- Fotók, videók mobillal
- MIUI / HyperOS topik
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Na, még egyszer, csak ezúttal OnePlus Open néven
- Telekom mobilszolgáltatások
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- iPhone topik
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dany007
veterán
válasz
AMD Power
#2353
üzenetére
Én mondtam, hogy simán túleheti magát a gyerek... Azt sokan magyarázzák, hogy a gyerek "tudja" hogy mennyit kell ennie és addig eszik amíg jó neki... De ez egy baromság.
Ezért is mondtam, hogy mérni kell mennyit eszik. Ott van a képlet, testsúly Kg szor 150x egy napi adag. Ezt elosztják hogy egy nap hányszor eszik és máris kijön, hogy egy evés alkalmával mennyit kell ennie. Ezért kell mérni és fölösleges többet adni neki.
Persze lehet alá-fölé menni de ha sok akkor úgyis vagy kibukja vagy fájni fog csak a hasa tőle... -
-
Dany007
veterán
válasz
Ghoosty
#2764
üzenetére
Egyetértek a többséggel és DeFranco kollegával is. Kivételesen.
Mi is szerettünk volna még egy gyereket, de annyit nem keresünk és belátható időn belül nem is fogunk. Pedig én is azt mondom, hogy összességében nincs okunk panaszra.
Mégis a dolog ott kezdődik, hogy még egy gyerekhez már nagyobb lakásra lenne szükség, mint az 1 plusz fél szoba... Egy 2 félszobás lakás meg ott kezdődik, hogy plusz 3-4 millió a jelenlegi lakásunkhoz... Annyi meg közel s távol nem lesz nekünk és még így is hitelt fizetünk...
No mindegy. A lényeg nálunk is az, ami a többieknél. Hogy van egy színvonal ami próbálunk élni és nevelni a gyereket. Ésszerű de nem eszement spórolás keretein belül.
Biztos, hogy eltudnánk látni mégegy gyereket is, mi se halnánk éhen, de azt már nem olyan szinten, ahogy mi szeretnénk. Plusz nem 1,5 szobás lakásban.
Tehát igazából ennyi az egész. Nem akarunk az un "határvonalra" kerülni anyagilag. Ahol még meg megélsz, de extrákra már egyáltalán nem jutna, plusz arra se ha közbejönne valami. -
Dany007
veterán
Mondanám én bárkinek, azon ne múljon. Nincs semmilyen indok, ami alátámasztaná egy család "széthullását".
Erre szokták mondani, hogyha nem jó a viszony a két szülő között akkor az a gyereknek se jó és akkor jobb külön blablalba... de egyrészt ezért kell tenni érte és dolgozni az ügyön, közösen, másrészt meg a gyereknek az még rosszabb ha szétmennek a szülők.Pedig ha nehezen is, de mi is kibírjuk még úgy is, hogy nekünk egy picit nehezebb a gyerek miatt, mint az átlagnak...
Hát nem tudom mit lehetne tenni. De ilyenkor a személyes "gondok" problémák helyett a közösség (család) és a gyerek érdekét kell, kellene előtérbe helyezni mindenek felett.
No, mindegy azért remélem ha minden kötél szakad, azért a békesség meg a jó viszony megmarad. =/ Persze azért akkor sincs tragédia. Lehet még így is szép teljes és meglepő módon családi életet élni, csak kicsit másképp, mint mások. Sajnos elég sok példa van rá... (tudom nem vigasztal, de én még így is szívesen cserélnék veletek "életet". : ) )
-
Dany007
veterán
válasz
pelenka35
#2775
üzenetére
Hát, röviden azt, hogy a mi picink autista. És előreláthatólag nem abból a típusból aki majd hatjegyű számokat szoroz össze fejben...
Úgyhogy részben ennek is köszönhetően szívunk kb mindennel ami egy 2-2,5 éves gyereket érinthet. Minden apróságért meg kell küzdeni. Ami más, hétköznapi gyerekeknél alapból jön, és a szülő kb észre se veszi, nekünk az hónapok kemény munkája. Értem ezalatt, hogy pl őt mi tanítottuk meg mutogatni, igent-nemet bólogatni stb... mert magától ez ment. És ez csak egy apróság... A legtöbb dolgot, amit egy hétköznapi gyerek a szüleit és másokat figyelve és utánozva tanul meg, azt nekünk mindet egyesével külön úgy kell megtanítani neki... mert ő nemigazán figyel és nemigazán utánoz... Bár az utánzásra is úgy-ahogy rávezettük, de a figyelem rész az nagyon nehéz... Szóval emiatt piszkosul nehéz a fejlődése, fejlesztése. Hiába tanul igen gyorsan.
A bölcsi erre csak rátesz egy lapáttal. Ott ugye nem tudnak és igazából nem is akarnak foglalkozni vele úgy, ahogy arra neki szüksége lenne. Sokkal többet és gyorsabban fejlődött mikor még a párom itthon volt vele és minden nap "gyakoroltak".
De dolgozni muszáj, egy fizetésből amúgy sem élnénk meg és a későbbiekben óvodába kötelező lesz menni így is úgy is. Munka után, itthon a háztartás meg a főzés mellett már igen kevés időnk marad rá...Emiatt szinte állandóan feszültek vagyunk. Folyamatos a stressz és a feszültség. Minden nap agyalunk hogyan tovább... mi lehetne a következő lépés hogy mire eléri az iskolás kort ne legyen egy zöldség.
De rohadtul nehéz, mert a magyar egészségügy irdatlanul le van maradva ilyen téren. A segítség szinte majdnem nulla. Itthon csak kb két lehetőség van. A gyerek vagy szellemi fogyatékos vagy "egészséges". Az autizmus pedig egyikbe se tartozik bele. Így az ellátó rendszer kb nem tudja hova tenni... Szellemileg érintettek közé (hogy polkorrektül fogalmazzak) nem tehetjük, mert neki nincs olyan gondja és ott csak mégjobban visszamaradna. Hétköznapi fejlődésűek közé meg azért nem szeretnénk, mert ott meg nem kapna fejlesztést. Köztes út meg nem nagyon van.Úgyhogy az elmúlt egy év, mióta elkezdtük "kutatni" ezt a dolgot eléggé kikészített minket. Rengeteget veszekszünk és cseszegetjük egymást kb a semmiért is... a gyerekből adódóan... meg hogy kinek mit kéne csinálni meg mit nem... Nyugodt pillanatunk kb csak este 10 után van, de olyankor már csak én tudok talpon maradni, asszony inkább bedől az ágyba. Ha mégsem akkor a maradék kis időben próbáljuk megbeszélni a napot, meg a holnapot, meg találgatni a jövőt.... stb
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
pelenka35
#2777
üzenetére
+this is life:
Áh, köszönjük, köszönjük. De a tiszteletet majd akkor érdemeljük ki, ha el is érünk valami tényleges eredményt. Mármint hétköznapi gyerekekhez mérten. Mert persze mi "örömünnepet járunk" minden olyan apróságnál is, ami másoknál alap, hétköznapi... De a cél az lenne, hogy 6-7 éves korában normál iskolába járhasson. Bár lehet ez sok is elvárásban. Legalábbis most még nagyon utópisztikusnak tűnik...
@DeFranco:
Veszprém, bár ez sokban nem számít. Nemrég voltunk Pesten és kérdeztük a "szakértőt", hogy óvodákkal kapcsolatban, mennyiben segítene az ha Pestre költöznénk... de mondta, hogy nem éri meg, mert ott is ugyanúgy szívnak a szülők, mint vidéken. Kb semmivel se jobb a helyzet. És ez mondjuk ledöbbentett.
@AMD Power:
Mivel ő az első nekünk, így nem volt viszonyítási alapunk. De már 1-1,5 éves korában feltűnt, hogy valami nem okés... Pontosabban onnantól, hogy elkezdett járni, futni. Akkor valahogy elveszett a kapcsolat, a kontakt. Azelőtt minden normális volt. Aztán egy idő után feltűnt, hogy kevés a "kontakt". Nem tudom jobban megfogalmazni. Sokat futkározott céltalanul, kommunikáció nulla volt és kb mindegy volt hogy mi hol vagyunk, ott vagyunk-e vagy sem...
Persze a "tapasztalt" nagyszülők és rokonok csak hátráltattak. Minden felvetésünket élből elvetették és furán néztek ránk... De még az orvosok is... Gyerekorvos, védőnő, neurológus, a Heim Pálban is voltunk hallásvizsgálaton... Mindenki csak legyintett, hogy még pici majd alakul... stb... De mi nem hagytuk és elmentünk egy autizmus ambulanciára... ahol egy olyan szakértő vizsgálta meg, aki már 98'-ban könyvet írt az autizmusról. Na ő végre azt látta, amit mi. 30 perc alatt már meglátta, amit megkellett és már mondta, mutatta a korai tüneteket. Aminek valami abszurd módon örültünk is. Végre valaki, aki nem csak legyint.
Na akkor kezdtük el ezt az egészet...
De hivatalos diagnózisunk még nincsen. Mert még túl pici. Ők is azt mondták, hogy változhat... de kb ez a legjobb amit tehetünk. Így kb 1,5 évvel korábban kezdtük el ezt a cécót, mint az átlag. Ennyi előnyünk van.Előzménye nem volt semmi. Annyi, hogy megindították a szülést, de semmi más 9/10-es értéket kapott a pici. Genetikailag sincs semmi egyik családban sem.
Az az igazság, hogy egyelőre fingjuk sincs a tudósoknak mi okozza ezt. Tippek vannak meg nagy a valószínűsége a genetikának... De még sötétben tapogatózás az egész. -
Dany007
veterán
válasz
Ghoosty
#2783
üzenetére
Megint egyet kell értenem a többiekkel. Mi is úgy látjuk, ahogy ők.
Szóval nem arról van szó, hogy meglehet-e csinálni, mert persze, hogy meglehet. A kérdés az, hogy akarja-e így az ember? A mi álláspontunk az, hogy nem. Pedig rengeteget gondolkodtunk rajta az elmúlt években és a család is rendszeresen b...gatott minket, hogy mikor jön a következő.De ahogy Defranco is mondja, mindenki próbálja a lehető legjobbat megadni a gyerekének. Két gyerek esetén ez értelemszerűen feleződik (hacsak nem olyan magas a "fizetési csekk" hó végén). És előjöhetnek bizony olyan költségek, mint amiket leírt. Ezzel is kell számolni, kalkulálni és akkor ez még nem is a biztonsági tartalék.
De nézzük csak a lakás kérdést. 4 éve összekapartuk a kezdőbefizetést egy tégla lakásra, 1,5 szoba, a többi hitelre amiből még 21 év hátravan. Azért nem albérlet, mert gyereket akartunk, plusz úgy jött ki a fix forinthitel, hogy annyi havonta, mintha albérletben laknánk. Sőt, pesti áraknál kevesebb is.
Viszont ahhoz, hogy egy hasonlóan jó, de nagyobb tégla lakásba költözzünk kéne kb plusz 3-4 de inkább 5 milla. Na most átlag körüli fizetésből honnan a fenébe szednék össze ennyit belátható időn belül? És még akkor is hátra van a berendezés költsége meg a várható magasabb rezsi.
Másik lehetősünk, hogy elmegyünk egy nagyobb panelbe. Egy az egybe kapnák ezért egy 1+3 feles panelt, ami ideális lenne 2 gyerek mellett. No de egyrészt panelbe nem akarunk menni, másrészt ott meg a jóval magasabb rezsit nem bírnánk. Anyámék 1+3-as panelben laknak és a havi rezsijük több, mint duplája mint a mienk, főleg télen. Azt nem lehetne bírni a hitel mellett...De ott van sógoromék konkrét példája. Nekik már megvan a két gyerek. Az egyik most 13 éves a másik meg 9-10 éves. Most lenne itt az ideje, hogy külön-külön szobába rakják a két gyereket, elvégre egy 13 éves lánynak már kezdődik akár a pasizás vagy egyéb más intimebb női dolgok. De ők se tudnak elköltözni, mert nekik is több millió plusz kéne egy nagyobb lakáshoz amit meg a két gyerek mellett tudnak kispórolni.
Persze itt is meglehet csinálni, hogy egy szobában laknak tinédzser korukban is, de egyértelműen nem jó. És megint felmerül a kérdés, hogy ki akarja ezt így? Mert mi nem. Annak ellenére, hogy megoldható lenne. Megakarjuk adni azt a gyerekünknek "amit" szeretnénk. De anyagilag egy másik gyerek mellett erre már nem lenne lehetőségünk. Lejjebb adni meg nem szeretnénk belőle. Ilyen egyszerű.@mpierre: Még semerre mert túl pici...
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Nem, egyáltalán nem erről van szó. Hiszen épp azt mondta mindenki, hogy persze hogy meglehet oldani. Fel lehet nevelni normálisan, iskolázni stb...
Egyszerű matematika. Ha három gyerek van akkor dolgok többségét hárommal kell szorozni. És ha megüt a fizetés egy bizonyos szintet (ami még messze nem milliós, dehogyis) akkor gond nélkül megtudsz nekik adni mindent. Egyszerű példa, egy valamire való cipő újonnan mondjuk 8k. 3 gyerek esetében az már 3x8k 24k. És kisgyerek korban is max 1 évet bír ki, de lehet annyit se. Persze lehet vaterázni és keresni jót is használtan, de az már akkorsem ugyanaz, mint az új. És bizony sokaknál nagy különbségnek számít az, ami a 8 és a 24 ezer forint között van.
De ez csak egy példa. Ha már autónál tartunk, ott van a gyerekülés. Mi használtan vettünk egy igen jó minőségű, jó állapotú Römer King ülést 16 ezerért. Újonnan 50k alatt nem nagyon van, de a "tesztek" alapján az egyik legjobb. Na most 16k egy ilyen minőségű gyerekülésért nem volt nagy pénz. 3 gyerek esetében már 3x16 azaz 48 ezer forintba került volna. Na az viszont már mellbe vágott volna minket.
Úgyhogy ez színtiszta matek. A végén pedig kijön hogy van-e rá vagy nincs. Ha nincs akkor muszáj lejjebb adni valamiből. És ennyi, kb ennyiről van szó. -
Dany007
veterán
Papíron tudják hová tenni. Persze. Pár éve már van rá külön hogy is mondjam, külön besorolás.
De a valóság az más. A valóságban az intézmények 99%-a nem tud mit kezdeni, mert nincs hozzá megfelelő tudásuk, ismeretük.Most gondolj bele. A PECS a képcserés kommunikáció az egyetlen tudományosan is bizonyított és működő fejlesztés autizmusban (a szokásos szenzomotoros tornákon kívül). A bölcsiben azt mondták a gondozónők, hogy fölösleges ott használni, mert a gyerek így is megérteti magát..
Aztán hoztunk egy szakvéleményt a Vadaskertből, hogy a gyerek fejlődését visszaveti, hogy a bölcsiben nem hajlandók használni a PECS-et. Nem foglalkoztak vele... Szerintük megérteti magát...
Ebből is látszik, hogy halovány lila fingjuk sincs arról mit és miért kéne tenni és hogy az mért lenne jó neki...
Rájuk erőszakolni meg nem akarjuk mert ha rosszul csinálják akkor többet ártanak vele, mint használnak.Óvodákról sincs pozitív tapasztalat. Távoli ismerősék ugyanebben a cipőben járnak, csak 2 évvel előttünk. Az ő fiúk most ment oviba. Igen, olyan óvodába ahol autistákkal is foglalkoznak. Na igen, de csak papíron. Utána néztem szinte az összes óvoda alapító okiratában benne van, hogy autistákkal is foglalkoznak. És emiatt a jogszabály szerint kell is nekik. No igenám, de ez valahogy a gyakorlatban nem jött össze. Az ismerős kisfiút most elakarják tanácsolni az oviból. Pedig már hívtak hozzá segítőt meg szakembert is. Igenám, de olyan szakembert, aki eddig csak oktatta a dolgot gyakorlati tapasztalata nem volt. A bölcsitől(!) kért tanácsot, mert nem tudta kezelni a gyereket. Kapott egy plusz kisegítőt de így se mentek sokra... Ő csak pépeset eszik, de a óvoda erre pl nem hajlandó. Ugyanazt kapja, mint mások. És még millió ilyen kis apróság ami egy autistának rendkívül fontos, de az óvoda nem adja meg.
Úgyhogy előre félünk hogyan is válasszunk óvodát. Mert egyszerűen ezek az intézmények erre nincsenek felkészítve.
Vannak a fejlesztői csoportok, ahol downkórosok, szellemileg érintettek meg a mozgássérültek vannak egybezárva meg vannak a hétköznapi fejlődésűek. És kész. Nincs harmadik. A legtöbb autista pedig egyikbe se tartozik. Miért? Mert a hétköznapi csoportban nem kapnak állandó fejlesztést. Igen, jár nekünk is 3 év alatt heti 1 alkalom, egy 45 perces torna. 3 év felett heti kettő. Na ez nulla.
A másik csoport ahol a downosok vannak, az pedig csak visszahúzná a fejlődésben a gyereket.
Úgyhogy ez a jelenlegi helyzet nagy általánosságban.Ami minket illet. Több, mint 1 éve kezdtük el a mókát. Mint mondtam úgy, hogy kb mindenki csak visszahúzott, de mi a saját megérzésünkre hallgattunk és mentünk tovább.
Kezdtük a Gekkó-val egy általános képességfelmérésen. Ahol a pici 75%-ot ért el 1,5 évesen egy 2 éves szintfelmérésen ha a beszédet kivesszük a körből, mivel ő nem beszélt semmit. Ami igazából akkoriban még nem is volt elvárás. Tehát beszéden kívül minden más téren 75%-ot nyújtott 2 éveseknek való szinten 1,5 évesen. Ott is megnyugtattak, hogy ők nem látnak semmi problémát.Továbbmentünk. Gyerekorvos + védőnő. Legyintettek. Megnézték a picit kb 2 percen át. Azt mondták jó, rájuk néz + mosolyog. Nem kell aggódni.
Legyintettek, nem vettek komolyan.Utána felkerestünk egy maszek gyermekneurológust. Ő is legyintett. Nem látta autisztikusnak. De ő már legalább ajánlott korai fejlesztést, mert mondta, hogy az kell, de nem autisztikus.
Ekkor mi már elkezdtünk járni a Gekkoba privátban szenzomotoros tornára. Csináltuk hetente egyszer, rendszeresen. Az ottani gyógypedagógus sem tudott mit mondani akkor még.
Ezután elmentünk a nevelési tanácsadóba, ott is megnézték, ott se tudtak mit mondani... ők ugyan adtak volna ingyenesen fejlesztést, de megmondta a nő, hogy az se lesz több, mint amit a Gekkóban is adnak, kb pont ugyanaz.
Ezután elmentünk a Heim Pálba hallásvizsgálatra, mert azt mondták mindenhol, hogy ez az első. Amíg ennek nincs negatív eredménye, addig nem fognak komolyan venni máshol sem. Okés, eredmény negatív. A gyerek jól hall. Ott is legyintettek az autizmus gyanúnkra.
Megjegyzem a gyerek még itt is csak 18-20 hónapos volt.
Ekkor már viszont a Gekkós gyógypedagógus is kezdte észrevenni azt amit mi! De pár hónap alatt elég gyors fejlődést vett észre rajta. De akkor ő már kimondta az autizmusgyanút elsőként.Ekkor hívtuk fel a Vadaskertet. Ami egyike az országban található 5 kifejezetten autizmus diagnosztikai központnak, ahol kiskorban kis képesek nagybizonyossággal diagnosztizálni az autizmust.
Felhívtuk őket, hogy szeretnénk menni diagnosztizálásra. De azt mondták, hogy 3 éves kor alatt nem tudnak fogadni minket. Viszont ajánlottak egy ottani gyerek pszichológust.
Elmentünk hát és ő sem látott semmit. Viszont ekkor ő ajánlott be minket a szomszéd szobában lévő szakemberhez, aki az ottani autizmus csoport vezetője.Na ő volt az az első, aki egyből kiszúrta a tüneteket azonnal küldött minket korai fejlesztésre a BHRG-be Pesten, valamint, hogy kezdjük el gyorsan PECS-et tanulni ott náluk.
Ez volt tavaly nyár végén. Azóta járunk PECS-re a Vadaskertbe és TSMT tornára a BHRG-be, amit rendszeresen csinálunk otthon is (már amikor épp nem beteg a gyerek).
Itt tartunk most. A pici rengeteget fejlődött. Nagyon gyorsan tanul és nagyon gyorsan megy neki a PECS. PECS-ben már hónapokkal ezelőtt előrébb tartottunk, mint a korábban említett másik gyerek, aki évekkel van előttünk...
Most fogunk bejelentkezni logopédushoz itt Veszprémben még pluszban az előzőek mellett. Ami szerintem hátrányt jelentett az a bölcsi. Persze kell az is, nagyon fontos, de amíg otthon az asszony rendszeresen foglalkozott vele napi 24 órában addig sokat és dinamikusan fejlődött. Jöttek a szókezdemények megjelent 1-1 szó is stb... Bölcsi óta viszont stagnálunk. Vagy legalábbis lelassult a fejlődése.
