Nincs mit tenni, a HTC nemzetközi csapatával nincs szerencsénk, pedig tavaly még simán le tudtunk ülni Barcelonában egy videós interjúre Eric Linnel. Törzsolvasóink tudják, hogy idén ez minden lelkes, majd dacos, aztán hisztis erőfeszítésünk ellenére sem jött össze, pedig nem fogtam vissza magam a dehonesztáló kifejezéseket illetően akkor, amikor a HTC nemzetközi sajtósa közölte, hogy nem tud erre lehetőséget biztosítani.
A tavalyi riport
Ebben az a legszomorúbb, hogy nem a magyar kontaktokon múlt. A hazai PR megpróbált mindenhol segíteni, de ők is falakba ütköztek, s jellemző a HTC központi sajtókapcsolati vezetőjére, hogy a témában utólag írt, a félreértéseket tisztázó, higgadt és összeszedett levelemre azóta sem bírtak egy sort sem válaszolni, pedig nem arról szólt az írásom, hogy a HTC-nél mindenki milyen béna, hanem arról, hogy miképpen tudnánk a kialakult szituációt rendezni és a magyar olvasókat is kielégítően tájékoztatni.
Tegnap, Londonban a HTC sajtótájékoztatót tartott. Tavaly nem volt ezzel semmi probléma, Bocha bácsit kivitték, ő végigülte, majd a magyar különítménnyel együtt volt pofája sérelmezni, hogy az új Sense a régi telefonokon miért nem lesz elérhető. Nagyon remélem, hogy nem ez van annak a hátterében, hogy idén nem volt magyar újságíró ezen az eseményen, mert ha mégis, az nem egyszerű szinten csúnya dolog. De legyünk jóhiszeműek, idén a HTC talán szűkebb keretből gazdálkodott, vagy más piacokat tart fókuszban, így a sokan kimaradtak. Sebaj, van nekünk egy tiszteletbeli kollégánk, Gubro, aki már egy ideje pont Londonban él és dolgozik, és tökre szívesen bevállalta, hogy megkerülve mindenféle utaztatási költséget, ő szépen elsétál a rendezvényre, fotózgat, figyel, jegyzetel, esetleg kérdez, majd ebből egy elsőkézből származó tudósítást eszközöl, s mindenki boldog, de leginkább az olvasók.
Azt hiszed, hogy bemehetett? Lószart, mama. Azt mondta a nemzetközi HTC, hogy nincs hely a teremben, betelt, fullos, ne menjen. Tehát összefoglalom: a legnagyobb magyar mobilos site szeretett volna tudósítani egy külföldi termékbejelentésről úgy, hogy a HTC-nek ez egy fillérjébe sem került volna, nem kellett senkinek repjegyet venni, szállást, transzfert és étkeztetést biztosítani, de mégis kaptak volna némi publicitást. Tényleg nem tudom, hogy ezt hogyan gondolják, s tényleg nem tudom, hogy mit lehet tenni azért, hogy a jövőben ezeket a kínos helyzeteket elkerüljük.
S közben az a döbbenetes, hogy a magyar csapattal kiválóan együtt tudunk dolgozni. Nem véletlen, hogy a Mobile Meetingen idén is ott lesznek, a kedvünkért hoznak Flyert és Chacha-t. Akármivel hívom fel a hazaiakat, valahogy mindig találunk jó megoldást, ezért ilyen nagy a kontraszt. Közhiedelem (és egyébként ránk nézve biztos tévedés), hogy az újságíró-tesztelő kis popsiját ki kell nyalni, és akkor biztos majd jókat ír a termékekről, ha pedig nem foglalkozunk vele, akkor durcizik és lehúzza a cuccokat, pedig ez nincs így. A fentiektől függetlenül a HTC továbbra is a világ egyik legjobb okostelefonos cége, a Sense-ért lelkesedni szoktunk, s bár a barcelonai felhozatal nem volt épp ütős, a Sensation (a tegnapi bejelentés) megint ütősnek tűnt. Nem fogunk direkt HTC-t fikázni lépten-nyomon, nagy öngól és hiteltelen durci lenne, de ezt a helyzetet valahová ki kellett írnom magamból.
