- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Oukitel WP35 - az 5G-s faék
- Google Pixel 6/7/8 topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Mobil flották
- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
- Huawei P30 Pro - teletalálat
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Huawei Watch GT 3 Pro - korlátolt szépség
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
Hirdetés
-
Három új színben lesz választható a Nothing Phone (2a)
ma A múlt héten még csak jelezték, hogy színvariáció(k) várhatók, a legfrissebb előzetes viszont már informatívabb.
-
Elon Musk: az xAI szuperszámítógépet akar az AI-alapú chatbotjához
it Elon Musk tervei szerint egy szuperszámítógéppel szolgálják majd ki az xAI Grok chatbotjának következő verzióját.
-
Madzag nélküli ollós klaviatúrát villantott a Keychron
ph A ZMK platformmal kompatibilis, porvédővel szállított típus a Logitech MX Keys Mini kedvezőbb árú alternatívájának tekinthető.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz // Chaka // #57289 üzenetére
""Registered Airmail $3.90". Ez mit jelent időben? És ez mi ez?"
Hát azt jelenti, hogy vagy megkapod, vagy nem . Gondolom hasonló lehet, mint Banggood / Aliexpress esetén a nulla forintos postázás, ami olyan minimum 2..3 hét. Kis összegű rendelésnél még csak-csak érdemes lehet vele próbálkozni, nagyobbnál már nem feltétlenül tenném. Amúgy a postázás a csomagküldés módján felül a csomag tömegének is a függvénye. Azt is észrevettem, hogy időszakosan eltűnnek bizonyos opciók (tavaly év végén például csak egy DHL volt elérhető, a drágább), valamint az is valószínű, hogy jelentősebb összegnél már csak a biztosított és követési számmal ellátott opció vehető igénybe. Amúgy korrekt csapat, számlát adnak (most már kérés nélkül is a valós összegről ), és ha valamit véletlenül bizonyíthatóan elszabnak, akkor kötözködés nélkül vállalják a felelősséget és ingyen újragyártják / küldik. -
And
veterán
válasz Pulsar #57291 üzenetére
Ha megnézed a kategória főoldalát (PCB Prototyping), akkor láthatod, hogy mi az a legkisebb méret / darabszám, ami rendelhető. Jelenleg az 5 darabos kétrétegű (vagy egyrétegű + lötstop) a minimum, de arra is csak akkor jön ki a feltüntetett legkisebb 9,5 USD-s ár, ha nem választasz feláras opciókat - például 2 mm-es panelvastagság, 35 helyett 70 mikronos rézréteg, 10x10 cm-nél nagyobb méret, aranyozás, kontúrmarás / kivágás -, és a panelek egyformák.
-
And
veterán
válasz robi12ster #57329 üzenetére
Lehet helyettesíteni természetesen a transzformátort, a fizikai kivitele (nyákra szerelhető vagy különálló) csak a szerelhetőség miatt érdekes, de arra azért figyelni kell, hogy a kiváltó példány szekunder feszültsége ugyanannyi legyen, mint az eredetié, és a teljesítménye / terhelhetősége is legalább ugyanakkora legyen. Nem ártana tudni az erősítő maximális teljesítményfelvételét sem, de nem valószínű, hogy az eredeti trafóját jelentősen túlméretezték volna.
DC-táplálás is megvalósítható, de eleve kettős táp (2x DC 15V körül) szükséges hozzá, és ha nincs egy erre a célra dedikált kész tápegységed, akkor igazából nem vagy előrébb, mintha csak egy megfelelő trafót kellene beszerezned. -
And
veterán
válasz AllTheBest #57541 üzenetére
Általában egy hagyományos vagy egy alacsony dropout-feszültségű feszültségstabilizátor megteszi (7812, LM2940T-12, stb), de előtte nem árt specifikálni a következőket: milyen jellegű az eredeti / stabilizálatlan forrás, mekkora az itt előforduló legnagyobb feszültségcsúcs, és mekkora a terhelés áramfelvétele.
-
And
veterán
válasz McSzaby #57615 üzenetére
Gate-ellenállás (mármint azzal sorosan): nem kell. A drain-re kötött kapacitás sem túl jó ötlet, ha PWM-vezérlés a célod, mivel egy n-csatornás mosfet esetén - amelynél a nyitófeszültség a source.hoz képest pozitív - ha a source a közös (GND vagy 0V) elektróda, a terhelést a drain körébe kell kötnöd. Amúgy az IRF740 típussal az lehet a legfőbb baj a te esetedben, hogy nem igazán 'logic level' kompatibilis, a nyitókarakterisztika szerint az eszköz 5V-os Ugs- (nyitó-) feszültségnél éppen csak minimális draináram vezetésére képes, ezért például TTL-szintű (0V / 5V) vezérlésnél sem nagyon tudod kinyitni a mosfetet. Amúgy ez egy nagyobb feszültségű típus, ami azt jelenti, hogy a nyitott csatornájának az ellenállása (Rds_on, vezérléskor) nem annyira alacsony értékű, vagyis nagyobb draináram esetén jóval többet disszipálhat, mint egy alacsony Rds_on értékű típus.
