Új hozzászólás Aktív témák

  • looser

    addikt

    válasz Jhonny06 #10299 üzenetére

    Grat a sok szép sörhöz. Azért remélem és őszintén remélem, ehhez dán fizetést is kapsz. Az árak - ahogy elnézem - az írekhez képest kb. 1,5x-esek, a magyarhoz képest 2-2,5x. Mi kerül ezen a kanapén.... :-)
    Na jó, tényleg, mert állatira árérzékeny vagyok és rohadt kíváncsi, az adók tudom, hogy magasak, esetleg náluk is van valamiféle egészségügyi termékadó, ami így megdobja az árakat?
    Pld. nálunk a Csakajóban 600 Ft a Vitus, míg a linkelt helyen 1500. Közelebb vannak, gondolom nagyobb tételt is beszereznek mint a mi Gergőnk, szóval elég soknak tűnik így elsőre. Svédeknek nem is Dániába kellene hétvégente átkompozni, hanem elrepülhetnének/vonatozhatnának Pestre és még jobban is kijönnek :-))
    Hidd el, őszintén örülök, hogy eljutsz oda, csak ezt a magas árat nem értem...
    2004-2006-ig dolgozott nálunk egy dán férfi, rendkívül szimpatikus, mosolygós közgazdász, napi 5-6 kávé és két csomag cigi. A 60. szülinapját a Pilvaxban tartotta (akkor még Pest és az otthona között ingázott, nem költözött végleg haza, amikor lejárt nálunk a szerződése (beleszeretett ő is és a felesége is Budapestbe) és meghívott párunkat a volt kollégák közül. Kábé 50-60 svéd és dán, nők, férfiak. A fogások közti szünetekben mindig felpattant valaki, leült a zongorához és eljátszott egy dalt, amit énekeltek mindannyian. Nem hazudok, ahogy elnéztem, az első fogás után (valami szalvéta-vékonyságú hús valami zöldséggel (két harapás)) és úgy 10 üres borosüveg árválkodott már egy félreeső asztalon. A nők is úgy ittak, mintha kötelező lett volna :-)
    Elénekeltek egy magyar dalt, majd hozzánk fordultak, hogy most mi jövünk. A szülinapját ünneplő úrnak készítettek egy rövid füzetet, tele képekkel, dalokkal, ezt mindenki megkapta. Ebből kellett választanunk. Végül tízünkből ketten álltunk fel és a "Virágéknál ég a világ" című darabot adtuk elő valamely rég kihalt, vagy még meg sem született nyelven. Úgy dőlt mindenki a nevetéstől, de a végén hatalmas tapsot kaptunk. Szóval én állatira megkedveltem akkor az északi népeket. Amúgy a jóembernél egyszer voltam gépet szerelni és Arany Ászokkal kínált, ő azt szerette. Ez kb. 2000-es évek közepe, nem nagyon volt még kibontakozóban sem itthon az újhullámos vonal. Jó volt, a legjobb évek voltak. Nem tudom miért meséltem el, de azért remélem nektek is tetszik :-)

    [ Szerkesztve ]

    Mindent tudok a rákászszakmáról...

Új hozzászólás Aktív témák