Új hozzászólás Aktív témák

• #136383 Miklós315 aktív tag

  Új Válasz 2020-08-12 13:39:42 #136383

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  Farming (A bőrömben)

  Eredetileg Kate Beckinsale kapcsán találtam rá, de nagyon érdekesnek tűnt a témája is, plusz adalék, hogy az író-rendező a saját élményeit dolgozta fel e filmben. Nos, megtekintve a tárgya valóban érdekfeszítő, de a film nekem nem tetszett.

  Mivel a saját sztoriját vitte filmre, nyilván a legjobban az alkotó ítélhette meg, hogy lesz képes jól átadni az érzéseit, gondolatait, a folyamatokat, végül a tanulságot. Mégis, nagyon aránytalannak és vázlatosnak hatott.
  Az alapokat elnagyoltan felskicceli, aztán elmélyed egy-egy nagyon hosszan kitartott jelenetben, amely így inkább pillanatnyi állapotokat tud sulykolni és nem a karakter belső érzelmi-gondolati folyamatait világítja meg. Ergo pont a legizgalmasabb kérdésekre nem igazán kapunk - a legbelsőbb, hiteles forrástól - válaszokat, csak a már máshonnan ismert kb. homályos miértek odavetését.
  Ugye a történet szerint nigériai bevándorló szülei londoni bérszülőkre bízzák a csecsemő főhőst, majd ugrunk nyolc évet, hogy páran szidhassák a "különc" fiút, és aztán megint ugrunk kb. ugyanennyit, hogy a tini - már teljesen elveszett-meghasonlott - fekete srác immáron a skinhead banda körében balhézzon. E két mozzanat lenne a kulcsa a személyisége alakulásának és a döntései meghozatalának alátámasztására, de itt hiányérzetem volt. Érzelmekre ugyan próbált hatni a vonatkozó jelenetsor, de nem ás mélyre (és sablonos). A harmadik fordulópont (a szakadékból való kimászás) ugyanígy el van nagyolva.
  Emellett annyira beszűkült (a főhősre koncentrált), hogy a nagyobb (helyi) távlatokat sem látjuk. Így két szék közül a pad alá zuhant: sem általában a téma, sem a hős személyes története nem került rendes megvilágításba.

  A színészekkel különösebb gond nincs, a film nézhetően megcsinált, de ott a tüske, hogy ha a rendező a saját életének ezt a - valóban filmre kívánkozó, bensőséges, érzékeny - szeletét nem képes jobban megragadni, akkor mi volt a szándéka az elkészítésével? Mert például a tanulságot sem értem: leginkább egy már befutott hollywoodi egyén visszatekintő vádiratának tűnik (szülei/nevelői/környezete felé), ami viszont a zárással kerül önellentmondásba (mindenkivel megbékélt, jó a viszonya), viszont nagy megvilágosodásokat meg nem tartalmaz, tehát nem igazán értem, mire gondolt a költő...
  Egynekjóvolt.

  #értékelés

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák