Hirdetés

Aktív témák

  • Earl_Muttley

    aktív tag

    válasz Earl_Muttley #2 üzenetére

    Folytassuk a történetet...

    ... mert nem járja, hogy csak úgy elmaradjon a további onnan, hogy emberünk csak úgy dohányzik és vigyorog. A papírozásba ne bonyolodjunk bele, maradjunk annyiban, hogy nem látott semmit, csak meglepődést. De persze nem várt se elnézéskérést, se semmit.

    A telepen, ahova bevitték a roncsokat, megberhelte a dohánybarna Audit, ugyan nem semmi rajta a törött elemek helyett, de beindult, és saját kerekein indult haza. A gondolatok megint jöttek.

    "Bűntudat nélkül jópofizott miután a papírokat megkaptuk, érdekes mód elfelejtette kinek kamuzott egy órával azelőtt, ez Ő, és tudom mennyire kreténség, de nem tudom mit tegyek." Közben a rádió valami külföldi, nyálas nótát adott (Az esős napok sose köszönnek el-meg ilyesmik...) "Emellé még volt pofája megkérdezni, hogy mikor érek rá. Beköptem az egyik döglős napomat, de úgyis egy kretén lesz, és lemondja."

    És ahogy ez beugrott neki, nyomatékosításképp megint rávágott a műszerfalra, illetve mellette az ülésre, ameddig váltania nem kellett. A hogyan tovább nem volt neki világos. A sérülés miatt erősen húzgált mindenfele az autó, és ez nem sok csapkodási időt adott neki.

    Mindenesetre rágyújtott, és elmélkedett tovább, ahogy csak lehet. "De nem ő az egyetlen, annyi rohadékot tudok még felsorolni..." És ezúttal hagyta kicsúszni az autót, miután a gázra taposott.....

    Kiszámoltam, hogy életem nyolc évéből kilenc és felet töltöttem apa háborús történeteinek hallgatásával - Louie élete

Aktív témák