- Azonnali mobilos kérdések órája
- Honor Magic V2 - origami
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Yettel topik
- Google Pixel 6/7/8 topik
- DIGI Mobil
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Egyszerű funkcionalitást kínál a frissen bemutatott Galaxy Fit3
Hirdetés
-
Oukitel WP35 - az 5G-s faék
ma Kedvező árú, 5G strapamobil bukkant fel szerkesztőségünkben.
-
Az EU szerint a ChatGPT még mindig nem felel meg a szabványoknak
it Az EU adatvédelmi tanácsa azt mondja, hogy a ChatGPT még ma sem felel meg az adatpontossági szabványoknak.
-
Így fest a Steel Effigy korai béta változata
gp A külső nézetes hack&slash akciójáték az előzetes információk szerint PC-re érkezik.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz aujjobba #84594 üzenetére
NPN tranzisztor bázisa nem fog lebegni. Mivel a bipoláris tranzisztor - ellentétben a mosfet-ekkel - áramvezérelt eszköz, a bemenete nem egy pici szigetelő kapacitás, hanem a BE-dióda.
daninet: A konkrét ellenállásokat a tranzisztor típusa és a bemeneti szint (R2, bázisellenállás), valamint az invertert követő fokozat (R1) határozza meg, ill. utóbbi bemeneti impedanciája. Normál kisjelű, nem darlington NPN-nél az R2 néhány 10 kΩ, az R1 pedig néhány kΩ-os nagyságrendű, ha a meghajtott fokozat nagy impedanciával fogadja a jelet.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz aujjobba #84598 üzenetére
Valóban vannak akár integrált bias-ellenállásokat is tartalmazó bipolárok (BRT-k), és igaz, hogy a bázis-emitter közötti ellenállás módosítja a ki- és bekapcsolási időtartamokat. De ahogy elnézem, a bázissal soros ellenállásra ez ugyanúgy igaz. Erről részletesebb infó egy Toshiba AppNote-ban olvasható: [link]. Maga a fel- és lefutás 10..100 ns nagyságrendű, kikapcsoláskor viszont ehhez hozzáadódik a (töltés)tárolási idő, ami a lefutásnál egy nagyságrenddel nagyobb, és bár az értékét valamelyest csökkenteni lehet, a nagyságrendjén a bias-ellenállások sem tudnak változtatni.
Érdemleges hatása ennek az egésznek csak meglehetősen nagy kapcsolási frekvencián van. Lineáris üzemben pedig teljesen megszokott, hogy a h21 (béta) paraméter szórása miatt a munkapontot egy szem soros bázisellenállás helyett bázisosztóval állítják be, aminek az egyik tagja a bázis-emitter közé kerül. -
And
veterán
válasz rednifegnar #84602 üzenetére
Némi pontosítás jó lenne, mert ez egy kicsit túl átfogó elképzelés. Ráadásul több ellentmondást is látok benne: USB-s legyen, de μC nélkül, vagy virtuális soros porton menjen, de ne legyen átalakító, mert csak szívás van vele..
Ha a cél mindössze annyi, hogy adott időközönként beírja egy fájlba a mért hőmérséklet szöveges vagy bináris értékét, akkor az - némi gyakorlat birtokában - tényleg minimális fejlesztéssel megoldható, de akkor is kell hozzá USB UART (legyen az kész külső kábel vagy csak a nyers chip) meg egy kontroller a célszerűen adatbuszos hőmérő áramkörön kívül.
Egyáltalán, a hardvert megépíteni szeretnéd, vagy valami (fél)kész megoldást keresel? -
And
veterán
válasz rednifegnar #84605 üzenetére
-
And
veterán
válasz rednifegnar #84609 üzenetére
"[..] ez a legutolso meg sztem egy olyan modul amibe kell meg egy szenzor, meg valahogy serial porton olvashato."
Valóban kell hozzá egy DS18B20 '1-vezetékes' adatbuszos szenzor, amit < 2 USD-ért szintén megkaphatsz ugyanott, és csak rá kell csatlakoztatni a panelre (3 pin-en: tápfesz, 0V, adatbusz).
84610: Ennyi erővel ehhez e feladathoz egy 4-500 Ft-os PIC is elegendő (ha épp lehet kapni ), és azt sem muszáj natív assembly-ben programozni. Magasabb szintű nyelven a lényeg biztosan kitesz úgy 20 programsort.. -
And
veterán
válasz aujjobba #84612 üzenetére
De, ebben igazad van. Különben kivitelezhető forrasztós vagy bedugdosós próbapanelen is, utóbbinál forrasztani sem kell - bár ez feltételez egy külső USB UART-ot. Pár dollárét pcb-gyártás is elérhető. De ha mindenképp az ár a legfőbb kritérium (egy darabnál egyik megoldás sem vág földhöz), akkor sem Pico, hanem sokkal inkább az ekkold által is javasolt Arduino nano a nyerő. Bár arra is rá kell forrasztani a szenzort, az USB-je adott, és < 2 USD-ből megvan.
-
And
veterán
válasz aujjobba #84622 üzenetére
Így nem lehet számolni a disszipációt, épp azért, mert a mért feszültség nem DC, még ha a DMM átlagolva is méri (amúgy ez is kérdéses, hogy a kapcsolási frekvencián mennyire igaz). A mosfet kapcsolóüzemben jár, vagyis zárva van (alacsony bemeneti szintnél), vagy pedig nyitva, de ilyenkor marad rajta valamekkora feszültség. Utóbbi alapjában nem a PWM-től függ, hanem az Rds_on csatornaellenállás értékétől. A kapcsolóeszköz által disszipált hő természetesen függ a kitöltéstől, és mint az összefüggésből is látszik, 100%-os értéknél - folyamatosan nyitott mosfet mellett - lesz a legnagyobb.
-
And
veterán
Mármint az zavar, hogy az antenna látszólag egy darab fém, akár hívhatjuk rövidzárlatnak is, hiszen látszólag elég rövid úton fémes kapcsolat van a koax árnyékolása és belső ere között? Nos, valójában az üzem frekvencia (2,4 és / vagy 5 GHz) környékén azon becsatlakozási pontok között a 'fémdarab' 50Ω körüli impedanciát képvisel, még ha ez ránézésre nagyon kevéssé egyértelmű. Ebből is látszik, hogy a mikrohullámú technika milyen sugárzóhosszakat jelent, és hogy mennyire kell ügyelni a bekötésre, felpucolásra, a koax belső erének árnyékolatlanul hagyására.
-
-
And
veterán
válasz baly81 #84746 üzenetére
Akkuban tárolt energiamennyiség: V * C= 12 V * 100 Ah= 1200 Wh. Ez egy P = 600 W teljesítményű fogyasztót 1200 Wh / 600 W = 2 órán keresztül lenne képes ellátni, elvileg. A gyakorlatban ekkora (C / 2 áramú) terhelésnél az akku kapacitása már lényegesen kevesebbre adódik, mint a névleges érték, vagyis nem fogja annyi ideig bírni. Ráadásul az inverter hatásfoka sem 100%-os, illetve van valamennyi saját fogyasztása is.
1.) Állandó 100W-os terhelésre ugye az előbbiek értelmében elvi 12 h jönne ki, ez a hatásfokkal rontva mondjuk 8-10 órát jelenthet jó esetben.
2.) Az üzemidőt ez leginkább az inverter hatásfokán keresztül, közvetetten befolyásolja. Magyarán attól függ, hogy az adott inverternek melyik munkapontban mekkora a hatásfoka, arra meg nincs egységes recept. Alacsony terhelésnél a hatásfok általában nem a legjobb.
3.) A nem szinuszos kimenettel sok fogyasztónak gondja lehet (induktív terhelés, motor, PFC-s tápegység, stb.), de maga az inverter is panaszkodhat ilyen típusú fogyasztóval pl. túlterhelésre. -
And
veterán
válasz Skillet #85055 üzenetére
Ha nagyobb teljesítményű (terhelhetőségű) ellenállást teszel be, mint a számított disszipáció, azzal nem tehetsz rosszat, csak az ellenállás fizikai mérete lesz nagyobb. Mivel a névleges / maximum terhelhetőség közelében az alkatrész hőmérséklete meglehetősen nagy is lehet, a környezethez képest akár 50..60 °C-szal - vagy még többel, a pontos érték sok tényező függvénye - is növekedhet, nem érdemes kicentizni. Azaz 0,22W valós disszipációhoz nem szerencsés 1/4 watt terhelhetőségű ellenállást választani, inkább nagyobbat. Ellenkező esetben, ha bírni is fogja a melegedést, a megengedett határ közelében nagyon (!) forró lehet a felülete. Ahogy PHM (mod. vagy Ribi, hú de lassú vagyok..) is írta, legalább fél wattos példányokat választanék a 200 mW-ot meghaladó disszipáció mellé.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz aujjobba #85766 üzenetére
A T2 dolga annyi, hogy a T1 bázisát mindig azonos potenciálon tartsa. Ha az R2-n eső feszültség a T2 nyitófeszültsége közelébe ér, utóbbi elkezd nyitni és az R1-en keresztül úgy állítja be a T1 bázisfeszültségét (ill. -áramát), hogy az R2-esen - és ezzel a T2 bázisán - ne változzon a feszültségszint. Ha R2 feszültsége állandó, a rajta folyó áram is az lesz, ami pedig közelítőleg a T1 emitteráramával egyenlő, utóbbi pedig (nagy béta paraméter mellett) a T1 kollektoráramával is közelítőleg megegyezik.
A T2 tranzisztort dupla Si-diódával helyettesítve hasonló eredményt kapunk, bár a stabilitás nem lesz olyan jó, mint tranzisztorral: [link]. Persze ez egy tranzisztorral sem precíziós megoldás, de ledáram stabilizálásához teljesen megfelel. -
And
veterán
válasz MasterMark #85772 üzenetére
"Amúgy azt se értem hogy az ellenállás hogy limitálja az áramot, ha amúgy feszültséget ejt."
Feszültséget csak akkor ejt, ha áram folyik rajta, a feszültségesése azzal arányos. Áramot meg úgy limitál, hogy ha egy rendelkezésre álló U feszültségű forrásra csak egy R értékű ellenállást kötünk, akkor azon I= U/R áram folyik. Ha bármilyen más alkatrész sorosan kötünk ezzel az ellenállással, akkor sem alakulhat ki ennél nagyobb eredő áram, mivel a sorba kötött alkatrészek ellenállása összeadódik. Az más kérdés, hogy egy nemlineáris elem - mint bármelyik dióda - nem írható le egy állandó ellenállással (ezért inkább a jellemző nyitófeszültségét számoljuk a körben), de az árama így limitálható. -
And
veterán
válasz aujjobba #86695 üzenetére
Valószínűleg azért nem megy, mert ezek az OPA-k közel sem ideálisak, és a kimeneti feszültségük meg sem képes közelíteni a tápfeszültséget már pár mA-es terhelésnél sem. Ez egy bipoláris tranzisztor mellett azért gond, mert egész egyszerűen nem tudja normális tartományban vezérelni a tranzisztort, amelynek a szükséges nyitó- (bázis-emitter közti) feszültsége 0.7 V körüli. Egy PNP-t így képtelen lezárni. Erről úgy is meggyőződhetsz, hogy a szimulátorban szétválasztod a PNP emitterfeszültségét és az OPA pozitív tápját, utóbbit több volttal az előbbi fölé emelve. Mosfet-nél a nyitófeszültség több volt, ott nem feltétlenül jelentkezik ez. Mellesleg a valóságban az 'ős' 741-re is igaz ez, nem csak az LM358-ra (lásd az adatlapokon az output swing v. output voltage high limit paramétert).
Amúgy miért kell ehhez tranzisztor? Ha a meghajtani kívánt terhelés a gyakorlatban is sok kiloohm nagyságrendű, akkor jó esetben maga az OPA is elegendő a puffereléshez. A szimulált kapcsolás inkább egy feszültségvezérelt áramgenerátorra emlékeztet. -
And
veterán
válasz aujjobba #86726 üzenetére
"Egyebkent hihetetlen, hogy egy 12 bites ADC 2-3ezer Ft, hozza egy PIC/AVR megint nem olcso, aztan gondolom a programozasahoz is kell eszkoz.
Ehhez kepest egy raspberry pico-n integralva van az ADC, tud PWM-et, egyszeru szoftverezni, mindezt 1500 forintert nagyjabol."
(Azért tegyük hozzá, hogy sok egyszerűbb kontrollerben is benne vannak ugyanezek: a 12 bites ADC-n és rakás PWM-csatornán felül plusz egy csomó másfajta periféria - ahogy a pico-ban is. Szoftverezni ugyanolyan egyszerű, sok fordító létezik hozzájuk, akad ingyenes is. A programozó hardvert pedig csak egyszer kell megvenni, és nem vág földhöz az ára. A kicsik előnye a rugalmasság /iszonyú sok típus létezik/, a kis fizikai méret /nem kell egy komplett modul, akár SOT23-6 is lehet, de egy SO8 vagy TSSOP14 tok is rengeteget tudhat/, alacsonyabb ár. A 'hátrányuk' pedig az, hogy mostanában igencsak beszerezhetetlenek. Nagyon jó dolog, hogy egy modulban benne van minden is, de sok alkalmazáshoz a többségükre egyszerűen nincs szükség, illetve a körítés is felesleges, elég maga az MCU.) -
And
veterán
válasz aujjobba #86758 üzenetére
Megfelelhet. Bár a hiba- vagy ofszetfeszültsége nem a legjobb, 12-bites ADC mellé elmegy. Viszont továbbra sem értem, hogy egy OPA, mint pufferfokozat után minek kell még egy emitterkövető kapcsolás, ami szintén puffer. Eleve: milyen forrásból származik az a referencia és milyen ADC-ben (ha jól értem, ez a Pico) köt ki? Ha az eredeti ref-forrás valami erre dedikált cucc, akár egymagában is megfelelő lehet: kellően alacsony kimeneti impedanciájú, az ADC-k meg nem szoktak nagy terhelést képviselni.
-
And
veterán
válasz aujjobba #86761 üzenetére
Szerintem tényleg felesleges oda nem csak a tranzisztor, de az OPA is. Az adatlap csak a negatív referenciához, vagy a zajérzékeny alkalmazásokhoz ajánl OPA-t a ref. forrás után, utóbbi esetben is valószínűleg csak azért kell a pufferelés, mert az RC-szűrés után biztosítani kell az alacsony forrásimpedanciát. A Pico (RP2040) analóg inputja adatlap szerint 100 kΩ, az MCP1541 pedig < 1mV / mA terhelési stabilitással rendelkezik. Az OPA a maga ofszethibájával csak 'elrontja' a referenciát, bár ez 1mV-os LSB-nél nem olyan feltűnő hibaforrás.
Az megint egy érdekes dolog, hogy a Pico szeretni fogja-e a 4.1 V-os referenciát, mikor az analóg (és egyben a digitális) portjaira kapcsolható feszültség az ADC_AVDD értékéig mehet, ami névleg 3.3 V. Az abszolút maximum ennél csak 0.5 V-tal magasabb.. -
And
veterán
válasz lanszelot #86797 üzenetére
Az MK484 egy szimpla AM-egyenesvevő IC (RF-erősítő, demodulátor és AGC fokozatokat tartalmaz). A rezgőkör által biztosított jelet demodulálja. Itt a tekercs az nem egy szimpla induktivitás, hanem maga a ferritrúdra tekert antenna. A rezonanciát és egyben a vételi frekvenciát a hangolókondenzátorral lehet beállítani. Ezt a pontot lehet azzal a képlettel kiszámolni a trimmer kapacitás és a ferritantenna induktivitásának ismeretében. A vevő képességei a felépítéséből adódóan eléggé limitáltak.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz tordaitibi #87115 üzenetére
A legolcsóbb akkor kapható UNI-T-t (UT210E) vettem meg erre a célra, és teljesen jól használható a maga - 2A-es tartományban - 1 mA-es felbontásával. Megfelelően alkalmazva akár ledáram indikálására is megfelel. Persze ennél nagyobb tartományokat is tud. Melóban van egy itt korábban ajánlott Fluke, ami 100mA-ig 0,01 mA-re bont, mondjuk az már más árkategória.
-
-
And
veterán
válasz aujjobba #87153 üzenetére
Ahogy azon a fórumon is írják, a gond abból adódik, hogy az alkalmazott opamp nem ideális - ugye egyik sem az a gyakorlatban -, a sávszélessége sem végtelen, ezért meggyűlik a baja a meredek fel- és lefutó élekkel (ezért javasolták a passzív RC-tagot a szűrő elé). Én ezt úgy szoktam áthidalni, ahogy utaltam rá: egyszerűen nem aktív szűrőként használom az opa-t, hanem csak pufferként vagy DC-erősítőként.
Egy példa, ez 0/5 V-os, 25 kHz-es PWM-ből kreál 0..12V-os DC-t (ventilátorvezérlő):
A gyakorlatban LM358-as OPA-val jól működik. -
And
veterán
válasz aujjobba #87160 üzenetére
A C2 egy sima szűrő. A valós kapcsolásban a terheléssel párhuzamosan is van egy 100 μF nagyságrendű kapac, csökkentendő a ventilátor pulzáló feszültségét. Az R3 pedig a szokásos okból, vagyis az OPA tökéletlensége miatt (nem rail-to-rail kivitel) van ott, segítendő a tranzisztor vezérlését.
-
And
veterán
válasz ViZion #87170 üzenetére
Évtizedek óta kattogós Weller TCP-t használok, szinte mindenhez 7-es számú heggyel. SMD 0603-tól a 0805-ön, QFN-en, MSSOP-n, TQFP-n és SO-n keresztül a TH (lábas) alkatrészekig kábé mindenre jó, 0.3-astól az 1mm-es ónig. Megmértem a DMM-hez kapott K-típusú hőelemmel, 340..365 °C között ingadozott a pákahegy hőmérséklete. Talán nyáklapokból és / vagy vékony ónozott lemezből készült pici dobozokhoz kellett a 8-as hegy, másra nem.
-
And
veterán
válasz lanszelot #87440 üzenetére
Elhiszem, hogy kezdőknek zavaró lehet a jelölések keverése, meg a 'hiányzó' alkatrészek. De azért ha közelebbről megnézed, a kis nyák kivezetései tökéletesen stimmelnek pozícióban a nagy / fő nyák forrasztható pad-jeihez, vagyis egyszerű elírásról lehet szó, F1 == K1, F2 == K2 és Vcc== CK. Valószínűleg többféle verzióban készül az a kicsi PCB, és ennél a kivitelnél nem stimmelnek a feliratai.
A "104"-es (minden bizonnyal a kapacitás értékét tartalmazza a jelzés, így az 10 nF-os) kapac is megtévesztő lehet, de ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mivel az árucikknél közölt rajzon sem szerepel és a szállított PCB-n sincs dedikált helye. Így ránézésre a Vcc (D3 katódja) és a GND közé van forrasztva, vagyis egy egyszerű hidegítő kondenzátor lehet. Nem kritikus alkatrész, anélkül is menni fog. Az eBay-es fotókon sem beültetettnek tűnik, hanem utólag odagányoltnak, az egyik fotón nem is az alkarészoldalon van, hanem a forrasztási oldalra, nem kijelölt helyre szerelték.
A buzzer alatti két lyuk nem 'semmi', viszont ezek valóban nem lábas alkatrész beültetésére szolgálnak, hanem a két réteg közötti átkötések (via-k).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz lanszelot #87449 üzenetére
Lehet, hogy rossz a szemem, meg a pcb-k is a te kezedben vannak, de én egyszerűen nem látok semmi problémát. A kis pcb bekötése és a sávok elvezetése teljesen megfelel a rajznak:
- pin1 (F2): CD4011 / pin 10,
- pin2 (GND): 0 V / 'tele' fólia,
- pin3: nincs bekötve / NC,
- pin4 (OUT): Q1 bázisa,
- pin5: nincs bekötve / NC,
- pin6 (F1): CD4066 / pin10,
- pin7 (VCC): pozitív táp, D3 - fordított polaritás ellen védő dióda - katódja,
- pin8: CD4066 / pin8, valamint R2 (aminek a 'túloldala' a CD4066 pin 2, 3 és 9),
- pin9: R1, R4 és R5.
Szóval látszólag semmilyen bekötési gond nem lehet ott, a kis pcb 8-as és 9-es pin-jét - az első héttel ellentétben - nem közvetlenül kell a fő pcb-hez forrasztani, hanem rövid vezetékkel. A C104-nek pedig valóban nincs kialakított helye / furata, azt a legegyszerűbben a forrasztási oldalra tudod feltenni a kis pcb pin2-ese és a D3 katód közé, ahogy az ebay-fotón is van. -
And
veterán
válasz lanszelot #87453 üzenetére
Szerintem fennakadtál egy olyan bekötési ponton, ami láthatóan nem megy sehová (mellesleg az ebay-es fotókon is ugyanúgy néz ki a kis pcb, rajta a műgyantázott chip melletti furattal). A segédpanel alsó, a rajzon 1..7-ig jelölt csatlakozópontjait a termékfotók alapján _nem_ a furatokon át kell bekötni, hanem - a panelt átdugva a fő nyáklapon - közvetlenül, vezetékek nélkül kell beforrasztani a főpanelbe a négyszögletű pad-eket összeónozva a főpanel ugyanilyen alakú és pozícióban hozzájuk tökéletesen stimmelő pad-jeivel. A furat amit megnyilaztál, nincs panel széli forrasztható felületre kihozva, és a kis pcb-t úgy kell beilleszteni és forrasztással rögzíteni a nagy pcb-hez, hogy az az ominózus furat / csatlakozás ne is érintkezzen máshoz. Ha be akarták volna köttetni, kihozták volna azt is egy ilyen téglalap alakú forrpontra, de nem tették.
A 8-as és 9-es kivezetést a rajzon és a kis pcb-n a valóságban is a panel túloldalára hozták ki, és ezeket a többivel ellentétben vezetékezni kell (a segédpanel hátoldalán), a főpanel szintén pozícióban lévő csatlakozópontjaihoz:[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz Tankblock #87674 üzenetére
A sima LM358 ofszetre (Vio) nagyjából megegyezik az eredetivel, emiatt nem éri meg cserélni. Az alacsony ofszetű OPA-k ritkábbak és drágábbak (pl. TLC2272, OP07, OP27, meg ezeken kívül többféle precíziós típus akár 1 µV alatti Vio-val). Van olyan is, amelyiken egy külső potméterrel kompenzálható az offszet, akár az ős 741-esen.
Bár az eredeti típus quad kivitel, technikailag az U1A és U1B pufferfokozatok nem indokoltak a következő ill. megelőző fokozatok impedancia viszonyai miatt. Az OPA-k kimenetét közvetlenül kapaccal terhelni sem túl nyerő, bár ekkora nagyságrendben még elmegy. Az időkonstanst inkább a bemeneti szűrő RC-tagra bíznám.
