Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • shabbarulez

    őstag

    válasz T-online #224 üzenetére

    "nemtudok pontos számot, de ha jól tudom körülbelül 1 millió dsl előfizetője van a T-online-nak"

    Kicsit sok lesz az. :) Az összes telconak országosan 763 ezer előfizetője volt 2008Q1-ben. Ebből a Tíkomé volt 624 ezer. A Tíonlány ADSL előfizetőinak száma pedig 425 ezer.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Spirit #209 üzenetére

    Ilyen vonali paraméterek mellett nehéz elhinni hogy 1.1km-re vagy a DSLAM-tól, inkább 3-4 km-nek néz ki.Vagy ha valóban olyan közel vagy, akkor komoly zajforrások lehetnek valahol az előfizetői hurokon. Lakáson belül érdemes megnézni a kábelezést, szűrőt nincs-e ott gond. Ha lakáson belül minden rendben, akkor valahol kívül lesz. Ha tényleg olyan kicsi a DSLAM távolság szerintem érdemes lenne Tíkom-nál még kopogtatni, vonalvizsgálatra, hogy nézzék meg melyik szakasz vagy kötés lehet problémás. Ha viszont a távolság a gond, akkor azon nem fognak egyhamar segíteni. Majd csak akkor ha elérnek Budaörsre is a Tíkom FTTN+VDSL2 fejlesztései, de az még biztos hogy odébb lesz.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #239 üzenetére

    Csodát a szerelők sem tudnak tenni. Ha ennél többet nem tudnak kisajtolni a hurokból, akkor vagy elfogadja a 3 Mbps-et és lemigrál 4 Mbps-es csomagra(a profileja alapján, már most is arra van állítva) vagy még lentebb migrál 1 Mbps-re és az már nagy valószínűséggel menni fog.

    Egyébként ilyenkor nem értem, miért nem kapcsolja át Tíkom a DSLAM portot ADSL2+osra. Csodát az sem tenne, de a hatékonyabb kódolásnak és adaptálódási képességnek köszönhetően egy keveset azért még javulhatna. Mondjuk ha azzal a most beállított 4 Mbps-es profile-t stabilan hozná, az is több lenne mint a semmi.

    A hibaelhárítás valóban 72 órás, az viszont nem azt jelenti hogy addigra biztosan végezni is fognak vele. Ez csak azt jelenti hogy 72 óra után élhet körbér igénnyel az előfizető, ha a hibát nem sikerült elhárítani, addig pedig még nem. Viszont a fenti szituáció az ÁSZF szerint nem számít hibának, hisz a garantált minimum értékek teljesülnek. Persze a szolgáltató törekedni fog arra hogy az adott szituációból kihozza a maximumot, de fizika törvényeit még ő sem fogja tudni megváltoztatni.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Spirit #241 üzenetére

    Ha lakáson belül ok, akkor marad a külső hurok. Én még megpróbálnám Tíkomnál hogy csináljanak egy műszeres vonalvizsgálatot, hátha azzal kiderül melyik szakasz vagy kötés körül lehet ekkora zajforrás. 1.1km nem olyan nagy távolság, ha nincs extra zaj akkor ott azért hoznia kellene a maximális csomagszerinti linksebességet.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Spirit #244 üzenetére

    Az uploadot mindig kevésbé zavarja a zaj, mert az alacsonyabb freki tartományokat használja, ami kevésbé érzékeny. Ezért az uploaddal ritkán van probléma, jellemzően nem az szokott a szűk keresztmetszet lenni.

    Él is olvasok róla fórumokon, de nem hiszem hogy megalapozott. Nézz rá a vonali jellemzőidre a transmit power szinte csutkán, a marginon a minimumon, a csillapítás meg az egekben. Ez a vonal a végletekig ki van sajtolva és e mellett csak akkora linksebességre képe. Na most ha a vonalad bőven tudná a 8 Mbps-et és a Tíkom szándékosan visszavennék 4 Mbps-esre, akkor igen komoly tartalékok maradnának a vonali jellemzőkben. Szóval lehet ilyen rémtörténeteket gyártani fórumokon a gaz szolgáltatóról aki direkt azon élvezkedik hogy ügyfelet minél jobban szivathassa, de szerintem felesleges. Ha szándékosan visszavennék a vonalat, a szándékosság egyértelműen látszana. Látod nálad is lehet látni hogy a relative capacity 101%-os vagyis minden csutkára van húzva, ha nem így lenne azt azonnal látni lehetne. Szóval Tíkom ezzel nem tud trükközni mert azonnal lebukna.

    Persze ilyenkor lehet a meséket tovább gyártani hogy akkor biztos szándékosan akkora zajt engednek a vonalra hogy addig rontsák a minőségét hogy csak ekkora sebesség legyen elérhető. Na de miért lenne ez érdeke egy cégnek, ezzel csak saját magának okozna gondokat. A zajos vonalak karbantartása, hibaelhárítása mind-mind plusz költség, ami a telconak nem jó. A ügyfélelégedetlenség meg bevétel oldalon mínusz ami szintén nem jó nekik. Szóval egy profitorientált cégről ilyet feltélezni elég butaságnak tűnik.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #248 üzenetére

    Max úgy van kötödősem hogy vezetékes telefon meg kábeltv előfizető vagyok, de egyébként más nincs.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #245 üzenetére

    Amikor jogszabályallal próbálják szabályozni a piacot, nem pedig a piac önmaga kényszeríti ki a változásokat, annak mindig vannak negatív következményei is. Ha rákényszerítenék a szolgáltatókat egy jelentős garantált minimum érték növelésre, az bizony az árakat is megemelné. Ez pedig sem a szolgáltatóknak, sem az ügyfeleknek nem érdeke.

    Vagy szerinted miért kerül 200 ezerbe egy mondjuk garantált 8 Mbps-es elérés, és miért kerül csak 10 ezerbe egy best effort típusú akár 8 Mbps-es? Egy best effort elérés ára, azért esik egy a tömegek számára széles körben megfizethető ársávba, mert nem minőségi jellezmők garantált megkövetelése a fő szempont, hanem az havidíj adott ársávba helyezése és minden az árnak van alárendelve, a minőségi jellemzők is. Ez a best effort jelleg tette lehetővé hogy az internet széleskörben elterjedjen. Ha még mindig csak garantált eléréseket lehetne vásárolni százezrekért, akkor az internet hasonlóan csak nagyvállaltok játékszere lenne mint egy évtizeddel korábban.

    Azért ha megnézed a best effort 8 Mbps-es garantált minimumja 480kbps-es, közel 1/20-a a maximum értéknek. És ha megnézed a garantált 8 Mbps-es árát és a best effort árát, bizony ott is hasonló ez az arány. Ez azért nem a véletlen műve. Ennyi pénzért ennyit fog garantálni a szolgáltató, ami azon felül esik, arra már a best effort jelleg a mérvadó, ami nem más mint amit te is idéztél a hozzászólásod legvégén. Ahogy a neve is utal rá, a legnagyobb jóindulattal(best effort) a szolgáltató törekszik arra hogy maximumhoz közeli értéken nyújtsa a szolgáltatást, de garanciát nem vállal rá, csak egy jóval kisebb sebesség értékig, amit az adott havidíj mellett biztosítani lehet.

    Aztán ezt lehet hatósági nyomásra emelni, meg hozzá tapsolni hogy jaj de jó több nem zsákmányolnak ki a multik, de ez bizony áremelkedést is fog hozni, de abba már lusták belegondolni az emberek. Ez ugyanolyan mint a tavalyi csökkentsük fél évre a hűségidő maximumát beadvány. Ott is lehet hozzá tapsolni hogy jaj de jó csökken rabság ideje, de bizony az is csak úgy jönne össze ha közben az árak meg felfelé mennének. Mert nem ok nélkül alkalmazzák van az hűséget a szolgáltatók, hanem a hűségért cserébe elengedik a belépési díjat meg olcsóbb havidíjat adnak. Kevesebb hűségért könnyen visszajöhet a belépési díj és a havidíjra nyújtott kedvezmény is jóval kisebb lesz. Persze ha ebbe belegondolnának az emberek, az már nem tetszene nekik. Mindennek két oldala van, ezt sosem szabad elfelejteni.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz mezis #247 üzenetére

    Más Externetes topicokban többször is olvastam hogy, hasonló problémák vannak, ez elég erősen ISP specifikus gond. Ott le is írták hogy ilyenkor Tíkom teszt-szerverre nincs gond, a modem értékek is rendben vannak. Ez egyértelműen szolgáltató specifikus hibát jelöl, az ISP hálózati eszközeiben lehet a gond, ahhoz meg Tíkomnak már semmi köze. Az Externet az utóbbi hónapokban a sajtóközleményei szerint cserélte a hálózati infrastruktúráját, lehet az ottani beállítások a hiba forrása, amit idővel korrigáltak nem pedig öngyógyult.

    Azért az ISP-k ügyfélszolgálatasaitól ne várj csúcs képzettséget. Ott nem igazán hozzáértő emberek ülnek, igen kevés pénzért. A leggyakrabban előforduló 10-20 kérdésbe betanítják nekik a választ, aztán ha azon túl kérdezel akkor számukra kalap-kabát. Olyankor előhúzzák a joker sablon válaszokat ha nem érték a kérdés vagy nem tudják a választ, ezek a szokásos biztos a user gépén van a hiba, vírusok, meg telepítje újra a windowst és hasonló ismert sziporkák.

    Persze lehetne alkalmazni képzett hálózati szakembereket is havi félmiláért, sőt sokat hogy ha csörög a telefon legyen mindig valaki aki felveszi, de persze ennek a költsége a havidíjban materializálódna. A best effort jelleg itt is visszaköszön, minden a megfizethető árszintnek van alárendelve, ezért a költségeket minimálisra kell szorítani, ami persze a minőségben is visszaköszön.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #251 üzenetére

    A jelerősség, a csillapítás, a margin és a sebesség egymással kölcsönhatásban álló négyes. Az egyik változtatása kihatással van a másik háromra. Ezen kívül mindnek vannak határértékei amin túl már növelhetők vagy csökkenthető, így a fizika törvényei megszabják azt a maximot ami egy adott hurokból még kisajtolható ezen négy paraméter optimális belövésével.

    Spiritnél a jelerősség elég maximum közeli, a szabvány szerint 20 dBm a maximum tudtommal. Ráadásul minél "hangosabban, üvöltve" kommunikál a modem és a DSLAM, annál nagyobb az áthallás a szomszédos érpárak között, vagyis annál inkább zavarják egymás zajával a szomszédos vonalak így rontva egymás minőségét. Ezért a szolgáltatónak a minél kisebb jelerőséggel elérhető szolgáltatási színvonal az érdeke.

    Ha növelik a jelerősséget azzal csökkentik a csillapítást és nő a margin és az elérhető sávszél, de nem növelhető az egekbe mert a szabvány megadja a maximumát. Spiritnél igen magas jelerősség mellett is igen magas a csillapítás, ez pedig igen nagy hurokhosszt jelentene. csillapítás vs sebesség [link] távolság vs sebesség [link]

    Ha a jelerősség és a csillapítás behatárol egy sebesség és margin párost, onnantól sebességet már csak a margin csökkentésével lehet elérni. De az sem csökkenthető akármeddig, 6 dB alatt már nagyon instabillá fog válni a vonal, stabilhoz inkább 10 alá nem jó menni. Márpedig Spiritnél ez is minimumon jár.

    Ezért mondtam hogy ez vonal közel a végletekig ki van csontozva és az sosem jó ha a végleteket ostromolják, mert az sosem egyeztethető össze a stabilítással. Ahhoz hogy valami stabil is legyen, kell némi ráhagyás hogy a napközben változó vonali paraméterek mellett(mert ugye ezek az adatok nem statikusak, hanem a környezeti hatások változásával kölcsönhatásban, "élnek", változnak) legyen egy kis játéktér és akkor kevésbé fog szakadni. De ez persze a fenti esetben csak úgy lehetne kivitelezni hogy a sebességből feláldoznak a margin emelése érdekében.

    Adaptív sebesség beállításoknál, ha mondjuk be van dobva a gyeplő, pl. az ilyen akár 24 Mbps típusú csomagoknál, az eszköz "intelligencia" arra hajt hogy még működőképes margin mimum értéket tartva(ami jellemzően 6 vagy a fölött), ezt a lehető legkisebb jelerősség mellett tegye. És az így elért sebességet kapja majd az ügyfél az akár 24 Mbps-es csomagjához. Ha mondjuk az adott vonalon 10 Mbps elérhető, de az ügyfélnek 4 Mbps-es csomagja van, akkor a sebesség maximumát statikusan lehet limitálni, úgy ahogy a margin mimumát. Ekkor az eszköz "intelligencia" mégjobban visszavesz majd a jelerősségből, hisz a kisebb sebesség a vonalon úgy is biztosítható. És minél kisebb a jelerősség annál kisebb az áthallás, a szomszédos érpárak annál kevésba vannak egymással kölcsönhatásban, annál kevésbé zavarják egymás vonali minőségét. Persze a fizika ezen vonali értékek egymásra hatásának határt szab, adott értékeket ha a fizika már nem engedi ha szeretnénk sem lehet elérni. ADSL2+os rendszereknél az adaptív, vonali jellemzőkhöz alkalmazkodó beállás jellemző, kár hogy Tíkom számomra érthetetlen okoból ezt nem használja.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Spirit #253 üzenetére

    A péntek este az azért mindig egy nyugisabb időszak. Ilyenkor a fiatalok - akik a netezők zömét adják - inkább elmennek szórakozni, mint neteznek, így ezen a napon a csúcsidő is rövidebb és enyhébb lefolyású mint a többi hétköznap. Viszont hétvégén koradélutántól mert elindulhat a csúcsidő és tarthat késő estig, általában hétvégeken a legnagyobb a hálózati forgalom, ezért olyankor a legleterheltebbek a hálózatok.

    Persze ezt is sok tényező befolyásolja. Holnap állítólag jó idő lesz, sokan szerveznek majd szabadidős programot, akár strandra is mennek, így kevesebben ülnek majd a gép előtt. Ez trendszerűen mindig megfigyelhető, nyáron mindig visszaesik a hálózati forgalom, az emberek kevesebbet ülnek a gép előtt. Ezzel szemben a téli, farkasordító hétvégén az emberek zöme otthon punnyad és unalmában a gép elé ül és tölt. Na ilyenkor vannak az igazán csúcsdöntögető hálózati maximok, főleg ha még valami hosszú hétvégével, tanítási szünettel is meg van spékelve.

    A kábelnet hálózat egyik hátránya az osztott elérési közeg miatt, hogy ezekben a túlterhelt csúcsidőkben bizony a sebesség visszaeshet, késleltetés megnőhet. xDSL-nél dedikált az elérési szakasz így ott a csúcsidő nincs kihatással a maximum sebesség és a késletetés nagyságára. Az erősödő vonali zajok is csak ott okoznak gondot, ahol nagyon ki vannak satuzva a vonalak, ott szakadásokat okozhat a vonali jellemzők ingadozása. De ahol megfelően ráhagynak némi biztonsági tartalékot, ott azért a stabilítással sem lesz gond. ADSL-nél viszont nem túl magasak a feltöltési értékek, a technológia masszívan asszimetrikus jellege miatt. Márpedig ez problét okoz a csomagok kialakításánál. Értelemszerűen az üzleti csomagokhoz fogják ellőni a nagyobb értékeket, amik azért így sem lehetnek túl magasak. Ebből meg az ered hogy a többi lakossági, kisebb csomaghoz csak még kisebb feltöltési értékek maradnak, így azok még soványkábbak lesznek.

    xDSL-en nagyobb sebességet csak az FTTN+VDSL2 fejlesztések után érdemes várni, a VDSL2-nek már jobb a profile kialakítása, újabb szabvány így az uploadra meg más jellemzőkre is jobban odafigyeltek. Persze a benne rejlő képességet igazán csak úgy lehet kiaknázni, ha a hurokhossz alaposan lerövidül maximum 500-600 méterre az akár maximum 4-5 km helyett. Olyan kis távolságon már lehet 25/5 vagy 50/10-es csomagokat is kínálni, meg persze az IPTV szolgáltatás is azon mehet már HD-ban. FTTB kialakítás mellett pedig akár a 100/100 Mbps is elérhető VDSL2-vel. Csak ezek a fejlesztések meg idő és pénz igényesek, nem egyik napról a másikra fognak csak úgy mindenhol ott teremni.

  • shabbarulez

    őstag

    Úgy tűnik augusztus 1-től indul el Tíhómnál a VDSL2 alapú HD-s IPTV szolgáltatás.

    [link]
    [link]

    Mivel augusztustól a netnél nincs változó ÁSZF így ebből következik az amire számítani is lehetett hogy önálló VDSL2 netcsomag nem lesz, csak IPTV-vel együtt 3playban kötik, úgy ahogy németben is megy Tíhómnál. Viszont mivel netcsomagnál nincs változás, így gyanítom netcsomagra is csak a szokásos 8 Mbps-es csomagot lehet kétni VDSL2 infrastruktúrán is. Gyanítom a nagyobb csomagok nem fognak megjelenni csak a Tíhómos brandesedéssel együtt ősszel.

    A csatornakiosztásban 5 HD adó van, ezek akár egyenként is rendelhetők. Kérdés milyen árban lesznek ezek a kiegészítő csomagok?

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #559 üzenetére

    Egy FTTN+VDSL2 hálózatnál a rézkábel hossz maximuma jóval csekélyebb mint a mostani CO+ADSL megoldásoknál. 500 méterről esett szó más topicokban, amikor kialakítást végző technikusokat kérdezték. Persze ez egy átlagos cégérték, sehol nem centivel mérik ezt ki, a nagyelosztók elhelyezkedése az ami elsődlegesen meghatározza a nodeok helyét.

    Az FTTN+VDSL2 fejlesztéseknek pont az a lényege hogy a lefedett területen az elért előfizetők 100%-ánál biztosítható egy igen magas minimum sebesség, ennek a mértékét pedig a legtávolabbi előfizetőig elérő rézkábel hossza határozza meg. Az FTTN kialakításoknál ezt a rézkábel maximumot adott határok közé szorítják a hálózati alapkoncepció lefektetésekor, pl. nem lehet több mint 500 vagy 900 méter. Amennyiben Tínél az 500 méter valóban egy általános célérték lesz, úgy a sebesség minimum úgy 50 Mbps körülire tehető, a maximum meg 100. De ez később bevezetendő techológiák pl. DSM akár tovább növelhetik.

    Korábbi belsős hsz.-ekből vagy a kültérő szerelést végző technikusoktól származó infók alapján lehet erre következtetni. Pl. II. kerületben a helyszíni szerelést végző technikus adott kerületben további 20 node kialakítását említette és a maximumális 500 méteres célértéket. Egy másik Tí belső korábban felsorolta az első körben esedékes telepítési helyszíneket, ott pl. Székesfehérvár esetén 56 node kialakítását írta.

    Az FTTN+VDSL2 hálózat kiépítése persze nem két nap alatt fog megtörténni, hanem több fejlesztési fázisban halad majd a Tí. De biztos belefog telni 3-4 évbe mire a nagyobb 30-50 ezer feletti városok le lesznek fedve.

    Én azért az 500 méteres maximum rézkábeltávon kicsit csodálkoztam, ez azért elég alacsony érték, de persze nem elképzelhetetlen. Minden attól függ tínél milyen tervezési célokat határoztak meg. Én a 700-800 métert valószínűbbnek tartom(az is elég a 25 Mbps-hez), de persze idővel majd úgyis kiszivárognak infók és akkor majd okosabbak leszünk.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz lukacr #555 üzenetére

    Technikailag megoldható, hisz a microsoft mediaroomra egy software ami tetszőleges hardware környezetben futtatható. A gyakorlatban viszont nem, mivel az ms-től nem tudsz letölteni médiaroom klienst x86 platformra, windows alá. De természetesen ez csak egyik része lenne a történetnek, szolgáltató oldalról is kellene támogatás egy ilyen jellegű használathoz.

    Pl. az ms az xbox360-ra fel akarja rakni a mediaroom softwarét hogy a konzol IP STB-ként is funkcionálhasson. Ilyen jellegű demonstrációk már voltak, de a gyakorlati felhasználás még ott sem elérhető, valamikor jővőre tervez ilyet az egyik angol telecom cég.

    Az IPTV kliens software x86-os elérhetősége más gyártóknál sem jellemző. Én eddig egyetlen esetről hallottam ahol a szolgáltató ilyen jellegű felhasználást engedélyezett, a francia Free-nél. Ott a szolgáltató tett fel az weboldalára egy módosított VLC playert, amivel számítógépen keresztül el lehetett érni az IPTV szolgáltatásukat. Persze azt nem tudom mennyire volt ez teljes értékűen használható, mivel nem értek franciául.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #587 üzenetére

    Anno februárban egy Tí belsős szivárogtatott ki VDSL2 fejlesztési helyszíneket és pár egyéb infót a Tíonlányos fórumon. Azt szerintem anno 1x már linkeltem neked. Itt vannak az akkori helyszín felsorolások: Bp-i: [link] vidéki: [link]

    Fórumokon ebből több települést megerősítettek, hisz node kiépítési munkálatok, sem maguk a nodeok nem egy stikában, láthatatlanul elvégezhető munkafolyamatok. A Szentedrei munkálatokról az Ericssonnak sajtóhíre is volt, ami az IT médiában lejött. Az Ericsson VDSL2 eszközein alapul a Tíkom rendszere, abban a sajtóhírben is nyári indulásról esett szó.

    Szóval úgy tűnik hogy a februárban megismert belső infók elég hitelesnek tűnnek.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #1547 üzenetére

    A VDSL-t széleskörűen sehol nem használják. Szándékosan nem írtam szabványt, mivel azzal olyan téren gond volt, inkább megmaradt amolyan gyártó specifikus megoldásnak. Elvétve használták, de sosem széles körűen.

    Ezen változtatott 2005-be a VDSL2 ami már egy széles körűen elfogadott szabvány. Ellentétbe a VDSL-lel ez visszafelé kompatibilis az ADSL szabványok felé is. Ezen kívül sok további fejlesztés került bele, elsősorban az IPTV jellezű felhasználás érdekében. Az ATM-es csatlakozó felületet is leváltotta az IP alapú packet mode. Többféle profilet ismer így széles körben pozícionálható. A hatákonyabb jelkezelés miatt nagyobb sebességekre és képes, akár nagyobb távolságra is mint a VDSL. És még sok más egyéb, utána lehet ennek nézni neten. A telcok az után kezdtek el széles körű FTTN+VDSL2 fejlesztésbe miután a VDSL2 szabvány elkészült és megjelentek az első ilyen eszközök, ami úgy 2005 vége, 2006 eleje felé történt meg. Akkor tudott elkezdődnit az AT&T és a DT projectje is, nem véletlenül.

    Ugyanúgy ahogy ADSL eszközt már évek óta nem lehet kapni, hisz ha jön egy újabb szabvány ami visszafelé kompatibilis, márpedig az ADSL2 és ADSL2+ az, onnantól a régi generáció eltűnik. Az ADSL2 2002-es a 2+ 2003-as szabvány így utána 1-2 évvel a korábbi generációs eszközök szépen kikoptak a piacról. Ez ugyanúgy igaz a VDSL2-re is, amióta széleskörben elérhetővé vált a kínálatban, azóta a VDSL generációs is kikopott nem mindtha valaha is olyan széles körben használták volna mint az ADSL-t.

    Miért lenne anyagilag meggyengülve a Tíkom? Olvasd már át még1x azokat a pénzügyi jelentéseket. Nem olyan rosszak azok összehasonlítva világszerte más telecom cégekével. A hazai Tíkom mindig egy jól prosperáló cég volt és a mai napig is az, gazdaságosság terén sosem voltak komoly gondok.

    Az hogy VDSL2-vel milyen sebesség érthető el, az erősen annak függvénye milyen távolságra kerülnek telepítésre a nodeok az előfizetők otthonaitól. Tavasszal voltak erről infók hogy állítólag igen nagy sűrűségbe alakítja ki a nodeokat Tíkom. Pl. 500 méteres max távolság esetén 50-100 Mbps közé eshetnek az vonali sebességek. De még 1 km-t közelítő távolság mellett is 25-100 Mbps közötti vonali értékek érhetők el. [link] Annál nagyobb távolságra pedig FTTN+VDSL fejlesztéseket sehol nem végeznek, hisz ennek a technológiának csak így van létjogosultsága.

    [ Szerkesztve ]

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #1558 üzenetére

    Korábbi sajtóhírek szerint Tíkom a VDSL2 hálózatát Ericsson eszközökből építi. Az Ericssonak tudtommal nem is volt első generációs VDSL-t támogató eszköze, a legújabb EDN generációs csak 2006-ban készült el, miután véglegesítették a VDSL2 szabvány és a chipset gyártók elkezdték nagyobb volumenben gyártani a VDSL2 chipeket. Ez után készült el az EDN612, így az már csak a VDSL2 szabványt ismerheti, de ez a támogatott szabványai között is ott szerepel. [link]

    Azért a német példa alapján sok dologra lehet következtetni. Ott 3 éve kezdődött el a VDSL2 fejlesztés és jővőre érik el kitűzött 50 nagyváros lefedését. Nálunk idén kezdtek hasonló fejlesztésbe és itt is bele fog telni 3-4 évbe mire a legnagyobb városok sorra kerülnek. Csomagok szerintem nagy valószínűséggel hasonlók lesznek, németbe is csak 3 play ajánlat mellé kötnek VDSL2-t, az induló ára szerintem hasonlóan 15k felé lesz pozícionálva.

    Globálisan úgy 15 millió IPTV előfizető van és ezek döntő többsége ADSL infrastruktúrán keresztül kapja a szolgáltatást. Szóval nem olyan kirívó eset az MT hasonló megoldása. Németben is először csak VDSL-en indult el az IPTV, de aztán jó egy évvel később ADSL2+on is elérhetővé tették. Az előfizetők számossága pedig onnantól kezdett jobban növekedni, szóval nagy valószínűséggel németben sem VDSL2-en lóg az IPTV előfizetők többsége. Az IPTV világszerte sehol nem széles rétegek számára elérhető szolgáltatás, mindenütt korlátozó tényező a dsl technológia korlátossága, ha pedig nem azon megy egy FTTx infrastruktúra már alapban területileg korlátozott elérhetőségű. Ehhez nem csak nálunk, hanem világszerte máshol is idő kell míg kiépül egy olyan új infrastruktúra amin az IPTV szolgáltatás főleg HD minőség mellett szélesebb kör számára válik elérhetővé. De ez az idő mindenhol hosszú évekbe, akár évtizedbe telik majd így aztán nálunk sem lesz sokkal másképp.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Ebit #1561 üzenetére

    Németben 2006-ban a VDSL2 fejlesztések elején ECI HiFoCus 5-ös eszközöket telepítettek: [link] Csak később kerültek képbe az Ericsson eszközei. Mi értelme lenne átvenni németektől eszközöket amikor azokra ott is ugyanúgy szükség van?

    Ez a tipikus urban legend ami fórumokon állonadóan visszaköszön, hogy mi a németek elhasznált eszközeit kapjuk meg és nálunk azért minden rosszabb. Persze ennek semmi értelme, mindkét országban folyamatosan növekszik a broadband ügyfélkör, sehol nincsenek fölös eszközök, mindenhol új eszköz beszerzésekkel lehet csak az új bekötéseket megoldani. Pl. az Ericsson korábbi ADSL2+os EDN eszközeit nálunk évekkel korábban használták mint németben, ott csak jóval később kötöttek szerződést.

    Nagyon lassú nem lehet egy FTTN+VDSL2 fejlesztés, hisz pont az az egyik előnye egy FTTH-hoz képest hogy rövidebb idő alatt, kevesebb pénzből lehet ugyanakkora területet lefedni igaz kisebb, de szolgáltatásokhoz mérten elégséges sebességgel. Az FTTN+VDSL2 fejlesztésekkel első nagyobb fázisában egyik országban sem teljes lefedettségre törekednek. Jellemzően az előfizetői kör 40-50%-át fedik le, ami elsősorban nagyvárosokat érint. Tíkom szolgáltatási területén van 3 millió háztartást, véleményem szerint úgy 4 év távlatában van realítása annak hogy ebből 1.2-1.5 milliót el lehessen érni FTTN+VDSL2 infrastruktúrával. Maga a főváros és a nyolc százezer fölött nagyváros önmagában jelent ennyi háztartást, de a tavasszal kiszivárgott vidéki fejlesztési területek alapján ezeknél jóval kisebb népességű területeken is zajlott, zajlik és fog zajlani fejlesztés.

    [ Szerkesztve ]

  • shabbarulez

    őstag

    válasz szasza_xp #1565 üzenetére

    Itt egy link egy márciusi hsz.-emre: [link]

    Viszont.

    Hatalmas fejlesztéssel állt elő a Magyar Telekom [link]

    Nekem itt valami nem kerek. 5 év alatt 40 milliárd nagyon kevés pénz, abból nem lehet FTTH hálót építeni. Ennyi pénzt az ADSL fejlesztésekre is elköltöttek, FTTH-t fejleszteni annál jóval drágább. Most vagy félreértette a portfolio és éves szinten lesz 40 milliárd vagy lemaradt egy számjegy a 40 elől. Persze ha ez kiderül még borúsabb képet fognak majd festeni a részvényesek számára.

    Az is furcsa hogy akkor az eddig VDSL2 tervek akkor most stornó? De akkor mi értelme volt kiépíteni a nodeokat és telepíteni az Ericsson eszközöket?

  • shabbarulez

    őstag

    válasz shaneee5 #1961 üzenetére

    A nagyobb központok helyszíneit ebben megtalálod: [link]

    A xDSL egy összefoglaló elnevezése a DSL technológiáknak. Az ADSL ezek közül egy konkrét technológia, de van még ADSL2, ADSL2+, G.SHDSL, VDSL, VDSL2, stb.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz stol #2204 üzenetére

    "NHH szabályzat szerint a szolgáltatónak kötelessége a betáp vonalat bővíteni, amikoris az átlagterheltsége átlépi a ~80%-ot.
    Ma déltől szerintetek menyi a kihasználtság?"

    Az általad linkelt diagramm szerint 68 és 51%-os.

    "Ha képzeletben folytatnád kedves felhasználó a görbét, \14Gbps környékén állna meg a csúcs."

    Ha szándékosan jó púposra rajzolod meg, akkor bizonyára. Sőt csak a képzelet szab határt milyen extrém kiugrást lehet produkálni. Szerintem a valós érték valahol 11-12Gbps között megállna.

    Persze bővíthetnék is a linket, nem lenne egy nagy történet, de a Tí sosem volt BIX párti, ezt mindig is elég nyíltan felvállalták. Helyette amikor kezdte a terhelés elérni a maximumot mindig beüzemelt egy újabb privát peeringet valamelyik másik nagyobb szolgáltató felé és ez által máris jelentősen lecsökkentették a BIX-es port forgalmát. Ez már nem egyszer megtörtént az elmúlt évek során. Gyanítom most is hasonló fog történni, de lehet pl. valami bürokratikus adakály miatt csúcsik a két fél között kiépülő direkt link beüzemelése.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák