Új hozzászólás Aktív témák

• #132979 Viszlát addikt hoffman_ #132974

  Új Válasz 2020-03-09 09:24:12 #132979

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Viszlát

  addikt

  válasz hoffman_ #132974 üzenetére

  Megmondom őszintén, hogy ilyen esetekben nem nagyon érdekel mi van a könyvben, a film önálló alkotás, meg kell állja a helyét önmagában is. Ha ez nem sikerül, akkor ott bizony a forgatókönyvírót elő kell venni és hátsón billenteni. Nem működhet és nem is működik úgy, hogy a kedves néző olvassa el a könyveket is, ha zavarják a tátongó lyukak és logikátlanságok a történetben.

  Úttörő becsület szavamra mondom, hogy megpróbáltam elnéző lenni a filmekkel, de nagyon nehéz dolgom volt. Eleve nehéz ügy, amikor ilyen óriási rajongással és hírveréssel körülvett moziról van szó, akarva-akaratlanul magasabb elvárásokkal ül neki az ember, úgyhogy újra és újra emlékeztettem magam, hogy gyerekeknek készült (bár néha magam is meglepődtem egy-két jelenet durvaságán), nem szép, hanem fantasztikus irodalom, és ehhez hasonló érvekre. Azonban végig két nagy problémám volt a filmekkel:

  1. A megemlített pénz dolog csak egy példa volt a történetvezetésben található hibákra. Ráadásul ezek nem olyan hibák amiket figyelmetlenségből követ el a forgatókönyv írója (megnéztem egyébként, egy kivételével ugyanaz a fickó felelős az összesért), hanem tudatos koncepció: Harry Pottert könnyebb szeretni és szimpatizálni vele, ha ő a szegény árva, akit bár gyötörnek a mostohái, milyen remekül helytáll a varázslók kegyetlen világában. Ha nem maradtam le semmiről a filmekben (márpedig úgy tűnik, hogy nem), akkor bizony ez egy tudatos (és rosszul kivitelezett) döntés volt az első rész utáni vagyonosodás után. Egy szóval összefoglalva, hatásvadász, amit én nagyon nem bírok. De nem ez az egyetlen ilyen, hemzseg tőlük az egész. Például ott van az, hogy attól függően mit kívánnak meg az események, vagy zavartalanul rohangászik fel alá egy csapatnyi gyerek a "suliban" mindenféle halálos erőbe botolva, úgy, hogy a felnőtteknek fingjuk nincs róla mi történik, vagy alig tudnak elbújni még a gondnok elől is. Dumbledore például az egyik legolcsóbb írói húzás mintapéldája, amikor egy karaktert egyfajta joker kártyaként kezel, tudjuk, hogy ott van valahol a pakliban, sok köze nincs a "játékhoz", de valahogy mindig akkor bukkan elő a megoldással amikor épp szükség van rá. Kis túlzással "könnyű" úgy írni, hogy a körülményeket kedvünkre alakítgatjuk, nem törődve semmivel. Sajnos ezek a dolgok végigkísérik az összes filmet...

  Összességében egyébként a filmek alapján azt gondolom, hogy Rowling egy hatalmas fantáziával megáldott ember, egy csomó jópofa, vicces, okos és aranyos varázslós dolgot kitalált (meg egy rakat nem kisgyerekeknek valót is), de beletört a bicskája az ezeket egy gondolat mentén felfűzni akaró történet megírásába. Persze az tagadhatatlan tény, hogy valószínűleg pont a helyenként rendkívül gyerekes dolgai miatt lett ennyire népszerű a gyerkőcök körében, de azért meg lehetett volna oldani ezt jobban anélkül, hogy elveszítené a gyermekies vonzerejét.

  2. Botrányosan gyengék a főszereplőket játszó színész-palánták. Ron még hagyján, ő csak a komikus hatásért van ott többnyire, de Hermione és maga Harry... Teljesen értem, hogy az első részhez választották őket, de ahogy idősödtek, mindkettejük esetében kiderült, hogy eszköztáruk szörnyű limitált és ami jópofa volt először, az egyre kínosabb. Szegény Radcliffe képtelen volt bármiféle mélységet adni a saját karakterének, a drámai eseményekre való reakciói sokkal inkább tűntek emésztési problémának, mint bármilyen emberi érzelemnek. Ráadásul pechesek is voltak vele, mert tinédzserként teljesen elvesztette az elején még csak-csak megvillanó kisfiússágát, eljátszania meg esélytelen volt. Nehéz így drukkolni bárkinek, nekem nem is sikerült, végig kívülállóként néztem mi történik velük és aggódás helyett többnyire csak a fejemet fogtam...

  Nem azt mondom, hogy bánom a rászánt időt, de nem tagadom, hogy csalódtam, amit a pontozásom valószínűleg el is árul: 5-4-5-3-4-4-3-4.

  "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

Új hozzászólás Aktív témák