-
And
veterán
válasz McSzaby #57623 üzenetére
Egy n-csatornás mosfettel kivitelezett alap vezérlő kapcsolás: [link]. Gate-ellenállás egyértelmű vezérlőjel esetén nem kell, illetve csak speciális esetben (pl. a source felé akkor, ha van arra lehetőség, hogy a gate-elektródán töltés maradjon a vezérlés megszűntekor, ilyen látható a linkelt rajzon is). Ha a meghajtást egy aktív jelet szolgáltató áramkörből jön, akkor teljesen felesleges oda bármilyen ellenállás. Kapcsolóüzemben a source közvetlenül a közös / negatív potenciálra megy, a 'drain-ellenállást' pedig maga a terhelés képezi, amit kapcsolni szeretnél. Jó tulajdonságokkal rendelkező n-csatornás fet száz forintos nagyságrendben is kapható (az említett IRL-540 például < 200 forintba kerül).
Mod.: PWM-vezérléséhez (a szükséges terhelőáram és a PWM-frekvencia függvényében) esetleg szükség lehet a teljesítményfokozat - mint ezek a power mosfetek - egy újabb alkatrésszel történő meghajtására. Ugyanis egy ilyen fet gate-elektródája kapacitásként viselkedik, a mosfet gyors kapcsolgatásához elég nagy áramimpulzusok is kellhetnek, amit egy kisjelű fokozat önállóan nem feltétlenül tud biztosítani.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Magának a gate-nek a source felé elég rendes kapacitása van, ennek nagyságrendje power fetek esetén simán eléri a nF-os értéket az IRL540 esetén pl. 2,2 nF-ra specifikálták (@ Uds=25V). Amúgy nem az a helyzet, hogy egy a gate-tel párhuzamos kapacitás a fel- és lefutási meredekség ellen dolgozik, nagyobb frekvencián rontja a kapcsolási hatásfokot?
-
And
veterán
válasz Stanley-B. #57674 üzenetére
Zóna figyelmen kívül hagyása / bypass, esetleg a szabotázsvédelem figyelésének kihagyása. A baj csak az, hogy ehhez esetleg olyan kód kell, ami neked nincs meg (telepítői vagy emelt szintű felhasználói). Rosszabb esetben - ha van a rendszeren olyan - a kültéri hang- és fényjelző saját akkut tartalmaz, és az akkor is riaszt, ha a központ tápját elveszed, illetve van saját szabotázsvédelme a dobozának is. A közelmúltban futottam ilyenbe bele, és hiába beszéltem több egykori vagy jelenleg is riasztókat szerelő ismerőssel, hiába adtak tippeket, azt is elmondták, hogy lehet, semmilyen módszerrel nem fogom megúszni a riasztást, míg az akkut ki nem szedem a hangjelzőből. Sajnos igazuk volt..
-
And
veterán
válasz Stanley-B. #57682 üzenetére
Sajnos ezek a lehetőségek függnek a központ típusától, szoftververziójától, aktuális (és esetleg sehogyan sem hozzáférhető) beállításaitól, telepítői kód meglététől meg még ki tudja, mitől. Amivel a közelmúltban szívtam az például engedte, hogy a központ dobozának szabotázsvédelmét kikapcsoljam, de a kültéri hangjelzővel nem boldogultam. Végül felhívtam márka hazai képviseletét, ahol kapcsoltak egy valóban hozzáértő szakit, aki szintén javasolt erre pár dolgot, de hiába (amúgy a központ az összes menüje hozzáférhető). Míg egy másik rendszernél, más gyártmányú központtal, amit ismerős telepített, máshogy viselkedik a kültéri tiltása. Utóbbinál például csak élesített rendszernél zavarja, ha a dobozokat megbontom, deaktivált riasztásnál nyugodtan lehet akkukat cserélni a központban és a kültéri jelzőben is. Ez valahogy sokkal szerencsésebb hozzáállásnak tűnik, mint az előző, ész nélkül hajtjuk a kürtöt módszer.
-
And
veterán
válasz Darthforce92 #57764 üzenetére
Bizonyára használható, hobbi célra mindenképp. Én ennek egy kicsivel fejlettebb változatát (UT210E) szereztem be, az az UT201 képességein felül tud mérni kapacitást 20'000 µF-ig, és ami ennél érdekesebb, DC-áramot is 1 mA-es felbontással. Némi gyakorlattal meglepően jól és az adatlapon közölt legnagyobb specifikált hibához képest egész pontosan mér DC-áramot. Mondjuk dupla annyiba került, mint a 201-es általad belinkelt ára.
-
And
veterán
válasz tordaitibi #57767 üzenetére
Konkrétan az. Egyszer mutatott itt valaki egy olyan (Fluke) típust, amely 10 µA felbontással képes DC-t mérni, mondjuk az negyed millióba került. Ajánlottam nálunk a műszerész részlegvezetőnek, be is szereztek egy kicsivel többért egy szimulátorral kombinált verziót.
-
And
veterán
válasz Volkov #57887 üzenetére
Elvileg ki lehet váltani, de akkor mit fogsz tekergetni? Marad az IR-távkapcsoló (?), vagy beteszel valamilyen rotary kapcsolót is? Ezen felül a digitális potméter lineáris jellegű, az eredeti motoros potméter pedig nagy valószínűséggel nem az. Amit linkeltél, annak az adatlapján is szerepel a jelleggörbe kódja. Szoftveresen persze lehet ezen faragni, csak akkor esetleg az eredeti 255 lépcsőből jóval kevesebb marad a végén.
-
And
veterán
válasz Volkov #57900 üzenetére
Elvileg ugyanúgy kell viselkednie. Ennél a típusnál nem látok korlátozást arra vonatkozóan, hogy a 'potméter' kivezetések potenciálja, vagy annak sorrendje kötött lenne. Azért a DC-t előtte / utána illik leválasztani róla megfelelő értékű kapacokkal, de lehet, hogy ez az erősítőben már amúgy is megvan. Arra kell még figyelni, hogy ezek a típusok nem rendelkeznek saját nem felejtő tárral, bekapcsoláskor a potméter regiszter értéke 128-ra - és ezzel a 'csúszóérintkező' helyzete középállásba - konfigurálódik, így a kikapcsoláskori hangerő értékét valahol el kell tárolnod és indulásnál ezt vagy egy default értéket rögtön vissza kell írnod az eszközbe.
-
And
veterán
válasz kemkriszt98 #57916 üzenetére
Piezoelektromos hangsugárzónak tűnik. Hogy neked nem ilyenre van szükséged, az hétszentség . Amúgy miféle mikrokontrollerről van szó, biztos hogy nincs belső oszcillátora, legalább egy olyan RC-oszcillátor formájában, ami külső elemeket igényel? Amelyik kontroller (oszcillátor) megy kerámia rezonátorral, az - ugyanabban a frekvenciatartományban - egyébként sima rezgőkvarccal is működőképes lehet, szóval nem feltétlenül kell erőltetni annyira azt a rezonátort, a kvarcok amúgy is magasabb frekvenciákig elérhetőek és jóval nagyobb típusválaszték van belőlük, mint rezonátorokból. Amúgy mindkettő (rezonátor és kvarc) filléres dolog, simán beszerezhetőek normálisabb elektronikai üzletben.
-
And
veterán
válasz kemkriszt98 #57919 üzenetére
A 16F84A-nak is van belső (RC-) oszcillátora, amelyhez csak maguk a külső alkatrészek, egy-egy ellenállás és kapacitás kellenek a tokon kívülre, és RC-oszcillátorral is 10 MHz fölé vihető az órajele. Normális / pontos időzítéshez persze kvarc (vagy rezonátoros ) oszcillátor illik, ilyenből háromféle is konfigurálható a kívánt frekvenciatartomány alapján (LP, XT, HS). HS-oszcillátorral egyébként 20 MHz a maximum, ez 5 MIPS utasítás végrehajtási sebességet jelent.
Mod.: kvarc jó esetben bontható mindenféle régi, elavult cuccból, kerámia rezonátor szintén (régi szintézeteres rádió, bármilyen processzoros áramkör, hálózati kártya, modem, alaplap, rezonátorhoz meg pl. régi IR-távkapcsoló esélyes).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz shteer #57967 üzenetére
Ez bizony egy batár, 1,6 kVA-es transzformátor. Érdekessége, hogy csupán egyfázisú, viszont a háromfázisú rendszer két fázisa között mérhető vonali feszültséghez stimmel a két primer tekercse, ha azok sorosan vannak kötve (2x 190V= 380V, ami a mai szabványok szerint inkább 400V). A szekundere 24V-os, ezen elég nagy áramot (> 60A-t) is képes szolgáltatni. Hogy mire használható manapság, az kérdéses.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Melorin #58009 üzenetére
Szerintem ne akard helyettesíteni! Az az IR-vevő - a sima fotodiódához képest - egy meglehetősen komlex áramkör, tartalmaz erősítésszabályozót, sávszűrőt és demodulátort is, vagyis az alapsávi jelsorozatot kapod belőle vissza. Egy passzív diódát ehhez eléggé körül kellene építeni, és az eredménye nem biztos, hogy olyan jó lenne, mint egy integrált vevő esetén. Egyébként ha már van lyuk, és nem túlzottan vastag az előlap, akkor is elegendő ennek a vevőnek a domború lencse részét a lyuk mögé tenni, az bőven elegendő jelet tud összeszedni ahhoz, hogy működjön.
-
And
veterán
válasz Melorin #58024 üzenetére
Ugyan nem írtad, milyen vastag az az előlap, de nem kell bazi nagy lyuk, csak akkora, hogy a vevőmodul házának félgömb alakú része (a lencse) látszódjon kívülről. Fizikailag nem kell, hogy az a félgömb ki legyen tolva az előlapon síkján túlra, bőven elegendő az is, ha egy síkban van vele, netán annál 1..2 mm-rel beljebb helyezkedik el. A vételi szög így ugyan csökkenhet valamelyest, de extrém előlap vastagságig nem lesz gond ebből, mivel a modul olyan érzékeny, hogy akár a falról visszavert jelet is képes venni. Ha meg tényleg nagyon vastag a lap, akkor nagyméretű fúróval hátulról egy akkora furatot fúrsz / marsz bele, hogy a lencse közel kerüljön a lap első síkjához, aztán abban a zsákfuratban egy újabb kisméretű átmenő furatot készítesz, hogy 'kilásson' rajta a félgömb lencse.
-
And
veterán
válasz Melorin #58027 üzenetére
Akkor szerezz olyat, amelyik félgömb lencsével rendelkezik. Nagyjából 150..200 Ft-ért már kapható újonnan is. Egyetlen dologra kell figyelni ezzel kapcsolatban, az pedig a vivőfrekvencia értéke. Vagyis lehetőleg ne próbálkozz 56 kHz-es típussal a 36..38 kHz-esek helyett. Utóbbi adatot a típusszám szokta tartalmazni, például a gyakori Vishay-gyártmányok esetén az utolsó két számjegy formájában (TSOP4836: 36 kHz-es vivőhöz való).
-
And
veterán
válasz AndrewBlase #58353 üzenetére
Az adaptereken / tápegységeken (azaz: feszültségforrásokon) megadott áramérték csak terhelhetőség, nem pedig egy olyan áram, amit ész nélkül le fog adni, akármire kötöd. Az eredeti táp bármilyen másik táppal helyettesíthető, ha utóbbi terhelhetősége legalább akkora, mint az eredetié (meg egyéb szempontok, pl.: a csatlakozó mérete és polaritása is rendben van).
Ha az eredeti táp könnyűnek tűnik, annak valószínűleg az az oka, hogy kapcsolóüzemű, ezért kis méretű transzformátort tartalmaz. Mivel ezek nem akkutöltők, csak pici tápegységek, a töltésvezérlés tényleg a rollerben található további áramkörök feladata. De csak azért, mert te hiányolod belőle az anyagot, még nem feltétlenül érdemes az eredeti tápot kiváltani egy másikkal. -
And
veterán
"Ha nekem 200mA terhelésem van a két led miatt, akkor az adatlap szerint 200mA-nél 160%-os a Hfe kb. ha a 25C-os görbét nézem."
A rajzodon a ledek sorosan voltak kapcsolva, vagyis az átfolyó áramuk megegyezik. Ezt a 160%-ot meg felejtsd el, el nem százalék, hanem egyszerű hányados. Egyébként az értéke minden példánynál erősen szór (a görbén is csak tipikus érték látható) a megadott munkapontban 50..300 közötti (min..max) tartományt említenek.
"A bázisra kötött ellenállásnak mi is a pontos szerepe? Azt már tudom, hogy ezeken a tran. 0.6-0.7V esik. Tehát, ha nekem van egy 3.3V-os vezérlő kimenetem, akkor kb 2,6V fesz kell hogy essen a bázisra kötött ellenálláson."
Pontosan az a szerepe, hogy ezt a 'maradék' feszültséget ejtse. Vagyis azon az ellenálláson a bázisáram folyik, amely épp akkora feszültséget fog ejteni rajta, hogy a bázis-emitter között a szilícium tranzisztorokra jellemző tipikus nyitófeszültség maradjon. -
And
veterán
válasz DrojDtroll #59412 üzenetére
Szerintem a legjobb, ha ezt a komplett RC-tagot elhagyod. Legalábbis a kimeneti jelben szvsz. abszolút semmi szükség nincs rá, mivel túlságosan nagy az időállandója, így az eredetileg szép demodulált négyszögjelet csak 'lekerekíti'. A tápágba lehet ilyen RC-t tenni, bár utóbbi esetben is opcionális, és jóval kisebb soros ellenállást szokás oda tenni. Sok ilyen TSOP-t vagy azzal kompatibilis IR-demodulátort használtunk már, sosem volt érezhető egy ilyen RC-tag hiánya, simán megspórolható.
-
And
veterán
válasz DrojDtroll #59424 üzenetére
A milli kevés, a mega pedig kicsit sok lenne, szóval sima Hz lesz az (?). Egyébként egy ilyen TSOP-xx nem egy szimpla detektor, hanem demodulátor, ami kifejezetten IR-távkapcsolók jelének fogadására, az adott frekvenciájú vivőre (a típusszám utolsó két számjegye a vivő értékére utal) ültetett jel vételére van kitalálva. Mi is ilyen célra használjuk mikrokontrollerhez. Tehát egy adott - nem a megadott vivőfrekvencia környezetében - villogó akármilyen forrás detektálására abszolút nem való.
@59421 Kernel: Igaz, én is láttam olyan célú felhasználást, melynél csak egy indikátor led meghajtása volt a cél, vagy az IR-távkapcsolós működtetés annak kódjától függetlenül. -
And
veterán
válasz csabyka666 #60157 üzenetére
A nevéből és a felépítéséből ítélve ez egy egyszerű galvanikus leválasztó RS232 soros porthoz. Mivel a soros modemek (a háztartások környékéről) jó ideje eltűntek, nagy haszna manapság nincs. Védhette például a PC-t a modem / telefonvonal felől érkező feszültségcsúcsok ellen.
-
And
veterán
válasz Teasüti #60212 üzenetére
"Egy Atmega 328p-ről van szó, nem találtam erre vonatkozó infót, hogy a GPIO portok input módban mennyit vesznek fel."
Pedig megadják az adatlapon, mint input leakage current, legfeljebb ± 1µA értékű, és ez más gyártónál is hasonlóan alakul.
"Vagy máshogy szokás megoldani? A led driver áramát buzerálják?
Előbbi esetben milyen összefüggés van az ellenállás és a fényerő között?"
A meghajtás áramát célszerűbb vezérelni, mivel a soros ellenállás értékét nehezebb változtatni. Ráadásul az átfolyó áram az, amivel a ledek fényereje közel egyenesen arányos. Állítható áramú (például feszültséggel vezérelt) generátor, nagyobb áramok esetén megfelelő frekvenciájú PWM is szóba jöhet, kontrolleres környezetben ez sem túl bonyolult. -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #60499 üzenetére
Azt gondolom, hogy te némileg közelebb vagy nálam ahhoz az időszakhoz, mikor ehhez hasonló feladatokat kellett számítanunk . Szerintem ezzel nem mondok újat: lényeges ugye a távvezetéken áthaladó áram, az attól való távolság, a tekercs mérete, menetszáma, telepítési szöge (mod.: bár említetted, hogy a cucc a kábel külsején lenne, nem attól valamilyen távolságban), meg még ami nem jut eszembe. De hogy ezt hogy lehet úgy kiméretezni, hogy ne legyen túl feltűnő (bár nem kilowattokra pályázol, sőt valószínűleg nem is illegális dologra), se veszélyes, és épp optimálisak legyenek számodra a tulajdonságai, nos azt sajnos kellően alapos ismeretek hiányában nem én fogom neked papírra vetni..
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gyáliSanyi #60509 üzenetére
Ilyen kis teljesítményhez / áramhoz (< 0,2A) szinte a legkisebb létező vezeték keresztmetszet is megfelel. Pl. 0,5 mm^2-tel számítva a feszültségesés kisebb lesz 0,5V-nál, ezt a minimális terhelőáramot pedig bőven elbírja.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz TheProb #60617 üzenetére
1.) " Meg akarom mérni egy tölthető elem töltöttségét. Ehhez a mA-t kell mérni, ha jól tévedek."
Tévedsz. Egy akku töltöttségét nem fogod tudni kimérni egy multiméterrel (legfeljebb közvetve, adott terhelésnél és időméréssel kombinálva), de főleg nem pillanatok alatt, mint mondjuk a feszültséget vagy ellenállást. Ahhoz ki kell sütni a mérendő akkut, méghozzá teljesen.
2.) Hőmérséklet méréséhez a műszerhez adott (fehér szigetelőfonattal ellátott) hőelem szükséges. -
And
veterán
válasz robohw #60630 üzenetére
"Nem ismerem a feszültségtartományt, ahova kéne [..]"
A kolléga tölthető elemről írt, így ez nem nagyon kérdés.
"A terheléses mérés (feszültségesésre alapozva) már kielégítőbb, de lehet kapni célműszereket, ráadásul meglehetősen olcsón, amelyekre 100 %-os biztonsággal lehet támaszkodni."
Továbbra is fenntartom, hogy ez - különösen egy 'lapos' kisütési karakterisztikával rendelkező, jó minőségű, alacsony belső ellenállású cella esetén - nem mérés, csak egy nagyon erős saccolás, ami nagyjából a két szélsőérték (közel tele, közel kisütött) és a 'valahol középen' állapot megkülönböztetésére alkalmas, töltöttség mérésére nem. Korábban is előfordult már, nem egyedi dolog, hogy egyesek úgy tekintenek az akku kapacitására vagy pillanatnyi töltöttségére, hogy azt ugyanúgy ki lehet mérni fél pillanat alatt, mint az áramot vagy a feszültséget. Erről pedig mindketten tudjuk, hogy nem igaz.
"Szerintem te a kapacitásmérésre gondolhattál, amikor írtad amit írtál."
Pont ugyanarról van szó mindkettő esetén, csak az egyik a maximális lehetséges érték, a másik pedig az aktuális maradékot jelenti. Lehet persze azon filózni, hogy pontosan mit is értünk töltöttség alatt. De ha ránézünk erre a terheléssel felvett görbére, akkor ebből az életben nem mondunk meg semmilyen töltöttséget a kapocsfeszültségre hagyatkozva. Kb. 5...60%-os szint között a feszültség ugyanis teljesen állandó. Természetesen lehet egy bizonyos példány vagy akkucsomag karakterisztikáját felvenni adott terhelőáram mellett, és később abból pontosabb becslést végezni, de amúgy tök ismeretlen állapotú és előéletű cella esetén ez nem igazán nyerő. Még arra sem feltétlenül alkalmas, hogy kiderítsük, érdemes-e elindulnunk a kérdéses akkuval vagy cellákkal, vagy inkább készítsünk be egy frissen töltött pakkot. -
And
veterán
válasz terapeuta007 #61003 üzenetére
"ugye antenna számitás 300/freq. [..]"
Eddig ez nem antenna számítás, hanem a hullámhosszé méterben, ha a frekvenciát MHz-ben adjuk meg.
"[..] osztva néggyel mert negyed hullám kell (azt nem értem hogy miért/hogyan)"
Nem feltétlenül kell negyedhullámú (monopólus) antenna, az ugyanebben a sávban működő b/g- és részben az n-szabványú wifi-eszközök például előszeretettel használják a félhullámú dipólust. Egyik kivitel sem illeszkedik tökéletesen a rádiómodulok szokásosan 50Ω-os kimenetéhez, illetve a λ/4 monopólus talpponti impedanciáját erősen befolyásolja a kialakítása (elvileg jól vezető 'földfelületre' kellene telepíteni).
Az anyag nem számít különösebben, csak jó vezető legyen. A rajta lévő szigetelés érdektelen, egy átlag wifi-router dobozon kívüli antennája sem szokott csupasz fém lenni. A vastagság - pontosabban a sugárzó és a hullámhossz aránya - viszont érdekes lehet, de ennek (rövidülési tényező) a hatása is csupán néhány százalékos, illetve amúgy sem tized milliméteres pontossággal szokták ezeket kivitelezni, a működési sáv sem olyan keskeny. -
And
veterán
válasz Czimby #62077 üzenetére
Nagy különbség nincs közöttük talán a felbontás az, ami eléggé eltérő. Az MS2108S 6600-ig képes kijelezni, ami egy érdekes és szokatlan adat a mezőnyben (ezt vajon hány digitnek hívják?). Nekem az UT210E van, ha jól látom, az általad felsoroltakból ez az egyetlen, ami 1 mA-es felbontással képes DC/AC áramot mérni, ez esetemben elég fontos szempont volt. Persze a lakatfogós mérés ilyen felbontásnál már nehézkes, meg nem feltétlenül pontos, de a szabályok betartásával meglepően jó kis műszernek bizonyult alacsony áramok mérésénél is.
-
And
veterán
Itt mégis kevésbé off, mint a wifi-s témákban . Írod: "A két egység elhelyezése sajnos fix."
Ezen azért érdemes lenne elgondolkodni, hogy esetleg mégse legyen fix, mert sok szívástól kímélheted meg magad, ha mégis közelebb tudod rakni a kültéri egységet a vevőhöz. Nem is értem, miért kellett olyan szerencsétlenül telepíteni, hogy minimum három fal legyen köztük. A következőket teheted: mégis áttelepíted a kültérit és/vagy a vevőt, illetve felszerelsz egy 868 MHz-re méretezett, a belső kialakítású gyárinál valamivel jobb antennát akár a kültéri, akár a beltéri egységre (vagy mindkettőre). Bár ehhez a csatlakozásokat előbb ki kell építeni a készülék(ek)en, és gyakorlat hiányában az sem feltétlenül egyszerű. -
And
veterán
válasz anorche1 #63675 üzenetére
A 'töltési feszültségnek' - legalábbis abban a formában, ahogy azt elképzelted - nincs értelme, mivel az akkukat árammal töltjük, illetve a töltésvezérlés a telefonba épített áramkör feladata: az biztosítja a megfelelő áramot, amely mellesleg nem azon múlik, hogy pontosan mekkora feszültséggel táplálod a vezérlőt. [Mod: a töltőáramot a vezérlő az USB-csatlakozás típusa, az aljzat bekötése alapján dönti el, mivel egy 'valódi', host eszközre szerelt USB2 vagy -3 portról nem szabad 0,5 illetve 0,9 ampernél nagyobb áramot lehúzni. Tápegységnél, mint amit tartozékként kaptál, ilyen gond nincs.] Az eltérés amúgy is elég kicsi a névleges USB-feszültséghez képest, bőven a tűréshatáron belül. Az alacsony töltőáram elvileg valóban kíméletesebb, csakhogy a gyári töltő sem adhat olyan értékű áramot, ami akár hosszútávon is káros lehet az akkura. Főleg nem melegedhet tőle eszeveszett módon, mert akkor nyilván nem olyan tápot adnának hozzá. Az akku (Li-ion v. -polimer) élettartamát egyébként egy napi használatban lévő eszköznél sokkal jobban meghatározza a megélt ciklusok száma, illetve a töltéstől független, a gyártástól számított időtől és egyéb körülményektől erősen függő végleges kapacitáscsökkenés, mint maga a töltőáram (ami amúgy sem állandó, a töltési folyamat vége felé erősen lecsökken).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz kelna91 #63686 üzenetére
Ez érdekes, ugyanis az adatlapja szerint a DR-05 bemenete nem csak mikrofonhoz való, hanem vonalszintű bemenethez is, a neve is Mic/Ext in jack. A 107. oldalon említik, hogy a névleges bemenő szint -20 dBV (100mV rms), a maximum pedig -4 dBV (0,63V rms). Ezek nem kifejezetten mikrofonjel szintek. A 38. oldalon arról írnak, hogy ugyan szükség lehet a bemeneti jelszint csökkentésére, de csak akkor, ha az fix szintű (és nyilván meghaladja a legnagyobb, bemenetre vihető feszültséget). Szó esik a bemeneti szint / csillapítás manuális vezérléséről - bár tartományt nem említ a manual -, illetve arról is, hogy az automata felvételi szintvezérlésen felül még másik két beállítás képes a jelszint csökkentésére (esetedben a peak reduction mód tűnik használhatónak.)
-
And
veterán
Ami nem csoda, tekintve hogy az egy egyszerű lineáris áramgenerátor, amelynek egyetlen külső ellenállás állítja be a munkaponti áramát. Az adatlap jótékony homályban hagyja a maximálisan megengedhető disszipációt, de a tokozásból (TO252) ítélve hűtőfelület nélkül nem lehet sok, < 1W körül. A hűtőfelülettől függően ez növelhető, de a hőtermelés meghatározásánál észnél kell lenni, hogy mekkora feszültség marad az IC-n. Ez pedig a sorosan kötött ledek számától illetve az adatlapon C1-gyel jelölt előtét kapacitás értékétől függ.
Mod. #64347: Lineáris stabilizátor IC, klasszikus képviselője a TO220 ('kocka', de inkább téglatest formájú) tokozású 78xx, 5V-os pozitív kimenethez 7805 típus, illetve jobb minőségű utódai.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Truman #64357 üzenetére
Több weboldalon is látható egy néhány éves, 2012-ből származó tanulmány (Lawrence Berkeley National Laboratory) eredményeként kapott 0,26 W-os átlagos üresjárati teljesítményfelvétel a telefonok tápegységeiről (maga a töltőáramkör ugye nem ezekben, hanem a telefonokon belül van): [link], [link]. Érdekes módon e tanulmány alapján ez az átlagfogyasztás már akkor is közel a kilencszeresére (2,2 W körüli értékre) növekszik, ha a telefon ugyan már teljesen feltöltődött, viszont még mindig csatlakozik a tápegységhez, 'töltőhöz'.
-
And
veterán
válasz tordaitibi #64361 üzenetére
Ez általános esetben nem tudom, mennyire releváns, de az én sok éves legolcsóbb kategóriájú fogyasztásmérőm 4-5 watt minimum teljesítményfelvétel alatt meg sem szólal, konkrétan nullát mutat, vagyis standby fogyasztás mérésére eleve alkalmatlan. Ha megnézed az előbbi hsz-em 2. linkjét, akkor láthatod, hogy abban a mezőnyben - mivel az üresjárási fogyasztás mérése több, mint 30 darab készülék átlagát jelenti - is akadt olyan táp, amelyik 0,02 W-ot vett csak fel, ha nem volt rajta semmilyen terhelés. Szóval azzal a 0,26 wattos átlaggal sem kellett szégyenkezni akkoriban, és ma sem kell, ez évente nagyjából 90 Ft pluszkiadást jelentene a villanyszámlában 7/24-es folyamatos üzemet feltételezve.
#64362: "a telefonban és töltőben egyetemesen jelen van a "töltő elektronika" bár a teloban inkabb csak akkuvédelem szokott lenni."
A telefonok külső 'töltője' csupán egy dugasztáp, nem más. Az akkuvédelem (reteszáramkör) meg konkrétan az akkumulátorban szokott lenni, mivel a mobilok akkumulátorai kivétel nélkül (?) védett kialakításúak, legalábbis azoknál, amelyek még a felhasználó által cserélhető akkut tartalmaznak. Persze a telefonban is lehet és szokott is lenni például hőmérés, de az alapvető töltésvezérlés mégis csak a telefon belső áramköreinek feladata.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz #90088192 #64612 üzenetére
Van ahhoz a töltőhöz, vagyis a kommunikációjához bármilyen letölthető dokumentáció? Ezzel a típusnévvel csak ausztrál linket találtam (bár a Logout-on utánanézve ez korántsem lehet véletlen ), amelyen említik ugyan a Modbus RTU/TCP támogatást, de bővebb infót nem találtam róla. Doksi nélkül ehhez nem sokat lehet hozzátenni, mivel a Modbus gyakorlati használatához tudni kell a lekérdezhető és írható regiszterek darabszámát és címeit, a bennük tárolt adatok formátumát és a támogatott funkciókódokat, ezek az információk pedig ugye (slave-) eszköz-specifikusak. Az ofszet alatt nem tudom, mit értesz (ez valami implementáció az adott eszközön?), a '70-es évekből 'visszamaradt' dolgot meg szintén nem vágom, mivel a Modbus - szerencsére - a mai napig gyakori, széleskörűen támogatott és vezérlő (PLC) oldalról viszonylag egyszerűen kezelhető protokoll.
-
And
veterán
válasz #90088192 #64615 üzenetére
Ok, ez világos. Az ofszet egyébként eredendően nem eszközfüggetlen, én is találkoztam már vele, de teljesen rendszerfüggő. Újabb Schneider PLC-k (magát a Modbus-t is az egyik jogelődje, a Modicon hozta létre) esetén például egyáltalán nincs ilyen, okosabb master-eszközök (HMI-k) esetén egyenesen beállítható ez a tulajdonság, attól függően, hogy miféle implementációval rendelkező slave-ekhez kapcsolódnak. Ugyanúgy igaz ez az 1-gyel történő eltolásra (a 0-ás regisztert akkor kapom meg, ha az 1-est kérdezem), ami szintén nem általánosan igaz, vagy legalább kezelhető.
Tehát amit írsz, az a master vezérlő (amelyik kérdez) tulajdonsága, vagy eleve úgy implementálták a slave-et (a töltő gondolom ilyen), hogy hozzáadták a belső regiszter sorszámához ezt a lekérdező / írási funkciókódtól függő 30/40 ezres értéket. Létezik PC-re is ingyenes (a legegyszerűbb esetben parancssoros) Modbus master szimulátor - pl.: Win32 alá a modpoll.exe ([link]) - az képes soros / TCP Modbus kérést indítani, és abban sem kell ezeket a sok tízezres ofszeteket beállítani (csak ha maga a lekérdezett slave teszi ténylegesen ilyen őrült címekre az elérhető regisztereit), a 0-based vagy 1-based címzést viszont képes kezelni. TCP-n viszonylag egyszerű használni, ahhoz nem kell külön illesztő, ha a gépen amúgy is van hálókártya, RS422 vagy -485 soros buszhoz viszont nyilván kell valamilyen interfész a gépre, lehetőleg VCP- (virtuális soros port) driver társaságában.
Példa: ha van egy PLC-m (slave), amiből a master a 10-es című belső 16-bites memóriaregisztert (%MW10) szeretné lekérdezni 3-as funkciókóddal, akkor az teljesen a master implementációjától / címzési rendszerétől függ, hogy nála ehhez milyen (kezdő)címet kell beállítani: lehet az a 10 (0-based), 11 (1-based), vagy akár a 30011-es is, de a valós Modbus-kérésben úgyis a 10-es fog szerepelni, ha minden jól megy. Az említett szimpla parancssoros master-szimulátornál például külön opció, hogy milyen funkciókóddal kérem az adatot, nem kell azt a lekérdezni kívánt regisztercímmel semmilyen formában összegyúrni. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz dave0825 #64765 üzenetére
Amit írtál: "Érdekes, hogy a hozzá kapott 23 gombos távirányító nem váltja az AVR-t.", abból nagyon úgy tűnik, hogy eléggé igénytelenül implementálta a felhasznált IR-protokollt a ledszalag gyártója, szoftverese. Vagyis túlságosan kevés információt használ fel a vezérlés az infrán kapott parancsból ahhoz, hogy kiszűrje azokat a távvezérlőket, amelyek bár ugyanazt a protokollt használják, de elvileg nem hozzá tartoznak. Ha ez így van, azon sajnos semmilyen vajákolás nem segít, főleg nem kondis-ellenállásos.
-
And
veterán
válasz dave0825 #64773 üzenetére
Hívhatjuk hexa-kódnak is, a lényeg, hogy bizonyos, nem túl nagy mennyiségű - protokolltól függően tipikusan 2 x 6..8 bit - adatot visz át az IR-távkapcsoló.
"Ez úgy lehet csak, hogy arra a pl. kék szín bekapcsolására több hexa kódot is megadott a programozó, így elegendő sok irányító viszi. Nem?"
Szerintem rossz a következtetésed. Azért írtam, hogy igénytelenül implementálták, mert valószínű épp arról van szó, hogy a led szalag kontrollere az átküldött kód egy bizonyos részét egyszerűen ignorálja. Például az első 8 bitet (amit hívjunk 'címnek') eldobja, csak az üzenet másik felét ('adat') veszi figyelembe, és azt használja. Ezért lehet az, hogy más távkapcsoló is elég nagy valószínűséggel tudja vezérelni, visszafelé viszont ez nem igaz, mert a normálisan megírt algoritmus (set-top-box, erősítő) a teljes üzenetet értelmezi. -
And
veterán
válasz Teasüti #64853 üzenetére
A bal oldali kapcsolással annyi a gond, hogy a source potenciálja nyitott fet esetén közel a tápfeszültségre (itt: 5V-ra) kerül, így a gate potenciált ahhoz képest is meg kellene emelni a nyitófeszültséggel (U_gs). Úgyhogy oda inkább p-csatornás mosfet (az NPN és PNP megnevezés csak bipoláris tranzisztorokra igaz!) kellene, amúgy az a kapcsolás szintén invertálna.
Mod: Ja, hogy 12V-os az U_gate, akkor eredeti formájában is működik, de 5V-os U_d-vel ez azért elég érdekes megoldás.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Politika
- Diablo IV
- Büszke apukák és anyukák topikja
- Windows 11
- TCL LCD és LED TV-k
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Nem a Microsoft gyártaná a következő Xbox konzolokat?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- További aktív témák...
- i5-13600KF (14 mag/20 szál) +hűtött VRM-es B660/B760 lap +16-32-64GB DDR4! GAR+SZÁMLA (a Te nevedre)
- IPhone 13 256GB gyári független
- HP Quadro P2200 videokártya (fél év garancia)
- ERŐMŰ - Ryzen 9 7900X RTX 3090 64GB DDR5 1TB & 2TB M.2 SSD 4TB SATA3 SSD
- Xiaomi 13T Pro / Alpine Blue / 12 GB RAM / 512 GB / Kártyafüggetlen / Számla + Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs