Külső
A legtöbb embernek a BlackBerry ugrik be, ha teljes billentyűzetes candybar készülékről van szó, ami nem véletlen, mivel a kanadai gyártó hosszú idő óta készít ilyeneket. Mondjuk felénk kevésbé ismert a márka, ezért inkább a Nokia villan az agyunkba, elég csak az E és mostanában a C sorozatokat megnézni. A Samsung nem is akart túlzottan kilógni közülük, úgyhogy a Chat 335 mind Nokiás, mind pedig BlackBerry vonalakat is fel tud mutatni. Mondhatnánk, hogy másolták, ám ebben a kategóriában nehéz nagyon újat alkotni, ráadásul a két említett gyártó igazán otthon van ezen a téren. Nekem alapvetően szimpatikus a kis Samsung külseje, a körbefutó krómos csík, a lekerekített sarkok kulturált kinézetet adnak neki. Egyedül a fehér színnel gyűlt meg a bajom. Nem azért, mert olyan csúnya lenne (létezik fekete és ezüst is), hanem mert kisebb kínszenvedés volt a lefotózása. Ami viszont a színtől függetlenül rendben volt, az a minőség. Tisztességesen egyben van, nincs lötyögés, nyikorgás, a műanyagok is jók, ebben hagyományosan erős a koreai gyártó.
Az előlapon fentről kezdve a hangszóróba botlunk elsőnek. A kis fémrács mögött aszimetrikusan bukkan elő a másik fél hangja, viszont sem minőségben, sem hangerőben nincs probléma vele. A kijelző ezúttal nagyobb lett, 2,4 hüvelykes képátlóval rendelkezik, és felbontása is nőtt, így már 320 x 240 pixelen közli az információkat. A 262 ezer színű TFT panel nem nyújt semmi rendkívülit, képminősége megfelelő, betekintési szöge lehetne több is, napfényben többé-kevésbé látható marad. Még lejjebb pedig ott a lényeg, a billentyűzet. Ezt vehetjük két részben, hiszen felül, a navigációs részen is akad érdekesség. Mondjuk rögtön az, hogy nincs navigációs gomb, helyette egy optikai trackpad simogatásával járkálhatunk a menükben. Ez együttal be is nyomható, funkcióját a kijelzőn láthatjuk. A trackpad érzékenysége állítható, amit érdemes is lejjebb venni, mert különben csak tízesével tudunk lépkedni. A kétoldalt lévő funkció- és híváskezelő billentyűk igen nagyon, kezelésük ebből adódóan problémamentes. A QWERTY rész átalakult, a Chat 322-nél látott aprócska, különálló gombok helyét egy nagyobb méretű kialakítás vette át. Igaz, itt a gombok között nulla térköz van, viszont a BlackBerry-nél már látott módon egy érdekes domborítást alkalmaztak, ami a középvonaltól kétfelé más irányú, így segítve a kétkezes gépelést. A gombok nyomáspontja elég jó, a domborítás miatt pedig elég kényelmesen lehet gépelni, igaz, a lapátkezűeknek ez sem ideális. Egyenletes a megvilágítás is, viszont a fényerő lehetne kicsit több, a lila színű másodlagos feliratok nem láthatók rendesen.
A hátlap már jóval kevésbé érdekes terület, az egyhangúságot csak a kamera optikája, a tőle nem messze lévő kihangosító nyílása és az alsó részre került Samsung felirat oldja. Formatervi apróság, hogy a felület hosszanti irányban bordázott, ami nem csak jópofán néz ki, hanem fogásra is elég jó, főleg, hogy itt nem fényes, csúszós megoldást alkalmaztak. Cserében remekül beleszorul a kosz, úgyhogy a tisztogatás mindennapos tevékenység (főleg a fehér változatnál).
Az oldalak közül a jobb fele totál üres és alul sem sokkal érdekesebb, itt csupán a mikrofon bújik meg. A baloldalán összefutunk egy hangerőszabályzóval, a legérdekesebb viszont a teteje. Itt van a 3,5 mm-es audio kimenet, illetve a szintén szabványos microUSB, amit egy elhúzható ajtócska mögé rejtettek, ezzel védve a koszolódástól.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
