Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • shtml

    őstag

    válasz col #79 üzenetére

    A kellemetlen és tisztázatlan helyzetet a támadó idézi elő a támadásával.

    Az is életveszélyes, ha egy 200 kilós barom rátámad egy 60 kilós emberre. Az is életveszélyes, ha egy izmos ember megtámad a saját lakásomban. Csak éppen rám nézve életveszélyes. Aki támad, az igenis vállalja a veszélyt, tudván azt, hogy az életét is elveszítheti. Ha az áldozatot annak akarata ellenére belekényszerítheti egy olyan helyzetbe, amelyből az mindenképpen csak veszteséggel tud kikeveredni (súlyos sérülés vagy halál versus büntetés), akkor nehogy már ő kevesebbet kockáztasson az áldozatánál. Mert amíg csak annyit kockáztat, addig nem mondható az, hogy a bűn nem kifizetődő. Mert addig igenis kifizetődő a bűn.

    Emlékeztet az önbíráskodásra? Talán hívjam fel az ügyvédemet konzultációra, miközben a támadó fojtogat? Vagy kérjek tanácsot a bírótól? - ő csak bűncselekményekről ítélkezik, ám ez akkor sem segít rajtam, ha sikerül túlélnem a támadást. Ha nem, mert törvénytisztelő állampolgárként nem szúrtam le a puszta kézzel támadó izomagyút és az eltörte a nyakamat, akkor max. örök nyomorékként olvashatom elégedetten, hogy leültették a támadót 3 évre - ahonnan harmadolással 2 év után szabadul. Holtan meg egyáltalán nem olvashatom.

    rog: Nem tudom, nem vagyok se bíró, se jogász, kérdezd őket. Az elején írtam, hogy fenntartással kezelendő, amit írok - aminthogy szerintem mindenki más hozzászólása is így kezelendő. .

    Bagoly: A bűnözés nem egyértelműen életszínvonal kérdése. Talán inkább az életszínvonalbéli különbségek mértékétől függhet, de ez messze vezetne és a témához nem is kötődik. Bűnözés mindig lesz és nem lehet ellene csak egy módon harcolni. Kell javítani az életkörülményeken is, de kell az elrettentés is. Egyeseket az egyik, másokat a másik fog visszatartani. Megint másokat pedig egyik sem. Őellenük csak az segít, ha az embernek az állam megadja a jogot a hatékony önvédelemre.

    Egyébként pedig e téren a legnagyobb különbség Svájc és Mo. között nem az életszínvonal, hanem a fegyverviselési kultúra megléte ill. hiánya. Nem hinném, hogy a svájciak by default jobb emberek lennének nálunk magyaroknál...

    Viszont a fegyverviselési kultúra nem alakulhat ki akkor, ha az állam kisgyerekeknek tekinti az állampolgárait, akiknek a kezébe nem való a gyufa. Persze a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, hiszen ők alapból viselhetnek fegyvert, a többi ember meg mit érdekli őket.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Új hozzászólás Aktív témák