Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Lord Myn #41 üzenetére

    Ehhez hasonló történet nálunk is volt, iskolában és ismerősi körben is -- pár éves történetek:

    1. Posztgraduáli képzés: Amikor meghirdették az évfolyamcsoportot a Facebookon, az egyik évfolyamtárs közölte, hogy, ő elvből nem Facebookozik. Semmi gond, majd beszerzed az anyagokat máshonnan... Egy idő után a többieknek elege lett abból, hogy neki külön küldözgessenek anyagokat, őt külön értesítsék az eseményekről. Miután lemaradt két konzultációról, lett Facebook-profilja.

    2. Ugyanez gimnáziumban, friss történet. A kedves szülő az első szülői értekezleten bejelentette, hogy a családban tabu a mobiltelefon és a Facebook. Az osztályfőnök erre megmondta, hogy ő generál egy levelezőlistát az osztálynak, és ő azon fog hirdetni, de hogy a gyerekek mit csinálnak, abba ő nem szól bele. A gyerekek Facebookoztak -- tanulásra és szabadidőre is. Szegény gyerek meg egy csomó dologból kimaradt -- próbálták nem kihagyni, de óhatatlanul is előfordult, hogy kifelejtették, vagy egyszerűen nem érte utol időben az információ. Volt pár elszalasztott mozi, közös tanulás, és meg nem kapott dolgozati segítség -- és főként az, hogy szegény gyerkőc egyszerűen nem volt képben az osztályban körülötte folyó témákban, ami komoly hátrányt jelentett a közösségben, teljesen a perifériára került és elesett egy csomó tanulást segítő lehetőségtől is.
    A kedve szülő balhézott, a helyi újságot is megkereste, de finoman felhívták a figyelmét arra, hogy amikor 25 gyerekre akarja ráerőltetni a saját mániáját, akkor nem a többi 25 a hülye.

    3. Sima tágabb baráti társaság, felnőttekből. A nem facebookozó tag lemaradt egy komoly utazásról, mert nem jutott el hozzá egy utolsó pillanatos információ. Lett is balhé, de eztán tisztázták: ha mindenki más képes arra, hogy másfél perc alatt létrehozzon egy profilt, akkor ő ne várja el azt másik tíz embertől, hogy rá külön figyeljenek és ennek az időnek havi szinten a többszörösét áldozzák rá. Nem azért, mert ne lenne bárkinek ennyi ideje, hanem azért, mert még ennyi időt is rohadt nagy önzés a többiektől elvenni, gyakorlatilag nulla erőfeszítés megspórolásáért.

    Tetszik, nem tetszik, a Facebook része lett az életünknek, és egyre többször konkrétan hátrány ér minket, vagy alkalmasint az akaratunk alá kényszerített gyerekünket a mellőzése miatt.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • janeszgol

    félisten

    válasz Lord Myn #41 üzenetére

    Ez meg már a ló túloldala. Alattad van Macs három története, tanulságos. Igen sok mindenről lemarad az ember. Az a baj, hogy a mennyiséggel nincsenek tisztában az emberek, állandó frusztráció van bennük, hogy jó-e az, amit csinálnak.
    Miért ne lehetne a gyereknek FB profilja az iskola miatt? Nem kell azt állandóan lesegetni, jön értesítés is, ha van valami akció. A te írásod és Macsét is belinkelem az öcsémnek, akinek szintén van gyereke, 8 éves. Egyiket sem elrettentésként, hanem ez a két példa nagyon jó gondolkodási alapot ad azoknak, akik szintén nem tudják, mi a bánat van, mit kell csinálni, hogy kell helyesen csinálni.

    [ Szerkesztve ]

    2024: nem lesz kegyelem a HMD-féle hulladékgyáraknak.

  • mekka_kola

    tag

    válasz Lord Myn #41 üzenetére

    Nálunk is FB csoportban értesítenek az iskolai eseményekről, nincs ebben semmi különleges ma már. A 8 éves gyermekemnek is van FB profilja, mert a buta kis játékai elsősorban azt használják a játékállások automatikus elmentésére. Persze kívülről nem megkereshető, ez volt az első dolog, amit letiltottam nála, csak ő vehet fel ismerősöket. Nem igazán izgatja a FB, szerintem fogalma sincs egyébként róla, hogy mi az, max. a Messengert szokta használni, ha anya még nincs itthon és üzenni akar neki.

    [ Szerkesztve ]

  • janeszgol

    félisten

    válasz Lord Myn #49 üzenetére

    Nézd, te eldöntöd, a gyereked pedig elszenvedi. Minek maradna ki a jó bulikból? Itt a bulit nem szó szerint a partira értem. Megcsinálod, felveszed a társait, a tanárait, aztán ennyi. Egy csomó biztonsági megoldás van arra, hogy ki lásson, ki kereshessen, ki jelöljön be stb. Az FB a legjobb ebben. Utána már csak az új tanárokat kell felvenni, meg az új társait, csoportjait.
    Én 10 éves kortól adnék okostelót, előtte nem. De természetesen nem szeretném meghatározni, mit csinálj, semmi közöm hozzá, mindösszesen csak beszélgettünk erről egy picit. Érdekes a téma, sok technológia vesz körbe minket és erről beszélni kell.

    [ Szerkesztve ]

    2024: nem lesz kegyelem a HMD-féle hulladékgyáraknak.

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Lord Myn #49 üzenetére

    "Az olyan baráti társaság amelyik meg azért hagyna ki minket egy kirándulásból/buliból, mert nincs FB profilunk, arra meg nekünk nincs szükségünk, hiszen szerencsére még mindig megvannak a "kőkorszaki" eszközök (telefon, SMS, email), amin lehet."

    Na,ez fontos! Te milyen alapon várod el a baráti társaságtól, hogy Veled külön foglalkozzanak. Ez én történetemben egyébként megtették, az illetőt nem hagyták ki semmiből, csak becsúszott egy hiba.

    Történetesen ennek az egy embernek a tájékoztatása, bevonása sokkal több erőfeszítést igényelt, mint a többieké összesen. Mindenki egy felületen érintkezett a többiekkel, nála külön kellett nézni az emailt, átlinkelgetni -- holott ő ezt az egészet egyszeri pár perc alatt megoldhatta volna. Ehelyett elvárta a többiektől, hogy az ő hisztije miatt rá folyamatosan külön figyeljenek.

    Ha informatikus vagy, pontosan tudhatod, hogy egy izolált, csak egy zárt csoportba tartozó, beállított Facebook-fiók azért nem egy nagy tragédia.

    A gyerekeknél is azt tartom a legfájóbb pontnak, hogy a gyerkőc kimaradt egy csomó lehetőségből. Ő a baráti kommunikáció nagy részét csak hiányosan ismerte, mindig lemaradásban volt a többiekhez képest. Még a mindennapos iskolai meneteket is úgy kezdte, hogy reggelenként nem értette, hogy miről beszélgetnek az osztálytársai, és akkor a tanulmányi dolgokról még nem is beszéltem.
    Szünidő alatt mindez napról napra hatványozottan érvényesül. Nem akarta őt senki sem kiközösíteni, de az ő Facebook-mentessége olyan erőfeszítést igényelt a többiek részéről, amit egyrészt nem volt joga elvárni, másrészt pedig teljesíthetetlen. Egy 10-14 éves gyerek éppen kezdi élvezni a közösség élményét, nem várható el tőle, hogy külön figyeljen oda, áldozzon idő, figyelmet, élményt valakire, akinek nincs különösebb oka arra, hogy ezt elvárja.
    Az osztályban egyébként volt (van?) egy sérül gyerek is. Ő más fronton igényel külön figyelmet, amit viszont maradéktalanul meg is kap, baromi jó fej vele az osztály. Neki erre ugyanis önhibáján kívül van szüksége, megérdemli (és meg is hálálja) a segítséget.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • #19482368

    törölt tag

    válasz Lord Myn #77 üzenetére

    Ebben teljesen igazad, senki nem kötelezhet a használatára.
    De előjön egy mérleg.
    Messenger használata= Gyors kommunikáció, gyors, információ csere többi szülővel, Tanítókkal, legyen az elmulasztott, hanyagul bejelölt H.F, vagy éppen problémás esetek megbeszélése a másik szülővel.

    Nincs Messenger= Lassan eljutó információ, probléma megoldás elhúzódása. Telefonos megkeresés, a problémák elhárításában, vagy éppen a megfelelő H.F megtudásában. Szükség esetén több szülő telefonos megkeresése, ami akár jelentősen meg tudja növelni a családi kiadásokat.

    Tehát nagy vonalakban 2 opciód van, a technológia ellen fordulsz, ami úgy mutatkozik meg, hogy elhatárolódsz annak rendszeres használatától, ezáltal későn, lassabban kapod meg azokat az információkat, amik szükségesek. Mivel sok dologról le tudsz maradni, ez a szülői munkaközöségnek is fel fog tűnni, és ezáltal könnyen elfordulhatnak kellemetlen pillanatok.

    Vagy elfogadod, mert nincs más opciód. Cserébe napi szinten pittyog sokszor felesleges információ áradat miatt. A kommunikációs eszközödet kiteszed különböző vér pistike hülye gyerekek okosságainak. Cserébe napra kész információval vagy ellátva mi történik valójában az iskolában, miért lett 4-es vagy 4,5 a dolgozat. stb...

    Nincs jó megoldás, illetve az, hogy vesszenek a vér Pisikék, és igenis legyen keményen szankcionálva az illyen jellegű vissza élések.

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Lord Myn #77 üzenetére

    Valóban nem kötelezhet rá, csak éppen könnyen jelenthet hátrányt a hiánya.

    Ez a kapcsolattartási lehetőség egy extra, nem része a kötelező oktatási szolgáltatásnak.

    Azt hiszem, erről már eleget írtam.

    Az pedig, hogy a világ felgyorsult, tény. Ha meg tudod oldani az életedet, illetve meg tudod oldani, hogy a gyerekeid életét ne cseszd el az elején, úgy, hogy nem tartasz lépést, ügyes és szerencsés vagy.

    Az a srác is így gondolkozott, aki lemaradt az utazásról.

    Csak ami nagyon fontos: ha ezt vállaltad, akkor utólag nincs alapod arra, hogy panaszkodj, ha hátrány ér miatta!
    Anno a csoporttárs először nálunk is úgy döntött, hogy nem facebookozik. Megszívta. Vernyogott egy sort, aztán feliratkozott.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • Hintalow

    senior tag

    válasz Lord Myn #80 üzenetére

    Amúgy csak egy tipp, tapasztalat alapján: nagyjából a kamaszkoruk kezdetére (13 éves kor körülre saccolom) a gyermekeidnek, ha csak nem válnak reménytelenül kitaszítottá (de akkor ez lesz a legkisebb gondod) LESZ már fb profiljuk. Vagy úgy, hogy tudsz róla, vagy úgy hogy nem. :K
    Saját véleményem:
    Nekem is van, nem kér enni, elolvasom rajta a szerepjátékos csoportban lévő posztokat, és az iskolai életet hihetetlen módon megkönnyíti, lévén nem tudok folyton 8-16 között bent lebzselni a suliban infókért, meg nem is fogok vadidegen szülőket hívogatni, hogy figyu mi történik az iskolában :D

    Ha a multiverzum teória igaz, akkor van egy univerzum, ahol nem az.

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Lord Myn #134 üzenetére

    Azért ügyesen emeled ám ki a Neked tetsző részleteket a teljes szövegből...

    Ha visszaolvasnál, vagy egyszerűen nem csak a saját vélt igazadat akarnád bizonyítottnak látni, akkor látnád, hogy a működő nem hivatalos, szülői és diákcsoportot is meg akarták torpedózni azzal az agyrémmel, hogy ha az ő gyerekük nem élvezi a Facebook szolgáltatásait, akkor a többi se tegye.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • Timer

    veterán

    válasz Lord Myn #145 üzenetére

    Engedd el szerintem, aki akarta, ennyiből is megértette. Teljes mértékben egyetértek Veled, bár tény, hogy egyes nézőpontokból szemlélve igaza lehet az ellenpólusnak is. A gond csak az, hogy amit nyerünk az ilyen oldalak használatával a réven, azt majd kétszeresen veszítjük el a gáton. Sebaj, egyszer ennek a hóbortnak is vége lesz.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz Lord Myn #147 üzenetére

    "hogy rólam semmit nem találni az internet-en, ha rám keresnek"

    Nagyjából szerintem ez lenne a cél, kivéve, ha vállalkozásod van! ;)

    Sajnos én is azt látom, hogy elharapódzik a dolog, de nekem nem is azzal van a bajom, hogy így történik, hanem azzal, hogy ez kilencven százalékban egyetlen egy oldal irányába történik, és az életünk lassan 100 százalékos spektrumában. Vannak határok, amit egyetlen szolgáltatónak sem szabadna átlépnie, de ők megteszik, feltéve, hogy hagyjuk nekik. A gyermekeink privát élete tabu, a közigazgatás/közoktatás/poltika tabu. Utóbbi jól mutatja, mi is történik, ha időben nem lépnek a Cukrosbácsik és hasonlók nyakára.

    Remélem - és tényleg őszintén remélem -, hogy előbb-utóbb vége szakad a FB dominanciának, mert azt a rombolást, amit véghez vitt az utóbbi 5-6 évben a társadalmi rétegek széles körében, már így sem lehet száz százalékban rendbe hozni.

    Költői kérdés: hány felnőttet (most már 50+-os generációt is) látsz a kezében telefonba meredve állni köztereken, boltokban? Hány diákot látsz ugyanígy? Hány pár fekszik egymás mellett telefonnal a kézben, és messengerezik teljesen idegenekkel? Hány kapcsolat ment erre már rá (meg arra, hogy bárki, ismétlem BÁRKI random írogat az embernek, akár este tíz után is)? Ha az embereknek 1 percnyi szabadidejük van, nyúlnak a telefon után, és megy a fel-le söprögetés vagy a pötyögés. Mennyi hasznos infót gyűjtenek így? Sokat, de a befektetett idő / megszerzett hasznos ifnromáció aránya szerintem minden eddiginél csekélyebb, gondoljunk csak a számtalan kiscicás videóra, meg ánbákszing videóra (a jutyúber generáció kineveléséért a google-nek is járna a f@szkorbács, de ezt most hagyjuk).

    A héten 4-5 napot a a fővárosban töltöttem, és minden nap megfordultam az egyik pesti plázában parkolás céljából. Ha alkalmam adódott, mindig úgy gyalogoltam el a telefonnal a kézben állók / ülők mögött, hogy vethessek egy gyors pillantást arra, mi megy éppen a telefonon. Tízből tízszer FB volt vagy Messenger. Néha volt kivétel, akkor valami játék. Na erről ennyit. Valóban erre akarjuk nevelni a kövektező generációt? 2-3 generáció már biztosan elveszett, de akinek kisgyermeke van, talán illdomos lenne átgondolnia, érdemes-e a gyerekből zombit nevelni, pláne, mert ha szerez is új / hasznos infókat a facebookról vagy a messenger csoportból, vajon mennyi időt áldoz be erre az életéből?

    Részemről ez volt a záró komment a témában, nem akarok senkit sem meggyőzni, már nem. Csak gondolkozzatok el azon, nincs-e véletlenül mégis igazam.

    [ Szerkesztve ]

  • Vesa

    veterán

    válasz Lord Myn #145 üzenetére

    Egyetértek veled! :K
    Rákényszeríteni nem lenne szabad a diákokat, ezzel én is harcoltam anno. Más kérdés, hogy bár a gyerekeimnek nem volt FB fiókjuk -ahogy nekem a mai napig sincs és soha nem is volt-, nem is használták mert elmagyaráztam nekik a veszélyeit, 18éves korukra mégis beszívta őket egyszerűen azért, mert minden haver és barát ott kommunikál (Messenger), és ha nem akartak teljes outsiderként barátok nélkül maradni, akkor kénytelenek voltak ezt a szart használni, és igazából tenni sem tudtam már ellene. Annyit viszont sikerlüt elérnem, hogy tudják értelmesen használni, tehát nem posztolnak ki semmit magukról. De a messenger ellen nem tudok mit tenni, és sanszos, hogy te sem fogsz tudni ha ilyen idősek lesznek.

    A tudomány a valóság költészete!

  • Vesa

    veterán

    válasz Lord Myn #150 üzenetére

    Pontosan tudom, én csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy bizonyos kor felett már nem lehet irányítani a fiatalokat, viszi őket az ár (közösség), csinálhat a szülő amit akar. 17-18 éves korig lehet tiltani, elmagyarázni, satöbbi, de amikor elkezdenek önállósodni és minden barát használja ezt a szart, akkor sajnos menni fog velük különben kizárják és nem barátkoznak velük. Elmélkedni persze lehet a teljes outsider nevelésről, de a gyakorlatban gyakorlatilag lehetetlen leválasztani a gyereket _egy idő után_. Magam körül látom ezt, csupa olyan családban, ahol hozzám hasonlóan 18éves körüli fiatalok vannak, akiket korábban direkt FB ellenesen neveltek, mert mindannyian szakmabeliek és már régen tudják/tudjuk, milyen veszélyei vannak a platformnak.
    De amikor a középiskolai osztályban a gyerekeden kívül mindenki FB messengeren kommunikál, akkor a te egyszem gyereked sem fog tudni mit tenni, mint használja, különben tökegyedül marad.

    Ráadásul, az általad említett példához még csak FB tagnak sem kell lenni, a helyzet az, hogy IRL adatokat, képeket akkor is kiposztolhat rólad bárki, ha soha nem voltál fent FB-n!!!

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • zseko

    veterán

    válasz Lord Myn #41 üzenetére

    No offense, csak aztán úgy ne járj a büszke tiltásokkal - láttam rá példát ismeretségi körben - hogy nagykorúvá válva a gyerek azt mondta, hogy szevasztok és lelépett, aztán durván kiélte magát, a szülők meg csak pislogtak és nem értették. Ők is büszkék voltak arra, hogy mit meg hogyan tiltanak és engednek meg, csak hát a gyerek nem tolerálta. Másik, szintén látott példa, mikor a tiltások miatt a gyerek kapcsolatokra, kommunikációra, ha nem is képtelen, de nagyon visszahúzódó, és gyakorlatilag szinte mindenhez negatív hozzáállású lett. Vagy másabb példa, mikor egy esetben gyakorlatilag már majdnem rendőr haverokkal kerestette a gyereket, mert nem ért haza időben a suliból, mert leállt beszélgetni osztálytársnővel (fél órát ha késhetett, de max egyet).

    Arra meg, hogy tudnál arról ha csinált volna saját profilt, mert ellenőrzöd: az osztálytársai gépét is aktívan ellenőrizni majd, hogy ott nem-e csináltak mikor ott van? Vagy eltiltod tőlük, hogy még véletlenül se? NYILVÁN blőd példa, sőt több szempontból is (pl. még nem az az életkor, vagy nem tudná megállni, hogy el ne szólja magát, stb.), de remélem érted mire gondoltam. Az egyik saját példám :), cd-s magnót akartam, nem vettek. Én viszont vettem cd-t, ami addig az ismerősnél volt, ott hallgattuk. Attól még hogy anyumék nem engedték, és nem vettek, még volt...

    Nyilván akinek nem inge, ne vegye magára, és nagyon sok múlik azon, hogyan van mindez kommunikálva a gyerek felé, ám én is azon vagyok mint a többiek, hogy ez a fajta hozzáállás, amire még büszke is vagy, nem biztos, hogy tényleg anyira megfelelő. Ha majd neadjisten pár dologról valóban lemarad emiatt, jó esetben te gondolod át, rossz esetben ő...

    Egyébként van a Facebooknak olyan opciója, hogy a szülő hozza létre a gyerek fiókját, teljes jogú hozzáféréssel és felügyelettel. Azaz a szülő koordinálja a barátkérelmeket is, és lát minden üzenetet.

    Hozzáteszem, rühellem az FB-t és gondolkozom egy feljelentésben, mivel nem teszi lehetővé a még 2011-ben a telefonomról lelopott (kezdőként hol tudtuk még akkor mi az a hozzáféréskérelem) telefonszámok nem hogy törlését, hanem még a megtekintését sem, a tavalyi ügyészségi (vagy mi van kint usában) per ellenére sem. Én is csak a biztonsági másolat lekéréskor lejött adatokat átnézve tudtam meg, hogy ezek is ott vannak.

    Hmm, jó sok hsz született azóta, én még leragadtam a hetvenedik környékén... Szóval mindegy, de az ellen például nem tudsz tenni, hiába nem engedsz FB-t, fotót feltenni róluk, az osztálytársai úgyis fognak. És ugyan úgy be lehet jelölni, talán még nevet is megadni, csak sajnos nem a saját kontrollált módján :/

    [ Szerkesztve ]

    HR24.hu

  • zseko

    veterán

    válasz Lord Myn #155 üzenetére

    Értem, és persze nyilvánvalóan kell a kontroll azt látom másoknál is, viszont mint írtam, van környezetemben olyan példa is, hogy hová vezetett a nagyfokú szülői szigor (hogy ők 'pislogósak' voltak-e, nem tudom, utána pislogtak az biztos). De azért pl. egy (kontrollált) Facebook chat az osztálytársakkal a sulis feladatokért (még ha én sem repesek az FB-ért, és jó lenne helyette más normális valami) nem egyenértékű veszély azzal, mint mikor anno pl. nádból készült, az elején dróttal vagy szöggel 'stabilizált' nyíllal lövöldöztünk egymásra :DDD Haver tenyerét át is lőtték, megállt félúton, elől-hátul 20-20 centi kilógva, úgy utaztak a buszon a sebészetre, hogy kiszedjék :)

    HR24.hu

  • sziliv43

    csendes tag

    válasz Lord Myn #145 üzenetére

    Én csak azt nem értem egyikőtök se aki velem egyetembe ellenzi a pofakönyvet és pofátlanságnak meg köcsögségnek tartja ráerőszakolják a gyerekre, szülőre, miért nem említi meg mi van ha a szülő nem tiltja csak ellenzi, felvilágosít, de a gyerek maga mondja nem kell neki, gyűlöli, nem érdekli és ennek elég nyomatékosan hangot is ad a tanárok és az osztálytársak felé is? Erről érdekes senki semmit nem írt mi van ha maga a diák nem kér abból a sz@rból, vajon miért?
    A húgomnál pont ez volt, apáméktól függetlenül, hogy ők ellenzik vagy sem, tiltják vagy nem kijelentette, ő nem kér a fész szennyből, ahogy ő hívja és ha ezért valaki nem áll szóba vele, nem tartja vele a kapcsolatot az tehet egy szívességet. Mert ha valaki csak azért barátkozna, tartaná vele a kapcsolatot mert fent lenne ott, akkor azt már rég megette a fene és ilyen emberekre nincs szüksége. Ahogy szokott fogalmazni "ezek az igazi fész undorítós hulladékok akik nem azért keresik a másikat akik, hanem mer érdekeik úgy kívánják és akiket nem érnek el ott, azokra nem is kíváncsiak". És így hogy nincs neki legalább tisztán lát, hogy ki barát aki önmagáért lett a barátja és keresi a társaságát azért aki pofakönyv nélkül is. És ki az ál-érdek virtuális barát, aki arra lusta elérje ott ahol elérhető, aki csak azért keresné, mert fent van azon a szutykon és ott kényelmesebb az adott illetőnek elérni, vagy hogy legyen aki tetszikezi a sok szemetét amit felrak.
    Érdekes jelenség ez a akinek van pofakönyve és akinek nincs emberek közti éles megkülönböztetés, hogy akinek van azzal tartják a kapcsolatot, akinek nincs meg le van sz@rva nem is érdekel hozzáállás és elv. Velem ne azért tartsa a kapcsolatot valaki mert fent lennék azon a szutykon, hanem önmagamért aki vagyok. Ha valakinek hiányzok ne azért hiányozzak mert elér azon a szaron, hanem mert én magam hiányzok neki. Ezért kerülöm én is most már a pofakönyveseket amennyire csak lehet. A képmutató önimádó agyatlanokra meg a hülyeségeikre és vitáikra nekem miért nincs, nincs szükségem.

    Nonszensz hogy egy embernek ma már csak akkor lehetnek barátai és csak akkor tarthatja a kapcsolatot a neki fontosakkal, ha kiszolgáltatja magát egy pofakönyvnek nevezett közösséginek hazudott, személyiségi jogokról lemondató, adatkiszivárogtató, kiadó, eladó oldalnak-szolgáltatásnak. Amiről szinte heti szinten jönnek felszínre újabb és újabb szemétségek miket művelnek az adatokkal meg hogy szolgáltatják ki azokat.

Új hozzászólás Aktív témák