Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tangerine

    senior tag

    válasz F1DO #99 üzenetére

    A ''pisztoly'' (nem tudom, hogy vajon ez-e a hivatalos neve ) jár a géphez, azaz együtt van a géppel, nem is lehet elválasztani tőle. Ebben van egy cserélhető betét. Ez olyan mint egy karburátorfúvóka. Van egy furat a közepén, ebből a drót vastagságának megfelelőt kell beszerelni, hogy ne lötyögjön a drót (gondolom az érintkezés miatt), de be se szoruljon.
    Van rajta egy gomb. Ennek megnyomásakor két dolog történik. Elindul a CO2, és ha be van kapcsolva a gép, akkor a drót is elindul kifelé, azaz máris lehet hegeszteni.

    A 140 A a maximális áram amire a gép képes. Ezt tkp. lehet íverősségként is felfogni.
    Minél nagyobb annál jobb a gép, azaz annál vastagabb anyagot tudsz vele hegeszteni. Ennek persze egyéb vonzatai is vannak, nagyobb/nehezebb/drágább a gép. 140-160 A-esnél nagyobb gépek már inkább iparinak számítanak, 3 fázisúak, erre figyelj, főleg ha nincs otthon 3 fázis.
    Az én gépem a 4-es lemezzel elbírt, bár élenként pihentetni kellett, mert túlmelegedett.
    Ilyen a tartály, amit csináltam 4-es lemezből: http://tangerine.uw.hu/hegesztes/tartaly.jpg
    A varrat (le lett festve): http://tangerine.uw.hu/hegesztes/varrat.jpg

    Az áramot 4 fokozatban a kapcsolókkal lehet állítani, a tekerővel a drótsebességet lehet állítani, de lehet, (nem vagyok teljesen biztos), hogy a tekerő az áramot is befolyásolja. A komolyabb gépeken két tekerő van, de a 4 fokozat tökéletesen jó barkácsra.

    Ne a neten keresgess szerintem, az akciós katalógusokban hamarabb találsz.
    A MIG/MAG különbséget Misu leírta a 68-as h.sz.-ban. Attól függ, hogy milyen gázt használsz. Ha argon, akkor MIG, ha CO2 akkor MAG. A gép viszont ugyanaz.

    Képeket valószínűleg tudok majd csinálni később.

    Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?

  • Romeo23

    tag

    válasz F1DO #99 üzenetére

    MIG= metal inert gas. Semleges védőgázt használsz. Ilyenek a nemesgázok. Mindegyik jó lenne hegesztésre, de nagyon drágák, így marad a viszonylag olcsóbb argon és főleg az USA-ban alkalmazott hélium. Előnyük, hogy kicsi az ionizációs potenciáljuk, azaz 10-30 V ívfeszültséggel fenn lehet tartani a villamos ívet pl argon gázban. Másik nagy előnye az argonnak, hogy meg lehet benne valósítani a permetszerű cseppátvitelt, ami minimális fröcskölést eredményez. Hátránya a magas ára.
    MAG=metal active gas. Aktív védőgáz alkalmazása. Ilyen a CO2. Olcsóbb, mint a nemesgáz, de vele csak nagycseppes anyagátvitel valósítható meg, amely fröcskölés tekintetében nem a legkedvezőbb.
    A gázpalackon van egy átfolyás mérő. Ezzel méred az átáramló gáz mennyiségét. Van egy szabályzó rajta vagy talán mellette, és azzal állíthatod ezt a mennyiséget.
    A hegeszőáram a bevitt hőmennyiségre van hatással: Q=I*I*R*t. Tehát I a négyzeten :) Ha a bevitt hőmennyiség nő, nő a hegesztendő anyag hőmérséklete. A hegesztőáram növelése nagyobb hegfürdőt eredényez, ha közben nem változtatod a hegesztési sebességet. Minél nagyobb áramra képes egy gép, annál nagyobb az átolvasztható anyagvastagság anyagminőségenként. Lényeges szempont egy áramforrásnál hogy milyen áramnemre és polaritásra képes.
    AWI hegeszés a legjobb mech. tulajdonságokat adja. Alumíniumra a legjobb választás, váltakozó árammal. Ha csak egyenáramot tud a gép akkor Al-hez mindenképpen fordított polaritás kell (elektród pozitív)

    [Szerkesztve]

    Project Torque nickem: PeArp80

Új hozzászólás Aktív témák