Új hozzászólás Aktív témák

• #1268 Szten Márs nagyúr

  Új Válasz 2009-02-22 14:39:38 #1268

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szten Márs

  nagyúr

  Előszó

  Az alábbi összeállításban a cserélhető objektíves gépek közül elsősorban a DSLR-ekkel, azaz egyaknás, tükörreflexes digitális fényképezőgépekkel fogok foglalkozni, ezek vásárlásához szeretnék fogozkodót adni. Nem ez az egyetlen cserélhető objektíves géptípus, de (egyelőre) messze ez a legelterjedtebb.

  Képminőség

  Általánosságban:
  A képminőség három dologtól függ (természetesen azonos külső körülményeket feltételezve): A (tág értelemben vett) képfeldolgozó renszertől, a szenzortól és az objektívtől. Ez utóbbiról nem szabad megfeledkezni, egy jó váz gyenge objektívvel gyenge képeket fog készíteni. Mielőtt gépet választanánk, érdemes az adott márkához elérhető objektívkínálatot átböngészni, megnézni, hogy milyen objektívek, milyen minőségben és milyen áron szerezhetőek be a különböző márkákhoz.

  Az érzékelők mérete:
  A kisfilmes formátum, amit gyakran 35mm-es formátumnak is hívunk 36x24mm-es képkockaméretet - illetve digitális gép esetében érzékelőméretet - jelent. A digitális gépek közül az ún. fullframes gépek rendelkeznek ekkora érzékelőmérettel.
  A Canon APS-H formátum a fullframe érzékelőnél kb. 1,3x kisebb érzékelőátlót jelent, a Canon APS-C pedig kb. 1,6x kisebb érzékelőátlót. A Nikon, Pentax és Sony által használt APS-C formátumú érzékelők átlója kb. 1,5x kisebb a fullframes érzékelő átlójánál, az Olympus és egyébb fourthird rendszerek érzékelőjének átlója pedig kb. 2x - viszont míg az előzőek (a fullframet is beleértve) 3:2 hosszúság:szélesség aránnyal rendelkeznek, a fourthird rendszerek esetében ez 4:3. Tipikusan a nagyobb érzékelőmérethez tartozik a jobb képminőség, de erről később lesz szó bővebben.

  Az objektívekre írt gyújtótávolság-értékek átszámítása, a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság:
  A látószöget egyértelműen meghatározza az érzékelőméret és az objektív gyújtótávolsága. Azonban, hogy egyszerűen, egy adatból is látszódjon a látószög, az objektív valós, fizikai gyújtótávolságát át szoktuk számítani ún. kisfilm-ekvivalens gyújtóvávolsággá. A kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság az a gyújtótávolság, amivel az adott szenzorméret mellett használt objektívnek rendelkeznie kéne ahhoz, hogy az adott szenzorra ugyanakkora látószögű képet vetítsen, mintha full-frame szenzort használnánk. A váltószámot gyakran hívják crop-faktornak, vagy egyszerűen csak cropnak.
  Példa: egy 1,5x-es croppal rendelkező géppel egy 50mm-es objektív látószöge akkora lesz, mint a fullframe szenzorral használt 75mm-es objektívé.

  Váltószámok (kerekítve):
  - Full frame: 1 (azaz nincs)
  - Canon APS-H: 1,3
  - Canon APS-C: 1,6
  - Nikon DX formátum: 1,5
  - Sony (kivéve A900) és Pentax DSLR-ek: 1,5
  - Olympus és más fourthird gép: 2

  A pixelszámról, avagy megapixelek bűvöletében:
  Egy adott méretű érzékelőre minnél több pixelt teszünk - azaz minnél nagyobb a megapixelszám -, annál kisebbek lesznek az egyes elemi pixelek. Kisebb elemi pixeleket időegység alatt kevesebb foton éri, így azonos érzékenység eléréséhez nagyobb erősítés szükséges. Minnél nagyobb erősítést kell alkalmazni, annál roszabb jel/zaj arányhoz jutunk, azaz summázva az egészet: minnél magasabb a pixelszáma egy adott méretű érzékelőnek, annál nagyobb zajra lehet számítani. Persze, a gyártástechnika fejlődésével, újabb és jobb képfeldolgozórendszerek használatával a zaj egy ideig szinten tartható a pixelszám növelése mellett is, sőt esetenként még kissé csökkenthető is, de a fizikát egy határon túl nem lehet becsapni, a pixelszám emelése előbb-utóbb visszaüt. Azonos időben megjelent, azonos méretű szenzorok közül durva általánosságban a kisebb pixelszámú a kevésbé zajos. Az elemi pixelméret növelésének egy lehetséges útja az érzékelő méretének a növelése: a fullframes érzékelők felülete kb 2,25x nagyobb, mint egy 1,5-es croppos gépé, így több pixelt bírnak el "büntetlenül", illetve azonos pixelszám mellett jóval nagyobb elemi pixelekkel rendelkeznek, így jobb jel/zaj arány várható tőlük magas érzékenységen is, jó példa erre a Nikon D3/D700.
  A nagyobb pixelszámú érzékelő nagyobb felbontásának kihasználásához ezen kívül jobb objektívek szükségesek - egy 14-15MP-es APS-C érzékelő felbontását csak a legjobb minőségű objektívekkel lehet úgy, ahogy kihasználni, miközben legtöbben közel-távol nem ilyen objektívekkel használják őket - így az érzékelő felbontásnövelése gyakran nem hozza magával a kép részletgazdagságának növelését.

