- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Jolla és SailfishOS tapasztalatcsere
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- Magisk
Hirdetés
-
Call of Duty: Modern Warfare III - Új szezon, újabb ingyenes hétvége jön
gp Napokon belül indul a negyedik évad, amely ismét számos újdonsággal érkezik.
-
Touroll J1 - amikor az átlagos is elég
ma A megszokott konstrukciót, vagyis pedálszenzort és hátsó agymotort kínál a Touroll, nincs benne semmi rendkívüli, de kedvező az árfekvése.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #68995 üzenetére
Azért attól az apróságtól itt nem szabad eltekintenünk, hogy a kolléga esetén az antennajel lesz zavart, ami nagyságrendekkel kisebb értékű, mint a koaxon vitt alapsávi videojel. Ezért sokkal könnyebben is szedi össze a PC-ből - valószínűleg nem a tápegységből - származó zavart.
-
And
veterán
Oké, nálam sem volt soha gond ebből, pedig egymás mellett megy el a koax, 230V-os táp, több ethernet- és egyéb, a számítógép felől induló jelkábel. Akkor sem okozott ez jelentős problémát, mikor még analóg tunerkártya volt a gépemben, pedig sima RG6-os a koax. Nem lehet probléma az (az árnyékolás / illesztés hibáján felül), hogy eleve gyenge a kábel TV jele? Mert ha a zajforrástól konkrétan kisebb nem is lesz a hasznos jel, de a vevőt könnyebben megbolondíthatja az összességében kisebb jel/zaj viszony? Akár összefüggés is lehet az illesztetlenség és az eleve nem túl nagy jelszint között.
mezis: Ez földhurokleválasztó. Ha a problémát a beszűrődő RF-zaj okozza (a frekvenciafüggő zavartatás erre utal), akkor azon ez nem segít.
CPT.Pirk: Igen, ez jó kérdés, ahogy az is, hogy mennyiben függ ez össze az árnyékolatlansággal vagy illesztetlenséggel. Lehet-e olyan zajforrás a PC-ben, ami ennyire kihat a TV-vételre? Esetleg több gyenge láncszem is okozhatja egyszerre. A régebbi alaplapok BIOS-a például nem véletlenül tartalmazott olyan opciót (PCI spread spectrum), amellyel a PCI-busz órajelének a spektrumát szét lehetett kissé teríteni, hogy ezzel is csökkentsék az RFI-t.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Gézengúz #69110 üzenetére
"12V 2A töltőt igényel [..]"
Mármint tápegységet. A tartozék autós adapter egyszerű kábelnek tűnik, nem valószínű, hogy bármiféle konverziót végezne. Így a 14,4V-os működése még garantált. A maximális bemeneti feszültség nem specifikált, adatlapon nem említik, úgyhogy ez a belső áramkörök (pl. további fesz. stabilizátor) ismerete nélkül nem deríthető ki. -
And
veterán
válasz Gézengúz #69116 üzenetére
Ha csak a kondik feszültségét kellene nézni, akkor sem volna feltétlenül egyszerű művelet: nagyobb elkót összesen egy darabot látni a szétszedős videókon, az akár cserélhető is nagyobb tűrési feszültségű példányra, ha szükséges. Van / lehet azonban olyan alkatrész is, amelynek a felső feszültséghatára nem határozható meg egyszerűen, ilyenek például: feszültségstabilizátorok (akár a disszipáció megnövekedése is probléma lehet) és -konverterek (pl. USB-tápellátás), elvben akár a jelölés nélküli SMD kerámia kondenzátorok (főleg a μF-os nagyságrendű példányok lehetnek érdekesek, de azok nem túl gyakoriak), mosfetek (nyitófeszültség), stb. Pontos értéket rajz és alkatrészlista (SMD jelölőkódból a típus meghatározása sem mindig könnyű) híján valószínűleg nem fogsz tudni meghatározni, de erre talán nincs is szükséged, valamint a limit sem olyan konkrét érték, hogy két tizedvolttal meghaladva biztos eldurran valami. A gyári tartozék szivargyújtós kábel miatt az autóban előforduló feszültségekkel megbirkózik, neked annyi meg elegendő, ha jól veszem ki.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz kuyarashi #69413 üzenetére
A linkelt oldalon a lézercső adatainál megtalálható az üzemi áram- és feszültségérték, abból jön ki:
22 kV * 26 mA= 572 W. Ja, nem árt, ha az adott csőnek vannak üzemi adatai (de akkora teljesítménynél nagyjából hasonlóak lehetnek az áram / feszültségviszonyok). Hogy az U-I karakterisztika hogy néz ki, azt csak saccolni tudom a google találatai alapján, de úgy tűnik, hogy gyújtás után az üzemi feszültség - nagyon alacsony üzemi áramig - már nem nagyon változik, vagyis az üzemi áramnak a működési maximumértékhez viszonyított aránya határozza meg a teljesítményt. -
And
veterán
válasz Panthera #69478 üzenetére
"A LED két érintkezője között így 1,9V esik, ha műszerrel mérem. Jól mértem le?"
Jól mérted, csak ennek nincs túl nagy jelentősége, az érték a vörös led nyitófeszültsége közelében lesz mérhető elég széles áramtartományban. Az ellenálláson eső feszültség és az ellenállás hányadosaként megkapod a soros kör (ami egyben a led) áramát is: (5V - 1,9V) / 550 ohm= kb. 5,6 mA. Egyébként a számítást és a megvalósítást fordítva szokás csinálni, a megcélzott ledáram alapján adott tápfeszültséghez számoljuk ki a soros ellenállás értékét: [link]. -
And
veterán
válasz daninet #69535 üzenetére
A hagyományos - egyszerű triakos - dimmerek több okból sem jók ledekhez, és ezek közül csak az egyik, hogy az 'elindulási' teljesítményük jóval nagyobb, mint egy szokásos LED-lámpa üzemi teljesítménye. Ha megvan a megfelelő teljesítményű terhelés (50..75W), a ledeket akkor sem fogja tudni vezérelni, ha azok dimmelhető kivitelűek.
-
And
veterán
válasz fero02 #69544 üzenetére
Régi fázishasításos dimmerrel abszolút nem működtek a dimmelhető ledjeim akkor sem, ha egyébként párhuzamosan voltak kötve hagyományos izzóval (utóbbiak persze vezérelhetők maradtak). A ledek legfeljebb vibrálni kezdtek, mikor a hagyományos izzó már alig világított, de a fényerejük addig nem nagyon változott. Akkor kattantam rá erre a témára, mikor pár éve minőségi és normális fényerejű (1500 lumen körüli) dimmelhető ledeket vettem, és az addig izzókkal évtizedeken keresztül problémamentesen működő dimmer nem hajtotta meg normálisan azokat. Bónusz: már hozzáférhetőek voltak hazai boltokban is dimmelhető ledek, mikor megpróbáltam azokkal kompatibilis dimmert beszerezni, és azt tapasztaltam, hogy az itthon nem egyszerű mutatvány: pár villamossági szaküzletben azt sem tudták, hogy miről van szó, illetve olyan dimmert akartak rám sózni, amelyek már papír szerint is minimum 50W terhelést igényeltek az üzembiztos terheléshez (a régi Kontakta érintőkapcsolós dimmer talán 75W-tól indult el). Hazai webáruházakban sem találtam szinte semmit (ez pár évvel ezelőtt volt). végül német webshopokból sikerült működő darabokat szereznem, de nem voltak olcsók sem fali süllyesztett, sem zsinórközi kivitelben. A süllyesztett kapcsolós 230V-os kivitelből ráadásul olyan kellett, amelyiknek nem volt szüksége nullára, mivel a házgyári lakásban csak a kapcsolt fázis állt rendelkezésre.
Úgyhogy attól, hogy neked nem volt gondod vele, másnak még bőven lehet. Pedig szerintem nem voltak túlzott igényeim, de az, hogy a meglévő fali dobozba gond nélkül beférjen, körmös rögzítésű legyen (ne kelljen újravésni / dobozolni), fázissal sorosan működjön, nos ezek akkoriban elég nehezen megugorható kritériumoknak tűntek. Egy normális 230V-os led dimmer ráadásul beállítható minimummal rendelkezik - egyszerű esetben egy belső trimmer formájában -, mivel a dimmelhető 230V-os ledek fényereje általában nem csökkenthető le annyira, mint egy hagyományos izzóé, és a minimumpont eléggé típusfüggő. Sokféle akkori dimmelhető ledet próbáltam, de árkategóriától függetlenül igényelték a 'dedikált' dimmert. Mondom, ez jónéhány évvel ezelőtt volt, azóta kicsit jobb a választék, de itt vidéken sokáig nem lehetett normális típusokat beszerezni, mert az áruk miatt nem igazán keresték ezeket a vevők. -
And
veterán
válasz kuyarashi #69573 üzenetére
Ez egy CC/CV (konstans áramú / konstans feszültségű módokat is támogató) modul, mint egy 'labortáp', amely a CC-mód - beállítható áramlimit - okán alkalmas ledek közvetlen meghajtására illetve Li-ion és -polimer akkuk töltésére, amelyek a teljes feltöltéshez igénylik a CC- majd a CV-módot. A működési módot jelző smd ledek is találhatóak a modulon, a középső potméter pedig az egyik jelző ledhez köthető: az "OK" led éppen Li-akkuk töltésénél hasznos, és azt mutatja meg, hogy a töltés véget ért. Ez akkor történik meg, amikor az indulóáram (a CC-mód konstans árama) a töltési csúcsfeszültséget elérve csökkenni kezd, a modul CV-módra vált. Mikor az áram a kezdőérték 1/10 részére csökken, akkor tekinthető befejezettnek egy Li-cella töltése. Ezt a limitet lehet a középső potméterrel beállítani, a másik két poti pedig a feszültség- illetve áramlimitet állítja be. Videó itt: [link], bár az 'előadó' helyenként nincs a helyzet magaslatán, az alapdolgok érthetőek (sajna csak angolul, de a feliratozás bekapcsolása sokat segíthet).
