodpercek voltak hátra. Ha időben felsimerik, esetleg nagy mennyiségű oldótt bórsav befecskendezésével és az AZ-5-tel lehetett volna valamit kezdeni, de hogy az RBMK reaktorokban volt-e ilyen rendszer, azt nem tudom. Pakson van, mint a legtöbb modern erőműben.
A reaktor nem tervezett körülmények között műkdöttt, ezt kombinálva az AZ-5 eredendő tervezési hibájával okozta a balesetet. (nagyon leegyszerűsítve)
[ Szerkesztve ]
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
"A kihúzott rudak egyáltalán nem értek a magba, a helyükön víz volt. "
Nem egészen
Az RBMK reaktorokban 167 szabályozó rúd és 12 autmatikus biztonsági rúd van. A 12 biztonságvédelmi rúd kivételével a többi szabályozó rúd végén 4.5 méter hosszban szintén grafit volt (ezt hívják tévesen grafit "hegynek" ami teljesen félrevezető), amit a szabályozó rudak kihúzásával gyakorlatilag behúztaka a magba, 4.5 méter hosszban. Tehát a szablyozó rudak helyén nagy részben nem víz volt, hanem grafit. Ami kevés víz volt is szabályozó rudak helyére behúzott grafit rudak alatt és fölött, azt az AZ-5 megnyomásakor a grafit elkezdte kinyomni, végső soron ez vezetett a reaktor alsó részében olyan pontszerű teljesítmény ugráshoz, ami a csatornák eldeformálódásához és a rudak elakadásához vezetett.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Csernobil előtt is voltak komoly erőművi balesetek, de hogy jutottunk el a mindmáig legsúlyosabb esetig?