Amúgy ha nem lineáris üzemű áramgenerátort készítenél, hanem valódi PWM-est, akkor sok ilyen mellékhatástól megszabadulhatnál (kellően magas PWM-frekvencia mellett).
@ ekkold: szerintem ennél sokkal rosszabb a helyzet, pont az U1C sönterősítő miatt. Ha a bemenete legfeljebb 100 mV lehet, és mi azt egy olyan erősítőre bízzuk, amely 33 * 7 (vagy akár csat 33 * 2, tipikus értékű) mV állandó hibával adja vissza a kimenetén, akkor ez visszacsatolt referenciaként nem igazán nyerő.
Mod. @87680: nem is közvetlen meghajtásra kell gondolni, valamilyen meghajtó vagy puffer elfér az MCU és a mosfet közé.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz aujjobba #87682 üzenetére
"Egyébként a kisértékű shunt ellenállást majd a rajta mért fesz 34szeres visszaerősítését mi indokolja?"
Leginkább az alacsony veszteség ill. plusz disszipáció, amit a sönt okozhat. Ez nem műterhelés, hanem egy - a terheléssel soros - segédellenállás, amelyen az árammal arányos feszültség esik, és mi az áramot akarjuk állandó értéken stabilizálni. Vagyis ez minél kisebb, annál jobb.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz ekkold #87677 üzenetére
(Utánaszámolva igazad van: a teljes körre vonatkozóan csak annyi hibát okozhat az offszet. Ha az áramfigyelő ellenálláson 100 mV esik, akkor ahány millivolt az OPA hibafeszültsége /Vio/, annyi százalék lesz a kimeneti áram hibája. 7 mV-os Vio-nál így 7%-os lesz a végértékre vonatkoztatott hiba, ami valóban 70 mA eltérést jelenthet a vezérelt áramértékben. Viszont ez a hiba állandó, nem függ a bemenettől, így ha a kívánt áram / alapjel csupán 100 mA, abszolút értékben akkor is lehet 70 mA-es eltérés a legrosszabb esetben).
-
And
veterán
válasz aujjobba #87705 üzenetére
PC-s ventivezérlőnél úgy oldottam meg, hogy a vezérlő bekapcsolásakor vagy leállított venti újraindításakor két másodpercen keresztül fixen 75%-ot kap az adott csatorna (már ha ennél kisebb az 'indító' vezérlőjel). Ettől mindenképp elindul. Persze egy ilyen venti más tészta, mint egy hagyományos motor, nem vesz fel nagy áramot, míg nem indul.
-
And
veterán
válasz demars #87708 üzenetére
"Úgy gondoltam valamiért, hogy az összes 555 IC lábkiosztása egyforma [..]"
Szerintem ezt jól gondoltad: [link]. Minimális eltérés lehet az egyes változatok és gyártók között - mondjuk ezen a Harris-féle adatlapon az LM- és NE-típusok között pont nincs semmi különbség (mod: a hőmérséklettűrésen felül ) -, de hogy a lábkiosztásuk megegyezik, arra mérget vehetsz. Még a CMOS-verzió (7555) is ugyanazzal a pinout-tal rendelkezik, mint a hagyományos.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Gyula84 #88850 üzenetére
A fizikai szintű összeköttetést (konverziót) biztosítja a szimmetrikus RS485 és az aszimmetrikus UART között ez a panel / IC, mást nem tud. Ami probléma szokott lenne ezzel, az az adás-vétel irányok váltása, vagyis a DE- és /RE-jelek vezérlése a MAX485-ösön. Létezik olyan RS485-meghajtó, ami ezt automatikusan megoldja (pl. MAX13487 vagy -88), ha a master a TTL-oldalon van, de a sima -485 jelű típusok ezt maguktól nem tudják.
-
And
veterán
válasz Gyula84 #88854 üzenetére
Annyira nem kell ettől megijedni, mert ahogy nézem, már az arduino standard RS485-könyvára lehetőséget ad e két jel kezelésére (receiver / drive output enable). Ha olyan Modbus lib-et használsz, ami erre épül, vagy eleve be van építve az RS485 támogatása, akkor simán képes lehet ezeket kezelni. Vagy - ha már egyszer ebben a topikban vagyunk - te is kivitelezheted az automatikus Rx/Tx-váltásra alkalmas áramkört, vagy a kész modulon lecserélheted az eredeti MAX485-ös IC-t a megfelelőre.
De megoldás lehet az is, ha a HMI-n van másmilyen egyszerűbb adatvonal, akár RS232 formájában, vagy RS422, utóbbinál sincs szükség irányváltásra, mivel full duplex. Kérdés, miféle az a terminál. -
And
veterán
válasz Gyula84 #88862 üzenetére
Ott van az adatlapján, hogy RS232/422/485. Vagyis szerintem felesleges egy olyan 'problémás' csatolón használni hozzá egy UART-tal rendelkező kontroller mellé, mint az RS485. Egyszerűbb RS232-n összekötni a kettőt, akkor nincs szükséged Rx/Tx váltás vezérlésre, mivel az is teljes duplex átvitelt ad. Illesztő persze kell, mivel az arduino soros portja TTL-szintekkel megy, a HMI pedig valszeg. a szabványos RS232 szintekkel (± 10V körül). Erre egy MAX232 vagy klónja kell, biztos lehet olyan kis pcb-it is venni.
(A Schneider HMI-k eddig messze a legnormálisabbak azok közül, amelyekkel eddig találkoztam .)Mod. #88865 mezis:
A rotary enkóderek nem egy-egy fel-le kontaktust adnak, hanem két, fázisban eltolt impulzust, amelyeknél az irányt a sorrend / fázishelyzet szabja meg.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Gyula84 #88869 üzenetére
Azt innen én sem, de többféle módszer is szóba jöhet: az egyik, hogy a csatlakozó bekötése határozza meg a fizikai felületet (ez a bővebb manualból derülhet ki), a másik, hogy a projekt szerkesztő / letöltő programjában (SKtool) tudod felkonfigurálni a protokollt és hozzá a port típusát. Utóbbi megoldás a valószínűbb.
-
And
veterán
válasz Kalandor #89400 üzenetére
Ez egy Broadband International gyártmányú (mod.: csillapító, linearizáló, illesztő) modul, ami koax-optikai adatátviteli node-ok részét képezi. Utóbbi elég speciális cucc, nyilván nem házilagos felhasználásra készül. Gondolom például kábeltévé-rendszereknél használatos.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Teljes nevén IRLR8726. A Lomex webshop-ban pont ilyet nem találtam, de IRLR8743-at igen. Tokozása ugyanaz, határadatokban és Rds_on paraméterében jobb, mint a -8726. Gate-töltése / kapacitása viszont nagyobb annál.
A Mouser-nél megtalálható az eredeti is, van magyar képviselete, de 1-2 darabokat nem kifizetődő tőlük rendelni. -
And
veterán
válasz User_2 #89674 üzenetére
Mi lenne a cél? Mert ez a TA8119 nem csupán előerősítő, hanem alacsony tápfeszhez tervezett fejhallgató erősítő nem túl nagy (max. néhányszor 10 mW) kimeneti teljesítményhez.
Eleve sztereó kivitelű, kell az neked?
Az előerősítő fokozatok kihagyhatóak, de a többi nem: a Vreg pin-t 100uF-os kondenzátorral kell GND-re kötni, a Vref pedig - az előfokozat kihagyásakor - a hangerő vezérléséhez mindenképp szükséges, és szintén kell rá egy hasonló kapac.
Ha csak monó végfoknak kell, akkor egy LM386-ossal valószínűleg jobban jársz.
Aryes: talán a hangfrekvenciás tartományban működő, szűrt PWM-kimenet a forrás. -
And
veterán
válasz tordaitibi #89681 üzenetére
Leírod, hogy nem erősít, aztán pedig legalább kétféleképpen, hogy de mégis..
Amúgy meg idézet a linkelt oldalról: "This product provides amplifier signal from +0dB to +6dB via an adjustable control", valamint: "The SB-2811 is (4) to (4) Composite Video Amplifier (booster) used to drive signals over a long distances via BNC video connectors".
Vagyis ez nem egy illesztett elosztó, hanem négy független csatornás erősítő, hosszabb videotápvonalak meghajtásához.
Teljesítményt muszáj erősítenie. Mivel a videojel kötött forrásimpedanciával rendelkezik és ugyanakkora lezárást igényel (pont mint az antennajel, amire te is hivatkozol), feszültséget is kell erősítenie. Amúgy is elég jól látszódik a dobozka tetején az erősítést beállító 4 db. trimmer potméter. -
And
veterán
válasz tordaitibi #89686 üzenetére
"Ha a potit megfejelem 10 darab 1Megaohm bemenetű emitterkövetővel vagy bármilyen ME vagy aktív elemmel amiknek pontosan 1 az erősítése, akkor én erősítőt építettem?"
Igen, mivel erősíteni nem csak a feszültséget lehet, hanem az áramot és a teljesítményt is (más kérdés, hogy itt a kötött impedanciák okán konkrétan a feszültségszintet is emelni kell). Az emitterkövető is egy aktív fokozat, meg az egyszeresen visszacsatolt OPA is az.
Ez az egység pedig, mint ahogy többen is próbáljuk kifejteni, nem egy elosztó, a csatornáinak semmi köze egymáshoz. A gyakorlatban ez négy, egymástól teljesen független erősítő egy tokban, még a szintemelésük is külön-külön állítható..
Mod. #89687: Ebben a formában nyilván nem teljesen korrektek azok a műszaki adatok, a kimeneti feszültség különösen. Ahhoz, hogy a távoli végponton is megkapjuk a szabvány 1 Vpp videoszintet, a vonalat nyilván valamivel nagyobb jelfeszültséggel kell indítanunk (ilyen meghajtó erősítőt meg a hosszú kábel 'elején' szokás telepíteni).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz t72killer #89690 üzenetére
Ha ránézünk szinte bármelyik, névleg 365 nm-es led adatlapjára, akkor azt látjuk, hogy a spektrális csúcsa eleve nem egy pontos érték, 5..10 nm-t simán szórhat a névlegeshez képest. A másik, hogy - ez a ledekre általánosan jellemző - a lesugárzott UV-spektrum sem egy keskeny vonal, hanem szépen szétterül, félteljesítményre értve 12..15 nm-es szélesség a jellemző még neves gyártóknál is. Ezért a gyakorlatban lehet jócskán átfedés a névleg 365 ill. 385 nm-es típusok színképében, és lehet valamennyi maradék látható fényük (ahogy a CD-nél használt, közeli infravörös 780 nm-es lézernek is, pedig az jóval keskenyebb spektrumú forrás).
-
And
veterán
válasz lanszelot #89925 üzenetére
Röviden: a bootloader is csak egy program, aminek - az ilyen jellegű mikrokontrollereknél - az elsődleges célja, hogy magára tudjon húzni 'felhasználói' programot, általános esetben a soros portján (ami egy külső USB-UART mellett fizikailag USB is lehet) keresztül, egy PC-vel összekötve. Amikor az ember egy nyers uC tokot vesz, azon semmilyen kód nincs, ezért valahogy a bootloadert is fel kell tölteni rá egy 'égető' hardverrel. Csakhogy ez nem egy kötelező tartozék, mivel a felhasználó is programozhat égetővel, bootloader nélkül. Ezzel megspórolható némi erőforrás (a bootloader által használt I/O-pinek, az UART, mint belső periféria, illetve a loader tárhelye programtárban). Egyszerűen nem mindig van rá szükség: ha a kedvenc fejlesztőrendszerünket használnák a nekünk való programnyelvvel, és van égetőhardverünk, akkor nincs szükségünk bootloaderre.
-
And
veterán
válasz Reggie0 #89928 üzenetére
Addig oké, hogy a Microchip-nek is van bootloader megoldása szinten minden sorozatra, de még nem találkoztam olyannal a nagyobb forgalmazók árlistáján, hogy pl. egy 8-bites nyers PIC tokot - nem valamilyen kész modult, amin több alkatrész is van - előre installált bootloaderrel együtt áruljanak. Ettől még létezhet, mert miért ne, a korábbi Atmel-es termékvonalat is a Microchip viszi tovább.
-
And
veterán
Ha az utóbbi mondatod igaz lenne, akkor nem bíbelődnének az ilyen irányú fejlesztésekkel. Nem létező problémára nem szokás megoldást kínálni . Attól, hogy a népek az arduino- meg ESP-klónokra vannak rágyógyulva, még más is létezik (igaz, ezt nem is vitattad), és másnál is lehet ilyen igény. Én nem voltam sosem rászorulva, mert nekem az ICSP + égető használata sokkal egyszerűbb. Arduino-t azért nem használok, mert nincs szükségem a komplett modulra. Ha wifi / ethernet vagy egyéb extra kellene, akkor talán egyszerűbb lenne egy szerelt modullal fejleszteni. Egy minimális programtárral rendelkező 8 (vagy akár 6) pines tok képességei viszont eléggé limitáltak, ott túl sok lehet a 'veszteség', amit egy bootloader okoz.
Új hozzászólás Aktív témák
- Jövedelem
- Xbox One
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Honor Magic V2 - origami
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Kerti grill és bográcsozó házilag (BBQ, tervek, ötletek, receptek)
- Milyen TV-t vegyek?
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- További aktív témák...
- HP 14-ep0012nt - ÚJ - 14" FullHD notebook - Core i3-N305, 8GB, 512SSD, Windows 11
- Iphone SE 2.GEN 2020 64GB Független, karcmentes, Nagyon Jó AKKU, Garancia, Üzletből
- Ipad Pro 12.9" 1. GEN 256GB WIFI+Cellular, Szép Állapot, üzletből, garanciával
- Ipad Pro 12.9" 1. GEN 256GB WIFI+Cellular, Ezüst- fehér-Szép Állapot, üzletből, garanciával
- Smart Keyboard Folio for iPad Pro 11inch szép állapotban,
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest