Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz orbano #14 üzenetére

    "..itt többnyire real-time adatátivtel van, ha átviteli hibád van, akkor a fogadó oldal interpolál a kieső adat helyére az előtte lévő adatokból egyet.."

    Ezzel lehet aratni.
    Némi pufferelés árán a százforintos USB kábel is hibamentes adatátvitelt biztosít. Real-time esetében még a hetvenötezer forintos kábel is hibázhat. :((

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    (#29) Peak: ..Maga az információ digitális.
    De a vivő és a közeg az "analog", tehát elektromos impulzus. ..

    Nem csak neked.

    Nincs analóg és digitális jel vagy közeg.
    Van egy közeg, amiben áttolunk egy jelsorozatot. Ezt a jelsorozatot tekinthetjük analógnak vagy digitálisnak.
    Amennyiben digitálisnak tekintjük a jelet, alacsonyabb információ mennyiséget, de nagyobb biztonsággal tudunk átvinni a közvetítő közegen.
    Tökéletes példa a távírógép. Ahol a beszéd már értelmezhetetlen a zavarás miatt, ott még a morze jeleket nagy biztonsággal lehet értelmezni.

    Ma már ennél sokkal kifinomultabb megoldásokat, modulációkat használunk, de nem távolodtunk el nagyon messze a Morse jelrendszertől.
    Némi hatékonyság javítást is kitaláltunk. Az első találmány a jelismétlés kérése volt. Nem kellett a teljes üzenetet ismételgetni, csak a zavart részeket, hiba esetén. Sajnos voltak nem nyilvánvaló hibák, amikor a kapott üzenet értelmes volt, de nem egyezett meg az elküldöttel. Erre találták ki az ellenérző összegeket.
    A módszer továbbfejlesztése lehetővé tette, hogy csekély mennyiségű hiba esetében, az üzenetrész (csomag) újrakérése nélkül, rekonstruálják az elküldött üzenet. Amikor a CD fejlesztésébe kezdtek, kitaláltak egy bonyolultabb módszert, amivel több bithiba is javítható a csomagban.

    Az IT világában teljesen természetes, az adatok biztonságos továbbítása. Vajon hányan használnátok USB háttértárakat, ha bizonytalan lenne az adatátvitel. Tegye fel a kezét, aki igen bevállalná.
    Senki?
    Akkor mehetünk tovább.

    A HIFI misztikus világában viszont másként gondolták. Nem kellenek a kifinomult módszerek. A hibajavítás az ördög műve. Az információ újrakérése, szükség esetén, teljesen aláássa a hitet.

    Most szükséges tisztázni a mi, mennyi fogalmát.
    Az audio CD sávszélesség igénye 150 kbit/s
    Az USB2 elméleti maximális sebessége 480 MBit/s
    Gyakorlatban vegyük a felét, az USB sebességnek. Annyit bizonyosan össze lehet hozni, a leghitványabb eszközökkel is.
    Nagyjából érdektelen a csomag ismétlések száma, ha adatként kezeljük a hangot.

    Mit jelent ez, a cikkhez kapcsolódva?
    Csak annyit, ha adatnak tekintjük a hangot, akkor egy 750 forintos USB kábellel hibamentes adatátvitelt tudunk létrehozni.
    Ha hangnak tekintjük az információt, akkor az ezerszer drágább kábellel is keletkeznek adatátviteli hibák. (Csak elenyésző mértékben, de nem lesz hibátlan az adatátvitel.)

    Ennek a gondolkodásmódnak hagyománya van. A Windows 95 megjelenése után, megpiszkálta valaki a Windows, CD driverét. Az eredetit lecserélve, az audió CD is adat CD-nek látszott. Egyszerűen de bitpontosan lehet másolni a zenét. Erre kitalálták, ez nem jó. inkább grabbeljük realtime-ban. Persze ekkor már befigyel a jitter, meg a többi probléma. Az eredmény nem lett bitpontos, de legalább a drága programokat el lehet eladni.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Male #162 üzenetére

    "Hieronymus: AudioCD-nél az KByte / s lesz, és nem kbit / s... durva is lenne 150 kbit :)
    Az USB 2.0 meg nemhogy a leghitványabbakkal tud 240Mbit-et, hanem egy irányban az már a valós maximuma, amit nehéz elérni."

    Egészen pontosan 150 KiB/s a mértékegység (vagy 153.6 kB/s)

    Az USB2 -nek nem feleződik irányonként a sebessége.Nem valódi fullduplex az adatátvitel. Ha az egyik irányban adat megy, a másik irányba nem lehetséges a kommunikáció.
    Az elméleti legnagyobb elérhető sebesség: 60 MByte/s
    Ebből lejön a kommunikáció adminisztrációjának adatmennyisége. (Ez biztosítja a bitpontos adatátvitelt.)
    A nettó elérhető sebesség: 54 MByte/s
    Az olcsóbbítás és egyszerűsítés okán ez a sebesség sem érhető a valóságban.
    A valóságban elérhető adatátviteli sebesség 33-40 MByte/s Ez garantáltan bithiba mentes adatátvitelt biztosít.

    Amíg egy külső adattároló egységet nyugodt szívvel használunk,fel sem merül a gondolat, hogy a merevlemezen vagy pendrive-on sérült adat lesz tárolva, a digitális hangátvitel esetében megy a para és az agonizálás. Nem a beérkezett digitális jelet használják fel. Helyette újra "digitalizálják" a beérkező jeleket.
    Csak ez esetben érdekes a jelhossz, jelek közötti szünetek hossza.Ekkor jut szerephez a jitter, és minden más hibaforrás.

    Még érthetőbben.
    Ha USB csatolón keresztül másolsz zenét lejátszóra, fel sem merül az adatátviteli hiba gondolata. A lejátszóhoz adott kábel ára, kb 750 forint.
    Ha ugyan ezt a zenét küldöd USB-n keresztül lejátszóeszközre, akkor a méregdrága (HiRes) USB-DAC mellett, nagyon drága 75K forintos USB kábellel sem biztosítható a hibamentes adatátvitel.
    Persze az USB kábel bejáratása után javulhat a hangzás. :P

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Béééla #346 üzenetére

    Pontosan, elvileg húde zenészek nem is szeretik az USB-t, hanem firewire hangkártyával tolják.

    Ennek egyszerű oka volt.
    Amíg az indulásakor USB 1,5 Mbit/s (187,5 kByte/s) volt az elméleti maximális adatátviteli sebesség. (Később 12 Mbit/s (1,5 MByte/s)).
    addig A FireWire minimum 100, maximum 400 Mbit/s full-duplex.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz DarkByte #533 üzenetére

    "Egyébként az Audio CD-n is elég kevéske hibajavítás van, ezért van az hogy egy 700MB/80 perces lemezre felmegy 800MB PCM, pedig ha adatként írnád meg egy wav fájlban nem férne rá."

    Nem teljesen áll közel a valósághoz, a gondolatod. Inkább távol attól.

    A CD fejlesztésekor kettő, egymásnak ellentmondó problémát kellett megoldani.
    Az adatátviteli és feldolgozási sebességet alacsonyan tartani. Az adatátviteli hibák számát, minimális szinten tartani.
    Erre találtak ki egy ésszerű kompromisszumot.
    Az addig használt CRC (ellenőrzőösszeg) eljárást megduplázták.
    Korábban x darab bájtonként készítettek CRC-t, ezzel létrehozva egy adatsort.
    Ezeket az adatsorokat x darab oszlopba rendezték és oszloponként is létrehozták a CRT-t.

    Az így kialakított adatmátrix hasznos elemei közül több is sérülhetett. Az ellenőrző összegek alapján viszont kiszámítható maradt az eredeti állapot.
    Nyilván ennek a módszernek is meg vannak a korlátai. Egy hibaszázalék fölött képtelenség visszaállítani az eredeti állapot. A kor színvonalán ez nagyon korrekt megoldásnak számított.
    Annyira, hogy adattárolásra is el kezdték használni.
    Persze ez a fajta felhasználás, komolyabb adminisztrációt igényelt, amihez a szabad adattároló területből kellett helyet foglalni. A fájlrendszer mellett, a zenéhez képest, további helyet kellett felhasználni a fájlneveknek és a hozzá tartozó attribútumoknak. Ezért van a PCM és WAV közötti "méret" eltérés.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Reggie0 #609 üzenetére

    Valóban.
    Ettől függetlenül 32 byte esetében 2 byte hiba még kezelhető. és CIRC a neve. :K

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák