Új hozzászólás Aktív témák

• #10895 totron addikt bringasisti #10894

  Új Válasz 2023-06-17 12:49:01 #10895

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz bringasisti #10894 üzenetére

  Személy szerint nem permetezek, a környezettel való együtthatásban hiszek, például természetes ellenséggel kiütni az általunk kártevőnek vélt elemet vagy lehajolni és leszedni manuálisan, legyen az krumplibogár vagy más. Káposztalepke/lisztecske-populáció volt itt pár éve amikor káposzta is volt, de nem érték el a kritikus szintet, így hagytam, éldegéljenek. Általában véve ahol egészséges diverzitás van és távol a szomszédok permetjétől/megoldásaitól a saját kert, ott nincs alapjárati eltolódás* olyan mértékben ami ne lenne orvosolható vegyszer nélkül. Meló persze van vele, gyomtalanul tartás: kapálás, takarás, főleg, ha a kaszálékot manuálisan kell prezentálni, több esetben akkor már egyszerűbb a kapa. Itt szerencsém van ilyen téren (távol a kert a többitől, nem meztelencsigás övezet, stb.) Cserébe a tarack egyes részeken durván befigyel - de ezt sem irtom, ami jobban tűri haszonnövény azzal a szezon idejére elnyomom. Vegyszerrel sem jönne ki mind, aminek utóhatását amúgy is kerülném.

  Nézelődni kell és manuálisan eltávolítani ha van mit, vegyszer csak legvégső esetben, ha engem kérdezel. Ha ismered a területed, környezeted és benne a növények viselkedését, nem feltétlenül kell lenullázni sem az ellenséget, egyáltalán nem biztos, hogy ő is le akarja nullázni a te termésed. A szomszéd például mindig tesz ki nyáron a darazsaknak vizet, ráadásul a bejáratához közel - ő megtanult együttélni. De ugyanúgy a belátás is ide tartozik, ha belátod, hogy valamibe értelmetlen belekezdeni a következő években is, mert olyan mértékű kártevője van ott, hogy sem nem rentábilis, sem nem ad örömet, pl. ha az őz/fácán megeszi a kukoricát, akkor nem fogod erőltetni, plusz az eszetlen mértékű vízigénye. Halmozott kedvezőtlenség esetén jobb elengedni.
  Azt vetem ami a legkevesebb keserűséget okozza, talajtípus és környezet függvényében. Így kis odafigyelés mellett pozitív az érzelmi mérleg és termény is van. Ha teljes önellátás lenne a cél a konyhakerten át, az megint egy bonyolultabb képletet szül és több görcsöt. Sokan ebbe esnek bele, hogy saját eredményt akarnak, de irreálisan nagy környezeti terheléssel és önmérgezéssel.
  Természetes trágyázással és szorgos manuális gyomtalanítással is lehet egyébként csodákat művelni, láttam rá példát éveken keresztül, sőt csináltam is: amíg a piac olyan volt, hogy el lehetett adni az terményt és a polgári állásból bejövő fizetés többszörösét hozta 1-1 szezon. Ehhez képest és innen nézve a kiskerti, saját gyomorba - és egészségre - menő vegyszeres törekvés nem tűnik túl kifizetődőnek. A célt persze megértem, nagy feeling sajátot enni, de fontos a szemlélet. Ami helyben nem megy, azt lehet vásárolni vagy cserélni mással - a többség persze ugyanúgy permetez, úgyhogy a hasonló gondolkodásúakat felkutatni sem árt.

  *1-1 kiugrás, pl. paradicsomvész vagy eldurvult monília kivétel persze, az már nem alapjárat, de az utóbbi esetén is van döntés az ember kezében: mindet magadnak akarod vegyszeresen vagy hagysz a rothadásnak/madaraknak is valamennyit és viszonylagos békében, egy jóval egészségesebb együttfutásban éled meg a szezont. Mindezen okosságok a nagyüzemi termelésben nem állják meg a helyüket természetesen.

Új hozzászólás Aktív témák