-
And
veterán
Az nem lenne szép, ha egy Li-xx akkunak csak az egyharmadát tudnánk kihasználni 'büntetlenül', de szerencsére nem is igaz. Ezek az akkuk a többi kémiával szemben sokkal kevésbé degradálódnak nagyobb DoD-értéknél, számos más jó tulajdonságuk mellett, lásd: [link], [link]. Egyébként is, az elérhető ciklusszám nem egy önállóan létező állandó, és a kisütési mélységen felül is több tényező függvénye: kémia (mármint a Li-ionon belül is értve, mivel az egy összefoglaló név), kisütőáram, stb.
-
And
veterán
válasz Barret001 #69790 üzenetére
"Hiába mutat 100%-ot,az nem azt jeleni,hogy 4,2V-ra van töltve."
Félve kérdezem, hogy akkor ugyan mit jelent? Hogy mekkora valós kapacitás mellett, az persze más kérdés, de azt nem egy űrtudomány megoldani, hogy a töltésvezérlő valós feszültségadattal - amit ki is tud jelezni - lássa el az eszközt. -
And
veterán
válasz tordaitibi #69989 üzenetére
Úgy működik egy szál USB-vel, hogy a panelen van egy USB-soros konverter (a konkrét esetben PL2303, de ilyet több cég is gyárt), aminek a drivere a PC felé egy virtuális soros portként mutatja az áramkört. Vagyis a számítógép egy COM-portként látja és úgy is kezeli az USB-re csatlakozó illesztőt, és az arra küldött információ valóban soros adatként jelenik meg az illesztő túloldalán. Persze ehhez kell még egy soros-párhuzamos átalakító, ami leginkább egy mikrokontroller szokott lenni, de a PC-n csak a (virtuális) soros portra történő adatküldést kell megoldani, ami viszonylag egyszerű, akár egy terminálprogram is képes rá.
-
And
veterán
válasz rednifegnar #69993 üzenetére
"hat en is felnek ezektol a csuda atalakitoktol mert nem mindent tudnak amit egy normal (regi) port tudott [..]"
Natív COM-port vs. virtuális COM (VCP): váltás után akkor szokott velük gond lenni, ha már az eredeti portot sem 'szabványosan' használták. Értem ez alatt, hogy egyes - főként az Rx / Tx pároson felüli - jeleket nem az eredeti céljuknak megfelelően (handshake) kötötték be, hanem egyéb feladatokra alkalmazták. Tipikus példa ezekre a tápfeszültség előállítás (mivel a COM-porton nincs dedikált tápfeszültség, a jelek terhelhetősége pedig elég harmatos), vagy mondjuk RS485 átalakításnál az adatirány vezérlés.
"[..] de amiota az usb altalanossa valt es nincsenek a regi portok azota direkt elerest nem nagyon reszeltem."
Egy virtuális soros (VCP-) portot teljesen ugyanúgy kell a PC felől vezérelni, mint a natív alaplapi portot, épp ez a lényege. A felhasználói programnak nem is kell tudnia, hogy fizikailag egy meglévő alaplapi, kiegészítő bővítőkártyás vagy épp USB alá bújtatott virtuális COM-porttal kommunikál. -
And
veterán
válasz robohw #69999 üzenetére
"Már pedig a mai USB-TTL átalakítók erősen nélkülözik nem csak a dedikált feszültség szinteket (plusz, minusz 5-15 V) de a vezérlő vonalakat is."
Mondjuk egy USB-TTL átalakítótól ne is várjunk az RS232-re jellemző szinteket (ami ráadásul invertált is a TTL-hez képest). Ezek általában nem is DB9-csatlakozókban szoktak végződni, hanem sima tüskesorban, amin valóban nem állnak rendelkezésre egyéb vezérlő- és handshake-jelek.
Viszont egy csomó készülék nem is igényel mást az Rx/Tx jeleken felül, kontrolleres környezetben meg eleve előny a TTL-szint, nem kell küzdeni az invertálással és szintillesztéssel. -
And
veterán
válasz szjoci #70247 üzenetére
Ezen a videón is kivehető, hogy a felirata valóban "100": [link] (az előbb lemaradt). Akkor az áramfigyelő (töredék ohm-os ellenállás, amire a kolléga gondolt) valószínűleg a nyák túloldalán, közvetlenül a sorkapcsok lábai mellett van felforrasztva.
Az viszont tényleg kérdés, hogy mitől pukkant el, mert lehet, hogy egyedül ezen ellenállás cseréje nem oldja meg a problémát.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz #68216320 #70369 üzenetére
"Azaz ha jól értem, olyan eszköznél, ami mondjuk csak 1-1.5A-el terhelné ezt az ágat, nem működne ez a tápegység?"
Szerintem működne, mellesleg itt egy másik adatlap ugyanarról a sorozatról a gyártó oldaláról: [link], ezen már nullától indulnak a current range tartományok.
"Van kisebb verzió (RT-65B), itt már 0.5-8A a tartomény, de hivatalosan csak 5A az 5V ág terhelhetősége."
Nem egészen. Az 5 V-os ág terhelhetősége 8 A, de csak akkor használható ki, ha a tápból kivett összteljesítmény nem haladja meg a 64,6 wattot (utóbbi értéket kapod, ha az egyes ágak rated current értékét kiszorzod a névleges feszültséggel, és összeadod mindhárom ágra). Lásd az adatlap első oldalán a 6-os megjegyzést. Az RT-65-nek is van olyan gyártói adatlapja, amelyen az áramtartományok alsó határa nulla. -
And
veterán
Ahogy előtted írták, ezek az extrém magas zárófeszültséget elviselő darabok nem szimpla diódák, így a nyitófeszültségük is sokkal magasabb, mint egy egyszerű szilícium egyenirányító példány esetén. Az adott típusé is 6..8 volt minimum, ami azt jelenti, hogy egy digitális multiméter diódavizsgálat állásban (amelyben pici nyitóáram mellett a nyitófeszültséget indikálja) nem feltétlenül mutat rá értelmes értéket, vagyis az aktuális nyitófesz nagyobb lehet a méréshatárnál (pl. 2V-nál), így nyitóirányban mérve is szakadásnak látszik. Tehát lehet, hogy a diódának tényleg semmi baja nincs.
-
And
veterán
válasz DonThomasino #70457 üzenetére
Nem tudok olyan oldalról, ami kifejezetten helyettesítés keresésére való (ettől persze még létezhet), de ez nem feltétlenül baj. Ha belegondolsz, neked csak egy adatbázisra van szükséged, ami a legkülönfélébb szempontok szerint szűrhető / kereshető. Maga a 'helyettesítés' is abból áll, hogy az eredetivel a legtöbb paraméterében megegyező, vagy annál jobb adatokkal rendelkező (netán valamely paraméterében gyengébb), a piacon elérhető típust találj. A helyettesítés ezerféle szempontja közül te ismered a számodra fontosabbakat, ezért egy ilyen egy az egyben helyettesítő keresésnek nem is mindig lenne értelme, illetve kizárhat egy csomó olyan típust, amelyek ugyan nem pontosan klónjai az eredetinek, de neked attól még megfelelhetnek.
Ezért javaslom inkább a nagyobb alkatrészáruházak paraméterezhető (tok, polaritás, határadatok, egyéb jellemzők) keresőjét használni, mert ezek a kiváltandó típus adatait ismerve erősen szűkíthetik a szóba jöhető helyettesítők számát. Példák: TME, SOS electronic, Lomex. -
And
veterán
válasz #68216320 #70489 üzenetére
"A jelzés 270 rajta, amiből 27 ohm-ra tippelek"
Rámérni már próbáltál??
"E121R - Change to ferrite, E122R - Change to ferrite
Itt arra gondol, hogy huzalellenálásra cseréljem? SMD-ben létezik ilyen?"
Szerintem meg arra gondol, hogy kisértékű ferritmagos zajszűrőre cserélődtek, ezek neve ferrite bead (ferrit gyöngy), és ellenálláshoz nagyon hasonló, de jelöletlen SMD-tokban is beszerezhetők. DC ellenállásuk nullához közeli, az RF-komponenseket hivatottak csillapítani.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz FunkyBoy #70712 üzenetére
Tényleg nincs a kérdéses panelról egy nagyobb felbontású fotó, amin legalább a pozíciójelzése látszódik a kérdéses alkatrésznek (R vagy L)? Mert én inkább nézem zárt porvasmagos tekercsnek, mint nagyobb teljesítményű ellenállásnak. A μH-s tartományú induktivitások értékét is sok esetben jelölik R-rel (3R3 = 3,3 μH).
-
-
And
veterán
válasz szoke12 #70969 üzenetére
Az ellenállásos megoldás annyira nem lehet általános (feltéve, hogy a terheléssel soros ellenállásokra gondoltál), mivel az minden lesz, csak nem regulátor: ilyenkor a terhelőáramtól függ a 'kimeneti' feszültség. Amúgy mi lenne a bemeneti feszültség? Mert az nem egyértelmű, talán az 5V? A disszipációt elkerülni kizárólag kapcsolóüzemű megoldással lehetséges, a lineáris stabilizátorok / LDO-k ugyanúgy elfűtik a maradék teljesítményt, mint a soros ellenállások tennék. A különbség annyi, hogy előbbiek legalább valóban stabil kimenet feszültséget adnak, ha a szükséges dropout-feszültség biztosított rajtuk.
-
And
veterán
válasz szoke12 #70971 üzenetére
Hát igen, jelen esetben akár a soros ellenállásos megoldás is megfelelő (mivel a terhelés ellenállása jó közelítéssel állandó lehet), de energiát nem sokat lehetne vele spórolni, mivel akkor a soros áramköri elem is felesleges hőt termelne. Ugyanez igaz a lineár stabilizátorokra is. Persze a lecsökkent eredő áram okán a működési idő még így is hosszabb lenne valamivel, mint eredetileg, de ez nem az igazi megoldás.
Inkább egy ilyen jellegű filléres feszültségcsökkentő (buck) DC-konvertermodullal próbálkoznék: [link], számtalan ehhez hasonlót be lehet szerezni. Arra kell figyelni, hogy a kiválasztott példány elbírja a terhelésed áramát, jó konverziós hatásfokkal rendelkezzen illetve a rajta eső minimális (drop- vagy szaturációs) feszültség kellően alacsony legyen. Utóbbi érték áramfüggő, a linkelt modul LM2596-os IC-t tartalmaz, aminél a szaturáció 1 amperes terhelésnél < 1V, vagyis képes 5V-os bemenetről 4V-os kimenetet adni, de a maximális lehetséges árammal (3A-rel) terhelve (vagy mindössze 4,5V-os bemenetről táplálva) a modult, ez már nem lesz igaz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz tordaitibi #70973 üzenetére
"Fél-egy voltot értelmetlen elektronikával ejteni, a hatásfoka még rosszabb lesz mint egy ellenállásnak, van saját fogyasztás is valamint egekig nőnek a veszteségek ebben az üzemmódban."
Ebben lehet igazság, de csak részben, miután az összhatásfok nagyban függ a konverziós hatásfoktól, de ha az állandó is volna minden munkapontban (persze nem az), akkor is a kívánt kimeneti feszültség függvénye marad a soros ellenállásos megoldáshoz képest. Számítás alapján az jön ki, hogy 5V-os bemenetről 4V-os kimenetet megkívánva akkor járunk jobban a DC-konverzióval, ha annak a hatásfoka >80%. 3V-os kimenet esetén viszont már >60%-os hatásfokkal is jobb a konverzió mérlege, mint az ellenállásos feszültségcsökkentésé. Mindez ráadásul elvileg áramfüggetlen (hiszen mint említetted is, a saját fogyasztás is bejön a képbe, ami alacsony terhelőáramnál rontja az összképet). Mindenesetre egyik hatásfok érték sem megugorhatatlan, és az is igaz, hogy erre nem kifejezetten az LM2596-os alapú megoldás a legjobb, jobb lenne a terhelőáram / teljesítmény alapján választani. A 4,5...5V -> 3V átalakítás szinte biztosan jobb hatásfokú konverterrel, az 5V -> 4V valóban erősen necces, a 4,5V -> 4V pedig értelmes áramtartományban valószínűleg kivitelezhetetlen konvertálással (mod: mármint egyirányú, csak buck-konverterrel értve).
Magasabb kiinduló tápfeszültséggel valóban korrektebb lenne a dolog, csak az nem feltétlenül oldható meg az adott körülmények között.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz szoke12 #70976 üzenetére
Igen, az nem túl szerencsés, ha egy pakkot hol két, hol három darab akku alkot: az egyes cellák ilyenkor nem merülnek egyformán. Amíg mindegyikben van valamennyi töltés (a párban használt példányokban elvileg mindig azonos marad a töltésmennyiség), és olyan töltőd van, amely az egyes cellákat külön-külön kezeli és képes a töltés előtti kisütésre, addig nem akkora gond. Ilyenkor legfeljebb a harmadikként bekötött cella nem lesz kihasználva rendesen. De ha az első páros lemerül, akkor mélykisütés ill. átpolarizálódás lehet a vége, ami nagyon káros az akkukra. Amúgy mennyi az üzemi árama annak a fűtőbetétnek?
-
And
veterán
válasz TeeJay #71159 üzenetére
"tükörreflexes gép csak akkor használ energiát ha felcsapja a tükröt ugye az meg nulla"
Se élőkép, se vaku, se követő autofókusz nincs rajta?
Amit még akartam írni, azt PHM leírta. Ha az akku a szokásos LiCo-oxid, és nem volt állandóan hidegben tárolva, akkor ennyi idő alatt a végleges kapacitásvesztése már jelentős lehet. Az én Canon-om hasonló méretű és kapacitású akkujai sem szokták sokkal tovább húzni normális állapotban. -
And
veterán
Valószínűleg az akku tartalmaz egy (általában NTC-) termisztort harmadik kivezetésként, amit ha nem csatlakoztatsz, nem indul el a telefon. Szokásosan 10kΩ értékű szobahőmérsékleten, az akku negatív / 0V kivezetéséhez képest. Van olyan telefonakku, ami negyedik pin-en egy fix ellenállást tartalmaz, annak hiánya nem tudom, befolyásolja-e az indulást.
-
And
veterán
Ne feszültséget mérj, hanem ellenállást a 3. pin-en a negatívhoz képest!
Fizikailag nem kell termisztor, egy fix ellenállással helyettesíthető, amit a telefonnak látnia kell. Az akkuban lévő elektronika ugyanolyan védőáramkör, mint amit a 'protected' kivitelű Li-ion cellák tartalmaznak (túláram, rövidzár, túltöltés / mélykisütés és magas cellahőmérséklet elleni védelmek.) -
And
veterán
Például a 4D Systems gyárt hasonló intelligens kijelzőket, azok szerkesztőprogramja is tud grafikus elemekkel dolgozni, bár natívan programozva hatásosabb. Ráadásul ez utóbbi képessége ingyenesen hozzáférhető, a kezelőprogram egyes funkciói ugyanis csak regisztráció és fizetés után érhetők el. A TME forgalmazza ezeket, de sajnos a Nextion típusoknál drágábbak. A touch támogatása ugye nem kizáró ok? Csak mert sokkal drágább nem lesz tőle a kijelző, használni meg nem kötelező.
-
And
veterán
A Nextion legnagyobb előnye az ára. Pár hete megjött az első példány (a legolcsóbb Basic 2,4"-es kivitelből), de közvetlen tapasztalatom még nincs vele, csak a szimulátorban gyúrtam kicsit, a soros protokollt próbálgatva. A 4D-vel jóval többet foglalkoztam, azzal sikerült odáig eljutnom, hogy teleírtam a programtárát (ami nem volt annyira nehéz, mert nem túl nagy). A Nextion ebből a szempontból jobb, jóval nagyobb a tárhely még az alaptípusban is, ezért többféle grafikus elem, fontkészlet, stb. fér el benne. Viszont 'hagyományos' szekvenciális programvégrehajtást nem támogat, mivel úgymond 'HMI' (viszont nagyon erőltetve lehetne egy ipari HMI-hez hasonlítani), csak eseményvezérelt script-eket lehet futtatni rajta. Ez nem mindig előnyös.
"Annak utána jártam, hogy az Enhancedben nagyobb a ram, gyorsabb a processzor és van benne EEPROM, tehát kvázi mindenben jobb a Basichoz képest."
A kisebb méretű és felbontású Enhanced-típusokban grammra ugyanakkora a RAM és az órajel is, mint a Basic-ekben. A flash sem mindegyik típusnál nagyobb az előbbi sorozatban. De ha tényleg csak minimális oldalszám és grafika kell, a lényeg pedig néhány változó ciklikus megjelenítése, akkor nem hiszem, hogy nagyon korlátozva lennél a Basic-sorozattal. Az SD-foglalat meg nagyon jól mutat a Basic/Enhanced-en, csak kár, hogy nem jó semmire a firmware upgrade-en kívül. -
And
veterán
Az EEPROM ugye tipikusan olyan adatok tárolására való, amelyeket a tápfeszültség eltűnésekor is szeretnénk megőrizni. Egy 'passzív', csak adatmegjelenítésre szánt kimeneti eszköz esetén ennek szvsz. nincs nagy jelentősége. Már csak azért sem, mert az egész kijelző kócerájt szokásosan egy kontroller eteti adatokkal, abban meg úgyis előfordul valamekkora méretű belső adat-eeprom. Ezért nem is tiszta teljesen, hogy mire gondolsz a kijelzőre vonatkozó adatok alatt.
-
And
veterán
válasz #68216320 #71534 üzenetére
NTC = NTK, ami valóban termisztor negatív együtthatóval, vagyis a hőmérséklet növekedésére az ellenállása csökkenő (és erősen nemlineáris) értékű. A 10k ohm a szobahőmérsékleten mérhető jellemző ellenállása. Ilyen "10k NTC" alkatrészt keress, fizikai megjelenési formája többféle lehet: tárcsa 3..5 mm átmérővel, vagy épp cseppforma. A konkrét karakterisztika többféle lehet, ebben az alkalmazásban nincs nagy jelentősége.
Mosfet: a disszipáció a ventilátor áramának / névleges teljesítményének függvénye, egy 200mA (@ 12V) os venti mellett nagyságrendileg fél wattnyi hőt termelhet legrosszabb esetben, amivel a tok hőmérséklete külön hűtés nélkül kb. 60 °C lesz. -
And
veterán
válasz llacee #71648 üzenetére
Úgy tűnik a panel fotóiról, hogy a vételi frekvencia nem kvarcvezérelt, és ez baj. Egyetlen hangolható induktivitást látni benne, az L4-et, ez a felépítés pedig valószínűleg eléggé széles sávú vételt jelent. Nincs benne keskenysávú kerámia (KF-) szűrő sem. Ennek az lehet a következménye, hogy nem tudsz pontos csatornára hangolni a vevővel, túlságosan is széles sávban marad vételkész. Így az egyik adóban esetleg hiába is cserélsz rezgőkvarcot, a vevő azután is képes lesz mindkét kontroller vételére. A 27.145 MHz ráadásul elég közel van a sáv közepéhez.
Lehetne talán játszani 'távolabbi', az eredeti sávon kívüli adófrekvenciával, de a vevőt nem biztos, hogy utána tudnád hangolni. -
And
veterán
válasz vittorio7 #71767 üzenetére
Az UT204+ a legtöbb mérendő mennyiség esetén (feszültség, ellenállás, kapacitás) nagyobb értékeknél jobb felbontással rendelkezik, mivel ±6000-ig számlál, ellentétben UT210E-vel, ami csak ±2000-ig. Viszont árammérésnél - ami mégis csak a legnagyobb attrakciója ezeknek az AC/DC lakatfogóknak - az UT210E-nek van alacsonyabb (2A-es) méréshatára, amiben 1mA-es mérési felbontása van, ami a hétköznapi méréseknél sokkal életszerűbb, mint az UT204+ 60A-es legkisebb méréshatára, 10mA-es felbontással. Persze kinek mi a fontos.
-
And
veterán
válasz vittorio7 #71771 üzenetére
Az általad korábban linkelt Ali-s leírásban is van egy összehasonlító táblázat, ami szerint valóban a hőmérés az egyetlen többlet, amit a -D az E-vel szemben tud. Viszont a -D verzióban a méréshatárváltás áramméréskor (is) automatikus, és a legkisebb 20A-es ellentétben az -E verzió 2 amperével. Így a felbontás a -D esetén is csupán 10 mA lehet.
És második műszernek tartom az Uni-T-t egy 'normál' DMM mellett, a legfontosabb képességét jól ki lehet használni. -
And
veterán
válasz ecaddsell #71777 üzenetére
Nagyjából egyetértek veled (ja, a frekvenciamérés tényleg kimaradt, mint plusz képesség a -D esetén, mert a 210-sorozatból csak az tudja). Viszont a legfőbb funkciója az árammérés, illetve a True RMS képesség sem hátrány. Már elég régóta kerestem DC-lakatfogót, és amíg ezek az olcsó Uni-T verzók nem voltak elérhetőek, én csak olyan kijelző nélküli lakatfogó adaptert találtam, aminek a használatához szükség volt egy normál DMM-re is és ami ugyanannyiba került, mint a komplett Uni-T műszer. A DC- (és természetesen AC-) lakatfogó funkciója pedig saját tapasztalat szerint nagyon jól használható, főleg a cucc árához képest.
-
And
veterán
válasz hzsolee #71798 üzenetére
Működhet, de azért fenntartásokkal kezelendő. Eleve nem túl szerencsés, ha egy ilyen vonali meghajtónak nincs külön tápellátása, márpedig ennél az hiányzik, úgymond az RS232-es port táplálja meg mindkét végpontban. Ezzel annyi a baj, hogy az RS232-n (és más hasonló fizikai vonalakon) nincs dedikált tápfeszültség, ezért vagy el tudja látni a feladatát ez a dobozka, vagy nem, de függhet a végberendezés - PLC, PC - portjának jellemzőitől is. A másik, amiket a linkelt oldal magyar leírása nem említ (az angol nyelvű manual-lal szemben), hogy a működés csavart érpárral kivitelezett összeköttetést feltételez 2x2 érrel. Ezen felül a 'régi' szabvány szerinti maximum átvitelre (115,2 kbps) sem képes, de ez talán túlélhető egy ilyen rendszernél. Ez nem kifejezetten egy ipari kivitel.
Eleve hiba volt ilyen körülmények (erősáramú kábelek melletti vezetés, nagyobb távolság) meghagyni a nem túlságosan zavarbiztos RS232 összeköttetést. Tehát elég erősen lutri egy ilyen cucc beépítése, ha a kábelezés nem változik. Oké, nem drága, és sok helyen megy a hagyományos RS232 sokszor 10 méteres (akár >100m) távon máshol is, de ilyen alkalmazásokál lehetőleg illik ragaszkodni a relatív alacsony adatsebességhez és a megfelelő minőségű kábelezéshez. -
And
veterán
válasz Gyula84 #72062 üzenetére
Pont olyat speciel nem, de inkább kerülném, ha lehet: a vevő nem kvarcvezérelt és nincs benne KF-szűrés sem. Kísérletezni biztos megfelel, de hasonló árban ennél az adó-vevő párnál kicsit - főleg a vevő modulra értve - normálisabb darabok is kaphatóak, például: [link]. Az említett előnyökön felül ez utóbbi vevő (SRX882) engedélyező bemenettel is rendelkezik, ami elemes / akkus működésnél jöhet jól. Ez az STX882 + SRX882 páros nálam bevált.
-
And
veterán
(Egy hangkártyából felharmonikusok hiányában elég nehéz négyszögjelet kinyerni, különösen aszimmetrikus kitöltéssel, 10 kHz felett.)
passatgt, a témához: viszonylag egyszerűen megoldható mikrokontrollerrel, hogy egy soros porton kapott adat (ami a kitöltési tényező, a kívánt felbontástól függően kettő vagy akár csak egyetlen byte-on) alapján PWM-et állítson elő. A számítógép oldalán ekkor csupán az adat hardveres / virtuális soros portra küldését kell megoldani. -
And
veterán
válasz vpleft #72149 üzenetére
Atmel-ekben ugyan nem vagyok járatos, de az adatlap szerint minden portra külön-külön kapcsolható belső felhúzó input módban, ami feleslegessé teszi külső ellenállások használatát. Amúgy sem jó ötlet összekötögetni a portokat, még ha bemenetnek is vannak épp konfigurálva. Az inputok határozott szintre húzása egyébként általában csak az egyik követelmény a sok között ahhoz, hogy az áramfelvétel sleep-ben a minimum legyen.
