Toshiba G900 - a nagy visszatérés

Multimédia

Multimédiás téren nem domborít az újdonság, amiből szintén az látszik, hogy egy üzleti modellel állunk szemben. A fő kamera 2 megapixeles, fixfókuszos, sötétben LED-es vaku segíti a fényképezést. A szoftvere nem Microsoftos, elég jól néz ki, beállítási lehetőségekben viszont nem bővelkedik, az alapvető dolgok mellett (felbontás, jpeg-tömörítés aránya) csak a fehéregyensúlyt piszkálhatjuk. Van önkioldó, sorozatfelvétel (legfeljebb 6 darab kép 640 x 480 pixeles felbontásban), effektek, digitális zoom (kivéve a legnagyobb, 1600 x 1200-as felbontásban), ennyi. Mozgóképeket a szabad tárhely erejéig rögzíthetünk QVGA felbontásban.

A képminőség hagy némi kívánnivalót maga után. A színek nem az igaziak, a részletek sokszor elvesznek, maguk a felvételek pedig kissé zajosak. Furcsa, hogy a szoftver mindig 640 x 480 pixeles felbontásban akar fotózni, hiába állítjuk át a dolgot, ki- majd belépés után megint visszaugrik erre a beállításra. (szerk.: ennek eredménye az első három tesztfotó, melyek véletlenül VGA felbontásban készültek)

Zenelejátszás terén nincs semmi extra. A csatlakozó ugye 2,5 mm-es, de gyárilag kapunk egy 3,5-ös átalakítót - kérdés, hogy miért nem tudtak alapból ilyen kimenetet rakni a gépbe, gyanítom, hogy elfért volna. A mozgóképekhez hasonlóan a zenéket is a Windows Media Playerrel tudjuk lejátszani, a beállítási lehetőségek ennek megfelelően silányak, nincs sem hangszínszabályzó, sem mélyhang kiemelés. Persze a TCPMP és a MortPlayer felrakásával ezek a gondok egy csapásra megoldódnak (e szoftverekről bővebben a Multimédiás lehetőségek Pocket PC-n című cikkünkben lehet olvasni). FM-rádió nincs. A gyári füles közepes minőségű, kihangosítva elég jól szól.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés