- Eredeti dizájnnal tér vissza idén a Nokia 225 4G
- iPhone topik
- Xiaomi 12 - az izmos 12
- Mobil flották
- OnePlus 7 - magabiztos folytatás
- Telekom mobilszolgáltatások
- Realme GT 5G - versenyképes
- Magyarországról is elérhető a Xiaomi Pay
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Univerzum: Az S23-at is megbabonázta a Galaxy AI
Hirdetés
-
Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
it Egyre nagyobb probléma az AI hallucinálása – most az osztrák adatvédelmi hatóság veheti elő a ChatGPT miatt az OpenAI-t, alapvetően a GDPR megsértése miatt.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Premier előzetesen a Gray Zone Warfare
gp A mai naptól hivatalosan is elrajtol a játék korai kiadása PC-n.
-
Mobilarena
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ripper17
tag
válasz nyikszi #58155 üzenetére
Sajnos az eduroam kiépítési program 2. fázisban épülő iskolákra csökkentett források jutottak, pont a rendezvényhelyszínek, közösségi terek lettek ennek áldozatai.
15 métert áthidalni legegyszerűbben valami dedikált, pont-pont 5 GHz-es wifi bridge eszközzel tudsz, nekem ilyenekből a Ubiquiti termékeivel van jó tapasztalatom. Persze ennek kábelen be kell táplálnod a netet az egyik oldalon.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz -conrad- #58263 üzenetére
50-60 embernek vagy 50-60 kliensnek?
Az én tapasztalatom (értsd: nagyvállalati környezetben, rendes, terheléses teszteket végezve, konkrétan 100 klienssel) az, hogy a SOHO gyártók (ubiquiti, mikrotik) felső-középkategóriás eszközei nagyjából ugyanott fekszenek ki, ahol az enterprise low-end: 35-45 kliens, elosztva a 2 rádió között, ahol van ott air-time fairnessel. Értsd: sokszor már a CPU sem bírja a rádió mögött, de a throughput mindenképp felkoppan.
Esetedben high-density "HD" környezetről beszélünk, erre az enterprise gyártók és az én ajánlásom is: 30 kliensenként egy AP-t telepíts, függetlenül attól, milyen kliensek, dual-bandesek-e, stb. Ezen irányelv alapján terveztünk meg több 100 oktatási intézményt itthon, az USA-ban is ez a best practice, de pl. az idei Cisco Systems konferenciára is Barcelonában a helyi mérnökök ez alapján terveztek.
Ha csak wifi hozzáférési pontra van szükséged, akkor én a Ubiquiti Unifi access pointokat jó szívvel ajánlom, ilyeneket hotelek konferenciatermeiben elég sokáig üzemeltettem, nem volt vele probléma. 2 darab UAP-AC-PRO már elég lehet; ha a klienseitek nagyobb része 5 GHz menj rá az új nanoHD-ra. Ha van rá budget vedd meg a régi, UAP-AC-HD típust, ennek a hardware-s architektúrája erősebb, jobban terhelhető a rádiója (cserébe 2x annyiba kerül ).
Nagyon budget megoldás lehet egy mikrotik hAP ac2 is + emellé egy cAP ac SOHO kapacitást növelni, de ez nem sokkal olcsóbb, mint két jó Unifi AP.
A Unifi AP-k simán PC-ről konfigurálhatóak, de ha valamiféle performancia riportot is szeretnél érdemes egy szerveren futtatni a vezérlő szoftverét, vagy megvenni a CloudKey nevű eszközét a gyártónak. -
Ripper17
tag
válasz bigdady #58278 üzenetére
Az újabb, OFDM-es protokollok valóban csak 20 MHz széles csatornát foglalnak el, így az 1-5-9-13 is papíron egy jó megoldás lehet. A régebbi, DSSS-es protokollok 22 MHz-et használtak, így az 1-6-11 adódott.
Segítek a döntésben: nem azért rakod 1-6-11re, mert mást technológiailag, vagy épp a hatályos távközlési szabályozás szerint az EU-ban nem lehetne. A 13-as csatorna kezelése nem standard, legfőképp kliensoldalon. Ha te meg vagy bizonyosodva arról, hogy minden kliensed támogatja: állítsd erre. Ha az erdő közepén laksz, és senki szomszédod nincs: állítsd be az 1-5-9-13at, ha a routerednek több, preferált csatornát is megadhatsz.
De ez semmiképp sem best practice. Ugyanez vonatkozik arra, amikor több fórumtárs az 5 GHz frekvenciához külön SSID-t javasol, ha roaming problémád van. Igen, működhet, sőt, lehet van router-kliens konstelláció, ahol jobb működésre vezet.
De az iparági best practice az 1-6-11 (már ha muszáj a 2.4-t megtartanod ), illetve a másik esetben az egyetlen SSID használata, megfelelő lefedettség tervezéssel. Ezt ajánlja minden egyes enterprise gyártó (igen, az európaiak is) minden egyes oktatásán és design guideline-jában. Az értelmesebb, minőségre is ügyelő kliensgyártók, pl. Apple vagy Lenovo ajánlása is ez, hogy a kliensed megfelelően működjön, mert ők ezeken tesztelik a chipseteket. Sőt, még a specifikus mérő/tervezőeszközöket gyártók sem térnek el ettől az ajánlástól: egy Ekahau vagy AirMagnet RF planner sosem fog 1-5-9-13 csatornakiosztást kidobni, mint lefedési javaslat.
Tiszteletem mindenkinek a fórumon, de ugyanannyi energiából, ami itt tippelgetés + össze nem függő infók halmozása el is lehet olvasni a hálózati és kliensgyártók guideline-jait, best practice javaslatait. -
Ripper17
tag
Nem ördögtől való a "profi" gyakorlatban sem a rádiófrekvenciás antenna kábelek használata, a nagyvállalati gyártók is alapból 70-90cm hosszú kábellel szállítják sok antenna típusukat. Persze a rövidebb a jobb, nem szedi össze a zajt, csillapítás, stb.
Az ötleteddel a nagyobb probléma, amit mások is írtak: a ma elvárható átviteli sebességekhez elengedhetetlen a MIMO kiaknázása, ehhez viszont az antennák egymás képesti helyzete kritikus. (Értsd: nem esztétikai okokból vannak úgy a routeren, ahogy.)
Másik probléma: nagy kiterjedésű, rádióhullámokra reflektív felület mellé nem ajánlott sugárzó eszközt tenni. Ilyen szempontból a fém rack sem így, sem úgy nem jó megoldás.
Léteznek távközlési védődobozok, szekrények, amik valamilyen műanyagból készülnek, de szerintem a legegyszerűbben azzal járnál (kollegámnál láttam a megoldást), ha házilag barkácsolnál: sima, lécekből összerakott fenyőfa ládát akár az IKEA-ban is kapsz pár ezerért, lapjával felfúrva a falra bele tudsz rakni mindent, tetejére a tápegységek gyorskötözve vagy velcroval, az elejére pedig többféleképp lehet "kiesést gátló" megoldást kitalálni, ha magasra szereled...
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz Doky586 #58291 üzenetére
A "bizonyos scenariokban ez jó, tehát ez egyetemesen is így van" típusú érveléssel szakmai praxisom során sosem kívántam vitába szállni. Most sem teszem meg.
Az enterprise és a SOHO hálózati eszközgyártók, illetve a kliens vendorok szerintem tudják miről beszélnek, hiszen a szabványok mögött végső sorok ők állnak. Hogy mást ne mondjak: egy 12ezer fős, IT szakmai konferencián (ahol aztán tényleg mindenféle kliens és wifi chipset előfordulhat) sem használtak mást, mint az 1-6-11t. De igazából egy olyan sávról beszélünk, amit egy értelmes szervezetben lehetőleg mielőbb elhagynak, beszereznek 5 GHz klienseket.
A rádiófrekvenciás áramkörökben egy szűrő karakterisztikája közel sem pontosan téglalap. Emiatt még az 5 GHz sávban is lehetnek olyan spektrális komponensek, amiket a szomszéd sávból "hall" egy vevő. A nagy vendorok kivétel nélkül azt tanítják a rendszermérnököknek és javasolják a best practice guidelineokban (illetve a WiFi vezérlő automatizmusok mögött is ez van), hogy szomszédos AP-kon legalább 2 távolságra lévő 5 Ghz csatornák legyenek. -
Ripper17
tag
válasz Soma01 #58296 üzenetére
1. Az LR a Long Range típus, alapvetően nem nagyobb kapacitású. Mindegyik típussal nekem sincs teszt tapasztalatom, most épp egy AC Lite mondjuk van nálam, ezt én sima családi házba vagy hospitalitybe, 20-30 db egyidejű kliens "netezgetésére" tudnám ajánlani.
Az aktív, konkurrens kapcsolatok számára a legtöbb gyártó azt mondja meg, hány darab csatlakozást tud fenntartani az AP. Ez nyilván egy semmire se jó adat. Ahogy már a 802.11ac wave2 plecsnit is kb bármire ráütik...
Terhelés alatt számít, hogy ezt általános CPU-ból oldja-e meg, vagy van mögötte RF specifikus hardware elem. Az erősebb CPU hasonló rádiós paraméterek mellett tipikusan többet bír, amiket én eddig felkoppanni láttam ott WiFi kliens még tudott felcsatlakozni (ez ugye csak néhány üzenetváltás), de konzolon már kifagyott, vagy a vezérlő eszköze már nem érzékelte elérhetőnek az AP-t. Emiatt írtam a PRO-t.
Tapasztalatom üzemeltetésben és laborban is az, hogy ahol specifikus RF hardwaret ír a gyártó ott minden esetben ez nagyságrendileg javít a teljesítményen. Az AP-HD egy ilyen eszköz, rádiós kiépítésben pedig az új nanoHD hasonló.Valamiféle airtime fairness támogatás pedig minden eszköz átlagos througputján javított egy nagyságrendet, amivel dolgoztam.
2. Én úgy tudom, hogy a cAP-khoz kell egy CAPSMAN képes RouterBoard is, mint vezérlő. -
Ripper17
tag
válasz csabyka666 #58388 üzenetére
Reálisan ökölszabály: az elméleti maximális data ratenek az 50%-a, amit átviteli sebességben tipikusan el tudsz érni 5 GHz-en. 2.4-en ez a 60-70Mbps körüli letöltés a csúcs, amit fizikailag tud a szabvány.
150 Mbps letöltéshez tapasztalatom szerint kell az 5GHz kliens, 80 MHz széles csatornákkal.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz woodworm #58405 üzenetére
Igazából nem értem, miért is szóltam egy témához hozzá, ahol a pillanatnyi adatsebességet (ami semmi más, mint az adott pillanatban használt modulációs- és kódolási sémák, illetve további rádiós paraméterek szorzata, egy elméleti szám, amit akár kábeles átvitelre is ki lehet számolni) keverjük az IP szinten elérhető adatátviteli sebességgel. Amibe nagyban beleszól már önmagában az, hogy 802.11-t használunk (half-duplex, ACK, CSMA/CA)...és még csak a 2. rétegnél tartunk
2.4 GHz sávban, 40 MHz sávszélességen, ideális rádiós környezetben és klienssel fizikailag ezt a nagyságrendet tudja a 802.11n SISO kiépítésben (150Mbps adatsebesség). Ez pontosan ugyanaz az ökölszabály, amit írtam: IP szinten az aktuális adatsebesség ~60%a, alkalmazás szinten ~50%a a ténylegesen elérhető átviteli sebesség.
Ez a technológiai fizikai korlátja, ha ezt az ő routere eléri, akkor annak teljesen mindegy a kora, nem az a szűk keresztmetszet. -
Ripper17
tag
válasz human374 #58463 üzenetére
Radiojelnek radiojel, csak az egyik esetben sok 10 milliardot fizetnek a hasznalataert. A másikon meg pl. ételt is melegíthetsz.
ha van a boltban vezetékes net keresd meg a szolgáltatód, tud-e adni olyan kütyüt (picocella) amivel lényegében egy kis bázisállomásod lesz a boltban. Ugy emlekszem a Voda ezt pl. ingyen biztositja az ugyfelnek .
-
Ripper17
tag
válasz krealon #58496 üzenetére
Ismét fel kell hívjam a figyelmet: ne keverjük a wifi kapcsolat pillanatnyi adatsebességét a letöltési adatsebességgel. Elöbbi egy elméleti szám, utóbbi amit a user érzékel.
AC1200 az 5 GHz sávban 867 Mbps pillanatnyi adatsebességet tud. Ezzel ~350 Mbps fix letöltési sebesség elérhetö ha minden ideális. Egy 500 megás netet kihajtani viszont ennél erösebb wifi router és wifi adapter kell, én minimum a 3x3 MIMO fele nézelödnék adapter terén. (2x2-vel high-end, üzleti laptokon és nagyvállalati wifi eszközökön is 350-400M speedtesteket szoktam látni.)
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz MasterMark #58500 üzenetére
Van most nálam egy Intel AX200-as chippel szerelt, teljesen szüz laptop (wifi6, 574M+2.4Gbps, 2x2), egy Meraki MR33al hajtom (802.11ac wave2, 80 MHz, 2x2:2 MIMO), közvetlen mellette 380-390 Mbps tud tartós letöltésben.
-
Ripper17
tag
válasz MaCS_70 #58504 üzenetére
"data rate" magyarul az adatsebesség. Ehhez van itt egy tök jó infografika, hogy jön ki:
http://mwpt.kai.ru/files/2017/09/Poster_The-Anatomy-of-802.11ac.pdfEz egy teóretikus mérőszám a fizikai közeg kapacitására vonatkozóan, amit az adatcsomag átvitelének pillanatában fennálló RF környezettől függ. OSI Layer1, szerintem te erre gondolsz elméleti linksebesség alatt, de az átviteli közeget nem hagyhatod ki.
Letöltési sebesség alatt szerintem mindenki az alkalmazásszinten (Layer7), a user által tapasztalható sebességet érti. Konyhanyelven a "speedtest", de persze vannak Layer7 protokollok amikkel nem érdemes ezt mérni.
A két réteg között nyilván az alkalmazott protokollok függvényében keletkező overhead a veszteség, ez nagyjából 50-60% között van 802.11-nél.[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz MasterMark #58512 üzenetére
A data rate vagy PHY rate szigorúan a fizikai réteg jellemzője. Ha megnézed az infografikát is láthatod: semmiféle, 802.11 "wifi" specifikus dolog nincs benne. Szimplán a 802.11 is ezt a rádiófrekvenciás technológiát használja.
Ugyanezek a data rate-k lennének elérhetőek, ha te efölé pl. nem 802.11 protokollt raksz. Sok eszköz, amit "wifi bridge"ként veszel pl. pont ilyen: nem 802.11 kereteket forgalmaz, hanem sokszor saját (bridge üzemmódban hatékonyabb) TDD alapú megoldást használ, de az úgymond "wifis" frekvenciasávban.
Amire te gondolsz, ott már felfele léptél egyet: a 802.11 data layer részét nézed. Itt valóban képbe jönnek a menedzsment keretek, pl. egy SSID ~10%-t viszi el a rendelkezésre álló időkeretnek. De vegyes üzemmódban, ahol van még 802.11b kliens is a CTS/RTS vezérlőkeretek is visznek el kapacitást.
Itt igazából arról beszélünk, hogy egy 802.11 forgalmazás az egy "időtartam", te ez alatt minél nagyobb data rate-el ("adatsebesség"), minél kisebb overhead-el kell forgalmazz. Itt jönnek képbe pl. a burst ACK (egyszerre több frame-t ACKolsz) vagy a MIMO-ra épülő megoldások, ahol belefér ha több a hiba (=kisebb a hibajavítás miatti overhead) az átvitel során. -
Ripper17
tag
válasz MasterMark #58514 üzenetére
Ez így van. Jobb access pointokhoz elérhető a datasheet-ben az egyes linksebességekhez szükséges jelszint és jel/zaj viszony
-
Ripper17
tag
válasz MaCS_70 #58526 üzenetére
Akkor rosszul tanultad, illetve sokan mondták rosszul.
Ha az lenne amit mondasz nem lenne minden modulációs-kódolási sémához (MCS) külön érzékenység. Kitolja a maxot az eszköz, valami lesz vele - venni nem fogod tudni, azt se tudod amit kapsz az mi. Távközlési adatátvitel elött szinkronba kell hozni a két oldalt, ezért a 802.11 is folyamatosan nézi a csatorna minöséget és a 2 fél egyezteti az átvitel paramétereit.
Pontosan ezt ismerteti a korábban linkelt infografika is: nagyon jó csatornán kevesebb hibavédö/javító kód kell; több jelalakot tudsz megkülönböztetni vételi oldalon = magasabb rendü moduláció; a jobb jelterjedés miatt kevésbé lehet a jelalakok vagy a többutas terjedésnél nem fázisban érkezö jelek között összemosódás = kisebb védöintervallum kell.
Az az érték, amit angolul "data rate"nek hívunk semmi más, mint ezen híradástechnikai paraméterek szorzata.
Pl. a tipikus menedzsment forgalom a legalacsonyabb, támogatott data raten megy - ha ezt megemeled a wifi eszközön vagy vezérlön az a gyakorlatban azt jelenti, hogy rontod a wifi sugárzód érzékenységet. Tehát egy bizonyos távolságon túli wifi kliens már nem fog tudni csatlakozni, mert egyszerüen már nem elég jó a rádios csatorna megfelelö data ratehez.Jelentése pedig annyi: az adott rádiós csatornán, az adott pillanatban szemléletesen ekkora sebességgel tud a fizikai közeged adatot továbbítani. Ez az érték bármilyen közegre kiszámolható! Te erre ültethetsz rá 802.11 keretet éppúgy, mint Ethernetet (pl. mikrohullámú tornyok, vagy a mai tipikus vezetékes közegek).
Alapvetö híradástechnikai ismeretekkel és az OSI modell lényegét megértve könnyen belátható ez a témakör.
az az adat, amit a lakossági wifi routerekre írnak egy marketingfogás: a 2 sáv egyidejü, maximális data ratejeit adják össze. SOHO/enterprise szinten ilyet egyetlen gyártó se mer megtenni.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz Kleroo #58539 üzenetére
Gigabites wifihez minimum 3x3:3 MIMO ami kell. Ezek kb. a draga, premium laptopok, illletve a high-end gamer cuccok + gamereknek szant routerek vagy nagyvallalati wifi apk.
Realisan otthon, 1 falon at 500M korul el tudsz erni ha veszel egy jobb access pointot (Ubiquitit ajanlom jo szivvel) es ezt rakotod a T routerere. Komplett routert felesleges venni, ilyen teren nem olyan vackok a szolgaltatok cuccai. Letoltesekhez meg egy NAS-t koss be kabelesen.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz Landsmann #58585 üzenetére
Ezeket a portálokat jobb szolgáltatók (az említett 3 cégnek szolgáltatónál voltam korábban) illetve a gyártói "dobozos" megoldások is úgy készítik, hogy egyértelmü humán interakció legyen szükséges. Ezek a portálok nem is egy kaptafára készülnek...
Ennek oka: a wifi hotspot szolgáltatóknak törvényi adatszolgáltatási és rögzítési kötelezettségük van, de akinél saját a hálózat is keletkezik adat a monitoring miatt. Egyértelmü interakció és a weblapon is visszajelzés kell: elfogadod az ÁSZF-et. Elég sokat egyeztettem emiatt most is egy új wifi hotspot projektemen jogi és GDPR szakemberekkel...
Persze ettöl még létezhet ilyen tool.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
válasz Vyndree #58623 üzenetére
Nekem a Huawei termékeivel van jó tapasztalatom, pl. Huawei E5576-320 WH 15eHUF körül. Vagy hasonló "szappantartók" használtan, amit szolgáltatók is forgalmaznak. (Ezeket a szolgaltatoknal jol kitesztelik altalaban mielott arlistara teszik) Stabilan tudják amit az adtlap ígér.
[ Szerkesztve ]
-
Ripper17
tag
Én ami ilyet láttam az vagy hospitality (a 2-3-x. ethernet port forgalma tkp. egy switchre megy ami az APba van integrálva), vagy daisy-chainre van, vagy a portra kötött forgalmat mint egy switch kezeli.
Amit leirtal az sima access vlan tipusu portkonfig amugy, nem lehet atrakni 802.1q VLAN trunkre a port uzemmodjat?
Vegso soron a legegyszerübb lenne egy rendes, 802.1q kepes kis managed switchet vetetned, ahol kozosited a 2 kabelt es az egy darab AP fele egy kabelen tagelt VLANok mennenek.
(bar tapasztalatom az hogy ahol ilyen igeny van ott kesobb lesz olyan is, amihez elkerulhetetlen rendes, VLAN kepes switchek beszerzesei...)
Új hozzászólás Aktív témák
- OLED TV topic
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Gumi és felni topik
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- Vezetékes FEJhallgatók
- EA Sports WRC '23
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- NBA és kosárlabda topic
- További aktív témák...