-
And
veterán
válasz vpleft #72151 üzenetére
Néhány alkalommal már én is végigszenvedtem ezt a folyamatot, próbálván elérni a μA alatti nyugalmi áramot (PIC MCU-val, 2032-es méretű lítiumelemes tápláláshoz), de a belső felhúzók mindig megfeleltek, ha éppen elérhetőek voltak az adott portokon. Felesleges külső fel- vagy lehúzó ellenállásokat telepíteni. A konkrét értékük tényleg nem számít annyira, mert ahogy aryes is említette, a Vcc-re vagy GND-re húzott input port felé lényegében nem folyik áram. A kimeneti portok felé 'elvesző', vagy a belső perifériák által igényelt áramokat ennél nagyobb feladat volt lealkudni.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz st3v3np3t3r #72180 üzenetére
Pedig ez így ebben a formában, hogy minimum C/2 árammal kellene Li-ion akkut tölteni, biztosan nem igaz. Annyi megkötést szokás alkalmazni, hogy a töltés végeztével - mikor CV-módban az áram lecsökken a kezdeti CC-áram meghatározott részére, 'nagyobb' kezdőáramnál szokásosan a tizedére - le kell kapcsolni az áramot, mert egy Li-iont a csepptöltés is képes túltöltésbe vinni. Ennek folyománya, hogy a töltési időt nem szabad akármeddig nyújtani. De arról nincs szó, hogy káros lenne C/5 ... C/10 áramú normál töltést alkalmazni.
-
And
veterán
válasz csongi #72281 üzenetére
A "Q" pozíciójelből valószínűsíthető, hogy tényleg tranzisztor, de a polaritás (npn vagy pnp) önmagában még nem feltétlenül elegendő a hibás alkatrész kiváltásához, ha egyáltalán bipoláris tranzisztorról van szó. A megfejtésben sokat segítenének az alábbi infók:
- a Q2-es jelölőkódja, ha olvasható még rajta valami felirat,
- a 14-pines IC kódja, mert a környezetéből talán kikövetkeztethető valami,
- egy olyan fotó, amin nem a szerelőasztal lapja éles, hanem az alkatrészek síkja / felirata, és látszódik az egész áramkör,
- annak leírása, hogy egyáltalán mi ez a valami, és mi a pontos típusa,
- mi volt a hibát közvetlenül kiváltó ok, mivel egyáltalán nem biztos, hogy csak a Q2-es ment tönkre. -
And
veterán
válasz Pubszon #72417 üzenetére
"Gyakorlatba mindegy, csak a két csatlakozón legyen ugyan abban a sorrendben az erek."
(Azért ez ebben a formában nem teljesen igaz, mert az érpárokat a megfelelő helyre kell bekötni: 1-2, 3-6, 4-5 és 7-8, utóbbi két párosnak csak Gigabit-es vonalon van szerepe. Hogy az egyes szimmetrikus jelpárokat milyen színű érpárokra tesszük, az valóban mindegy, de nyilván érdemes ismert / megszokott bekötést alkalmazni, mint a T-568 A vagy -B. Ha viszont random sorrendben csak úgy egymás mellé tesszük a színeket, pl. 1..4-ig az az összes színest majd 5..8-ig az összes fehér-színest, akkor hiába kötjük a kábel két végét azonosan, mert az egyes jelek nem egy csavart érpárra fognak kerülni, és megszűnik a zavarvédettség illetve az impedancia illesztés, lehetetlenné téve a kábeltől egyébként elvárható távolság áthidalását.) -
And
veterán
Feszültséggel természetesen nem kell súlyozni, azzal csak annyi a dolgod, hogy figyelned kell a kisütés végét, azt meg elvileg megtetted. A feszültség más módon nem kapcsolódik a kapacitáshoz. Ha energiatartalmat (Wh-t) szeretnél mérni, az más lapra tartozna. Itt az a kérdés, hogy milyen pontosan és mekkora időközzel illetve felbontással méred a pillanatnyi áramokat, és hogyan integrálod az eredményt. Megfelelő változótípust használsz a másodperces mérésekhez?
-
And
veterán
Egy egyszerű kérdés: a pillanatnyi áram, amit mérsz, az hihető érték? Meg lehet jeleníteni a kijelzőn, vagy esetleg már ki is van írva? Mármint nem az ADC által adott, vagy float-ban tárolt 'valamilyen' skálázott tartományú számként, hanem konkrétan mA-ként. Mert ha ez a szám oké (ugye a fő kisütési szakaszon 450 mA körüli értéket kellene látnod), és az Arduino annyinak látja az áramot, amennyi a valóságban is mérhető mondjuk a terhelő ellenálláson, akkor két probléma lehet. Az első az időmérés (ennek kisebb a valószínűsége, még ha az 1000 ms-os delay-t kellene is valamivel rövidíteni, hisz a jelfeldolgozás / számítás is elvesz valamennyi időt), a második pedig a nem megfelelő számábrázolás miatti hiba. Bár ha eleve lebegőpontos értékeid vannak, ennek sem szabadna jelentkeznie. Ezért is térnék vissza a legelső ponthoz, az áram méréséhez és annak megfelelő értéktartományra konvertálásához.
Mod: mellesleg itt:
"Jelenleg annyit csinál a progim, hogy összeadogatja az átfolyt áramokat, és elosztja 3600-al"
pontosan hogyan is történik a számítás? Ugye kis 'töltéscsomagokat' adogatsz össze a mért mAs mennyiségekből, amiket még az összegzés előtt mAh-ra konvertálsz?[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest