Új hozzászólás Aktív témák

• #718 #65675776 törölt tag Reno7 #717

  Új Válasz 2007-04-10 01:24:26 #718

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz Reno7 #717 üzenetére

  Soha. A torlósugárhajtóműveknek ugyanis van egy nagy hátrányuk: nyugalmi helyzetben nem indíthatóak. Szükség van egy minimális áramlási sebességre, ugyanis a kompressziót maga a szívócsatorna állítja elő, az viszont áramlás nélkül nem képes erre (a mozgó alkatrészek hiányának hátulütője). Az indítás alsó sebességhatára függ a szívócsatorna profiljától és az égéstér kialakításától. Sima torlósugárhajtóművek esetén (pulsjet és ramjet) ez az áramlási sebesség 80-100m/s (ezért kellett a V-1-et katapulttal, vagy repgépfedélzetről indítani), scramjet-ek esetén viszont már szuperszonikus sebesség szükséges az égéstérben.
  
  Mindennek van némi következménye a konstrukcióra nézve:
  
  Előszöris szükség van valamilyen gyorsítóhajtóműre. Az X-43 esetén ez egy Pegasus rakéta (az meg nem kicsi). Persze lehet használni sima gázturbinákat is. Viszont akkor két egymástól teljesen független hajtómű és üzemanyagrendszer kell. Mindez jelentős többlettömeget eredményez, ami viszont növeli a fogyasztást és így az üzemeltetési költségeket.
  
  Aztán vegyük figyelembe, hogy ekkora sebesség mellett lehetetlen manőverezni. Emiatt két-három területen lehet csak használni:
  1. stratégiai felderítés (az egyik legvalószínűbb felhasználás, az Aurora project-tel összefüggésbe hozott rajzokon a repgép kialakítása kísértetiesen hasonlít az X-43-ra)
  2. nagytávolságú útvonalrepülés (pl utasszállítás, de ez felvet egy-két problémát, gyakorlatilag minden utast előzőleg reporvosi vizsgálatra kellene küldeni).
  3. Űrrepülés első (légköri) fokozata (másik legvalószínűbb felhasználás).
  
  Az egész jelentős zajterheléssel jár.
  
  Nagyon szélsőséges viszonyokat kell elviselnie a sárkányszerkezetnek. Az orr és a gázkiömlők környékén akár 1500°C-ra is felmelegedhet, míg egyes részein a környezet hőmérsékletéhez hasonlóan meleg csak (az meg abban a magasságban bőven fagypont alatt van. Ehhez nagyszilárdságú anyagokra van szükség, ami a hősokkot is jól bírja. Nagy méretekben egyelőre szinte megvalósíthatatlan mindez. (Az SR-71 pl utazósebességen ~80mm-rel hosszabb volt, mint a földön, ahol a lemezek összehúzódása miatt ömlött belőle a kerozin. A MiG-25 esetén is komoly problémát okozott a tüzelőanyagtartályok tömítettsége, a hegesztéseiket fokozottan ellenőrízni kellett. És ezek a gépek ''csak'' némileg M3 felett voltak képesek repülni.)
  
  
  Harcászati és utasrepültetési feladatokra egyelőre nincs jodd a gázturbináknál, és a közeljövőben nem is lesz. Ezek a hajtóművek rugalmasságban minden mást felűlmúlnak. Persze csak légöri viszonyok között, az űrben a folyékony hajtóanyagú rakéták verhetetlenek.
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák