Samsung G600 - ötös, csillagok nélkül

Zene

A G600 javára írható, hogy nem csak a kamerára fektettek hangsúlyt a tervezők (és itt ugye tudnánk olyan példát mondani a japán-svéd cégek közül, akik vagy a zenét, vagy az optikát emelik ki a másik rovására), hanem a zenei funkciókra is odafigyeltek. Ennek első jele, hogy a dobozból kiszedett headset két részből áll, magyarán közepén szétszedhető, így bármilyen füles beledugható, de amit gyárilag adnak az sem rossz, mert a Walkman headsetekre hajazó agybadugós verzióról van szó.

Innentől kezdett el érdekelni igazán, hogy mit tud a kütyü szoftveresen. Hát rögtön kiderült, hogy az m3u formátumú playlisteket nem ismeri fel, csak azokat, amiket a telefon szoftverével hozunk létre. Viszont a zenelejátszó szépen összeszedegeti az összes elérhető tárhelyről a zenéket, aztán különböző módon lehet őket listázni, alapvetően az ID3 tagek alapján. A zenéket lehet értékelni, így aztán ez is egy kategorizálási szempont lehet.

A cucc kihangosítva tisztán szól, de nincsenek mélyek. Fülessel a szitu megváltozik, egészen korrekt eredmény születik, nekem egyedül a kézzel piszkálható equalizer hiányzott, mert a gyári sablonok nem éppen az ízlésemnek megfelelőek. A koncertterem, vagy a stadium séma pedig totálisan felesleges, akárcsak a széles sztereó. A lejátszó természetesen fut a háttérben is, de ami sokkal nagyobb poén, hogy háromféle animációt kapcsolhatunk hozzá. Ezek valamilyen formájú (pötty, falevél, istentudjami) áttetsző tintapacák, amik keresztülanimálnak a képernyőn, de nem csak a zenelejátszóban, hanem bármerre is kószálunk a menüben. Értelme persze nulla, az akutálisan játszott zenéhez nem illeszkedik, de látványos.

Az FM-rádió kissé felemás érzéseket keltett. Nagyon puritán a kezelőfelület, én csípem az ilyesmit, de ez már nekem is túl ingerszegény. Sajnos az RDS funkció kimaradt, a vételi érzékenységre azonban nem lehet panasz. Az állomások nevei természetesen eltárolhatóak, de nem ez a tutiság, hanem hogy fel lehet venni az adást, amelyet MP3 formátumban tárol a telefon. És nem is annyira ramaty a minősége, mert 128 kbps a tömörítési ráta, ez mondjuk csengőhangnak tökéletes lehet, innen elérhető egy minta, már nem tudom, hogy melyik rádióból és mi a fenét vettem fel, de mindenesetre gitároznak benne.

Egy mondatban emlékezzünk meg a Samsung telefonok egyik kardinális kérdéséről: a G600 szerencsére képes egyszerre rezegni és csörögni. A csengetési hangerő igen jó, nem is torz, a beszélgetési minőség is kifogástalan, még a kihangosítással sem volt komolyabb gond. A vibra közepesen erős, farzsebben azért érezni. Vannak profilok is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés