Külső

Az eszköz külseje jól szemlélteti a megváltozott felhasználói igényeket, valamint azt, hogy a gyártó idomult ezekhez. Már nem egy klasszikus PDA-ról van szó, hanem a HTC által divatba hozott, szétcsúsztatható QWERTY billentyűzettel rendelkező öszvérmodellről. A megcélzott vásárlói réteg tehát már nem csak üzletemberekből áll, bár a gép megálmodásakor főleg rájuk gondolhattak a mérnökök.

Az újdonságra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kicsi. Tömege majdnem 200 gramm, vastagsága 21,5 mm, úgyhogy nem az ultrakompakt kategóriában indul, még a Kaisernél is nagyobb, zsebben való hordásra nem igazán alkalmas. Visszafogott, elegáns design és közepes anyaghasználat (azaz műanyagok mindenütt) jellemzik: a szürke előlap tetején aprócska LED-et, kissé nehezen megnyomható gyorsindító billentyűt, videótelefonálásnál használható kamerát találunk. Középen terpeszkedik a 3 hüvelyk átlójú érintőkijelző, amin már bekapcsolás előtt is látszik, hogy más, mint a megszokott, ugyanis nem 4:3 oldalarányú. Felbontása egészen döbbenetes: 480 x 800 pixel, amiből könnyen rá lehet jönni, hogy minden eddiginél apróbb képpontokkal van dolgunk. A képminőség a fizikai adottságoknak megfelelő, döbbenetesen szép, nehéz rá szavakat találni.

Kicsit lejjebb, a Toshiba felirat alatt találjuka fő kezelőszervet, ami 8 gombból és egy d-padból áll. Méretük megfelelő, a könnyebb használhatóság miatt felületük nem sík, oldalt mindegyik kicsit meg van emelve - követendő példa.

A hátlap sem hivalkodó, bár a 2 megapixeles képérzékelő lyukacska körül elhelyezett fekete kör valami komoly optikát sejtet, de ez sajnos átverés. A mobilfény alatt figyelget a kihangosító hangszórója, mást errefelé nem találunk.

Felül két gomb kapott helyet, az egyik a hátlap levételéhez, a másik a bekapcsoláshoz kell. Kicsit szokatlan, hogy a hangerőszabályzó gomb jobb oldalra került. Ezen a részen van a kamera exponálógombja, valamint a teleszkópos stylus silója is.

Alul egy műanyag fedlap alatt leljük a miniUSB csatlakozót, mellette csücsül a mikrofon, valamint a nyakpánt (?) rögzítési helye. Balra a microSD slot és a 2,5 mm-es jack kimenet került, mindkettőt műanyag fedél takarja.

Szétcsúsztatva előbukkan a 45 gombos, háttérvilágítással rendelkező QWERTY billentyűzet. Ha a Kaiser gombsorára azt mondtam, hogy kiváló, akkor erre csak azt tudom mondani, hogy közel tökéletes - azért csak közel, mert mint tudjuk, tökéletes nem létezik. A legfontosabb különbség a HTC-féle megoldással szemben az, hogy a szoftveres gombok nem felülre, hanem oldalra kerültek. A kevéske hely miatt nem túl nagy méretűek, de meg vannak döntve, úgyhogy nagyon könnyű megnyomni őket - szerintem ez is jobb megoldás, mint amit a taiwani-óriás hasonló gépeinél láthatunk. A többi gomb domború felületű, az elrendezés nagyon logikus, a G900-on valóban élmény a gépelés - ez nem marketingszöveg volt. Egyedül egy állapotjelző LED-et hiányolok, aminek akkor kéne világítani, ha megnyomtam a zöld pöttyös (azaz másodlagos funkció) gombot.

A kijelző mögötti részre került az ujjlenyomat olvasó. Ez nem csak biztonsági célokat szolgál, a menükben scrollozásra is használható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!