Új hozzászólás Aktív témák

• #14 Feketelaszlo senior tag Diabolis #13

  Új Válasz 2024-02-20 20:58:09 #14

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Feketelaszlo

  senior tag

  válasz Diabolis #13 üzenetére

  A sznob faktornak óriási szerepe van az állattartásban - de azért nem kell túlzásokba esni és a szelekció tényét megkérdőjelezni a fennhéjázó kisebbség miatt - ennyi erővel egy farkast is hazavihetek az erdőből, nem fog működnie a "kémia".
  Ha a kutyát elkezdjük cserélgetni lóra, postagalambra, szarvasmarhára vagy baromfira akkor rájön az ember, hogy tenyészteni nem csak lehet, hanem kell is. Ha egy olyan fajtát akarunk, amely szívós, jól bírja az alföldi hőséget, könnyen tereli a haszonállatokat és megfelelő viselkedést tanúsít az emberekkel az úgy jön létre, hogy kiválogatjuk az ilyen egyedeket a feladatra hosszú évek alatt. Lehet, hogy ezek a klasszikus kutyatulajdonságok ma már avíttak és érdektelenek a kutyatartók java részének (és csak az a fontos, hogy szép könyörgő tekintete legyen), de a kutyatartásnak épp az a legnagyobb öröme, ha a terelőkutya terelhet, a retriever apportírozhat, az agár pedig hajthat.
  Ha valaki csak jóemberkedésből fogad örökbe kutyát, de nem tud vagy akar értelmet adni a jószág létezésének az az én szememben legalább akkora vétség, mint a szaporított ebekkel való üzérkedés. Nem lehet, hogy pont azért olyan magas a gazdátlan négylábúak száma, mert az érzelmi kötődést túlértékelik az emberek a haszonelvű kutyatartással szemben? (Akinek nem inge nem veszi magára)

• #19 Feketelaszlo senior tag Diabolis #15

  Új Válasz 2024-02-21 06:57:35 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Feketelaszlo

  senior tag

  válasz Diabolis #15 üzenetére

  Attól tartok egy olyan érzelmileg labilis fajnál, mint az ember egyáltalán nem felesleges gúnyt űzni az emocionális felindulásokból, hanem kutya kötelesség. Számomra legalábbis aggasztó, ha olyan diskurzust próbálunk folytatni a jószág-ember viszonyról, mint egy tinédzser l'amourról (a pubertáskori szerelmet legkésőbb egy válóperrel morális aggályok nélkül fel lehet mondani, ha már nem működik a kémia). A hosszú távú tapasztalat, hogy sokkal jobb sora van azoknak az ebeknek amelyeket olyan közönséges indokkal fogadnak örökbe, mint hogy őriznie kell e telket, mint azoknak, amelyeknél a gazdi az állatvédő énjét akarja kiélni azzal, hogy megment egy elaltatás előtt álló kutyust. Örülök, ha van kivétel.

Új hozzászólás Aktív témák