  RAW vs JPG:
  A RAW kb. digitális negatívot jelent, az érzékelőből kiolvasott, minimális mértékben feldolgozott, kvázi nyers adathalmaz, ami jóval tágabb utómunkát, utólagos paraméterezést tesz lehetővé, mint a JPG, emiatt sokszor jobb minőségű képek születhetnek RAW feldolgozás után, mint amilyenek simán JPG-ben történő fotózáskor.
  A DSLR-ek képminőségbeli előnyeinek, lehetőségeinek teljes kihasználásához tehát érdemes RAW formátumban fotózni. Az utólagos "képelőhívás" azonban macerás, időigényes, így sokszor JPG-t használnak RAW helyett - a JPG fájlok képminősége pedig nagyban függ az adott gép JPG feldolgozó rendszerétől, egy RAW-ban igen jó képminőséggel büszkélkedő gép is produkálhat a konkurenciájánál roszabb képeket JPG-ben és fordítva. Érdemes tehát vásárlás előtt az adott gép JPG feldolgozó algoritmusának képességeiről tájékozódni - természetesen amennyiben ez fontos szempont számunkra és JPG-ben szeretnénk használni a gépet.

  Ergonómia, felépítés

  A gép fogása:
  Bár nagyon sokszor másod-, vagy harmadrendű dologként van kezelve, én kiemelt jelentűségűnek tartom. Mivel egy hobbi arról szól, hogy élvezetből, az adott dolog űzésének élvezetéből csináljuk azt, amit, alapvetű fontosságú, hogy azt az eszközt, ami a hobbink tárgya, jó érzéssel tudjuk a kezünkbe venni és jó érzéssel tudjuk használni, így egy váz ergonómiájának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kétségtelenül a létező legszubjektívebb dolgok egyike viszont, hogy mit találunk kényelmesnek és mit nem. Általában, ha valaki tanácsot kér a forumban, szoktunk erről is írni, véleményt foglalni, viszont mivel rendkívül szubjektív dologról van szó, egyetlen korrekt tanácsot lehet adni: gépvásárlás előt el kell menni egy nagyobb üzletbe, ahol több vázat meg lehet fogdosni, ki lehet próbálni, és mindenki tesztelje le magának, hogy melyik gép mennyire kényelmes, vagy kényelmetlen - enélkül maximálisan ellenjavalt egy gép megvétele, legalábbis meggyőződésem szerint.

  Anyaghasználat, szigeteltség:
  Egyrészt összefügg az előző ponttal, hiszen nem kis hatással van az ergonómiára. Másrészt sokszor hallhatunk por és fröccsenő víz ellen szigetelt vázakról, illetve ezek jelentősségének hangsúlyozásáról. Azonban az objektívek nagy többsége nem szigetelt, így hiába van szigetelt vázunk, az semmi előnyt nem jelent, ha egyszer az objektív nem az. Természetesen, ha olyan objektívparkot tervezünk kiépíteni vázunk mellé, ami szigetelt objektívekből áll, akkor fontos a váz szigeteltsége.

  Keresőfajták, keresőméret, liveview:
  A tükörreflexesek nagy részénél a hátsó LCD nem használható komponálásra, így komponálni kizárólag a "kukucskalyukon" keresztül, a kereső segítségével lehet. A kereső felépítése szerint lehet pentatükrös, vagy pentaprizmás. A pentatükrös keresők az olcsóbb modellekre jellemzők, kisebb és sötétebb keresőképet adnak pentaprizmás társaiknál. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy mind a pentatükrös, mind a pentaprizmás keresők esetében nagyon erősen szór a keresőméret és világosság is. Egy kereső mérete függ a szenzor méretétől, a kereső lefedettségétől és a kereső nagyításától - mindhárommal egyenes arányosságban áll, ezen három adat felhasználásával számszerűen kiszámíthatjuk egy kereső nagyságát.

