2. Fórumok
  3. Logoszféra
  4. No Voice in the Galaxy

Hirdetés

Aktív témák

  • #74 thesound őstag
    #74
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    thesound

    őstag

    A soronkövetkező álmomban a helyszínek valóságosak egy az egyben megegyeznek a valósággal minden szempontból.

    Leszálltunk a Mars téren a helyi járatos buszról és siettünk a helyközi járatos buszra. A 15:10-es már elment és a 15:20-asra siettünk. Nagyon kevés idő volt már. Szegeden lógott az eső lába. Nyári idő volt, de kezdett borulni és már szemerkélt az eső.
    Felrohantunk a buszra -2 társam volt, de csak háttérül szolgáltak- és mutattam a bérletem a buszvezetőnek. Elkérte és tüzetesen megnézte. Tudtam, hogy nincs gond vele, ezért nyugodtan vártam. Visszaadta a bérletem szó nélkül és már csukta is be az a busz ajtaját, hogy indulunk.
    Nem is volt időnk a busz belsejébe bemenni leülni, mert már éles ívben kanyarodott is ki a busz a Mars téri pályaudvarról. Gyorsan le is ültem a jobb oldali sorban az első ülésre, míg a társaim megálltak a lépcsőn és kapaszkodtak.
    Kiértünk az főútra és a repülőtérnél kinéztem az ablakon Szeged felé. Sárga repce mező volt jobbkéz felől, egész nagy területen. Felette szép kék ég, de picit borús. Ahogy a szememmel araszoltam Szeged irányába megláttam a város felett egy szupercellát. Egy olyan szupercellát, amilyet még életemben nem láttam. Beugrott, hogy akkor ez magyarázza ezt a furcsa időjárást. Pontosan a város felett volt a szupercella, a lenyúló részéből ömlött az eső és majdnem a házak tetjét érte, mintha fel akarná őket szippantani. Maga a szupercella szürkés és fekete színben pompázott -nem sima fehérben, mint az esőfelhők-, lassan forgott és haladt előre. Villámok tarkították mindenfelé. Kicsaptak a belsejéből és hálóként szőtték át a felületét. Ahogy néztem a cellát, megláttam, hogy a teteje gombafelhő alakú.
    Leesett az állam és már vettem is elő a telefont, hogy egy fényképet készítsek. Próbáltam úgy forgatni a telefont, hogy beleférjen az egész gombafelhő-szupercella, de nem igazán sikerült, valahogy nem volt éles a kép. Elkezdtem a telefonon váltogatni az üzemmódokat -éjjellátó, infra, hőérzékelős, széleslátó...stb. -, hogy egy valósághű képet készítsek, de valahogy nem sikerült.
    A busz közben haladt és lassan odaértünk az egyik megállóba, ahol az egyik társam majd leszáll.

    David Michael Cross - Cold War (Nuclear War)

    [ Szerkesztve ]

    Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. - Kodály Zoltán

Aktív témák