A repülőtérről az utunk a helyi Deák Térhez, azaz a Plaça de Catalunyához vezetett, ahol kiszúrtuk, hogy van egy Apple bolt. Igazság szerint a Passeig de Gràcia legelején van, de tavaly még nem láttuk, pedig akkor is jártunk erre. Bognak mondtam is, hogy benézhetnénk, mert telkós újságíróként azért mégis csak illene legalább valamennyire tudnunk, hogy milyen is egy ilyen belülről. Bólogattunk, majd mentünk – tovább a másik irányba.
Hirdetés
Aztán csak úgy alakult, hogy be kellett mennünk, ¡caramba! Ez így önmagában persze nem egy rossz dolog, de látogatásunk oka már annál inkább: napok óta furcsán viselkedik a MacBook Pro gépem billentyűzete, ami annak fényében elég meglepő, hogy egy nagyjából 21 hónapos masináról beszélünk. Bizonyos billentyűk időről időre nem működnek, az r betűtől egészen az o-ig gond van, azaz hat darab billentyű érintett. Ez az MWC kapujában különösen aggasztó dolog, gondoltam hát, hogy besétálok, hátha van egy jó tanácsuk, esetleg kiszedik belőle a port, vagy a fene sem tudja. A házi módszerem (az SMC-reset) nem segített, úgyhogy a biztonság kedvéért írtam Marcinak a StarKingtől, Bogot felkértem fegyverhordozónak és beléptem a kapun.
A látvány döbbenetes, de nem feltétlenül jó értelemben és nem is azért, mert mint utólag kiderült, Európa második legnagyobb almás üzletében voltunk. Egész egyszerűen az döbbenetes, hogy mennyire sivár az egész; szürke padló, hasonló színű falak, meg pár fából készült asztal, sehol egy virág, egy szőnyeg, egy kép a falon, semmi. Van viszont annyi ember, ami indokolatlanul soknak tűnik ennyi termékhez, mindenesetre a 2500 négyzetméter felhasználása nem volt hülyeség. Odamentem egy kék pólós sráchoz, aki előre szólt, hogy nem nagyon beszél angolul (ez ugye egy Apple üzlet a katalán fővárosban, miért is kéne) de azért elmondtam a problémám, mire ő felküldött a Genius Barhoz, ahol az igazi szakik ülnek.
Felmentünk egy üvegből készült lépcsőn, ha az apartmanunkban hasonló lenne, az utcán aludnék, de attól még a boltban jól nézett ki. Fent elkaptam az újabb, ezúttal angolul perfektül kékpólós srácot, a következő párbeszéd zajlott le:
- Hi, are you a Genius?
- No, I am not, I'm sorry.
Mindenesetre rábökött egy másik, elképesztően szőrös hátú emberre, a póló alól kikandikáló bunda felvetette bennünk a kérdést, hogy Ramónt láttuk-e már a Gorillák a ködben című filmeposzban. Ő is megkérdezte, hogy mi a baj, majd mondta, hogy biztos befolyt valami folyadék, azért lehet. De ha nem, akkor is hardvert kell cserélni, viszont ő igazából nem ér most rá, de kerít nekünk egy másik géniuszt. Körülbelül 20 perc múlva meg is került Daniel, akit valószínűleg olyan sokat dolgoztat az Apple, hogy három hete nem volt ideje körmöt vágni, mindenesetre kedves volt. Én továbbra is valami jó tanácsra, esetleg megoldásra számítottam volna részéről, mindenesetre az lett a történet vége, hogy 106 euróért rendeltek nekem egy magyar billentyűzetkiosztású topcase-t, amit 30-ért beraknak majd egy nap alatt, meg még jön az ÁFA, ami Daniel szerint példátlanul magas a spanyolok 21 százalékával, úgyhogy a magyar 27 százalékra köpni-nyelni nem tudott. Mindegy, így is olcsóbb a csere, mint otthon lenne.
Hazafelé egy bazári elektronikai boltban Bog vígaszdíjként vett nekem egy billentyűzetet 10 euróért, fent látható. Az ű betű elég béna helyen van rajta, de egyébként klasszul működik, de most mégsem ezen gépelek, hiszen StarKing Marci küldött egy emailt, hogy meg kéne próbálni egy PRAM resetet, ami első körben problémákat okozott, mivel az r betűt is nyomni kell az elindításához, de sok próbálkozás után sikerült, azóta jók a gombok. Drukkoljatok, hogy így is maradjon, akkor spórolhatok 50 000 forintot.
Ha nem lett volna egyértelmű, rohadtul sokallok ennyi pénzt hat gomb megjavításáért egy közel félmillió forintos, nem egészen két éves, csúcskategóriás notebooknál, amire egy év garanciát ad a gyártó. Mindenesetre ezt szolidan, de majd közlöm Daniel kollégáival is, ha cserére kerül a sor, hátha ki tudok sírni egy kicsit olcsóbb akkumulátorcserét, mert az is haldoklik – de ott legalább tudom, hogy a 700+ ciklus miatt van.
Bocha
U.I.: D. Marci for president!
