Multimédia

A hátlapon öt megapixeles kamera ücsörög, villanó nincs mellé, érintős autofókuszt viszont tud. A kereső és az opciós menü nem mutat fel semmi extrát, az androidos eszköztár áll rendelkezésünkre, némi HDR-rel súlyosbítva, ami azt jelenti, hogy elég sok dolgot babrálhatunk, van panoráma mód, mosolyérzékelés, akár 16 képből álló sorozatmód (mondjuk ezt majdnem ennyi másodperc alatt csinálja meg), geotagging, effektek, témák és egy sereg egyéb opció, mint az ISO, a kontraszt, vagy éppen a fehéregyensúly. A valóságban azonban az átlagfelhasználók ezeket sosem piszkálják, automata módban készül a mobilos fényképek 98%-a.

Az elkészült képek nem túl jók, nagyon zajosak, ugyanakkor sok helyen a vonalélességre is kihat az egyébként jellemzően teljesen hatástalan zajszűrő algoritmus. Viszont az egyes fotók mérete alig-alig haladja meg az 1 megabájtot. Videót VGA felbontásban képes rögzíteni a masina, visszajátszásnál a 720p-s filmeket még megeszi, a Full HD azonban már gondot okoz, de azt hiszem, hogy ezt nem is szabad elvárni egy ilyen géptől.

A zenelejátszó is a szokásos, ehhez nem nyúltak a Lenovo mérnökei. Viszont a hangszórócska meglepően erős és tiszta produkciót nyújt, ha nem is közelíti meg mondjuk a HTC One-t. Fülessel is egész jó az eredmény, persze ne a gyári, filléres izével akarjunk nekiállni, az ugyanis maximum arra jó, hogy a rádióhoz antennaként funkcionáljon. Merthogy ilyesmi is került az A660-ba, ahogyan equalizer és a sztereó Bluetooth is akad.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!