Bevezető
Úgy történt, hogy megkaptuk az XXL GSM-től az új telefonok listáját, ahol örömmel fedeztem fel a Sony Ericsson W595-öt. Ez még nem volt nálunk, a gyártó az utóbbi időben kissé háttérbe szorult oldalunk hasábjain, de most végre megint egy új modell. Elkértem, megjött, kivettem a dobozból, és egyből éreztem, hogy itt sok újdonságot nem fogok látni, sőt.
A W595 ugyanis nem csak külsejét tekintve hasonlít a W910-hez, hanem a tudását megvizsgálva is csak apróbb különbségekre derül csak fény. Több mint egy éve volt nálunk teszten a W910, most pedig újracsomagolt kiadásban itt van a mása, úgyhogy a legelső dolgom az volt, hogy az árakról tájékozódjak.
Nos, jelen pillanatban a W910 5-6 ezer forinttal olcsóbb, mint jelen tesztünk alanya. A kérdés tehát mostantól kettős: mit kapunk a gyártó W595-ös modelljétől, amit a korábbi eszköz nem tud, illetve vajon mennyit fog esni a tesztkészülék ára a következő hetekben. Utóbbira még nem tudom a választ, az előbbi kérdésre viszont a következőkben olvasható teszt remélhetőleg megadja a megoldást.
Hirdetés
Külső, doboz
Ez azért valamivel kecsesebb cucc, mint a kissé drabális W910. Kicsit frissebb a formaterv, kicsit trendibb, fiatalosabb. Maga a kialakítás azonban nem hoz sok újdonságot, alul-felül lekerekített végződésű a készülék, oldalról, összecsukva trapéz alakot vesz fel. Sokat dob a megjelenésen az említett trapéz két szárán és rövidebb élén végigfutó krómozott csík, illetve a kissé átdolgozott navigációs gomberdő, amely különböző ívek és kör alakú motívumok összességéből ad ki egy harmonikusnak tetsző formát.
A szétcsúsztatás elsőrangú minőségérzetet nyújt, a fedlap nyitott állapotban oldalra semennyit, vertikális egy hangyányit mozgatható, de az általános összeszerelési színvonal nagyon meggyőző, pedig az említett ezüstös felületeken kívül minden műanyag. Különösen igaz ez a hátlapra, amit szinte le kell tépni a készülékről, feszegetés közben hajlamos veszélyesen meg is hajolni, amely figyelembe véve az anyagvastagságot kissé aggasztónak látszik.
A sötétszürke árnyalatú készülék világoskék motívumokkal próbál egyedivé válni, a kör alakú navigációs gomb zenei vezérlésre alkalmas részei kaptak ilyen megvilágítást, illetve a széthúzódó készülék fedlapjának hátsó fele pompázik ebben az árnyalatban. Ez utóbbi felület biztosan fém. A telefon bal felén csak az adatcsatlakozó fedetlen rése tátong, jobb oldalra kerültek a hangerőt szabályozó billentyűk és a Walkman funkció gyorsgombja.
A szétcsúszó készülék számbillentyűi egyszerűek, de jól kezelhetőek, kissé talán túl puhák, ugyanakkor közel a nyomáspont, ez furcsa kettősség, de nem okoz gondot. Ezúttal a kijelző fölött nem találunk plusz gombokat, egy egészen apró luk van itt csupán, amelyben a másodlagos kamera kuksol.
Menü, alapfunkciók
Mit is írhatnék? Zéró újdonsággal kápráztat el a menü, s mielőtt azt hinnénk, hogy ez bizonyára azért van így, mert a Sony Ericsson platformja ennyire zseniálisan kifinomult és felülmúlhatatlan, beavatom az olvasót, hogy a már nálunk vendégeskedő C905 esetében azért láthatóan tudtak még mit fejleszteni a mérnökök. Kár, hogy a W595 kapcsán ehhez nem volt kedvük.
Ikonos menü, témák, saját magunk által szerkeszthető gyorsmenü, egyértelmű kezelhetőség, de semmi fenomenális nem jellemzi a belső felépítést. A telefonkönyv kapcsán lassan évek óta ugyanazt a jól bevált sémát láthatjuk, a tényleg bőséges adathalmaz fülekre bontva jelenik meg. A maximális kapacitás 1000 név lehet összesen 7000 adattal.
Az üzenetkezelésben sincs semmi, de tényleg semmi változás. SMS, MMS, email, ahogy kell, s ahogy megszokhattuk. A gyártó régi hívei nem fognak csalódni, de semmiféle frenetikus újítással sem találkozhatnak, minden működik a maga egykedvűségében. Olyan érzésem volt, mint az iskolai menzán, amikor kakaóöntetes piskóta volt a menü: jó, jó, de ilyet már annyiszor ettünk, nem lehetne a változatosság kedvéért mondjuk most legalább egyszer vaníliás? Tőlem még a mazsola is maradhat…
Bizonyára felcsillan az olvasó szeme, ha azt mondom, hogy jönnek a mindig rengeteg izgalmat tartogató szervezőfunkciók. Nocsak, egy naptár, amely megszólalásig (és még azután is) pont olyan, mint az előző 30 Sony Ericsson készülékben is volt. Persze, korrekt, havi és heti nézet is van, ismétlődő bejegyzések, riasztás, még az ütközésekre is figyelmeztet. Hova is lehetne fejlődni? Például – nem szégyen egy Sagemtől lopni – lehetne diktafonnal rögzíteni a bejegyzéseket, esetleg (atyaég, ilyet meg az Alcatel csinált) előre beállított időben előre megírt SMS-t küldeni… Az ébresztőóra, a számológép, a stopper, a visszaszámláló és a kódmemória is a szokásos.
Multimédia
Yeah, felfedezhetjük az első szembetűnő változást a W910-hez képest, 3,2 megapixelesre duzzadt a hátlapon levő kamera felbontása, amely rendkívül örömteli és fenomenális teljesítmény, pláne, hogy továbbra is nélkülözi a Walkman modellcsalád az autofókusz funkciót, gratulálunk. Ez az elkészült képeken meg is látszik, szörnyűségesek. Homályos, elmosódott, rettentően csúf fotók keletkeztek, ehhez a minőséghez teljesen felesleges a 3,2 megapixel, a fektetett üzemmód és az a szokásos opciólista, amit a szoftver nyújt.
 |  |  |  |  |  |
Nyilván nem kell ragoznom, hogy a zenei rész mennyivel profibb. A multimédia menü ebben a Sony Ericsson telefonban is elérhető, és itt végre az is kap értelmet, hogy mozgásérzékelő is került a burkolat alá, így balra döntés esetén a kép megfordul, s rögtön más tájolású lesz a menü. Ez vonatkozik a képek és a videók megnézésére, illetve természetesen a zenelejátszó felületére is.
A füles – ezúttal – nem agybadugós. Világoskék színben pompázik a fülbe helyezhető rész szára, s ide az van írva, hogy „Bass reflex”. Durván jól szól, csakugyan. Ilyenkor elérhető a hangszínszabályozó is a menüből, kihangosított állapotban a gyártó nyilván feleslegesnek értékelte ezen menüpont funkcionalitását, s meg is értem: egy jellemzően műanyag tepsi elég vérszegény hangos produkciót tud csak nyújtani headset nélkül.
A Walkman menü a szokásos funkciókkal bír, podcast, ID3 tagek alapján történő rendezés, albumborító megjelenítése, háttérben futás, playlist… minden benne van, ami csak kellhet. Ezt csak kiegészíti az RDS szolgáltatással is jelentkező FM-rádió és a TrackID funkció, muzikálisan tehát nem csalódtunk a W595-ben, de ez el is várható egy Walkman készüléktől.