  Bizonyos tükörreflexes digitálisoknál lehet az LCD-t is keresőként használni, ezt hívják "liveview"-nek. Nagyon sokszor azonban nem olyan egyszerű és gyors a liveview használata, mint ahogy azt kompaktokon megszokhattuk, ezért vásárlás előtt érdemes utánanézni, hogy a kiszemelt gépekben hogy is működik a liveview - már ha van bennük.

  A liveview elsősorban fej fülöl fotózásnál, illetve talajszint-közeli fotózásnál tud jól jönni - ez utóbbi miatt gyakran igen hasznosnak ítélik makrózáshoz. Kényelmesen, földön csúszás nélkül azonban nem csak liveview-vel felszerelt géppel lehet talajszinthez közel fotózni, a normál keresőkhöz is kapható egy tartozék, ami ezt könnyíti meg, ez az ún. szögkereső.

  Képstabilizátorok

  Mire jó a képstabilizátor?
  A képstabilizátor a fénykép kezünk remegéséből adódó bemozdulását hivatott megakadályozni. Nem segít tehát a téma mozgásából adódó bemozduláson - ez esetben rövidebb záridőket kell alkalmaznunk, vagy a blendenyílás növelésével, vagy az érzékenység emelésével.
  A képstabilizátor hatásfoka rengeteg dologtól függ, de nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy 2-3 Fé előnyt azért jelenthetnek, azaz 4x-8x hosszabb időket tarthatunk ki velük, anélkül, hogy a kép bemozdulásától kéne tartanunk, mint nélkülük. Ettől függetlenül nem igaz, hogy képstabilizátor nélkül nem lehet megélni és jó fotókat készíteni, igen sok esetben egyáltalán nem szükséges a használatuk, sok esetben (pl. állványon) meg egyenesen ellenjavallt.

  Vázba épített képstabilizátor vs. objektívbe épített képstabilizátor:
  Vázba épített képstabilizátort tipikusan a Olympus, Pentax és Sony DSLR-eknél találunk. Előnye, hogy minden, a gépre feltett objektívnél lesz képstabilizátorunk, legyen az akár több évtizedes manuális objektív, a legújabb halszemobjektív, vagy nagytele.
  A Canon és Nikon DSLR-ek nem tartalmaznak vázba épített képstabilizátort, hanem bizonyos objektívjeikbe építik azt bele. Előnyük, hogy a keresőben látott kép is stabilizált lesz, ami a vázba épített képstabilizátor esetében nem mondható el. Közepes/nagyobb telénél a kéz remegése már zavaróan látható a keresőkép mozgásán is, ami nehezíti a komponálást és az AF rendszernek is okozhat nehéz perceket. Ezen kívül a "néphagyomány" szerint az objektívbe épített képstabilizátorok nagyobb gyújtótávolságok esetében hatásosabbak, mint a vázban lévő társaik, bár megfelelő darabszámú, korrekt mérésről személy szerint nem tudok, így megerősíteni nem tudom ennek a hipotézisnek a helyességét.

  Vásárlás előtt érdemes körülnézni, hogy mely objektívekben található képstabilizátor (Canon esetében IS, Nikonnál VR, Sigmánál OS rövidítés jelenti az objektív nevében a képstabilizátort), milyen árban vannak, illetve melyik objektíveknek nincs egyáltalán képstabilizátoros verziója.

  Linkajánló:

  Hasznos topicok:
  Canonos topic: [link]
  Nikonos topic: [link]
  Olympusos topic: [link]
  Pentaxos topic: [link]
  Sonys/Minoltás topic: [link]
  Objektíves topic: [link]
  Digitális fényképes topic: [link]
  Általános kérdésekkel foglalkozó topic: [link]
  Ezeken kívül természetesen még rengeteg hasznos és érdekes fotóstopic van itt, a forumon, érdemes körülnézni!

  Ajánlott DSLR tesztoldalak:

  Magyar nyelven:
  pixinfo.com

  Angol nyelven:
  dpreview.com
  imaging-resource.com

  Ajánlott objektív tesztoldalak:

  Angol nyelven:
  dpreview.com
  photozone.de
  slrgear.com

Új hozzászólás Aktív témák