Benyomások, külső

Elsőként had szögezzem le, hogy 3 db Sharp készülék van a családom birtokában. Barátnőm egy GX30-at nyúz, húgom egy GX25-öt, az öcsém pedig egy GX17-et. Ezek után mindenki azt hiheti, hogy elfogult vagyok. Pedig nem. Nagyon nem. Annak ellenére, hogy mindhárman nagyon meg vannak elégedve saját telefonjukkal, engem nem győztek meg. Számomra a Live menü puritánsága nagyon zavaró, és valószínűleg ez volt az oka annak, hogy sosem kerültem komolyabb kapcsolatba a gyártó telefonjaival. Azt azonban valljuk be, hogy van, amit nagyon tudnak. Tudnak például olyan kijelzőt gyártani, amivel lenyűgöznek mindenkit, és zavarba ejtik a többi gyártót. Mostani cikkünkből az is kiderül, mit tudnak még jobban, illetve mit nem tudnak.

A készülék kinézetre egyételűen a GX25 által elindult úton halad tovább. Ezt azonban nem a kialakítással éri el, hanem a külső kijelzővel, ami elsőre olyan, mintha egy az egyben onnan emelték volna át. Másodikra azonban már nem egészen, ugyanis itt nem kék háttérvilágítást kapott, hanem kicsit illuminál, mint a régi Casió órám, amit nagyon szerettem, és valamelyik fiók mélyén a mai napig megvan. A telefon anyaga igényes, azonban a színe igazi szürke egérkéknek való. Olyannyira szürke, hogy simán beleolvad bármilyen környezetbe, és teljesen jellegtelen hatást kelt, szinte észrevétlen marad. Igazi társ lehet önbizalomhiányban szenvedőknek és depressziósoknak. Jól meglesznek együtt. Szerencsére a telefon több színben is kapható, alant található egy kép, ahol látszanak a további variációk. A kialakítást tovább szemlélve elsőként a telefon tetején lévő nyakba akasztónak álcázott beépített antenna tűnik szembe, ami azért annyira nem lett „dizájnos”, mint amilyennek szánták. Jó, ne finomkodjunk, baromi ronda.

Az 1,3 megapixeles kamera azonban a hátlapra került, és elhagyták mind a kis tükröt, mind a kamerafényt, ráadásul egy nagyon jellegtelen keretet adtak a fényképezőgépnek, amely miatt kicsit úgy néz ki, mintha nem is lenne ott semmi. A fő kijelző felett lévő kameráról pedig ne is ejtsünk szót. Szintén annyira beleolvad a környezetébe, hogy észre sem vesszük, hogy egyáltalán van ilyen. A készülék bal oldalán találhatjuk headset csatlakozóját, a hangerőszabályzó gombokat és az infra portot. A jobb oldalon mindössze a mini SD bővítőhely, és a kamera gyorsgombja terpeszkedik, a készülék alján pedig a töltő csatlakozója bújik meg. Piros pontot kap a Sharp, mert mindegyik csatlakozó nyílását kis takaró lapocskák fedik, amelyek a készülékhez vannak rögzítve, így elég nehéz őket elveszíteni. Viszont a telefon oldalán lévő gombok nagyon belesimulnak a készülékbe, ami nem is lenne probléma, ha elrendezésük nem olyan suta lenne. Így azonban hangerőt állítani beszélgetés közben csak úgy lehet, ha szépen végignézzük a telefon oldalát, hogy hol is vannak a gombok, és szemmel kiválasztjuk, hogy mit szeretnénk. Kicsit olyan, mint a nők. Csak tapogatással semmit nem érünk el nála.

A billentyűzet nem lett rossz, ám a billentyűk elé kicsik, szinte már kényelmetlenek az én nagy ujjaimnak, azonban elég messze vannak egymástól ahhoz, hogy ne nyomjunk le belőlük egyszerre kettőt-hármat. A navigációs gomb trükkös. Elsőre joystick-nak tűnik, és csak akkor derül ki, hogy nem az, amikor taszigálni próbáljuk valamelyik irányba. Jól eltalált, jól álcázott navigációs gyűrűvel van tehát ellátva a 703-es modell, amely - bevallom őszintén - nekem jobban bejön és tartósabbnak is tűnik, mint egy joystick. Kapunk még pontosan három gombot a szokványosokon kívül, az egyik a gyorsmenüt indítja, a másik a zenelejátszót, a harmadik pedig egy vissza billentyű, amit akár a Sony Ericssontól is lophattak volna.

Kijelző, menü

Bekapcsoláskor a Vodafone új 3G-s logója köszönti a gyanútlan júzert, azonban tapasztalt mobilaréna olvasók ezt már a Sony Ericsson V800-ból ismerhetik, így meglepetés nem ér minket. Miután bekapcsoltuk, szembesülünk a kijelzővel. A Sharpok ezzel mindig is magasan verték a mezőnyt, azonban ezúttal már nem ez tűnik számomra a legjobbnak. A 240x320 pixel felbontású, 262 ezer színű TFT kijelző éles, kontrasztos, gyönyörű képet ad, pixelnek nyoma sincsen, de már nem ez az etalon. Valószínűleg ennek az érzésnek a fő kiváltója az, hogy a Live menü még mindig nem a legszebb, még mindig elég puritán ahhoz képest, amit ezzel a kijelzővel produkálni lehetne.

Ha már a menüről beszélünk, akkor természetesen meg kell említenünk, hogy az új Live menü ugyan már nem csak 4 színből áll, azonban ezt még mindig lehetne fokozni, mondjuk 262 ezer színig, és mindenki nyugodt lenne, fülig érne a szája és csak Sharpot venne. Egy előnye azonban van a Live menünek, amit mindenki elfelejt: telefontól független. Ha már volt egyszer olyan készülékünk, amiben ilyen menü volt, legyen az mondjuk Sagem, vagy akár Sharp, azonnal elboldogulunk bármilyen Live menüs telefonnal később. Egyébként érdekes az, hogy akinek Live-os készüléke van (nekem sosem volt ilyenem sajnos), egyáltalán nem panaszkodik a menüre, könnyen hozzászokik, így mondhatjuk nyugodtan azt, hogy csak megbarátkozni nehéz vele.

Telefonkönyv, üzenetek

A Live-os készülékeknél két dolgot nem szokott senki negatívumként felhozni: A telefonkönyvet, és az üzeneteket. Ezekkel probléma ezúttal sincsen. Egy kontakthoz megadhatunk 15 adatot, amelyek között még a születésnapnak is jutott hely. Természetesen csatolhatunk videót, képet, csengőhangot, akár videó, akár hanghívás, akár üzenet érkezésének esetére. A kapcsolatainkat csoportokba is rendezhetjük, sőt azt is beállíthatjuk, hogy az adott személynek küldjük-e a telefonszámunkat híváskor.

Külön érdekesség, hogy ha a főképernyőn elkezdjük beütni a telefonszámot, akkor a telefon rengeteg opciót ajánl fel aszerint, hogy épp hány karaktert ütöttünk be és azok mire is emlékeztetik őt. Ha mondjuk azt írom be, hogy 0612, akkor ezt felhívhatjuk, eltárolhatjuk, számolhatunk vele (megnyitja a kalkulátort), illetve ébresztési időpontként is rögtön menthetjük, ezesetben nyilván ebben a formában: 06:12.

Az üzeneteknél teljes a Kánaán. Kapunk SMS, MMS támogatottságot, és már szabadon küldhetünk, fogadhatunk e-mailt is, hiszen a készülék támogatja a hitelesített SMTP szervereket is. Érdekes, hogy SMS íráskor Kbyte-ban adja meg az üzenet méretét a készülék, valamint a leütött karaktereket is számlálja. Előny, hogy írás közben látjuk, hogy az adott billentyűn milyen karakterek következnek.

Kamera, multimédia

A kamera helyett írhattam volna akár kamerákat is, azonban kicsit furán hangzana. Kaptunk ugyanis egy belső kamerát, amit borotválkozó tükörként remekül hasznosítható, másra nem igazán volt jó, mivel a telefon csak Vodafone kártyával volt hajlandó működni, és a 3G, ugyebár a piros szolgáltatónál csak terv szinten létezik. Na jó, remek önarcképeket készíthetünk még vele, de ugyan ki akarja magát fényképezni? Számomra a tükör is elég sokkoló reggelente, így én biztosan nem. Hasznos viszont, hogy a telefon szétnyitásánál van egy köztes állapot, ahol szintén kattan egyet a fedlap, és így remekül videó telefonálhatunk, mivel pontosan a fejünket veszi majd a kamera.

A külső, 1,3 megapixeles kamera már egy kicsit komolyabb darab, azonban tényleg csak kicsit. Nekem a képek alapján úgy tűnt, hogy szinte ugyanaz, mint a GX30 esetében (a felbontás kicsit nagyobb, de ez minden), ám ezt a tesztképek alapján mindenki eldöntheti. A szokásos funkciók ezúttal sem hiányozhatnak, azonban hátrányként fogható fel, hogy az exponálás hangját nem lehet kikapcsolni, így a fél világ hallani fogja, amikor fényképezünk. Nagyon durván nagy méretű fájlok képződtek, egy-két részletgazdag felvétel majdnem 1 megabájt nagyságú lett, ez talán egy picit túlzás. Videót korlátlan méretben rögzíthetünk, de csak QCIF, azaz 176x144 pixeles felbontásban.

Néhány tesztfelvétel:

Az MP3 lejátszás ugyan van a telefonban, azonban fülest sajnos nem kaptunk a dobozban hozzá, így kipróbálni nem tudtuk, hogy a zenék milyen minőségben szólnak. Az azonban biztos, hogy az MP3-ak csengőhangként nem hasznosíthatóak, de legalább a készülék rezeg és cseng egyszerre. (Én kicsit küzdöttem vele, és bármit is másoltam fel a készülékre, azt nem volt hajlandó lejátszani, lehet, hogy csak a teszttelefon hibája, de él bennünk a gyanú, hogy jogi okok miatt a szoftver nem engedi a lejátszást – Bog)

A játékok a Vodafone jó szokásához híven demók, így annak ellenére, hogy igen szórakoztató mindhárom, nagyon nem tudjuk élvezni varázsukat. Ismét szót emelhetnék az ellen, hogy a demó játékok felpakolása a telefonra mekkora genyóság, de nem teszem. Úgyis mindenki ismeri már a véleményemet.

Szervezőfunkciók, adatkommunikáció

Gondolom mindenki feszült csendben figyelve várta, amikorra ideérek. Nyugi, fellélegezhetünk, a legidegesítőbb Sharp probléma úgy néz ki, hogy örökre a múlté, így a 703 is képes kikapcsolt állapotban csörögni. Sőt, szanaszét testre szabhatjuk az ébresztőórát. Beállíthatunk ismétlődést, ébresztő videót, hangot, sőt a szundi időtartamát is estre szabhatjuk. Hát mi kell még? Még négy ébresztőóra? Az is van. Erre már nem tudunk mit mondani. A naptár kifejezetten jóra sikerült, egy napra több emlékeztető is mehet, és van heti és havi nézet is. A beépített hangrögzítő rögzíthet korlátlanul, illetve MMS méretig hangokat, így erre sem lehet panaszunk.

Amire azonban lesz panaszunk, az az adatkommunikáció. A készüléket másik telefonnal ugyanis sehogy sem sikerült összehoznunk, hiába próbálkoztunk akár infrán, akár Bluetooth-on keresztül. A számítógépet már megtalálta a Bluetooth, azonban adatokat nem tudtunk mozgatni. (Pontosítunk: mamakedvence nem tudott adatokat mozgatni, talán nem elég erős. Nekem sikerült, elsőre, a képeket például így másoltuk fel a gépre, tehát nincs korlátozás ebből a szempontból – Bog) Modemként viszont működik a drága. Ráadásul van benne repülő mód is, amit ha bekapcsolunk, nem kapcsolódik GSM hálózatokhoz a készülék, és így szabadon hallgathatunk zenét, illetve játszhatunk a repülőn, illetve akkor is, amikor nem akarjuk, hogy felhívjanak.

Akkumulátor, Konklúzió

A készülék Lithium-Ion akkumulátora mindössze két napot bírt ki nálam, pedig nem volt túlhajszolva. Ha ehhez még hozzávesszük majd esetleg a harmadik generációs szolgáltatások használatát, akkor ez mindenképpen kevésnek tekinthető.

Összességében egyébként érdekes darab a Sharp. Abszolút nem feltűnő, de mégsem elegáns, valahogy a tervezése miatt ormótlan. Ez a vélemény mindenkiben megfogalmazódott, így legalább nem éreztem magam egyedül. A Sharpnak tehát ezúttal nem sikerült presztízsmodellt alkotnia, mint annak idején a GX30-cal, azonban ez a telefon mégis ideális választás lehet majd azoknak, akik szeretnék kihasználni a 3G előnyeit, de kedvenc márkájuktól nem válnának meg, és egy 903-ra nem költenék el fizetésük nagy részét.

A telefont hivatalosan nem kaptuk senkitől, kézen-közön érkezett hozzánk. Hazai forgalmazásáról nincsen információ, a tesztelt készülék angol nyelvű volt, bár az is igaz, hogy a Live menürendszert magyarra fordítani már csak ujjgyakorlat kérdése.

mamakedvence

Specifikációk

Sharp 703
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	99x47x23 mm
	Súly	107 g
	Kijelzõ	240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT
	Telefonkönyv	500
	SMS/MMS memória	50/8MB
	Egyéb memória	miniSD
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van - kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	3+2/UMTS
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	van/van
	Prediktív	magyar T9
	Hangtárcsázás	nincs
	Hangrögzítõ	van
	Hangvezérlés	nincs
	Valutakonverter	nincs
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	nincs
	Alap akkumulátor	900 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	290 óra
	Beszélgetési idõ	240 perc
	Fényképezõgép	1.3 megapixel + belső videótelefonáláshoz
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	nincs
	Játékok	3 demó
	Csengõhangok	MIDI, MP3
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	külső kijelző, 3G-s modell