Doboz, külső

A csomagolás hazai munka, a kartonpapírra emlékeztető borítás visszafogott, ízléses. Felül csak a telefon kontúrja látható, az alsó részen vannak a műszaki adatok. Ha belenézünk a pakkba, akkor a telefon fetreng legfelül, némi papírhalom választja el ettől a további kiegészítőket, fehér töltőfej, adatkábel és headset jár a Talk 5H mellé. Utóbbi nem hallójáratos kialakítású, van rajta mikrofon, kissé erőtlennek éreztem, de összességében egyáltalán nem olyan rossz.

[+]

A készülékről mindenkinek az az első benyomása, hogy nagy és nehéz. A mérettel persze lehet vitatkozni, tényleg kell-e 5,5 hüvelykes kijelző, de a tömeg tipikusan egy olyan terület, ahol azért lehet spórolni, a WayteQ telefonja pedig annak ellenére is kereken 200 grammot nyom, hogy a felhasznált anyagok között jellemzően a plasztik dominál. A készülék előlapja fekete, oldalt és hátul fehér színű a burkolat.

[+]

A kijelző IPS technológiát használ, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen védettséget kapott. A felbontása HD, a betekintési szögek abszolút rendben vannak, azonban tükröződés megfigyelhető, aminek az az oka, hogy a panel és az üveg között van légréteg. A kijelző felett elég sok a hely, itt egy értesítési led és egy előlapi kamera ücsörög, lent kisebb a terület, ide kerültek az androidos vezérlőgombok, izgatás hatására fehéren világítanak.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az eszközt körbeölelő fehér műanyag egyáltalán nem hat olcsónak. Balra kell kapirgálnunk az ujjainkkal, ha a hangerőt óhajtjuk babrálni, jobbra csak a kijelzőt feloldó és lezáró billentyű kapott helyet. Felül tátong a 3,5 mm-es jack dugasz, alul pedig a microUSB bemenetet találjuk. A hátlap viszonylag ingerszegény, felül a kamera és a villanó látszik, lent találunk egy feliratot, hogy designed in EU, amivel azért vitatkoznék, mert a CUBE 5H kiköpött ugyanígy néz ki és azt tutira nem itt tervezték a szomszédban. Tény viszont, hogy a doboz, a szoftverezés és apróbb módosítások már a WayteQ igényei szerint készültek.

[+]

A hátlap leszedhető, bár kell hozzá akarat és körömerő. Egy ordas nagy akkumulátort fogunk megpillantani, felette pedig van egy normál méretű és egy microSIM számára hely, s bár a felirat mást mond, a kisebb kártya lesz az elsődleges. Egy microSD-t is be tudunk gyömöszölni a gépbe, ehhez nem kell kiszedni a telepet. Az összeszerelés minőségére nem lehet különösebb panasz, de egyszerűen nem értem, hogy mi a bánattól lett 200 grammos a cucc, az akku ugyanis “csak” 55 grammot nyom a mérlegen.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!