Képekkel kommunikál. Igen-nemre válaszol. Megérti az összetetted kéréseket, feladatokat is de csak ha érdekli(!!!) ez nagyon fontos. Mindent megért, mindent megcsinál, de csak ha érdekli. Mondogat ki szavakat néha néha 1-1x... figyel ha érdekli és gyorsan tanul ha érdekli. Makacs mint az állat, de érzelmeit kimutatja. Képes haragudni, örülni, besértődni(!), szomorkodni, megbánni dolgokat. Mutogat, utánoz. Stb....Szóval ha mindezeknél a fejlesztéseknél, amiket leírtam emellet még lehet valami pluszt akkor szívesen fogadom.
-
Dany007
veterán
válasz
Csiga85
#2813
üzenetére
Igen, ezt érzem én is.
De még ez se lenne gond, ha legalább hajlandóság lenne arra, hogy elfogadjanak valami újat.A képcserés kommunikációval nem is lenne gond. A mi picink már mondatokat rak össze. És úgy megy, hogy vannak a kis képek, rajta az ábra ugye miről is szól és alatta a szöveg hogy mi is az! Ő pedig kirakja a mondatot és átadja annak akitől kéri. Ez direkt így van kitalálva. A hülye is megérti.
Pl.: kérek -> inni -> gyümölcslét. Ez három kártya. Felrakja egy mondatcsíkra és átadja. Utána sorrendben szépen elmutogatja. És elvileg itt kellene neki mondani is. Majd ez is eljön egyszer...Szóval ez pofon egyszerű, hatásos és egyértelmű. Leó már közel 60 ilyen képpel kommunikál. És ebből tudtuk meg azt is, hogy ismeri a színeket. Legalább az alapvetőeket biztosan. Erről eddig fogalmunk se volt.
Egyébként külföldön is ez az irányelv. A pecs és a szenzotréningek az elsők. És mivel magyarul már elég jól ért, nem szívesen váltanánk angolra... Pedig egyszer még a külföld is szóba jött. De mivel a PECS nem csak kommunikáció, hanem beszédindító technika is, így mostmár muszáj megmaradni a magyar nyelvnél.
Ami szerintem a legjobban hátráltat minket az az idő. Ugye mindketten dolgozunk reggeltől délutánig. Aztán megyünk a gyerekért majd haza. Kb délután 5-re érünk haza. Akkor ebédelünk mi is, mert munka közben nincs rá idő. Plusz megpróbáljuk meggyőzni a gyereket, hogy ne csak fényt egyen.
Ez azért időigényes.
Aztán jön a kötelező torna. Ami olyan 30-40 perc. Aztán jöhet a főzés másnapra vagy gyerekezés. Aztán este 7-8 körül fürdetés majd altatás. Ami általában olyan 1-1,5 óra jobb esetben.
Tehát délután 5 és este 8 óra között van időnk hétköznap a gyerekkel foglalkozni. De ugye abban benne van a torna, az ebéd / vacsora, meg a főzés.
Ezért lenne nagyon jó ha legalább a bölcsiben / oviban tudnának vele kicsit jobban foglalkozni. De mivel nem fejlesztői csoportba jár - azt mondták ő nem való abba a csoportba - hanem a hétköznapi gyerekek közé, így sokat talán nem is pampoghatunk nekik... a bölcsi igazából még csak egy gyerekmegőrző. Nem lehetnek nagy elvárásaink. Csak mondom, az lenne igazán jó nekünk.Szerk.:
Külföldön egyébként annyiból más, hogy ott - legalábbis USA-ban biztosan - az állam fizeti az ilyen és hasonló jellegű fejlesztések jórészét. Ugye van a TSMT, Irys terápia, akkor van a PECS, a son rise program, ABA meg még egy rakás másik.
No, az USA-ban rájöttek, hogy hosszútávon az egész országnak jobb, ha az ilyen gyerekeket, akik közt ugye elég sok zseni is van, felfejlesztik amennyire csak lehet és így a végén hasznos - adófizető - tagjai lehetnek a társadalomnak. Ez sokkal jobb az államnak meg mindenkinek is, minthogy egy egész életen át fizessék a segélyeket meg támogatásokat az ellátásra.Amúgy az elmúlt 1 évben végigzongoráztunk minden ésszerű lehetőséget. Rongyosra olvastuk a netet.
Plusz voltunk a Vadaskertben egy bő 25 órás szülőtréningen. Ahol elmagyarázták az "egész" autizmust, mélyvíz szinten is. Hát legalábbis a legfontosabbakat.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
mpierre
#2820
üzenetére
Üdv.
Igen még csak 2,5 éves...
@DeFranco:
Veszprém. A költözés opcionális, de csak ha nagyon megéri. Hát nem tudom. A támogatásokkal az a gond, hogy amíg nincs meg a diagnózis addig nem jár semmi. Az ég világon semmi. Sajátos nevelési igényen van. De ez kb a semmivel egyenlő egyelőre.
Viszont egyre több helyről hallom, hogy ne siettessük azt a diagnózist mert nem lesz az olyan jó. Mármint akkor már kizáródik egy csomó helyről a gyerek és akkor már tényleg úgy is fognak vele bánni...
Szóval nem tudom. Most egyelőre marad a bölcsiben még egy évet. Addig kell kitalálnunk valamit. Meg persze meglátjuk addig hova jutunk. -
Dany007
veterán
válasz
#76385920
#2823
üzenetére
De elvileg lehet. A vadaskertben már 2 éves kortól adnak ki hivatalos diagnózist. Én is megkérdeztem, mert azt hittem 3 éves kor előtt nem lehet.
De mondta a nő, hogy simán lehet csak ahhoz olyan egyértelmű és erős tünetek kellenek.Szóval nálunk azért nincs még, mert nem elég egyértelmű. De viszont az autizmusnál is használt terápiák, módszerek eléggé hatásosak. És persze elég sok tünet stimmel, de elvileg nem annyira szörnyű mint lehetne, hogy egyértelmű legyen és kimondják a diagnózist.
Bizony, ahogy Föccer is mondja sajnos sokan csak 3 éves vagy még később kezdik el ezt a tortúrát amit mi 1,5 évesen. Mondjuk mi elég makacsok vagyunk mindketten.
De könnyedén eltudom képzelni, hogy egy családot akár a nagyszülők "legyintése" vagy akár bárki más "legyintése" a dologra megnyugtatja és annyiban hagyja a dolgot (ugye nálunk legyintettek a nagyszülők, a gyerekorvos, a védőnő, a neurológus, a képességfelmérő csaj, Heim Pálban sokat látott fül orr gégészeten). Sok olyan történetet ismerek, amikor az óvodában a pici 4-5 éves korában szóltak a szülőnek hogy valami nem stimmel és tessék utána járni. Ami rohadt kellemetlen főleg ha a szülő ilyenkor még ki is kéri magának a dolgot. Meg gondolom az óvónők se szívesen mondanak ilyet...
Na de gondoljunk bele milyen az ha valaki 4-5 éves kora kora körül kezdi el ezt a "túrát" amit mi is.
Márpedig az idő nagyon fontos. Minél fiatalabb egy gyerek annál hatékonyabban lehet fejleszteni... És ez a hatékonyság iskolás kor után drasztikusan csökken.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
mpierre
#2826
üzenetére
Vannak azért olyan esetek, ahol ez egyértelmű pici korban is. Persze az már eléggé súlyos lehet.
De ez a spektrum ugye igen széles. Ezért ha nem a legsúlyosabba tartozik a pici akkor tényleg nehéz megállapítani.Leginkább azért, mert a főbb tüneteket sok minden más is okozhatja. Nem véletlen, hogy első a hallásvizsgálat. Mert ha nem hall rendesen akkor romlik a beszéd és ezzel együtt a kommunikáció kialakulása és minősége. Ami erős stresszt halmoz fel a gyerekben. És ez már egyenes út a viselkedés zavarhoz, agresszióhoz.
Lásd a Te fiad nem tudta megértetni magát a többiekkel, ami agressziót szült.Na most az enyém pár hónapja még senkivel se tudott megértetni semmit. Naná hogy előjönnek a viselkedés problémák. De a Vadaskertben nekünk azt mondták, hogy ez azért részben jó. Mert ő így próbál kommunikálni, így próbál valamit a világ tudtára adni. Azt mondták, hogyha ez úgy múlik el, hogy közben nem oldódott meg a kommunikációs probléma, akkor az mégrosszabb mert akkor úgymond "feladja" a pici a próbálkozást és komoly magábazuhanás, depresszió lehet a vége. Ahonnan még szerintük se könnyű kihozni a gyereket.
Na, de a lényeg, hogy ezeket a tüneteket sokminden okozhatja. Hallásprobléma, születéskori problémák, oxigénhiány, fülproblémák stb... meg persze autizmus is. Szóval igen, ilyen szempontból nehéz diagnosztizálni.
De ha már megvan akkor talán a kezelés és az elfogadás is könnyebb. Mi sok kis apró trükköt, ötletet kaptunk a Vadaskertből ami bevált pedig eszünkbe nem jutott volna.@DeFranco:
Az Asperger se könnyű mutatvány, de kb a kezemet levágnám érte ha tényleg "csak" ennyi lenne. Jelenleg azt se tudom elképzelni, hogy valaha rám fog nézni és mondani, hogy szia apa, vagy szeretlek apa, anya... egyelőre még szürreálisnak tűnik. De azért nem adjuk fel. : )
[ Szerkesztve ]
-
#2858
Dany007
veterán
this is life
#2831
Dany007
veterán
válasz
this is life
#2831
üzenetére
Hát igen, és igazából még nem is volt benne minden részletesen... leginkább csak címszavakban.
Az eü helyzet engem is megdöbbentett. Persze túl sok elvárásom nem volt, de ha már egyszer én leszűrtem a "tünetekből" hogy bizony lehet valami, akkor az orvosoknak / gyógypedagógusoknak is le kéne szűrni.
Persze biztos benne van, hogy senki nem szeret dobálózni az ilyenekkel. És van is benne igazság. Hiszen, mint korábban kitárgyaltuk a tünetek elég széleskörű lehetőségre adhatnak okot. Hiba is lenne egyből beskatulyázni egybe az adott gyereket.Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb a terápiák minél korábbi megkezdése. Azt meg az ilyen "legyintések" meg a jöjjenek vissza 3 éves korában, meg ráér még nem kell aggódni kijelentések csúnyán hátráltatják.
