Új hozzászólás Aktív témák

• #65074 adalbert1 veterán emvy #65025

  Új Válasz 2019-01-02 17:51:02 #65074

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  adalbert1

  veterán

  válasz emvy #65025 üzenetére

  Nekem ezzel csak annyi a problémám, hogy ezt a mentalitást nagyon nehéz elsajátítanom - részben azért, mert a szülők is halmozták a tárgyakat (szüleimnek is van párszáz könyvük otthon, nagy része szerintem évek óta csak a polcon áll, illetve anyám a gyerek születésekor adott olyan új konyharuhát ajándékba, amit a rajta lévő címke szerint 198x-ben vett - igaz, az esetükben ezt jobban megértem, elvégre nagyon szegény családban nőttek fel, illetve a digitális tartalmak megjelenése előtt azért sokkal nehezebben elérhető volt egy könyv tartalma mondjuk, de pl. ott voltak apámnak is a ki nem dobott mindenféléi a garázsban, stb).

  Mindenesetre próbálok fejlődni ezen a téren, a régi ruháktól/cipőktől már szabadulunk, azok mennek rászorulóknak, könyvektől még azért nem szabadultam meg, mert kevés olyan dolog van, amit könyvespolcon tudnánk tárolni a helyükön.

  Régebben sokat olvasgattam declutter témában különböző minimalista oldalakon, és bár a tudatomnak jól esne a minél inkább minimalista életmód/létezés, valamiért mégis nehéz rengeteg mindentől megszabadulni (mondjuk itt lehet, hogy egy jó pszichológus tudna inkább segíteni). Talán a legérdekesebb írás az volt (forrásom nincs rá, mert már pár éve olvastam, csak a tartalma ragadt meg), mikor egy házaspár azt nyilatkozta, hogy ilyen szempontból a legjobb dolog az volt, hogy leégett a házuk - akkor különösebb erőfeszítés nélkül szabadultak meg minden felhalmozott lomtól, és tiszta lappal indulva sokkal könnyebb új szokásokat kialakítani, mint ha először még meg kellene szabadulnom mindentől.

  Ami számomra még érdekes kérdés, hogy pl. a gyerek esetében hol legyen meghúzva egy határvonal - mert kb. 16 hónapos korára eljutottunk oda, hogy van 40-50 könyve, igaz ezeknek szerintem pozitívabb hatása is van, rengeteg dolgot tanul belőle, ahogy lapozgatjuk őket (állatok, járművek, stb), viszont azt sem szeretném, hogy ő is abba a csapdába essen nagyobb korában, hogy a tárgyai birtokolják őt.
  Vagy mondjuk felesleges-e megvenni a 6.-10.-20. doboz Duplo-t?

• #65026 parandroid félisten emvy #65025

  Új Válasz 2018-12-30 08:38:54 #65026

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  parandroid

  félisten

  válasz emvy #65025 üzenetére

  Édesanyámnál, Zalában egy kb 4x3 m-es fal van beépítve könyvespolcnak, meg a szemben lévő félig-háromnegyedig, de eléggé zsúfoltan férnek csak rajta. Anno, a 80-as években, amikor a kis könyvtár-projektjét indította, teljesen más világ volt, én meg ebben nőttem fel. Egy zárt kis diaszpórában éltünk, volt vagy 4-5 könyvkiadó az egész országban, és ez már a liberalizáció első szárnypróbálgatása volt. Előre tudtuk, mi fog megjelenni, mikor, egy csomó könyvet előrendelésben rendelt - hanglemezekkel dettó. (Magyar-ének szakos, plusz iskolakönyvtáros is volt akkoriban, amíg még létezett ilyesmi). Aztán jött a rendszerváltás, és a 90-es években megszaladt a dolog, de a beidegződéseket borzasztóan nehéz levetkőzni. Egyre több könyv jelent meg, nagy részük persze igénytelen szemét, mind tartalmilag, mind formailag, néha konkrétan fizikailag, minőségileg is. Ezzel együtt a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, kerültek mellé aztán videókazetták, majd DVD-k is, a gyűjtőszenvedély valami olyasmi, amit nehéz levetkőzni. Én is hoztam magammal ezt a terhet, de próbálok szabadulni tőle. Jelenleg 3 ikeás Billy polcom van, csaknem tele, de az utóbbi pár évben már nem vettem újakat. Digitális fizikai adathordozóm már csak elvétve akad a lakásban. Hogy a különböző accountjaimon mi minden összegyűlt, az más kérdés, az már a betegségem következő szakasza...

  p

Új hozzászólás Aktív témák