Amikről már hallottunk

Az elmúlt időszakban ez a hét volt az első iPhone-játékok frontján, mely nem a Gameloft megjelenéseitől volt hangos. Ez szerencsére nem azt jelenti, hogy a friss játékokra vágyók nem találhatnak maguknak igényes alkotásokat, hiszen nem a Gameloft az egyetlen cég, amelyik kiváló szoftverekkel tudja megörvendeztetni a nagyérdeműt. Íme a heti csokor!

iBlast Moki

Az iBlast Mokiról előző héten már beszámoltunk, vele kapcsolatban csak annyi történt, hogy végre felkerült az AppStore kínálatába. A játékmenet az életben sajnos kevésbé tűnik szórakoztatónak, mint a videókon látszott, a bombák elhelyezése ugyanis még megoldható logikával, az időzítésük viszont elég pepecselős. Ettől függetlenül bátran ajánlom az oldalnézetes logikai játékok rajongóinak — főleg azoknak, akik a Rolando-t is szerették.

Dungeon Hunter

Egy Gameloftos esemény is történt, megjelent ugyanis a várva-várt Diablo klón, a Dungeon Hunter. Jelen pillanatban viszont mégsem lehet megvásárolni, a cég ugyanis röviddel a megjelenés után "vissza is hívta" a játékot, valószínűleg azért, mert komoly hibák maradtak benne. Persze aggodalomra semmi ok, a cég képviselői azt mondták, hogy rövid időn belül megjelenik a javított verzió. Jómagam sajnos nem tudtam kipróbálni ezt az ígéretes alkalmazást, mások viszont megtették, minek eredménye az alant látható videó — engem meggyőzött.

Pandorum

Nagy durranásnak tekinthető a Pandorum megjelenése is. A név ismerős lehet, a tengerentúlon a hónap elején a mozikba került horror sci-firől van szó, melynek producerét többek között a Kaptár (Resident Evil) trilógia kapcsán ismerhetjük. A program egy third-person nézetes akciójáték kellemes grafikával, félelmetes atmoszférával és az átlagosnál lebilincselőbb történettel, mely nagy vonalakban a következő: egy társunkkal amnéziában szenvedve ébredünk egy kissé félelmetes űrhajó belsejében, ahol a vérfoltok alapján gyorsan realizáljuk, hogy a legényégből csak mi vagyunk életben. A dolog viszont sajnos még ennél is rosszabb, a fedélzetet ugyanis emberfeletti képességekkel bíró "emberek" és egyéb lények lepték el, a dolog pikantériája pedig az, hogy a Föld és a rajta lévő emberek elpusztultak.

Maga a program abszolút nem rossz, az egyik legidegesítőbb tulajdonsága minden bizonnyal az, hogy minden indítás után lejátssza nekünk a film bemutatóját, amit szerencsére elhajthatunk. Az átvezető animációk is kicsit hosszabbak a kelleténél, a Pandorum nem a program, amit 5-10 percre elővesz az ember, mert azalatt gyakorlatilag semmit nem tud csinálni. Az irányítás sem az igazi, fordulni ugyanis egy virtuális csúszkával, nem pedig a játéktér tapicskolásával tudunk (mind például a Modern Combatban), plusz frusztráló, hogy könnyel el lehet veszni a pályákon, hiába van egy térképünk. Összességében azért nem rossz, a horror sci-fi műfaj és a film rajongóinak mindenképp ajánlott!

Amikről most hallunk először

Dexter the Game

Az utóbbi idők legnagyobb durranása a Dexter the Game. A cím a televíziókból sokaknak ismerős lehet, egyrészt a Cartoon Network műsorán futó Dexter laboratóriuma című mese, másrészt az amerikai Showtime csatornán lévő sorozat kapcsán — a játék utóbbiból készült. A játék és a sorozat főszereplője Dexter Morgan (Michael C. Hall, aki a játékban a hangját kölcsönözte a karakternek), egy őrült sorozatgyilkos, aki a Miami rendőrségen dolgozik mint blood spatter analyst, amire valószínűleg nincs jó magyar szó, nagyjából a vérnyom analizáló stimmel rá. Emberünk nem egyszerű sorozatgyilkos, mert bár elméje sok szempontból sérült és élvezetből öl, nem akárkiket tesz el láb alól: azokra a gyilkosokra specializálódott, akiknek valahogy sikerült elkerülniük a börtönbüntetést. Mindeközben persze figyel arra, hogy le ne bukjon, mert ideológia ide vagy oda, az efféle önbíráskodást a hatóságok valószínűleg nem néznék jó szemmel.

A Dexter minden idők egyik legigényesebb iPhone játéka. Készítői több mint egy éve fejlesztik, a történetet pedig ugyanazok írták, akik a TV sorozatét is. Egy logikai és akcióelemekkel egyaránt dúsított kalandjátékról van szó, mely egy gyönyörűen kidolgozott háromdimenziós világban játszódik. Belső és külső (third person) nézetben egyaránt játszhatunk, irányítási metódusokból is több van, a játékmenet pedig elég összetett: az alapkoncepció ugye az, hogy gyilkosokat gyilkolunk, de mindezt nagyon körültekintően kell tennünk. Először ki kell derítenünk, hogy leendő áldozataink valóban bűnösök-e, ezen információkhoz pedig sok járkálás, még annál is több párbeszéd és pár mini-game vezet — ezek között pedig moziszerű jeleneteket csodálhatunk, csak hogy biztosan ne unatkozzunk. Ha megvan a bizonyíték, jön a lopakodósan végrehajtott gyilkosság. Nem mondom: kicsit nehéz (lehetetlen) dolog egy pszichopata sorozatgyilkos szerepét átélni, de a Dextert megéri kipróbálni, hiszen valószínűleg ez minden idők legösszetettebb, legkidolgozottabb iPhone játéka. Nem véletlenül 400 MB a mérete.

Wild Wild Train

A Wild Wild Train egy kevésbé összetett program, de azért elég szórakoztató, főleg azoknak, akik gyerekként odáig voltak a modellvasutakért. Az aprócska — és olcsó — programban nem kell mást tennünk, mint a vasútpályán kapcsolgatnunk a váltókat, alapvetően azért, hogy a vonatok ne ütközzenek össze. Persze vannak ennél jóval összetettebb problémák is, lányt kötöznek a vágányra és hasonló mókák. Szórakoztató.

Robocalypse

Örömmel jelenthetem be, hogy megjelent egy újabb valós idejű stratégiai játék az Apple platformjára. No, ez így nem teljes: a Robocalypse egy Nintendo DS-re készült játék (arra a platformra sincs sok ilyen) iPhone-os portolása. A multi-touch érintőkijelző véleményem szerint nem a legjobb választás egy efféle program elkészítéséhez, de azt mondhatom, hogy a Robocalypse minden korláta ellenére is egész jóra sikerült. Az alapkoncepció ugyanaz, mint az összes efféle játéknál: adott kétféle nyersanyag, amit ki kell szedni a földből, hogy tudjunk építkezni és egységeket gyártani, mindezt persze azért, hogy legyűrjük a gaz ellenséget. Ez a program sem tud mást, de azért pár dolgot érdemes megjegyezni: a készülék forgatásával együtt elforgatja a képet is, oldalt egy külön minimapet mutat a jobb kezelhetőség érdekében, az erőforrást gyűjtögető egységeket pedig külön kezeli, azokkal tehát nem kell foglalkoznunk. Ennyi.

Amikről még hallani fogunk

Sliding Heroes

A Final Fantasy: Tactics Advance játékokról és az iPhone-os Crystal Defenders játékokról egyaránt híres Square Enix egy újabb játékkal fog megörvendeztetni minket. A Sliding Heroes névre hallgató alkotásról egyelőre nem sokat tudni: adott pár hagyományos fantasy karakter (harcos, íjász, varázsló), egy akadályokkal és szörnyekkel teli pálya, valamint a döntögetéses irányítás: ennyi alapján nem tudom, hogy ebből mi sülhet ki, de a Square Enix neve úgy gondolom, hogy garancia az egyedi és lebilincselő játékmenetre. Alig várom.

Cobra Command

A portolások mindig örvendetesek, most pedig egy egészen érdekes játékokat igyekeznek átültetni az Apple készülékeire: a Cobra Command egy 1984-ben Laser Diskes játék, melyben egy helikopter pilótafülkéjében ülve kell végigizgulni az interaktív rajzolt mozis kalandot. Nem, én sem tudom, hogy ez mit jelent, de itt egy videó az eredeti játékról; annyi biztos, hogy rajzfilmszerű grafikát fogunk kapni, az irányítás viszont kétséges.

Ravensword: The Fallen King

Szintén ígéretesnek tűnik a Ravensword: The Fallen King névre hallgató third person nézetes fantasy akciójáték, mely kidolgozott világgal, látványos grafikával és remélhetőleg egy érdekes történettel fogja az iPhone képernyője elé szögezni a játékosokat. Az előzetes videó mindenképp figyelemre méltó.

Amik ingyen vannak

Tap Tap Revenge 2.6

Végül, de nem utolsó sorban íme pár ingyenes alkalmazás. Elsőként az egyik legnépszerűbbre, a Tap Tap Revenge legújabb részére hívnám fel egy figyelmet: egy zenei játékról van szó, láttunk már ilyet például a Gameloft Guitar Rock Tourjában. A Tap Tap Revenge annyiban különbözik attól, hogy a zene akkor is szól, ha félreütünk, magyarán csak az egyre nagyobb pontszámok hajszolása a cél, de a program ettől függetlenül nagyon kifinomult: hangulatos hátterek, kétszáznál is több zeneszám, többjátékos játékmód egy készüléken és online is, ráadásul mindez ingyen, ugyebár.

Tap Studio

Az előző programhoz hasonló a Tap Studio is, melyet nem a Tapulous fejlesztett, csak nevében hajaz a nagy sikerű programcsaládra. Az elképzelés nem rossz, a kivitelezés viszont hagy némi kívánnivalót maga után, valószínű tehát, hogy a program nem lesz nagy siker: a Tap Studios ugyanúgy működik, mint a Tap Tap, csak a letöltöttek helyett a kedvenc zeneszámainkat játszhatjuk le benne az iPhone/iPod zenetárolójából. Ez idáig nagyon jó, a gond csak az, hogy a programban nincs olyan algoritmus, ami a ritmus alapján megcsinálná nekünk a "pályát", amit így magunknak kell megtennünk. Nekem nincs hozzá türelmem (főleg azért, mert nem értem, hogy hol a kihívás abban, ha a saját magunk által elkészített pályán játszunk), de ha valakinek van, az töltse bátran.

Crazy Dunker

Végül, de nem utolsó sorban a Crazy Dunker, melyben több tízezer méterre felugorva kell bezsákolnunk egy kosárlabdát a hálóba. Nagyon japán-stílusú, nagyon egyszerű, öt percig pedig elég szórakoztató — zárjuk hát ezzel a hetet.

Bocha