Hardver, UI

Nem az U11 az első telefon, amiben a Snapdragon 835 dolgozik, de mindenképpen az elsők között van, ráadásul globális piacra készült termékben még nem fordult elő. Mindenesetre a Qualcomm legfrissebb fejlesztése 10 nm-es csíkszélességgel készül, nyolc magot tartalmaz (négy darab 2,45 GHz-es és négy darab 1,9 GHz-es mag), a GPU pedig az Adreno 540-es. Ez egy igen ütős chipset, egyrészt erős, másrészt takarékos, teljesítményben a jelenlegi élvonalba tartozik, a Samsung Exynos tudja csak megütni, de nem sokkal. A mi régiónkban 4 GB RAM-ot kapnak az U11-ek, bizonyos piacokon 6 GB RAM-ot adnak, s ott 128 GB-os belső tárhely dukál, nekünk ennek a felével kell beérnünk, ami azért sokáig elég.

A szintetikus sebességteszteken az U11 remekül szerepel, ahogyan egy 2017-es csúcsmodellhez méltó, de a felhasználói élményt nem csak a nyers erő határozza meg, hanem a szoftveres optimalizáció legalább ilyen fontos. És a HTC-t ebből a szempontból sosem kellett félteni, jóval gyengébb vason is általában sokkal gördülékenyebb felületet tudtak összekalapálni, mint mások, egy ilyen hardvernél pedig tényleg akadásmentes, pattogós működést tud garantálni az U11, melegedést alig tapasztaltunk, pedig két órányi navigáció után más telefonok már érezhetően izzadnak. Az energiahatékonyságról sokat elmond, hogy ugyanazzal a relatív gyengécske, 1 Ampert leadó autós töltőfejjel egy Mate 9-cel navigálva kétszer-háromszor olyan gyorsan tűntek el az akkumulátorból a százalékok, mint az U11-et használva, sokkal tovább bírja a tényleges használatot a telep, mint amit máshol tapasztaltunk.

[+]

És persze nincs HTC Sense felület nélkül, ezúttal a 7.1.1-es Androidra építkeztek Tajvanon, az eredmény pedig pompás, de aki használt már HTC-t, az nagyjából tudja, hogy mire számíthat. A kijelzőt többféleképpen feloldhatjuk, egyrészt ott a gyors és nagyon pontos biomterikus azonosítás, akad duplakoppos ébresztés, de kérhetjük azt is, hogy egy alulról indított ujjmozdulat keltse fel a telefont. Van egy csomó finombeállítás, például ha csöng a telefon, de megmozdítjuk, akkor lehalkítja kicsit, lezárt képernyő mellett a bekapcsológomb kettős megnyomása elindíthatja a kamerát, a hívásokat fogadhatjuk a készülék fülhöz emelésével, a ne zavarj üzemmódot össze-vissza lehet paraméterezni. A felülről lehúzható gyorskapcsolók oldalra lapozhatók, sorrendjük szabadon állítható és persze nagyon részletesen lehet témázni a felületet, olyannyira, hogy a themes.htc.com felületen az úgynevezett freestly módban konkrétan minden állítható (betűtípus, minden felület színe, főoldalakon lehetnek transzparens hátterű matricák, lecserélhetjük a hívóképernyő hátterét stb.), ügyes kezű felhasználók totálisan kimaxolhatják a bennük rejlő grafikust.

[+]

Nem véletlenül nem esett még szó az U11 elvileg legnagyobb attrakciójáról, aminek Edge Sense a neve. A telefon oldalainak alsó harmadába be van építve két nyomásérzékelő szenzor, amelyek persze nem látszódnak, de a készülék reagál arra, ha megszorítjuk. Röviden és hosszan tehetjük ezt meg, mindkét esethez tetszőleges alkalmazás indítását rendelhetjük hozzá, kikapcsolt kijelző mellett is működik, de ha nem a kamerát, esetleg a zseblámpát osztjuk ki rá, akkor még át kell jussunk a biztonsági szinten is. Az érzékenységi szint állítható, ami nyilván akkor jó, ha tokban használjuk a készüléket, tehát tényleg gondoltak mindenre, csak arra nem, hogy ki fogja ezt használni. Mert leginkább senki, legalábbis biztosan nem mindennapos módon, egyszerűen ez a megmarkolászós-szorítgatós input nem merül fel lehetőségként, sokkal hamarabb jut eszembe kitenni egy ikont a főképernyőre, vagy a kamerához inkább a bekapcsológombot izgatni kétszer, mint szorongatni a telefont. Az egyetlen kivétel a zseblámpa, ha az ember leviszi a kutyát este, akkor kvázi kézenfekvő, de biztos lesznek olyanok, akik hozzászoknak majd a szorongatásos vezérléshez, valahogy nem jutott eszembe sosem, hogy ez is van, mert a klasszikus módszerekkel is vidáman elboldogultam.

[+]

Természetesen a Sense része a Blinkfeed is, ami a főoldaltól balra található (és kikapcsolható), ide rengeteg forrásból lehet befűzni információkat (a Mobilarena RSS-feed is berántható, de megjelenhet a naptár, vagy a közösségi fiókjainkból érkező újdonságok is helyet kaphatnak), a rácsos alkalmazásmenü pedig alapesetben még egy oldalt sem tölt ki, ugyanis a HTC nem húzta túl az extra appok számát, amik pedig gyárilag fent vannak (Instagram, Facebook, Messenger, Google appok), azok szépen mappákba csoportosulnak. Persze a fentieken túl van egy-két HTC-s extra, mint az Under Armour fitneszapp, amihez nem árt valami kiegészítőt is csatlakoztatni, vagy a Viveport, ami VR-tartalmakat kínál fel — de ehhez kelleni fog egy Vive, amit nem nagyon dobálnak csak úgy az U11 mellé, mert kissé többe kerül.

[+]

Az U-sorozattal együtt debütált a HTC saját asszisztense, amelynek Sense Companion a neve, magyarul nem lehet egyelőre megszólítani, de ettől még jelen van a rendszerben, akárcsak a Google Now. Sőt, igazából az benne a jópofa, hogy arra épül, tehát nem egyszerre működik a két asszisztens, hanem a HTC sajátja a Google kártyáiból is dolgozik, megjelennek a Now információi, de hozzátesz számos pluszt a Sense Companion, ami igyekszik megtanulni a szokásainkat és nem tolakodó módon néha figyelmeztetni egy-egy apróságra, például hogy tényleg fel akarunk-e kelni vasárnap is reggel 6-kor, vagy ha a lakhelyünktől távol kolbászolunk gyalogos tempóban déltájt, akkor esetleg nem óhajtunk-e táplálkozni egy közeli étteremben. Biztos sokat kell használni ahhoz, hogy idomuljon hozzánk, egy-két aprósággal már észrevétette magát a tesztidőszakban, de igazán akkor lenne nálunk is értelme (noha magyarra vannak fordítva a felületek), ha hangvezérléssel is tudnánk kelezni. A HTC azt ígéri, hogy mivel ők tényleg megpróbálják a piacon levő asszisztens szolgáltatásokat integrálni a Sense Companionbe, ezért ha egy adott régióban bárki lehetővé teszi a hangvezérlést, azt ők rögtön összekapcsolják a saját megoldásukkal. Hát… várjuk.

[+]

Persze a HTC az Android alapvető alkalmazásaihoz is hozzányúlt, a naptárat például imádtam, mert kis képekkel igyekezett megkülönböztetni az eseményeket, Pozsonyban lesz pont egy sajtóbemutató, rögzítettem és egy pozsonyi látképet tett a háttérbe, máskor egy ebéd kapcsán kis grafikát helyezett el késsel-villával, nagyon jópofa. Az email kliens is más, egyrészt nincs szinkronizálási korlát benne, másrészt remekül paraméterezhető, a TouchPal billentyűzet prediktív rendszere viszont gyárilag elég agresszív, ezt eleinte érdemes kikapcsolni, mire megtanulja a szókincsünk egy részét. Akad egy Boost+ nevű app, ami optimalizálja a rendszert, hozzányúltak kicsit az órához, csinos a saját időjárási app, bővült a telefonkönyv és a tárcsázó tudása (különböző fülekkel és csoportokkal, szóval tényleg egy csomó apróságot megváltoztattak, amiről azt gondolták, hogy gyárilag nem elég jó. Mindez koherens, gyors és egyértelmű, a Sense felület nem véletlenül számít etalonnak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!