Menü, alapfunkciók
A Star 3 szoftvere ezúttal is változott az elődhöz képest, csak épp nem jó irányba. Lassabb, butább és ingerszegényebb let az egész. Elvileg TouchWiz Lite felületet használ, de ez igencsak fapados. Összesen hét főképernyőnk lehet, ezekre oldalanként egyetlen widget tehető csak ki. A menü oldalra lapozós, az ikonok sorrendje szabadon állítható. Ami jópofa, hogy a felső státuszsor lenyitható, de ezt meg azzal rontották el, hogy kizárólag a főképernyőn működik.
Az alapfunkciók viszonylag jól használhatók, a névjegyzékben sok adat tárolható, viszont már itt kiütközik a görgető rutin, illetve annak szinte teljes hiánya. Folyamatos animáció helyett egy diavetítéshez hasonlító mozgást látunk. A szövegbevitel sem túl egyszerű ekkora kijelzőn. Van normál telefonos billentyűzet, ez egész jó, ám a külön bekapcsolható QWERTY már kissé mazochista és itt egyszerűen nincsenek ékezetes karakterek.
A Star 3 kétféle változatban is létezik, nálunk a DuoS utónevű, kétkártyás kivitel járt. A dual SIM módot ügyesen integrálták, kizárólag a hátlap alatti két kártyahely utal rá. A szoftver ki lett bővítve a megfelelő helyeken, tehát például a híváslistában mindig látjuk, melyik kártyán történt a forgalmazás. Ez a telefon is dual standby módban megy, tehát mindkét kártya egyszerre van fent a hálózaton. Viszont ha hívásunk van az egyiken, addig a másik nem elérhető. Jó pont, hogy a hívás befejezésekor szinte azonnal visszakapjuk a másik hálózatot. A kártyák közül bármelyik kikapcsolható, sőt egy időzítőhöz kötött automatikus váltásra is van lehetőség. Az elsődleges kártyák között váltani a státuszsorban vagy a középső gomb hosszú megnyomásával lehet, ezt az adott térerő kijelzésen megjelenő kiemelés jelzi.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