Ahogy a mi példánkból is látszik, a felismerés és a konkrét fejlesztés megkezdése között akár 1 év is eltelhet... De ezeket a kötelező köröket mindenkinek végig kell járni. Ezért sem mindegy hány éves korban kezdik el.Egyébként azért vannak nagyon rendesek is. A Vadaskert előtt pl le a kalappal. Minden téren. Ott tényleg csak a gyerek számít csak az ő és a család érdekeit nézik...
Más.
Látom igencsak szapora nép ez a PH!-s.
Gratulálok az újdonsült picikhez! És kitartást az első hónapokra. No meg a következő ~ 20-30 évre
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Ez amúgy egy roppant nehéz kérdés. És ebből a szempontból örülök is, hogy nem lányom lett.
Főleg mivel nem volt még olyan régen a "csajozási" időszak ahhoz, hogy elfelejtsem hogy is megy ez...
Ma már egyre lejjebb tolódik az a bizonyos korhatár. A mi időnkben 14-15 évesen még épphogy elkezdtünk csajozni és igazából 17-20-on évesen tetőzött a dolog. De húgoméknál ez pl már jóval korábban kezdődött. Persze a lányok korábban érnek stb... De amúgyis összességében is lejjebb került ez a korhatár.Nehéz lehet én sem tudom mit hogyan tennék olyan esetben. Mert a gyereket nem tilthatod. Azzal az ellenkezőjét éri el az ember. Inkább úgy kell "nevelni", hogy ő maga ne akarja egy bizonyos szint előtt. Ne adja be könnyen a derekát stb...
De ehhez meg olyan környezet is kell. Mert ha az osztálytársak / barátok / barátnők körében már mondjuk mindenkinek van pasija és már mindenki átesett egy-két dolgon, de ő meg azt mondja, hogy "az igazira vár", annak könnyen kiközösítés vagy hasonló lehet a vége.
Ugye hasonló a helyzet a cigivel. Sokan azért szoktak rá mert az akkoriban "menő" volt. És ha egy csapatban mindenki dohányzik könnyen kinézik azt, aki éppen nem.
Szóval nem lesz egyszerű az biztos. -
Dany007
veterán
Szvsz függ attól is, hogy a gyerek mennyire örökmozgó, "hiperaktív".
Mi pl nem bírnánk még egy gyerekkel... Háztartást vezetni, dolgozni, gyerekezni... és még aludni is(!) alig fér bele 24 órába... és akkor még a saját "életről" nem is beszéltünk, mert az a legkevesebb...
Jó, mondjuk a mi fiúnk nincs el egyedül. Igényli, hogy folyamatosan foglalkozzunk vele...
Emellett egy másik pici babát nevelni... hát... nem lenne könnyű.Egyébként az, hogy az egyik már tud majd járni / szaladni nem feltétlenül pozitívum ha érted mire gondolok!
Ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy mindent megér egy gyerek! Ha lenne megfelelő méretű lakásunk és megfelelő anyagi helyzetünk már tuti, hogy meglenne a második picúr is!
Mondom ezt annak ellenére, hogy kb este 10 előtt nincs semmi időnk egymásra az asszonnyal... elmenni kettesben meg kb 2-3 havonta egyszer van lehetőségünk... De mégis úgy gondolom hogy megérné. -
Dany007
veterán
válasz
DopeBob
#3656
üzenetére
Érdemes használtan is körülnézni.
Én anno Römer King-et vettem kemény 16 ezer forintért. Felújított huzattal. Tudtam, hogy nem olcsó típus így amikor megláttam egyből megvettük és szerintem az eladó nem is tudta mit ad el..
Utána néztem a neten, hogy kb 60-80 ezer forint újonnan az épp aktuális évjárat. Na most a mienk eggyel korábbi évjáratos és használt volt... De igazából teljesen hibátlan darab.Ezt az isofix-es dolgot nem vágom teljesen. Sose néztem melyik milyen. Biztonsági öv áthúz kallantyú lehajt, ülés visszahajt és kész. Igazából ennyi.
@Föccer:
"Ezeket figyelembe véve tényleg a középre helyezett, biztonsági övvel rögzített gyerekülések a legjobbak a gyerek sérülése szempontjából."
Én is középre akartam rakni, de baszki mindenki leszólt érte...
Jó, mondjuk oldalt védi még a vezető / anyósülés is a frontális esetén. De ez épp úgy sülhet ki rosszul is, plusz akkor oldalt nagyon közel van.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Tervezgetjük a gyerekszoba kialakítását...
Csak valahogy nem tudom milyen bútorok kellhetnek neki? Nem tudom mit rakjunk be...Az összes ruhája igazából elfér egy 70x50x1,2m-es komódban plusz az előszobában amit épp nem használ.
Ezen kívül ugye lesz egy ágya 165x80cm környékén meg egy kisasztal székekkel, egy polc a játékainak meg egy ilyen hálós játéktartó ami a plafonról fog lelógni..
Plusz egy függőágy...Na de mi kellhet még ezen kívül? Íróasztalra még egy ideig nem lesz szüksége. Azt most nem akarunk, a helyét meghagyjuk persze.. Nem tudom, nem jut eszembe semmi.
De a bútorok fontosak a további tervezéshez, mert valami multiszenzoros szobát szeretnénk kialakítani neki. Illetve egy hagyományos a msr keverékét.
Tele rgb ledekkel meg megvilágított száloptikás csövekkel, esetleg világító buborékos hengerrel... nem tudom jobban leírni...
Kis rajztábal amire rajzolhat meg esetleg gondolkodtunk valami régi olcsó kivetítőn is...
Persze minden rgb-ben állítható és kapcsolható, ha esetleg zavarná valami, akkor le lehessen kapcsolni, illetve egyelőre fogalmam sincs melyik szín a kedvence hogy állítható legyen...
Plusz egy világító naprendszermodellt szeretnénk a plafonra "csillár helyett". Azért nagyon odavan... Még babzsákfotelre is gondoltam, de az mocskosul drága és annyit szvsz nem ér.
Na de mindehhez első körben azt kéne tisztázni hogy milyen bútorok lesznek bent... -
Dany007
veterán
válasz
bitpork
#4547
üzenetére
Szvsz cool.
De lehet ilyet itthon is kapni, igaz hogy nem babaméretben. : )
Jódolog és az ilyesfajta hanyatt hintázás fejleszti a gyerek idegrendszerét is.Mondjuk mi "csináltunk" egyet. Varrattunk textilanyagból adott méretet, bújtatóval, majd átfűztünk rajta egy jó erős kötelet, amit felfúrtunk a plafonra.
Jó, mondjuk a mi fiúnk már elég "nagy" és durva dolgokat művel benne. Babának azért biztos kellemesebb a linkelt cucc.Más.
Most épp gyerekülést nézünk a picinek. És nagy a dilemma, mert a 15-35kg-os kategóriát akarjuk megvenni. Ugye, már elérte ezt a súlyt meg már magasságra is kinőtte a jelenlegit, így mindenképpen aktuális a váltás.
Magasító kilőve, mert az nem ad plusz védelmet. Ezért marad a 15-35Kg-os kat. amit gyakorlatilag a legtovább használhat.
Néztem átlag-táblázatot gyerek növés és súly az életkor függvényében. Mi szerint kb 10-11 éves koráig használhatja majd - vagy amíg 150cm nem lesz. Tehát 7-8 évre vennénk gyerekülést.Nagyjából meg is van a kiválasztott. Rengeteg ADAC teszt böngészés után.
Valószínűleg vagy egy Cybex Solution X2 lesz, vagy egy Römer Kid plus Kid II.
De amiért írtam az az, hogy látom a Brendonban - és biztos még sok másik helyen - is árulnak egy olyan típus, hogy Nania. Ez a legolcsóbb, amit kapni lehet. Már 8k forinttól, na de nem véletlenül. ADAC teszten ennek a márkának egyetlen egy típusa nem volt, ami akár csak a "megfelelő" szintet elérte volna. Egyszerűen a konklúzió az, hogy ez a típus "veszélyes", nyersen fogalmazva ló...art se véd. A legrosszabb osztályzatokat kapta minden kategóriában, minden típusa.
Na most ezek után számomra érthetetlen, hogy egy olyan cég, mint a Brendon hogy árulhat ilyet? Egyáltalán hogy engedhetnek piacra egy törésteszten megbukott márkát? Mert ha még csak "elmegy" szintet üt meg, vagy átlagos szinten akkor okés. Na de kifejezetten nem megfelelőt...Egyébként a legjobb, legbiztonságosabb ebben a kategóriában az egy 80 ezer forintos Römer. Az egyetlen ami "kiváló" osztályzatot ért el ebben a kategóriában. Na de nyilván ez azért horribilis összeg. A másik Römer meg a Cybex, ami szintén az elsők között van fele ennyibe kerül...
[ Szerkesztve ]
-
#4570
Dany007
veterán
CharlieDrop
#4569
Dany007
veterán
válasz
CharlieDrop
#4569
üzenetére
Pallas 65 ezer.
Az se gyenge.
De szerintem X2 lesz, az már 28-35k-tól van.
Jó lenne a Römer is csak ami megfizethető kategóriába esik, arról nincs teszt. Márpedig volt már a Römernek is elég szar gyerekülése (más kategóriában). Bár most is egy Römer King van, amit használtan vettünk 16k-ért új huzattal sérülésmentesen. Aztán mikor rákerestem, hogy olyan 50k az új ára, akkor azért ledöbbentem.
Szvsz a boltban nem igazán tudták mit árulnak.. Még most is 20k körül megy a Vaterán. -
#4572
Dany007
veterán
CharlieDrop
#4571
Dany007
veterán
válasz
CharlieDrop
#4571
üzenetére
Valóban. De a 65k (most annyi körül mozog) az mocskosul sok.
Akkor már inkább a 80k-s Römer. Az az egyetlen ami maximumot ért el biztonság tekintetében. -
#4574
Dany007
veterán
CharlieDrop
#4573
Dany007
veterán
válasz
CharlieDrop
#4573
üzenetére
Hát most csak a teszt alapján.
De nyilván nincs 80k-m rá. De 60 se...
Jo lesz az meg nektek reggelire, uzsonnara egy szelet kenyerrel!
Új hozzászólás Aktív témák
A topikban szabad hirdetni ezen szabályokkal.
- Rövid teaser trailert kapott a Dragon Age: Dreadwolf
- Fotók, videók mobillal
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Vírusirtó topic
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- MIUI / HyperOS topik
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- További aktív témák...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5