Szoftverek, adatátvitel
A játékok között négy alkalmazás található (Extreme Air Snowboarding, Guitar Rock Tour, QuadraPop, Racing Fever GT), ezekkel egy darabig el lehet szórakozni. A nem játék jellegű szoftverek gyűjteménye tartalmaz egy lépésszámlálót (semmi extra nincs benne, csak számol), mértékegység-átváltót, világórát, egy felületet YouTube videók visszanézéséhez, képregénykészítőt (ez elég béna, az elkészült fotókat effektezi, aztán pakolhatunk rá vicces ábrákat és buborékokat), zenekitalálós játékocskát (Music Quiz) és itt van a már ismert Music Mate is, amely különböző hangszereket szólaltat meg.
Nem hiányzik a Google Maps java nyelven íródott verziója sem, de a telefonban nincs GPS vevő, úgyhogy cellainformációk alapján mutat a netre kapcsolódó szoftver egy körülbelüli pozíciót. Miután látszik, hogy igen sok kis apróság miatt lépeget fel előszeretettel a készülék az internetre, ezért nem csoda, hogy GPRS, EDGE, UMTS és HSDPA hálózatokon is képes erre a telefon.
A böngésző a szokásos, van fektetett nézet és oldalszélességre való tördelés is, még mindig inkább az Opera Mini a nyerő. Lokálisan 2.0-s sztereó Bluetooth és szintén 2.0-s USB kapcsolat elérésére van mód, ez utóbbihoz a kábelt is megtalálhatjuk a csomagban. Szintén a doboz tartalmát képezi egy 2 gigabájtos M2 kártya, amelyet a hátlap alá kell betenni (az akkumulátort nem kell kioperálni), de így is küzdős. A W595 két-három napig üzemel egy feltöltéssel, a 950 mAh teljesítményű Li-Ion telep ennyire képes.
Összegzés. Megér-e ez a telefon pár ezressel több ráfordítást, mint a W910? A kamera miatt biztos nem, a többi viszont abszolút szubjektív. Frissebb a forma egy kicsit, de ez egyelőre kevés lesz. Ha viszont kicsit esik az ára, s legalább egy szintre tud zuhanni a korábbi modellel, akkor már életképes lehet a piacon a W595. Bár semmiféle fejlődésnek nem láttuk nyomát ebben a készülékben, de természetesen nem rossz telefon, az ára biztos fog még lefelé csusszanni, úgyhogy összességében:
 |
| Sony Ericsson W595 |
Bog
Specifikáció
| Sony Ericsson W595 | ||
 | Általános | |
| Technológia | GSM, UMTS, HSDPA | |
| Méret | 100 x 47 x 14 mm | |
| Tömeg | 104 gramm | |
| Színvariációk | szürke, fehér, kék, fekete | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,2 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 240 x 320 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT | |
| Színárnyalatok száma | 256K | |
| Külső kijelző | nincs | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 | |
| SMS memória / max. MMS méret | dinamikus / 300KB | |
| Belső memória | 40MB | |
| Memória bővíthetősége | M2 (2 giga az alapcsomagban) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | 850/900/1800/1900 MHz | |
| GPRS / EDGE | Class 10 (4+1/3+2) / Class 10 (236,8 kbps) | |
| UMTS / HSDPA | van (384 kbps) / van (3,6 Mbps) | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.0 (A2DP is) | |
| WiFi | nincs | |
| USB | 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | T9 | |
| Szoftverek | ||
| Platform | SE | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, hitelesített) | |
| Java | van, MIDP 2.0 | |
| Játékok | 4 | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | Google Maps, VideoDJ, PhotoDJ, MusicDJ, TrackID, | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 3,2 megapixeles, fixfókuszos | |
| Másodlagos kamera | CIF | |
| Videófelvétel | van, QVGA | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | van | |
| FM-rádió | van - RDS | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 930 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idő | 385 óra | |
| Beszélgetési idő | 540 perc | |
| Egyebek | ||
| mozgásérzékelő | ||
