Multimédia

A fedlapon kitüremkedő optika két megapixeles felbontással működik. Sajnos kissé érthetetlen módon a gyártó ebből a modellből is kihagyta az egyébként nagyon hasznos autofókusz funkciót, így a közeli képek életlenek. Önarckép készítéséhez nincs tükör, de a fényes fedlapon elég jól láthatóak leszünk, ha magunk felé fordítjuk az eszközt, így ez nem olyan hatalmas probléma. Az viszont zavart, hogy újraindítás után a telefon kamerájának képminősége a beállított „finom” helyett mindig visszaállt „normál” üzemmódra, de nem kizárt, hogy ez csak a nálunk járt teszteszköz apró hibája volt.

Képkészítés során választhatunk az egyszeri, illetve a sorozatfelvétel között, és nem hiányzik a jól bevált panoráma mód sem, ahol három fénykép egymás mellé helyezésével készül el a környéket bemutató alkotás. Állítható a fényerő, a fehéregyensúly, használhatunk kereteket és van néhány effekt is. Tesztképek alant. A videorögzítésről csak halkan jegyezzük meg, hogy 176x144 pixelben történhet, ami gyakorlatilag annyit ér, mintha nem is lenne.

A zenelejátszó könnyedén fut a háttérben, ilyenkor a kijelző felső részén fut egy sáv, ahol láthatjuk az aktuálisan játszott számot. A hátlapon levő egyetlen hangszóró egész jó minőségre képes, az asztalra letett készülék pedig nem okoz gondot, bár valószínűleg nem direkt tervezték így, hiszen azért nem érintkezik az eszköz teljes alsó felülete az asztallappal, mert a gyártó logója kiemelkedik a síkból. Ezért aztán a telefon ezen támaszkodik, illetve billeg, ami már három heti használat után meglátszott a logó festésén.

Az elkészült képek a PhotoDJ, a mozgóképek pedig a VideoDJ segítségével módosíthatóak, ráadásul végre a felbontáson sem változtat a szoftver, bár a rendelkezésre álló keretek és clipart objektumok száma elég kevéske. A MusicDJ sem hiányzik, itt a legbénábbak is össze tudnak állítani az előre elkészített modulokból valami minimálisan élvezhető muzsikát, amivel aztán büszkén feszíthetnek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!