Hardver, menü

Nyolcmagos MediaTek chipset duruzsol a burkolat alatt, az MT6592-t ismerjük már régről, az 1,7 GHz-en ketyegő processzormagokat egy Mali-450-es GPU segíti ki a grafikus feladatokban, a 2GB RAM pedig bőven elég ahhoz, hogy több program is gond nélkül fusson egymás mellett. A belső tárhely 16 gigányi, ebből 12,3 gigabájtot tudunk használni, illetve ott van a microSD bővítés lehetősége is. Jó hír, hogy az Android 4.4.2-es verziója került a masinára, papíron tehát a nagy Elephone jónak ígérkezett.

A tempóval tényleg nincs gond. Pörög-forog a menü, nincsenek akadások, ez a hardver ezt a felbontást játszi könnyedséggel elbírja. A P2000 elvileg rendelhető MIUI felülettel is, de a Coolicool nem ezzel küldte nekünk, hanem egy sokkal fapadosabb interfészt kapunk. Az Android gyári felülete köszön vissza, de azért vannak apróbb módosítások, ami rögtön szembetűnő, hogy egy szinttel nagyobbak a menüben az ikonok, mint alapesetben. Nyilván bele kellett berhelni a rendszerbe az ujjlenyomat-olvasót, van néhány gesztusvezérléses és notifikációs extra is, de ebben nagyjából ki is merülnek a változtatások.

A telefon tud magyarul. Azt azonban nem mondanám, hogy a fordításra nagy energiákat allokáltak volna, ha van olyan menüpont, ami nem része a gyári Androidnak, akkor az angol maradt. De milyen angol! Pár képernyőképet is talál az olvasó, az every párja a nevery, de az értesítési villogásokkal kapcsolatos opciók leírása is igencsak furmányosra sikeredett. Nem mondom, hogy nem lehet megérteni, hogy mit akar a telefon, de ne ebből készüljünk nyelvvizsgára. Ha üzenet és/vagy hívás jön, akkor villogtathatja a vakut a telefon, be lehet kapcsolni a ClearMotion üzemmódot is. Ez a Samsung védjeggyel ellátott márkája, de ez az Elephone tervezőit egy csöppet sem zavarta, sőt, még a ™ feliratot is benne hagyták a menüben, úgy az igazi. Van gesztusvezérlés, ami nem is az igazából, hanem a telefon döntögetésével tudunk váltani képek, számok között a megfelelő helyeken, ezek angol leírása is megérne egy misét.

Hogy egy elefánt általában mit eszik, az igazából mindegy, de hogy a mérnökök nagy dózisban kaptak tréfarépát reggelire, arra elég jó bizonyíték az, amit a híres ujjlenyomat-olvasó kapcsán sikerült összehozni. Ha az ember úgy dönt, hogy vállalja azt a rizikót, hogy a kínai kormány adatbázisába kerül a biometrikus azonosítója, akkor garantáltan szerez magának néhány vidám percet. Én vállaltam, mert már kétszer szálltam át a pekingi reptéren, ahol levették az adataimat, és azt sem tartom kizártnak, hogy valami taget is hozzám rendelt a hatóság, mert a kézipoggyászomban találtak egy öngyújtót, amire nagyon szúrós szemmel néztek (mint Bud Spencer), elkérték az útlevelem, elvitték, kikerült a látókörömből, öt perc múlva visszahozták és intettek, hogy mehetek tovább. Illetve nem hogy mehetek, hanem menjek is, amíg jó a kedvük.

Az ujjlenyomat-olvasó néhány fázisú animáció keretében kéri, hogy helyezzük az ujjunkat a megfelelő helyre, ezt az animációt viszont egy az egyben lelopták a Galaxy S5-ből, ami konkrétan azt eredményezte, hogy az ábra szerint nekem a home gombot kellett volna simogatnom, ami egyrészt fizikai valójában nincs (hiszen érintésérzékeny), másrészt a szenzor a készülék hátulján van. Akkor miért nem a HTC One Max grafikáját nyúlták le? De közben azért az is látszik, hogy az animáció a telefon hátulját kapargatja, szóval teljes a káosz. Három ujjunkat tudjuk eltárolni a készülékben, igazából a hatékonyságával kapcsolatban egy rossz szavam sem lehet, ha nem is sikerült mindig elsőre feloldanom így a telefont, de ez csak azért történt így, mert ezt a nagy tepsit nem mindig bírtam úgy tartani, hogy tökéletesen végig tudjam húzni az ujjamat az érzékelőn. Ha sikerrel járunk, akkor a feloldás azonnal megtörténik a Samsung Galaxy készülékekből ismert, csobogás szerű hangeffektus kíséretében.

Az alapvető alkalmazáskínálat elemei hiánytalanul megvannak, de ennél alig kapunk többet. A fájlkezelő említhető meg, illetve a MyStore, ami a Play Store kínálatából mazsoláz, nem találtam a listában semmi kiugróan értékes tartalmat. A többi app a szokásos, ahogyan az értesítési függönnyel és pár apróság kivételével a beállítási lehetőségekkel sem babráltak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!