Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz kalman7 #1967 üzenetére

    "Pedig a tiplinek passzentosnak kéne lennie. Van erre valami ötlet?"

    Van vastagoló gyalud? Azzal gyerekjáték legyártani a tiplit. Ha nincs, akkor egy jól beállított mezei körfűrészasztal is gyors és pontos tiplit okád - perszepersze, beállítás kérdése ez. Javaslom, hogy a tiplit ha passzentosra csinálod, akkor ott, ahol a ragasztó fogja majd, szorongasd meg valami recés fogóval, hogy jó enyvtáskád legyen. Nekem ez bevált, azóta nincs kilazult kötésem.
    Tetszik ez az ötleted, hogy szögletes tiplit ékelsz be. Elképzeltem egy két alkotást ilyen módszerrel - hát még az asztalos szemét is fogja vonzani, nemhogy egy mezei megrendelőét. És elgondoltam, hogy ha kicsit elütő színe van a tiplinek, erőt sugall a kötés látványa már magában is. Azt kiabálja majd, hogy pászos, stabil kötés. Ha időm lesz kicsit áldozni a szakma szépségeinek, magam is ki akarom próbálni. A háromszög jobban tetszene, de a tiplit úgy igen precízen vezetett sablon mellett lehet felsőmaróval legyártani, ami korántsem olyan gyors, mint bedugni a gyalugépbe, de a sablonnal csak egyszer kell (méretenként) bajolni, utána az is gyorsan megy, és érdemes előre készíteni néhány vödörnyi tiplit, mert itt a beállítgatások fogják vinni az időt, áttolni már gyorsan megy.

    "Szép barna színe van, én meg többnyire világos luccal dolgozok."

    Érdekes, hogy a sötét tipli világos fában több erőt sugall, én valamiért mégis a tiplit gondolom világosabbnak - talán mert annak kicsit intarziásabb sugallata is van.

    "Szalagcsiszolóval mi a helyzet? Mennyit fog bírni teljes elkopásig? Le tudod cserélni a papírt a fém szalagon, vagy ki kell dobni?"

    Minél többet nyúzom, annál jobban kitapasztalom. Most kopik összefele a toldásnál, és még hatékonyabb. Egyszerű pálmafix-el ragasztottam a papírt a fémre, tehát bármikor cserélhető, mint a szalagfűrész kerekén a parafa v a gumi. Úgy nézem, sokáig fogja bírni, pedig csak kgst piacos csiszolószalagból kanyarítottam rá egy darabot. A forgásirányra figyeltem. Már jó sokat ment, és még nincs nyoma az elhasználódásnak. Kb a tizedére csökkentettem így a csiszolási időt, úgyhogy egyértelműen megérte. Csak rögtönöztem a dolgot, hogy meglássam, érdemes lesz-e bíbelődni egy profi szalag készítésével. Ha a metebó mondhatja magáról, hogy prémium kategória, akkor ez a tákolmányom is az. Szóval ha valakinek ilyen csiszolásra van szüksége, és van szalagfűrésze, merem ajánlani. Kipróbált, bevált. Mint mindenféle csiszolást, ezt is ki kell tapasztalni. Gyorsan harapja lefele a fát, ám ha nyomod, akkor igen sebesen kell az anyagot húzni, hogy ne égessen.

    S ha már csiszolás: Egyúttal vettem egy fúrógépbe befogható sok lemezből ragasztott csiszolóhengert, aminek az átmérője 60mm, a palástmagassága pedig 40mm. Ezt befogtam az oszlopos fúrógépbe, barkácsoltam alá egy csiszolóasztalkát, amit a gépsatu tart meg. Ez nem olyan hatékony csiszolás, ám óriási felületet ad, és akkor sem égeti a fát, ha sokáig egy helyen csiszolsz vele, mert a legyezőlamellák alaposan hűtenek. Emiatt aztán akkora porfelhő kerekedett körülöttem, hogy most valami hatékony porelszívást kell alkotnom. Elég sokféle méretben lehet kapni ilyen csiszolóhengert. Hogy mennyire lesz hosszú életű az a longlájf ketyere, majd meglátom, ha elkészültem a porelszívással, mert addig nem akarózik az orrommal tisztítani a légkört.

    Engem a csiszolástechnika minden mennyiségben nagyon érdekel. Winner kolléga vett egy excentercsiszolót, és dicséri nagyon, engem meg beizgatott, hogy milyen lehet az vajon? Úgy megnéznék valami marketinges kisfilmet egy excenteres csiszolásról...

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák