- Vodafone mobilszolgáltatások
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- Nem lesz idén Nothing Phone (3)
- Nem egyedül érkezett a OnePlus 6
- Az iPhone 15 frissítésgaranciát, a 16 szép rendereket kapott
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Hivatalos képen a Samsung hajlíthatók
- Ezeket a telefonokat mutatják be az idei nyár folyamán
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Xiaomi 12 - az izmos 12
Hirdetés
-
Mas este jön a következő Guerrilla Collective előadás
gp A kiadó jövőben megjelenő játékai kapnak központi szerepet a műsorban.
-
Tombol az AI-láz: az NVIDIA már értékesebb, mint az Apple
it Az NVIDIA piaci értéke átlépte a 3 billió dollárt, így már a világ második legértékesebb cége, megelőzve az Apple-t. A Wall Streetet pár nagy cég húzza előre, Tajvanon pedig tombol a Huang Zsen-hszün-kultusz.
-
Computex 2024: MI lázban égnek az MSI noteszgépei is
ph A Stealth, Summit, Prestige, illetőleg Modern szériák kínálata szépen kibővült, és az Intel Core Ultrán felül egyes SKU-k AMD Ryzen AI 300 CPU-kkal jönnek.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#65675776
törölt tag
Tudom én, hogy vannak nem széteső hevederek. Ez egy Maxim, textil hevederrel, vaktölténnyel (ami nem lőszer!).
td: Másold be a link URL-jét a címsorba, akkor megjeleníti. Ezek szerint az oldal nem komálja a közvetlen linkelést hosszú távon. Miután írtam a hszt még működött.
A ködre. A Far Cry volt az első játék, ahol nem burkolták ködbe a távolságot. A korábbi motorok ugyanis nem voltak képesek 100-200m-en túl kiszámolni bármit is jelentős frame-veszteség nélkül. Ezért a mesterlövészek dolga kissé nehezebb volt a valósnál, legalábbis a lehetőségeik jelentős mértékben csökkentek. Az átlátszóság/átlőhetőségre a legdurvább példát a Hidden & Dangerous-ben láttam, amikor egy levélen keresztül akartam lelőni az ellent. A levelet nem lőtte át, viszont szkrát vetett rajta a lövedék!!! Az elfordulásos dolgot én is tapasztaltam. -
-
#65675776
törölt tag
A lánctalp csak a saját erőből való mozgáshoz szükséges, vontatni lehet a görgőkön is. A BT-k esetén meg a lánctalp csak terepi manőverezőképesség javításához elengedhetetlen, a görgők vastago gumírozottak, az első tengelyük kormányzott! Kiépített úton több mint 100km/h sebességre voltak képesek.
Én az aknaszedésre nem mondtam, hogy nem jellemző. Viszont ha valakinek akkor jut eszébe aláaknázni egy hidat amikor már ott az ellenség a hídkapuban, akkor meg is érdemli. Jobb helyeken eleve előkészítik őket robbantásra. -
#65675776
törölt tag
Az első eset volt a jellemző. Kivéve, ha előretörésben voltak. Olyankor néha sima pct ágyúként használták, vagy hagyták a picsába, a műszakiak úgyis jöttek utánuk.
Ez a nem kellő előrelátás miatt lehetett így. A stratégiai jelentősségű hidakat mindig előre aláaknázták. A hirtelen jött eseményekre meg ott lett volna a tűzérség. Csak arra nem nagyon hagyatkoztak.
Az utászok munkájáról/eszközeiről/módszereiről olvastam már valamelyik könyvemben, de gőzöm sincs melyikben. Majd utánanézek. -
-
mityku
aktív tag
Mondjuk én se nagyon láttam olyat illetve olvastam volna, hogy az ellenség orra előtt kezdik el aláaknázni egy hidat! Az ilyeneket jó előre megcsinálják már, hogy ha visszakell vonulni akkor amint átgördűl az uccsó jármű és katona robbantják is!
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
Több eredményt értek volna el, ha a Bodenplatte helyett Galland bombázók elleni 1000 vadászgépes támadását hajtják végre. Azzal tudtak volna akkora veszteséget okozni az angolszászoknak, hogy 2-3 hónapra leállt volna a bombázóoffenzíva. Galland mindezt '44 augusztus-szeptember környékére tervezte, addigra meg is volt a szükséges vadászgép és pilótamennyiség, csak nem engedélyezték. Pedig Galland pontosan megtervezte az egész hadműveletet, tán Speer-el is egyeztetett. A tervezett időpont ideális lett volna: pontosan egybeesett volna a német ipari termelés csúcspontjával. Ha kb 40%-os veszteséget szenvedtek volna a németek gépállományban, nem lett volna probléma. Ebben az időszakban havi szinten kb 1500 vadászgépet gyártottak!
-
#65675776
törölt tag
Még mindig könnyebb volt mint az MG34 vagy MG42. Tűzerőben viszont közelítette őket.
Kréta egy érdekes kérdés: volt-e értelme egyáltalán, és ha volt, akkor miért úgy kellett végrehajtani ahogy? Hozzátartozik a dologhoz, hogy Kréta elfoglalása akkora vérveszteség volt az FJ-knek, amit soha többé nem tudtak kiheverni! Ezzel a hadművelettel lényegében további komoly bevetésre alkalmatlanná tették az FJ Div-t. Ajánlott olvasmány: Martin Pöppel: Mennyország és pokol (Hajja & Fiai, 1999)
Az ejtőernyősök a Luftwaffe alárendeltségébe tartoztak. Az SS-hez semmi közük. -
#2112
JagdPanther
aktív tag
szicsu
#2111
JagdPanther
aktív tag
a győztesek írják a történelmet...
egy kis ''misztikum'': kaptam egy könyvet(nem nem ez a misztikum
) amelynek címe: Hitler árulója. ez azt ecseteli h milyen szovjet kémhálózat és hol működött a 2. VH alatt, és hogy ki szolgáltatta a létfontosságú információkat Moszkva számára a német hadsereg állapotáról, helyzetéről, terveiről. közben ki-kitér a történelmi hátterére a dolgoknak. érdekes könyv, ajánlom mindenkinek(igaz cask az első 200 oldalt olvastam el eddig idő hiányában) -
#65675776
törölt tag
Ahogy JagdPanther is írta: a történelmet a győztesek írják.
Viszont mindezt ki kell egészíteni azzal, hogy a nemzetközi szokásjog alapján a vesztesek semmiféle igénnyel/követeléssel nem állhatnak elő a győztesekkel szemben!
Okinava-t ne hasonlítsuk azért Sztalingrádhoz, más mértékű volt a két hadművelet. A veszteségeket mindig a bevetett létszám/technika arányában kell vizsgálni. Ebből a szempontból a Csendes-óceáni hadszintéren jóval nagyobbak voltak a veszteségek. És arányaiban jóval kevesebb hadifogoly, főleg japán oldalról (ez utóbbi konvergál a 0-hoz).
A dícséret tulajdonképpen jogos volt, Tokio-t eltalálták. A gyújtóbombák alkalmazásának etikája más kérdés, ez mindig is vita tárgya volt. Azt hitték az okosok, hogy a napalm '80-as évekbeli betiltásával (illetve ha jól tudom vegyi fegyverré minősítésével) végleg elfelejthetik ezt a problémát. A tiltás viszont most is hatékonyabb eszközök kifejlesztéséhez vezetett. Most hasonló problémát csinálnak a fehérfoszfor gránátokból. (Ezt jelölik pl a lövedékek esetén WP-vel.) Hozzáteszem: egy papírból épült város elleni bármilyen támadás tűzvészt okozhat. Ezt csak elősegíti a zsúfolt építkezés.
Az atombombák igazából az oroszoknak szóltak, előkészületek voltak a hidegháborúra. Persze mellékesen jól ráijesztettek vele a japánokra is. Ha tudták volna, hogy az amerikaiak ezzel el is lőtték mindenüket... Dehát a japán hírszerzés nem állt a helyzet magaslatán.
Drezda az angolok műve volt. Arra szolgált, hogy egyáltalán jelezzék, hogy még ők is tudnak nagy méretű hadműveleteket indítani. Addigra ugyanis a szövetségesi tárgyalások kb amerikai-orosz tárgyalásokra redukálódtak, aminek az eredményeiről azért tájékoztatták az angolokat is. Még a nem éppen szívbajos Harris sem rajongott az ötletért! És visszatérve a tűzvészekre, ezt bizony az angolok is szívesen csinálták német városok esetén. Berlinnek is ezt a sorsot szánták. Az, hogy nem sikerült nekik annak köszönhető, hogy Berlint ésszel építették. Széles főutak akadályozták a tűz terjedését, kiépített vízhálózat a tűzoltáshoz. Ezek a feltételek nem voltak meg Japánban. Plusz a napalmot is úgy fejlesztették ki, hogy megnézték mi az amit a japánok nem tudnak eloltani a rendelkezésre álló anyagokkal. (A napalm olyan hőfokon ég, hogy bontja a vizet. A hidrogén pedig szeret égni, és van hozzá oxigén is. Ezért pl vízzel nem lehet oltani.)
(Ha megnézel egy olyan magyar nagyvárost, ahol volt már tűzvész (pl Debrecen, amelyik háromszor is majdnem teljesen leégett, de legalább harmadában), szintén széles főutakat látsz.)
A malmedy-i mészárlással az a probléma, hogy hadifoglyokról van szó. Nem összehasonlítható eset egy bombázással. Más mindkettő jogi megítélése. A hadifoglyok lemészárlása háborús bűn, a bombázások esetén a civil áldozatokért nem vonható felelősségre senki. Persze, amennyiben a hadifoglyok szökni próbálnak, akkor le lehet őket lőni. Sőt: a nemzetközi hadijog ismeri a megtorlás fogalmát is! (pl partizánakciók, katonai egységek elleni civil támadás esetén) Csakhát a németek ezt is túlzásba vitték. (Bár nem tudom rögzítve vannak-e az elfogadott arányok.)
Van már valami konkrét infód a hevederből tüzelő fegyverről? Ha létezik egyáltalán.
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Üdvözlet!
Látom, már válaszoltak az előttem szólók.
Remélhetőleg ez a 2005-ben írt utolsó ilyen ''csepp'' levelem.
Írni szerettem volna még a légitámadásokról / terrorbombázásokról is, de hasonló terjedelme, no meg az átlapozgatott irodalom nagysága miatt is elnapolom (15 évnyi Top Gun / Aranysas, História, Haditechnika, és 4 könyv).
Így ''marad'' a Csendes-óceán:
Régóta adós vagyok magamnak, hogy utánanézzek ennek a hadszíntérnek, ugyanis viszonylag keveset tudok róla (de látom te is).
Erről sajnos elég kevés könyv van ma magyar fordításban, még kevesebb van meg nekem belőlük!
1-2 ajánlható:
William J. Ruhe: Háború a tengeren (Hajja&Fiai könyvkiadó, 1998.), a Csendes-óceán tengeralattjáró-ütközetei (azt hiszem, már daa-raa is hivatkozott rá)
Maszanobu Cudzsi: Szingapúr, 1942 - Japán legnagyobb győzelme - Nagy-Britannia legsúlyosabb veresége (Hajja&Fiai könyvkiadó, 1999.)
Hampton Sides: Kísértetkatonák (Gabo Kiadó, 2003.), téma: 1945. január 28-án a Fülöp-szigeteken levő japán hadifogoly-tábor lerohanása a 6. rangerzászlóalj (US Army) révén...
John Davison: A Csendes-óceán napról-napra (Hajja&Fiai kiadó, 2005.) - ez nincs meg, de már belenéztem, egész jó.
Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón.
link: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/hid_a_kwai_folyon.html
Rövidebb cikk az Aranysas 2003/2-ben, 53-57.o.
Viszont megvan Az emberiség krónikája c. közismert lexikon, az alábbiak többsége abból van (gyorsabb abban keresni, mint a folyóiratok között...).
Felsorolom a főbb csatákat - a teljesség igénye nélkül -, csak hogy legyen valami fogalom a ''számokról'', mi miért is volt (pl. a két atombomba ledobása). Célszerű a Földrajz atlaszt is nézegetni.
Mellesleg Ausztrália sem nézte ölbetett kézzel az eseményeket.
1941. december 07.: a Pearl Harbor-i támadás (Hawaii-szigetek) - a ''Gyalázat napja'' - és japán partra szállás kezdete a Maláj-félszigeten.
1941. december 10.: a Guam-szigeten levő amerikai helyőrség kapitulált.
1941. december 08-23.: Wake-sziget ostroma, majd eleste (Aranysas 2003/1., 54-61. o.). A foglyokat Kínába hurcolták (a fele meghalt), a szigeten tartott munkásokat 1943-ban legyilkolták a japcsik. Egyébiránt a hadifoglyokat rabszolgáknak tekintették. Az 1929-es Genfi Egyezményt sem írták alá!
1942. január 02.: a japánok elfoglalják Manilát (Fülöp-szigetek), elkezdik Szingapúrt bombázni.
1942. január vége: övék az egész Fülöp-szigetek, Malájzia, Celebesz (Sulawesi), Borneó, és beveszik Rabault is (Új-Guinea).
1942. február 15.: Szingapúrt védő brit erők leteszik a fegyvert (ld. a könyvet).
1942. április 18.: a ''Visszavágás napja'', 16 db B-25 megtámadta Tokiót. Előzőleg a USS Hornet-ről szálltak fel (Top Flight 2001/1.).
1942. május 7-8.: Korall-tengeri csata (Aranysas 2003/3., 48-55. o.). Az első, repülőgép-hordozók között lezajlott csata.
1942. június 3-7.: a Midway-szigetek melletti felszíni ütközetben Japán elveszti felszíni erőinek java részét => USA átveszi a kezdeményezést (Aranysas 2003/5., 48-52. o.; John Keegan: A tengeri hadviselés története, Corvina kiadó).
1942. augusztus 07-1943. február 08.: Guadalcanal-sziget (Salamon-szigetcsoport). Hathónapnyi(!) súlyos harcok árán sikerült az amerikaiaknak elfoglalni és megtartani, a japánok kiürítik a szigetet. 11.706 japán katonát mentettek ki hajóik. Méltán nevezik így a helyet: ''A Csendes-óceán Sztálingrádja''.
Mérleg: Japán: 22.000 halott, 26 hadihajó veszett el, 893 db gépük zuhant le=2362 fő ''hajózó'' (pilóta, v. segédje) meghalt, a Birodalom színe-java; USA: 1.600 halott, 26 hadihajó, fedélzetén közel 2.000 fővel, 482 gép veszett oda, v. selejtezték, 94 pilóta halt meg (Aranysas 2003/9., 48-52. o., 2003/10., 48-52. o.)
(Savo-sziget melletti csata: Aranysas 2003/7., 48-53. o. - 1.108 amerikai tengerész halt meg, 709 megsebesült, japán veszteség nem volt)
A Guadalcanal-i csata végén játszódik az Őrület határán c. film (The Thin Red Line) is, James Jones regényéből adaptálva (szvsz mindezidáig az egyik legjobb, legrealisztikusabb háborús film, benne van a ''Hall of Fame''-emben!).
1943. március: a Bismarck-tengeren a jenkik víz alá küldtek egy japán csapatszállító konvojt, ezzel megakadályozva a japánok Új-guineai előretörését.
1943. április 18.: Isoroku Yamamoto admirális halála, a Guadalcanal-i reptérről felszálló 16 db P-38G levadászta az égről. Tettükkel a Japán Haditengerészet - méltán - legendás főparancsnokát veszítette el (Aranysas 2003/4., 48-52. o.). És ezzel megcsapta a vereség szele őket.
1943. június 30.: Rendowa szigetén (Salamon-szigetcsoport) és Új-Guineán angolszász partraszállás => megkezdődik a ''Békaugrás''-stratégia (v. ''Szigetugrás'') végrehajtása.
Lényege, hogy fontos sziget-támaszpontokat elfoglalva megszakítsák Japán utánpótlási útvonalait, USA pedig növelje a légitámaszpontok számát, folyamatos utánpótlást biztosítva légi és tengeri úton (ill. felszín alatt).
Japán a mai napig nem önellátó, ásványkincsekben szegény, élelmiszerekből jelentősen, energiahordozókból, kohászati alapanyagokból szinte teljes mértékben behozatalra szorul => utánpótlási vonalainak megtépázása igen komolyan érintették nemzetgazdaságát akkoriban.
Tovább:
1943. november 20-23.: Tarawa-atoll (Gilbert-szigetek): Operation Galvanic. A Betio nevű fősziget ellen intéztek támadást az amcsik, ezen volt egy reptér (még ma is megvan).
Mérleg: Japán: 4.836 halott (ennyi védte, túlélő nem akadt, aki a csatát túlélte, rituális öngyilkosságot követett el), USA: kb. 3.000 halott és sebesült (Top Gun 1991/11., 53-55. o.).
Ezt követi a többi Marshall- és Mariana-szigetek.
1944. augusztus-szeptember: Peleliu-sziget felszabadítása (Palau-szigetcsoport).
1944. október 20.: a Leyte-öbölbeni partra szállással elkezdődött a Fülöp-szigetek visszafoglalása, Douglas MacArthur tábornok nagy örömére (!az mekkora egy répa volt!).
1944. október 23-26.: a Leyte-öböli csata. 4 napig tartott, mindmáig ''a legnagyobb tengeri csataként'' tartják számon (Aranysas 2003/11., 48-55. o.).
1945. február 24.: Manila bevétele.
1945. március 17.: Iwo Jima szigetet végleg elfoglalták, majdnem egy hónapig tartó csatában.
Mérleg: Japán: 20.703 halott, 216 sebsült, USA: 5.931 halott, 12.272 sebesült. A halott-sebesült arányra érdemes figyelni!!!
1945. április 01-június 22.: Okinawa-sziget. 11 heti csata, mérleg: Japán: 90.000 halott, 7.000 fogságba esett; USA: 12.520 halott, 36.631 sebsesült!!!
Egy kicsit reálisabbak ezek a számok, mint az a 2.500!
A sziget elfoglalása (júni.22.) nem véletlen volt nagy öröm a jenkiknek, hisz a környék legnagyobb légibázisát pakolták rá (Kadena Air Base).
A ''környék'': 600-700 km-en belül nincs semmi más, csak az óceán.
Ezzel a győzelemmel lehetőségük nyílt közvetlenül elérni Japán összes szigetét, a Fülöp-szigeteket, Tajvant (amit akkor még Formosa-nak hívtak) és nem utolsó sorban Kínát és Szovjetunió déli részét (a négymotoros bombázók hatótávolsága 3.200-5.500 km!)! No és nem utolsó szempont, hogy egy újabb kikötő építésére is lehetőség adódott a Csendes-óceáni Flotta számára.
1945. májusában elkezdett nagyvárosok elleni bombázás célja, hogy légi úton törjék meg az ellenállást, elkerülendő az előreláthatóan igen nagy veszteségekkel járó japán szigeteken való partraszállást (ld. például Iwo Jima-t, Okinawa-t, ahogy tették azt 1999-ben Jugoszláviában is). Azt érdemes észben tartani, hogy Németo. már kapitulált, az uccsó csapatok ekkoriban teszik le a fegyvert!
1945. május 23-24.: Foszforbombák Tokióra, 750.000 db bomba.
1945. május 25-26.: A támadást megismétlik. Tokió beépített területeinek 50 %-a elpusztul. Fontos kiemelni, ismerve a japán építészetet, igen erősen domináns a papír és a fa használata benne! Enyhén ''Tűzveszélyes'' kategória... <de legalább alkalma volt a japán építészetnek a vh. után kibontakozni...>
1945. augusztus 2.: 800 db B-29 intézi a legerősebb légitámadást 4 japán nagyvárosra és a Kawasaki olajipari központra, 6.000 tonna foszforbombát ledobva.
1945. augusztus 6., 9.: a Little Boy és a Fat Man bemutatkozik. Az áldozatok számát nem lehet megsaccolni, a radioaktív szennyezés még évekig fennáll.
1945. augusztus 15.: a USS Missouri (BB-63) fedélzetén a japánok aláírták a fegyverszünetet.
1945. szeptember: újra elfoglalják Wake-szigetét a jenkik.
Mint daa-raa is említette (2114. hsz.), az USA-nak 1949-ig nem volt atombombája
(1952. nov. 01.: USA első hidrogénbombája pukk)!
Okinawa: ''Igaz nagy áldozat a 2500 élet, de nem tudták, hogy mi ment Európában a keleti fronton (Harkov,Sztalingrad)???''
Azért az amerikai nép nem volt olyan gyengén értesült, mint pl. a német, hála a náci propaganda által cenzúrázott, felnagyított / lekicsinyített híreknek.
Ez ügyben olvasd el Herman Wouk trilógiáját (regény), igen tartalmas darabok: Hihetetlen győzelem, Háború, Végső győzelem. Egy amerikai katona-család életét követi nyomon kb. 1939-től a vh. végéig. Sok érdekes infó van benne!
Szóval igenis nyomon követték az akkori (kül)politikai eseményeket. Már csak azért is, mert akkoriban még nem volt TV, csak a napilapok, a rádió és a mozi. Utóbbiban igen gyakoriak voltak (heti rendszerességűek) a katonai híradások, haditudósítók munkái.
Természetesen őket is befolyásolta a saját ''kapitalista'' propaganda, de még mindíg tágabb látókörük volt, mint a németeknek, vagy ha csak magunkból indulunk ki, a magyaroknak (anyagilag is egy kicsit jobban álltak).
No meg az otthoni civil lakosság sem a poén kedvéért költözött át a keleti és a nyugati partra a gyárak mellé (?globalizáció?), hanem a háborús termelés kielégítése miatt: 1941. dec. 7-éig a brit és a szovjet igények (Lend Lease), azt követően már a sajátjukat is.
Említett két szovjet város neve idején már ők is benne voltak nyakig a lekvárban.
Más:
Sikerült beszerválni november végén a Rubicon és a História c. újságokat. Mindenkinek melegen ajánlom a figyelmébe!!!
<anyám tegnap szólt, hogy neki vannak régi História számai...>
<És tényleg: 1982/2, 1982/4-1986/1-ig megvan mind
>
A háborús bűnökről:
A História 2005/9 számában van erről egy cikk: ''Nemzeti és nemzetközi bíráskodás, 1945'' címmel.
Előtte egy kis történelem:
1864.: I. Genfi Egyezmény.
1929.: II., v. a III. Genfi Egyezmény.
1942. januárja: a Londonban számüzetésben működő kilenc kormány létrehozza az ún. St. James Nyilatkozatot, amelyben elköztelezik magukat arra, hogy a bűnösöket, hovatartozástól függetlenül, felkutatják, letartóztatják, bíróság elé állítják és elítélik. Ebben az európai háború vége után pl. a brit különleges alakulat, az SAS is közreműködik. Ők kutatják fel a tömeggyilkosságok helyszínének zömét, ill. ők gyűjtik be a bűnösök egy részét is.
(ld. Anthony Kemp: SAS - Békeévek vad háborúi 1947-1991 - A brit elit kommandó, a Special Air Service gyarmati és antiterrorista műveletei, Aquila könyvek, LAP-ICS Könyvkiadó)
Egy évvel később az USA és Nagy-Britannia is csatlakozik a nyilatkozathoz és megalakítják az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnökkel Foglalkozó Biztottságát.
1945. június 26.: a San Francisco-i konferencián megfogalmazzák az ENSZ Alapokmányát, ami október 24-én vált hatályossá.
1945. október vége: Létrehozzák a Nemzetközi Bíróságot.
1945. októer 18.: Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt 24 háborús főbűnös ellen vádat emelnek.
1945. novemer 14.: megkezdődik a tárgyalás, ami ''Nürnbergi per''-ként híresült el.
Ítéleteket alapvetően a Nemzetközi Bíróság (központi - Nürnberg), valamint az ún. Népbíróságok (nemzeti) hoztak.
Az említett História cikket Deák István, a Columbia Egyetem professzora, a II. vh. utáni háborús perek nemzetközileg egyik legismertebb kutatója írta:
Nürnbergben a három fő vádpont: a ''béke ellen elkövetett bűnök'', a ''háborús bűnök'' és az ''emberiség ellen elkövetett bűnök'' voltak. A bíróság csak halálos ítéletet és bebörtönzést róhatott ki!
Továbbá leszögezték, hogy a vádlottak nem bújhatnak ki a felelősségre vonás alól azzal az indokkal, hogy ''ők csak parancsot reljesítettek''.
A perben a bírók (akik az ítéletet hozzák) a 4 megszálló állam soraiból kerültek ki (USA, Szovjetunió, Anglia, Franciaország). A részlehajlás ebből is fakad!
''A nürnbergi bíróság sok német bűnöst csupán tanúként engedte kihallgatni a kelet-európai bíróságokon. Így történhetett meg például, hogy Edmund Veesenmayert, aki német teljhatalmú megbízottként sok százezer zsidó deportálásárét volt felelős, Magyarországnak 1947-ben vissza kellett küldenie Nürnbergbe. Veesenmayer nem sokkal visszatérése után már szabad ember volt, és később sikeres üzletember lett Nyugat-Németországban.''
''Romániában Antonescu marsallt a Szovjetunió ellen folytatott agresszív háború vétségében ítélték el. A Szovjetuniónak Romániával szemben 1939-41 között tanusított hasonlóan agresszív viselkedése felett szemet hunytak mind Nürnbergben, mind pedig a román bíróságokon.''
''Dönitz admirálist először a korlátlan tengeralattjáró-hadviseléssel vádolták, ám ezt a vádat az ítélethozatalkor figyelmen kívül hagyták, mert Dönitz ügyvédje bemutatott egy Nimitz admirálistól származó levelet, amelyben elismerte, hogy amerikai tengeralattjárók japán kereskedelmi hajókat, illetve kórházhajókat süllyesztettek el a csendes-óceáni konfliktus kirobbanásának kezdetétől fogva.''
''A Göringgel szemben felhozott vádat, miszerint a háború alatt válogatás nélkül bombázott civil célpontokat, végül alig emlegették, mert mindenki előtt világos volt, hogy a szövetségesek mindenkinél nagyobb károkat okoztak civil célpontok elleni támadásaikkal.''
Az már egy másik dolog, hogy a ''szigorúan őrzött'' cellában öngyilkos lett... (???)
Érdekes a cikkben, hogy a ''háborús agresszióra'', valamint az ''emberiség elleni'' bűncselekményekre a per előtt nem voltak jogi előzmények (törvények), azok törvényei a bűnök elkövetése után készültek el, mégis a vádlottak nagy részét elítélték a véttségek miatt.
''Magyarországon, Major Ákos tanácselnök Bárdossy László volt miniszterelnök szemére vetette, hogy német segítséggel igyekezett visszacsatolni az első világháború után elvesztett magyar területeket. Ugyanakkor, Major Ákos saját feljegyzései szerint, ő maga is egyetértett Bárdossyval abban, hogy Magyarország területi követelései jogosak voltak.''
No és persze megjelent a ''kollektív bűnösség'' fogalma. (bővebben lásd História 2005/9., 9-11. o.)
''Az amerikaiak célja Nürnbergben az volt, hogy törvényen kívül helyezzék, azaz jogilag elítéljék az agressziót, és világossá tegyék: ettől kezdve mindazokat, akik agresszót követnek el - legyenek államfők vagy tábornokok - könyörtelenül üldözni fogják. A nemzeti népbíróságok célja viszont az volt, hogy katarzist idézzenek elő, és egy haladóbb szellemű, szociális beállítódású, vagy esetleg szocialista Európát hozzanak létre.''
''Mindenesetre tény marad, hogy Európa népei soha azelőtt nem próbáltak ilyen mértékben igazságot szolgáltatni, megbüntetni a saját soraikban lévő tömeggyilkosokat és politikai bűnösöket egyaránt. Mint ahogy soha azelőtt nem volt az egész kontinensen egyszerre végigfutó önvizsgálat és igazságkeresés. Jóval nagyobb számban voltak azok, akiket jogosan ítéltek el és büntettek meg, mint akiket nem.''
''Ami a dolog negatív oldalát illeti, a politikai tisztogatások fontos szerepet játszottak a Kelet-Európában már több mint száz éve alkalmazott etnikai tisztogatások felgyorsításában. A sebek általában rég eltüntek a kontinens arcáról; a bűnösöknek régen megbocsátottak, de létezik egy seb, amit soha nem lehet begyógyítani. Az etnikai többség által kivégzett, deportált vagy menekülésre kényszerített több millió kisebbségi polgár hiánya meg nem változtatható tény marad. Ebben az értelemben a háborút követő tisztogatások csupán egyik fontos állomását jelentették annak a folyamatnak, amely során Kelet-Európa ''megszabadult'' értékes kisebbségeitől. Ez a folyamat gazdaságilag, kultúrálisan és morálisan is több évtizeddel visszavetette a régiót.
A történelem nagy iróniája, hogy amíg Kelet-Európa kemény árat fizetett a politikai és etnikai tisztogatásokért, addig Nyugat-Németország, ahol alig voltak tisztogatások, és amely több millió német és egyéb menekültet fogadott be, hamarosan a demokrácia modelljévé és az európai gazdaság motorjává avanzsált.'' - Deák István
1949.: IV. Genfi Egyezmény: ''Az egyezmények a hadra kelt seregek sebesültjeinek, betegeinek védelmével, a hadifoglyokkal való bánásmóddal, a polgári lakosság háború idején való védelmével foglalkoznak.'' - Akadémiai Kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.)
1977.: Genfi Jegyzőkönyvek: ''a különösen pusztító, kegyetlen harceszközökkel (fojtó, mérgező hatású harcanyagok, bakteriológiai eszközök, gyújtófegyverek, mikrorepeszek) kapcsolatos tiltó rendelkezéseket (nemzetközi megállpodásokat) tartalmazzák.'' - Akadémiai Kislexikon.
1993. február 22.: az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazza a Nemzetközi Törvényszék létrehozását.
Feladata olyan emberek üldözése és bíróság elé állítása volt, akik felelősek voltak a volt Jugoszláviában az emberiség ellen elkövetett bűntettekért. Ez a bíróság volt az első, Nürnberg mintájára épülő testület a II. vh. óta.
''Más hozzászólók, mint például a spanyol küldött felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság létrehozása csupán átmeneti megoldás; hosszú távon szükség lenne egy állandó és az egész világra kiterjedő hatáskörrel rendelkező nemzetközi bíróságra, amelynek joga lenne üldözni minden, a nemzetközi törvényekbe ütköző súlyos bűnt.'' - Deák István
1993. május 25.: a BT egyhangú szavazással létrehozza a Nemzetközi Törvényszéket. Kimondja: székhelye: Hága, valamint CSAK börtönbüntetést szabhat ki, halálos ítéletet NEM! Továbbá, akiket bűnösnek találtak, azok a volt Jugoszlávia határain kívül töltsék le börtönbüntetésüket.
És a cikk utolsó bekezdése is érdekes:
''A Jugoszláviában elkövetett emberi jogok elleni bűnöket tárgyaló bíróság létrehozását követte a további speciális bíróságok felállítása, amelyek a Ruandában és Sierra Leonében elkövetett bűnöket vannak hivatva üldözni. Sőt, a történelemben először, egy új, állandó, az emberi jogok elleni bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék vizsgálatokat kezdett Darfurban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Ez ugyan borzasztó lassú előrehaladást ígér, de mégis megindult vele egy új folyamat. Mennyire irónikus, hogy az a nagyhatalom, amely létrehozta és irányította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot, az Egyesült Államok, napjainkban következetesen szabotálja az új nemzetközi bíróság munkáját. De hát nem ez az egyetlen keserű panaszom választott és szeretett új hazámmal szemben.'' - Deák István.
Az előttem szólókhoz csatlakozva, létezik még a ''vádalku'' fogalma is: miszerint ''én elnézem, semmissé alakítom a te bűnödet, ha felnyomod a téged ''motiváló'' embert, szervezetet''.
mityku: az oskola egy kicsit elveszi az ember idejét, pláne ha a hallgatót érdekli is a ''szakma''.
A 2037. hsz-ban emlegetett könyveket nem bescannel-ni ''emberiség ellenes bűncselekmény''!!!
Kapsz majd egy privátot!
Újabb könyvajánló:
Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban (Osiris Kiadó, Budapest, 2005.), 4500 Ft.
A Jesszuska hozta Karácsonykor, nagyon ''alapmű szaga van'', érdemes megvenni!!!
''A természet ugyanis néhanapján - megmutatva igaz arcát - figyelmezteti az emberiséget arra, hol is a helye abban a világban, amiről hiúságában már-már azt képzeli, hogy teljesen uralma alá hajtotta.'' - Horváth Zoltán (Aranysas 2003/12., 48. o.)
[Szerkesztve]Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
#65675776
törölt tag
Az eltérés okára én is utaltam: a japán harci szellem (Bushido ha jól emlékszem). Ott nincs olyan, hogy megadás. Ha nem tudod folytatni a harcot, akkor meg kell halnod! És nem ám kiszolgáltatva az ellennek. Vannak erre szabályok.
Az amerikaiak mindent elkövetnek a veszteségek minimalizálására. Egyetlen hadseregben sincs annyi egészségügyi katona, mint náluk. Emellett kimentik a lelőtt pilótákat is, vagy legalább is minden elkövetnek ennek érdekében. O'Gready kimentésében több harcigép vett részt, mint amennyi a magyar légierőnél rendszerben áll! Komoly kutató-mentő szolgálatuk van, speciális helikopterekkel, külön erre kiképzett katonákkal, akiknek csak ez a dolguk. És a PJ-k (Para-rescue Jumper, a legutóbbi Aranysasban lehet olvasni róluk). Mindenhol ott vannak, ahol amerikai katonák harcolnak. Többet költenek ilyen célokra, mint a magyar honvédség teljes éves költségvetése! (Direkt írtam kisbetűvel, mert ez nem honvédség, hanem vicc! Van ismerős alezredesi rangban, és mondott érdekes dolgokat.) Náluk ugyanis tényleg fontos az ember. Az eljárásaik/eszközeik folyamatosan finomodnak/fejlődnek. Mindennek egy ''hátulütője'' van: egyre több a hadirokkant. Ezen aztán felháborodik a sok barom, azt nem nézi, hogy a harctéri halálozási arány milyen javulást mutat. Csak látja a sok rokkantat és azt hiszi, hogy az újabb háborúk egyre kegyetlenebbek.
Egyébként bomba és nem bonba! -
Gyantusz
tag
''Ha átolvasodd mégesgyszer amit íram,akkor látod hogy csak egy domb bevételére vonatkoztak a számok.A domb neve sajna most nem jut eszembe.''
Igazad van, bocs. Én voltam a vakegér!
''Az sebesült és a halottak száma miért ennyire eltéraő a két oldalon?''
Daa-raa hsz-át kiegészítve: a japán gyermekkori ideolódiai neveltetés teljesen eltért az amerikai - és úgy általában véve - az európai kultúrától. Náluk a családhoz, a családfőhöz és a Császárhoz hűnek, lojálisnak kellett lenni, mindhalálig! A feudális társadalmi hierarchiához elég erőteljesen kötődtek az akkoriak.
Az akaraterő, a kitartás, a hűség, az odaadás, a becsület, mind-mind fontos fogalmak voltak náluk (talán még azok ma is). No és a SZÉGYEN! Ha legyőznek egy japán katonát, nem adhatja meg az ellennek azt az örömöt, hogy megalázza, rugdossa, kínozza, vallassa. => Megöli magát, különféle szertartások szerint (ritualitás). Elég csak megnézni a távol-keleti harcművészeteket.
Európában ilyet még csak hírből sem láttak akkoriban, mikor ez kialakult náluk. Ideát Európában a rabszolgatartásnak nagy hagyományai voltak (ld. Mezopotámia, Egyiptom, görögök, Róma, arabok), odaát a ''szabad akarat'', mármint katonáéknál. A civil japánoknál más a helyzet. A foglyok természetesen Japánban is rabszolgák voltak. Viszont az ''gáz'' a társadalomra nézve, hogy a 2. vh. végéig ilyen (fél)feudális rendszerben éltek.
A másik, hogy a ''kard'' náluk a három szakrális tárgy egyike és egyben a legfontosabb (kard - igazság; ékszer, drágakő - szeretet; tükör - őszinteség) => a szálfegyverek különféle kultuszai (ld. Kaliber 2000/február-március: A japán kardokról I-II.).
Szép és nemes dolgok ezek, de nem eléggé ''korszerű'', rugalmas gondolkodásmód. Azóta már változott a társadalom, az amerikai katonáknak hála...
No meg, ha csata közben ''világossá vált'' a veszett fejsze nyele, akkor a szuronyt feltűzték, és: Baaannnzzzaaaiiii!!! harci kiáltással nekirontottak a géppuskáknak is.
Akinél meg katana is volt, meg machete, vagy golok, az meg azzal vagdalta az amerikaiakat, amíg le nem lőtték. Sebesült ezért volt olyan kevés náluk.
A ''Szent halál'', katonaként meghalni.
A hitleri ideológia is hasonló volt: nem az eszmével van a baj, hanem gyenge az ''árja'' nép => megérdemli, hogy elpusztul!
<gyönyörű... és még mindíg vannak, akik ezt erkölcsi mintaként tekintik>
''Az akkori ''népek'' értertesültséget nem tudom,de manapság nem tudnak semmit az emberiség eddigi legnagyom háborújáról.''
A megfogalmazásod jogos: ''az emberiség eddigi legnagyobb háborújáról''.
''Azt nem tudom, milyen fegyverekkel fogják a harmadik világháborút megvívni, de hogy a negyediket kővel és bunkóval, az egészen biztos.'' - Albert Einstein (nem pontos idézet)
Gondolom ezt úgy érted, hogy a mai magyar társadalom nem tud semmit erről. Talán, mert nem is akarunk. Egy bizonyos szinten túl már tényleg felesleges is vele foglalkozni (bár ez minden mással is így van), de most még bőven nem itt járunk!
Egyik magyarázata az előző - diktatúrikus - rendszer hozzáállása bizonyos dolgokhoz (pl. ''1956''): üldöztetések, szakmai / anyagi ellehetetlenítések, társadalmi kirekesztések. => Kialakult a ''strucc-politika'' szemlélet.
Szerencsére már egyre többen úgy gondolják, hogy a magyarok XX. századi dolgait ideje elkezdeni rendbe tenni (családon belül is!). => Az előbányászott dokumentumokat célszerű BEFOGADNI! Függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív az a dolog. Most gondolok tin. 1956. október-novemberre, a ''Terror házára'', vagy a fellángoló kémbotrányokra! Tökéletesen mindegy, hogy teszem azt déd/nagyszüleim éppen zsidók voltak, vagy lehet épp kápó-k, nyilasok, kommunisták, ÁVO-sok, vagy esetleg kémek. Ugyanúgy hozzá tartoznak eme nemzet (és az adott család) történelméhez, mint a többi, XX. század előttiek.
Csak azért, mert ''nekem nem tetszik'', e miatt kirekeszteni dolgokat, az nem más, mnt felelőtlen, gyerekes baromság! Ezt ideje levetkőznünk. Ha úgy tetszik, ez közös (nemzeti) felelősségünk. Például, hogy legyen majd mit mondani gyerekeinknek...
Egyébiránt, itt ''keleten'' igen kelendőek voltak a Hajja&Fiai könyvek 1997-2003. között (elvégre debreceni nyomások), több könyvesbolt is megél(t) belőlük. Utána kezdtek lepurnyadni, persze azért vannak jó könyveik, de már nem annyi, mint régebben. A fordítás sem feltétlen kifizetődő: 0,20 Ft / leütés a tarifa (ill. annyi volt). Egyes fordítók szerint 1 nap max. 10 oldalt lehet lefordítani (tudja a fene, hogy egy könyv hány karakterből, ''leütésből'' áll). No meg jövőre csökken az ÁFA, úgyhogy olcsóbbak lesznek a könyvek is, keményem 5 %-kal... (kb. 2-300 Ft).
Szóval a ''tudni vágyás'', az igény megvan rá.
A gyújtóbombák használata, meg úgy általában véve a terrorbombázás a megtorlás, a demoralizálás végett történt. Továbbá a kiépített infrastruktúra és a civilizációs értékek módszeres szétcincálása. Értsd: a ''termelő'' emberek nem tudnak hol lakni, élni, szociális igényeik kielégítettlen maradnak, úgy általában a mindennapi, békés életük megszünik létezni; már maga az élmény is sokkol, ahogy a több ezer bomba becsapódik az ember feje felett, mint valami földrengés, marhanagy kalapáccsal csapdosnák a talajt => romlik a morál, drasztikusan csökken a termelő- / teljesítőképesség!
Ez volna az elmélet.
Gyakorlatban ez Németországban nem nagyon állt fenn, mert az európaiak (az európai városok) átmentek már 1-2 igen agresszív háborún. Csak példaként: 100 éves, 30 éves háborúk, Napóleonék, olasz-osztrák-porosz-francia-angol viszályok és főként az I. világháború. Németország nagyvárosainak többségében kiépítettek védelmi metódusokat, föld alatti óvóhelyeket, itthon is.
Nem tudom, írtam-e már, de a '30-as években Hitlerék kiadták ''ukászba'' a fiatal német építőiparosoknak, hogy az ország (építészeti) ''épített értékeit'' fel kell mérni és tervrajzokban kell dokumentálni azokat! (hivatkozást már nem tudok írni) Köln, Hamburg, Bréma, Drezda, Berlin részleges helyreállítása javarészt ennek (is) tudható be.
No meg ott vannak a kényszemunkások (zsidók, cigányok, szlávok, politikai foglyok), mint - gazdasági értelemben véve zseniális - ''ingyen munkaerő'', akik pikk-pakk helyreállították az Reichbahn vasútvonalait a bombatámadások után (erkölcsileg és jogilag viszont elítélendő).
Védelemre jó példa London: már az I. vh-ban is kapták a németektől az égi áldást. => Korán felmerült az igény a lakosság védelmére és termelőképességének fenntartására => Óvóhelyek / csatornahálózakok (esetleg kombinálva) megtervezésének, kiépítésének megkezdése. A német erőlködéseknek semmi haszna nem volt (pl. Angliai csata).
Az amerikaiak rájöttek, hogy a terrorbombázásnak semmi értelme, nem más, mint pénzpocséklás! Ha megfigyeljük, az amerikai légihadseregek (8., 15. USAAF) szinte csak és kizáróan hadászati célpontokat támadtak városon belül is (gyárak, vasutak, közúti csomópontok, hidak, ipari létesítmények). A járulékos veszteségeket igyekeztek a minimumra csökkenteni. Hisz a bomba is pénzbe van, meg a bombázó sem két fillér, amit a légvédelem lelövöldözget, a hajózókról már nem is beszélve (1 db B-17F /G-ben 10 fő volt). Az, hogy a köteléket szétszórta a légvédelem és a vadászok, ez nem róható fel a támadóknak. Ha a támadás eredménytelen volt, vissza kellett menni! => Újabb kockázat.
Hatékonyságra a legjobb példa az 1972. december 18-29. között lezajlott amerikai Linebaker II. hadművelet Észak-Vietnam felett. A 11 napos légoffenzíva alatt teljesen padlóra küldték az észak-vietek gazdaságát (kikötők, olajfinomítók, -raktárak, vasuti pályaudvarok, hidak, közuti csmp-ok), akadozott az elektromos-, vízellátás, rádió, stb. Hiába jött Kínából a VSZ hadianyag-utánpótlása (Magyarországé is!), egyszerűen nem tudták azt a ''felhasználókhoz'' eljuttatni, ill. csak 1/4-ét! (Aranysas, 2003/1.)
Ennek közvetlen következménye, hogy Észak-Vietnam politikai vezetése újra leült a párizsi tárgyalóasztalhoz (jan. 08.), és röviddel utána, 1973. január 27-én megkötötték a fegyverszünetet.
A 11 nap mérlege: 34 stratégiai fontosságú célpontra összesen 49 ezer bombát dobtak le, amelyek elpusztítottak 1.600 létesítményt, 500 helyen szakították meg a vasútvonalakat, 12 millió liter üzemanyagot semmisítettek meg, 10 reptér vált hosszabb-rövidebb ideig használhatatlanná. Az ''igáslovak'' persze a B-52-k voltak: 729 bevetést repültek, 15 db gép lett ''leírva''. A kiszolgáló repterek: Guam, és U-Tapao.
Vietnami állítás szerint a 11 napos bombázásnak mindösszesen 1.300 fő civil áldozata volt, ami a pusztítás mértékéhez képest finoman szólva is kevés.
A békekötők, Le Duc Tho és Henry Kissinger Nobel-békedíjban részesülnek...
Természetesen Japánban más volt a helyzet.
Ott nem volt hagyománya a légi bombázásnak, mert maga a repülés is idegen volt a Távol-Keleten. ''Korszerű'' légiereje t'án Kínán és Japánon, no és Ausztrálián kívül nemigen volt egyik országnak sem. A gyalogság igen, no meg a hajózás! Sok kis lik-luk szigetet össze kellett kötni => Japán Haditengerészet felfejlesztése (ha csak az 1902-es Csuzima-i csatát említem a japán-orosz konfliktus idejéből). Oly annyira, hogy nekimentek az USA-nak is = ''Szégyen napja''. A japán páncélosok fejlesztése is az erdős részek miatt volt olyan-amilyen. Az amerikai-észak-vietnami konfliktus idején sem a pácélos fegyernemé volt a főszerep.
''Szerintem Sztálingrádól a 6. hadseregől nem sok ember és technika kerül vissza N.o-ba.
Az orosz veszteségekről,meg ne is beszéljünk.''
Nem, igazad van, de ez a legfelsőbb német hadvezetés agyatlansága miatt volt így! (Hitler, mint ''űberkókler'')
Rugalmasan vissza kellett volna vonulniuk és az a rengeteg katona és harcanyag megmenekül (300.000-ből 91.000 adta meg magát), amit később nem használ fel a szovjet ellenük! Más lett volna az 1943-as év kimenetele, az egészen biztos! De ez már 1000-szer lerágott csont.
Budapest is így járt, ''Festung''-nak (erőd) lett nyílvánítva, rommá is lőtték. Szerencsére Debrecent és Nyíregyházát feladták igen hamar... (okt. 20.)
Bár a főváros teljes elfoglalása elég nagy erőket kötött le.
''A ráijesztés,jogos,de nem lett volna elég 1 db?''
A kérdésed jogos, de a két bomba eltérő szerkezetű, felépítésű (hatásfokú) volt, így mindkettőt ki kellett próbálni.
A Hirosimára ledobott Little Boy uránium, a Nagaszakira ledobott Fat Man plutónium bomba volt.
mityku: Japán nyersanyag hiányát vízi- és atomerőművekkel ellensúlyozza. 2002-es Metro-s adat szerint 47 atomreaktoruk van (ha jól emlékszem, de lehet 57; az újság hírértéke néhol egy kicsit necces, de kiindulásnak nem rossz)!!! Viszont nukleáris fegyverük a mai napig nincs! Ez egy kicsit röhejes, hisz olyan gazdasági / technológiai háttérrel, és annyi hasadóanyaggal gond nélkül bármikor elő tudják állítani, igen nagy mennyiségben, ha a szükség úgy hozná...
Japánt az USA kellőképpen kihasználta /-ja ugródeszkaként, hogy ellenőrizni tudja Délkelet-Ázsiát, Kínát és a (volt) Szovjetuniót.
Gazdasági fellendülése az akkoriban (amerikainál) jóval olcsóbb és a társadalmi fegyelemből(!) adódóan a végletekig precíz munkaerőnek köszönhető. Azaz a szervezőkészség is ennek a számlájára írható, mindenki a legtökéletesebbet akarta alkotni. Amolyan szocialista ''sztahanovista'' hozzáállás.
Az eredményét látjuk. A legnagyobb ipari nagyhatalmak egyikévé vált.
''Egyébként minden tiszteletem a japánoké, hogy két ledobott atombomba után morálisan így helyreálltak!''
Háát igen, a távol-keleti kultúrák előnyei az európaival szemben... Ilyen távolságból maximum csak ''érezhetjük'' a lényegét.
Katonai korlátozások tekintetében daa-raa már válaszolt. Kézifegyverek terén szintén import, főleg német és amerikai gyártmányokat használnak, mint a környező országok, pl. Dél-Korea és Tajvan.
''<de legalább alkalma volt a japán építészetnek a vh. után kibontakozni...>''
Természetesen cinizmus volt a részemről!
A japán fa-építészet, fa-kultúra, úgy magának a fának a szeretete szvsz minden valamirevaló külföldi emberben csodálatot és tiszteletet ébreszt!
Elég sok régi templomuk és főúri épületük bőven 800-1200 éves (mindez fából)! Egymás közti viszályaik során természetesen egymásra gyújtogatták rendesen őket, de mindíg újjá építették az utódok az eredeti formára, vagy még figurázva a kialakítást.
Június környékén volt egy fénykép kiállítás Debrecenben a japán kultúra országos bemutatása idején. Ott láttam, van egy ''ősi bükkerdőjük'' (?tán Hokkaidó szigetén?), becslések szerint található benne 7200 éves bükkfa is!!! Ha igaz, ha nem, még a fele is elég sok. Még javában Mongóliában kergetőztünk a tartárokkal, amikor ott már erdő volt. Szép anyagszerkezete lehet azoknak a fáknak...
Mellesleg Japán területének 67 %-a erdő. => Jelentős a fakitermelésük és a faiparuk is. Ebből kifolyólag a faépítészetük is.
Különben a 2. vh. pusztítása igen erőteljes lendületet adott az európai építőipar iparosításának! Szükségszerü végtermékei a ''paneldzsungelek'', no meg a ''magas házak''. OOFFF...
''Tehát támadó erőik elvileg nem lehetnek???
Micsoda egy f*szság! Amcsik azért mit meg nem engedtek(nek) maguknak!!!!''
Japánt az USA megvédi, ez hótziher, lásd a Truman-diktrínát, 1947-ben jelentik be: azaz, megvédenek minden államot a külső agresszióval szemben. Ez ma is áll! Főleg, ha amerikai érdekeltség alá tartozik. Japán bőven az!
''Japán világhatalommá fejlődése'' címmel van egy fajint cikk a História 2005/9. számában, 28-31. o.
JA! Kimaradt az ajánlott irodalomból egy könyv:
Jaszuo Kuvahara: Kamikaze (Zrínyi kiadó, 1988., 1998.) - már (még) nincs itthon, de jó könyv. Az író vadászpilóta volt, emlékirata ez. Betekintést nyújt a korabeli japán pilóta-kiképzésbe és a harci morálba egyaránt. Eme könyv jó példa arra, hogy nem minden japán fiú volt vakon eltökélt a Császár felé, hogy kamikaze-ként belerepüljön USA-hajókba. Természetesen a kötelességtudat vezérelte a többséget, no meg a ''csak oda útra'' elegendő benzin...
Japánokról még annyit, a 2003. november 20-i Metro írta:
''A japán kormány megbízásából keresőosztag indul a Fülöp-szigetekre, hogy felkutassa a szigetország őserdeiben csaknem hat évtizede bujkáló esetleges japán katonákat.
Tokió azután szánta rá magát erre, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint 58 évvel a II. világháború befejezése után is bujkálnak japán katonák a Fülöp-szigetek trópusi őseredeiben. Egy Luzon szigetén élő japán férfi, aki hét éve hunyt el, állítólag halála napjáig tartotta a kapcsolatot a dzsungelban megbúvó honfitársaival. (MTI)''
„(ld. Anthony Kemp: SAS - Békeévek vad háborúi 1947-1991 - A brit elit kommandó, a Special Air Service gyarmati és antiterrorista műveletei, Aquila könyvek, LAP-ICS Könyvkiadó)”
Steve Crawford: SAS enciklopédia (Zagora kiadó, 2000.) nekem is megvan. Mindkettő jó, egymást kiegészítő könyv!
Ebben a témában ajánlom még:
Andy McNab: Hívójele: Bravó Kettő Nulla - egy SAS-járőr igaz kalandjai a sivatagban (Magyar Könyvklub - Zrínyi Kiadó, 1996.), téma: 8 fős járőr indul SCUD-vadászatra (célmegjelölés) és hírközlő kábelek rongálására. Az első napon lebuknak...
''A járőr parancsnoka, e könyv írója (...) megkapta a Kiváló Magaviselet Érmet és a Katonai Érdemrendet. A nyolc katona annyi kitüntetésben részesült, mint egyetlen brit járőr sem a búr háború óta. A vállalkozás (...) pedig bevonult az SAS, a Különleges Légiszolgálat legendái közé.''
Andy McNab: Bevetésre készen (Magyar Könyvklub - Zrínyi Kiadó, 1997.) - a seregbe, majd az ''Ezredbe'' felszerelésének és szolgálatának története a Bravó kettő nulláig.
Eme utóbbi két könyv nyelvezete olyan, hogy az ember nem tudja röhögés nélkül végigolvasni!!! Nagyon jók, szórakoztatóak és tanulságosak!
Andy McNab: Tűzróka - mostanában jelent meg, még nem vettem meg. Ahogy beleolvastam, az utolsó bevetésekről és a leszereléséről ír.
Akit érdekel a kommandók (és nem kommandósok) története, annak ezt az öt könyvet - legalább - el kell olvasnia!
De, hogy ne csak ''offoljak'', a 2026. hsz-ban modd3r által ajánlott Alec Maclellan: A lándzsa titka című könyvet is elolvasom majd a szünetben, szó ne érje a ház elejét.
A SS-en belül meg célszerü kükönbséget tenni a harcoló alakulatok terén: ők a Waffen-SS tagjai és saját bevallásuk szerint sértve érzik magukat, ha a többi, agyament SS-''alegységhez'' sorolják őket! Általában azért, mert a gyengébb - idegzetű, akaratú - emberkék maradtak a koncentrációs táboroknál, akik meg megfelkeltek a válogatásokon, azokat vitték ki a frontra. Persze a vh. vége felé már megfelelt boldog-boldogtalan...
Jelmondatuk, ami a tőrükön is rajta volt:
''Meine Ehre heisst Treue.'' azaz: A hűség a becsületem.
Van erről 1-2 jó könyv:
Charles Messenger: Hitler gladiátora - Sepp Dietrich vezérezredes, Panzergeneral-Oberst der Waffen-SS élettörténete (Hajj&Fiai Könyvkiadó, 1997.).
Gordon Williamson: A hűség a becsületem - Egykori SS-katonák visszaemlékezései (Hajj&Fiai Könyvkiadó, 1998.).
Gordon Williamson: Véráztatta föld - A Wafen-SS ütközetei (Hajj&Fiai Könyvkiadó, 1998.).
Természetesen Nürnbergben az egész szervezet (intézmény) egyként lett kezelve és el is lett ítélve, fel lett számolva az NSDAP-al együtt.
A filmek többsége meg rosszul van fordítva. A BoB sem kivétel ez alól, sőt!Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
#65675776
törölt tag
A FLAK az a Flugzeug Abwehr Kanone azaz légvédelmi ágyú rövidítése. Nem hk tartotta a rekordot. Pontosan nem emlékszem miben olvastam, de utánanézek.
Németből én sem vagyok über szinten, de van hosszú évekig németül tanuló ismerősöm, akinek nekem kellett egy-két dolgot elmagyarázni. -
#2202
JagdPanther
aktív tag
szicsu
#2196
JagdPanther
aktív tag
tudtak(Rommel találta ki vagy az ardenneki offenziva idején vagy É-Afrikában erre nem emlékszem)+ az amerikai M4 Shermanokban is volt vmi vertikális kiegyenlítő készülék amivel könnyen tudtak menet közben pontosan lőni utánanézek majd pontosan! elnézést a szakszerűtlenségért!
-
Gyantusz
tag
Keleten, ill. nagy területen az ''ék'' (Keil) volt a leggyakoribb felállás, ha egy század / zászlóalj normálisan fel tudott fejlődni. Vonalban igen ritkán támadtak.
Lippai Peti alezr. cikkei is figyelembe ajánlhatóak a HT-ben, majd megnézem a hét végén (kb. 7 cikk egymás után...).
Igazából (majdnem) pont úgy csinálták, mint a lovasság az I. vh-ig.!
Kis módosításokkal.
Este, mint minden más alakulatnál, a páncélosoknál is voltak kijelölt őrök. Ezek ''adták a posztot'' felváltva, kb. 2-3 órai váltással. Közvetlen és állandó rádiókapcsolatban voltak egymással (éljen a német agyasság, minden kocsiban volt rádió, a század / zászlóaljpk. kocsijában - értelem szerűen - nagyobb hatótávolságú). A többi döglött a kocsiban, ''begombolkozva''.
A felállás este a ''sündisznó elv'' szerint érvényesült: kocsifarok egymással szemben, a ''fullánkok'' pedig kifelé.
A közvetlen gyalogsági támogatást adó ''páncélgránátosok'' szintén figyelték az arcvonalat, ott is voltak rajonként (12 fő) 1-2 ember kijelölve a figyelésre, majd 2 óránként adták egymásnak az őrséget.
Magyarán 1. fokú hksz. (harckészültség) volt érvényben.
1944 közepére bevethető szintűvé fejlődött az ún. ''éjjellátó készülék''.
Írjam pontosan? Az Sd.Kfz. 171. Ausführung G-kben (Panther G) már volt 1-1 db, ha nem is minden kocsiban, de századszinten 1-2 db biztosan.
Ha a gyalogsági felderítők erős páncélos csoportosulást jelentettek ''xy szektorban'', akkor este éjfél-hajnal között odasettenkedtek a szovjetekhez, felfejlődtek (ált. vonalban), váltó 1-esben, cammogva elfoglalták a pozíciójukat, rádión az osztagpk. kiadta a parancsot, ki-melyik célt támadja és egyezményes jelre tüzet nyitottak. A robbanások után már nem kellett vaksizni, a tűzben már látszottak a célok rendesen.
Ezt volt hivatott elkerülni német részről az ''állandó őrség'' este, meg az ''éjjellátókkal'' felszerelt őrszemek is jobban tudták figyelni a terepet (már ha épp volt ilyen nekik).
Szovjet részről ugyanis gyakoriak voltak a gyalogság részéről az éjszakai belopózások német táborokba. Aknákat leraktak, benzines cuccokat, ellátmányt rongáltak, síri csendben. <diverziós műveletek>
Ezt az éjjellátós dolgot az amerikaiak is elkezdték alkalmazni 1945 tavaszától.
Magyarán a II. vh. végével a harcászat kitolódott bármely napszakra.
''De szerintem a német hk technikai fölényben voltak az ellenséges hk-szemben.Az oroszoknál a mannyiségi előny volt.''
De a lényeg pont ez! Nem a ''technikai fölény'' nyerte meg a háborút, hanem a létszám!
Ennek épp ellent mond a mai USA.
Csak azért olyan sikeres manapság, mert piszkosjó légiereje van a II. vh közepétől kezdve. És esze ágában sincs ezt az elsőséget átadni másnak!!!
Levegőből legyalulja az ellen szárazföldi haderejét, a többit a kis létszámú, de magas színvonalú szárazföldi haderő elintézi.
Ez a gazdaságos hadsereg mintapéldája!
Rommel is belátta Franciaországban: ''azé a csata, akié a légtér'', valami ilyesmit mondott. És ez szentigaz!
Hiába jó egy páncélos, ha az ellen eltapossa és az előnyét nem tudja érvényesíttetni! Onnantól kezdve acélkoporsó!
Mikor USA nem tudta kihasználni légierejét, támogatni megfelelően levegőből a hadseregét Vietnamban, látszottak is a gyalogság veszteségei. => ezért kellett az 1972-es Linebaker I. és II. hadművelet, hogy ne a ''testet'' gyepálja a haderő, hanem a ''fejét''.
Ha ezzel kezdik, nem lett volna 1968 elején Tet-offenzíva...
De ez megint a ''mi lett volna ha...''
Ált.: Hiába verekszik valaki jól, ha 10 másik leveri, mint a szeget! Mit ért el vele? A helyett, hogy kihátrált volna.
És épp ezt csinálták a németek is. Visszahátráltak a ''megindulási körzetbe'' (LOD = Line of Departure).
A másik: ha Sztálin nem nyírja ki a hadsereg vezérkarának velejét az 1930-as években, a németek 1000 %, hogy nem érték volna el Moszkvát, és hamarább legyűrik a szovjetek őket!!!
De ez a ''mi lett volna ha...'' kategória.
Szinte mindíg állva lőttek!
Csak és kizárólag közvetlen támadásnál lőttek menetből, és főleg repesz gránáttal, pl. élőerő, vagy tüzérség ellen (meg ami épp volt a csőben, ha már be volt töltve egy repeszgránát, nem álltak le a toronyban a lőszert kicserélni, hanem tűz! Ha mákja van a legénységnek, a repeszgránát is leüti a tornyot a vezetőgyűrűről, ha nem, akkor újra játszik, és a kocsival - ha lehet - állandóan mozgásban, a pk. alkalmazva a pihenőhelyen megbeszélt / kielemzett taktikákat).
Tiger esetén a lövedék kb. 770-800 m/s-mal hagyta el a csövet.
500 m-es táv esetén odaért a lövedék kevesebb, mint 1 mp alatt! Igen kevés idő...
Támadásnál épp a mozgás a lényeg, ne lehessen eltalálni a járgányt!
Védekezésnél pedig a pontos 1-es lövések, homlokpáncélt mutatni csak, hisz az a legvastagabb, rápakolni szirt-szart, hogy növeljék a védettséget (pót-lánctagok, homokzsákok, pót-futógörgők, stb.)
Na, nagyjából most ennyi...
[Szerkesztve]Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
#2252
JagdPanther
aktív tag
szicsu
#2251
JagdPanther
aktív tag
hiába volt lőszere&benzinje, ha egyszer közel értek hozzá bármivel ki lehetett lőni azt is(ahogy azt az előttem szólók is írták). és ne feledkezzünk meg az elenséges zuhanóbombázókról(IL2,3,10 - és gyártottak belőlük kb 40ezret. igaz hogy havonta csak mintegy 5000gép volt bevethető állapotban de az folyamatosan).
-
#65675776
törölt tag
Ahogy JagdPanther is rámutatott: egy az egy elleni harc esetén még rendben is van amit mondazs, de az oroszokra csak kezdetben volt jellemző a magányos hk. (mikor először találkoztak a németek T34-el az egyedül volt és csak a hadosztály kisegítő csapatainak egyik FlaK18-asa tudta megsemmisíteni gyakorlatilag mögöttes területen. Áttörés egy hk-val. Erre varjál gombot!) Hamar rájöttek, hogy nem életbiztosítás taktika. Ugyanis ahogy elterjedt a PaK40 és PaK38 (utóbbi is képes volt közel 1km-ről kilőni a T34-et szemből, csak az orosz hadjárat elején még kevés volt belőle!), illetve a KwK38 L/60-al szerelt Pz IIIJ - hogy a Pz IV F2-ről már ne is beszéljünk - jelentősen megnőttek a veszteségeik. Utóbbi hk minden szempontból egyenértékű volt a T34-el.
De visszatérve a Tigerre: többször is megemlítette rajtam kívül Gyantusz is, hogy a Tiger tornya ritka lomha volt, ráadásul szögsebessége függött a motor fordulatszámától is! Minimum 25s kellett a körbeforgatásához (a T34-nek 16s, a Sherman-nek 10s) maximum 60! Ez elég komoly harcászati hátrány, ugyanis csökkenti a célpontváltási sebességet, ezáltal az időegység alatt lekűzdhető célpontok számát. Mápredig a Tigert akár 2-4 fős csoportokban is bevetették. Ha az ellen idejében észrevette őket és volt 4-10 szeres túlerőben, akkor jó eséllyel minden Tiger elveszett. Ugyanis amíg a célpontáthelyezéssel szarakodtak addig azok kétszer megkerülhették őket. Wittmann is elvesztette a Tiger-ét Villers-bocage-nál (kettőt is).
mityku: Az azért elég valószerűtlen, hogy egy darab Stinger, Igla vagy Strela elég legyen egy négy hajtóműves gép megsemmisítéséhez. Az amerikaiak amikor kiképezték a mudzsahedeket a Stinger-re beléjük verték, hogy a legkisebb cél ellen is legalább kettőt indítsanak.
[Szerkesztve] -
-
#65675776
törölt tag
Ebből csak az maradt ki, hogy vajon járt-e a T-34-esek motorja? Mert ha nem, akkor kézzel kellet a tornyaikat forgatni, ami bizony igencsak lassan zajlott! A puha célpontot simán lehetett volna páncáélozatlanként kifejteni. A páncélelhárító üteg megint érdekes megfogalmazás. Ez utóbbi kettő akár fordítói ferdítés is lehet, gyanítom az.
Amit korábban írtam, az nagyszámú és egyszerre felbukkanó ellenséges hk esetén igaz. Mint pl Kurszk. A meglepetés mindig harcászati előnyt biztosít (esetenként akár hadászatit is), itt is erről volt szó. -
#65675776
törölt tag
Igenis lényeges szempont, hogy járt-e a motor! Ugyanis álló motorral az egyik legfőbb előnyét veszítette el a T-34: a fürge tornyot. Ezért építenek az utóbbi időben fejlesztett hk-kba kisegítő hajtóművet. Ennek jelenlétében ugyanis álló motorral (azaz nagyságrendekkel alacsonyabb fogyasztás mellett) is ugyan olyan sebességgel forgatható a torony, mint járó motorral. Telepített harcállások (pl körletbiztosítás, ellenőrzőpont...) ez kiemelt fontosságú szempont.
Ha nem veszed figyelembe az összes körülményt, akkor téves következtetéseket fogsz levonni.
-Az oroszok így jártak a Spanyol-polgárháborúban. Nem volt sok hk-ütközet. Ami volt azt többnyire ők nyerték, jelentős gyalogsági támogatás mellett. Következtetés: a hk-knak csak a gyalogság támogatása a feladata (ne feledjük, Tuhacsevszkíj ekkor már nem élt!).
-A németek, akik alulmaradtak, felismerték, hogy a hk-ik komoly fejlesztésre szorulnak (akkoriban még csak a Pz I és II állt szolgálatban. Gyengén páncélozott és gyenge fegyverzetű volt mindkettő. Alapvetően kiképzésre szolgáltak). Ekkor már elkezdődött a Pz III és IV gyártása (vagy legalább is küszöbön állt). Tudatosult bennük, hogy jó irányba indultak el (bár a BT-2 esetén az oroszok által alkalmazott döntött páncélzatot elfelejtették figyelembe venni. Ez érthető, mivel akkori pct-lövegeik még az azonos vastagságú függőleges páncéllemezt sem voltak képesek átütni.). Ezen összecsapások következménye lett a Pz IIIA gyártásának szinte azonnali felfüggesztése, és a 37mm-es ágyú 50mm-esre cserélése, aminek rövidcsövű változata a T-34/KV-1 megjelenéséig bőven elég volt a szovjet hk-k ellen. (A Matilda (II) és a Char B széria nem ér! Azokkal kapcsolatban szinte semmiféle információjuk nem volt, az orosz eszközökről viszont komoly ismeretekkel rendelkeztek a korábbi közös fejlesztőprogramok révén.) És felismerték, hogy a páncélosegységek mellé támogató gyalogság szükségeltetik!
Pedig ugyan abból indult ki mindkét fél. Hogy ki értékelte megfelelően az eseményeket? Ez a Barbarossa során kiderült. Az oroszok annyira sem voltak képesek, hogy a korábbi német hadjáratok (Lengyelország, Németalföld, Skandinávia, Franciaország) eseményeit elemezzék. Már akkor rá kellet volna jönniük a saját hülyeségükre.
Amennyiben (szerinted) nem fontos a járó motor kérdése, és ezt a németek is így értékelik, akkor nem okozott volna nekik problémát az orosz hk-magasabbegységek két-három Tigerrel való megtámadása. Hamar rájöttek volna mekkorát tévedtek! Ezekben az egy-két-három-négy Tiger lever egy egész páncélos-százaadot esetekben egy közös vonás van: minden esetben álló, vagy vonuló egységek ellen, meglepetésszerűen indított támadás esete forgott fenn. Soha sem támadáshoz szétbontakozott csapatok ellen zajlottak ezek a rajtaütések! (Ehhez hasonlítható az SAS Észak-afrikai tevékenykedése. Ott is kicsiny csapatok mértek megsemmisítő csapást jóval nagyobb német egységekre. Hogyan is? Meglepetésszerű támadással bázisok és az ott tartózkodók ellen. Sohasem harcolban álló csapatok ellen! Amennyiben időben észlelték a jelenlétüket, azaz elveszett a meglepetés ereje, bizony csúfos kudarcot vallott a bevetésük. Ugyanilyen körülmények között lőtték ki Wittmann-t Villers-bocage-ban. Volt olyan önelégült-hülye, hogy visszament. Addigra a britek komoly védekező állásokat építettek ki, köztük csapdapozíciókkal (ami szintén a meglepetésre épül) amikben Firefly-t is alkalmaztak. Eredmény közismert. A pontos számok: 13(!) Tiger, 29 megsemmisített angol hk (összesen 48 jármű, 255 fő szövetséges veszteség (sebesültek, halottak)). A Firefly kilőtt két Tiger-t, egy harmadik ráborított egy falat (magyarul csak harcképtelenné tette, nem semmisítette meg). A második támadásban (kiépített és felkészült erők ellen) a Tigerek egy hk-t sem tudtak kilőni! Annyira nem lehengerlő arány, mint azt mondani szokták. (forrás: Dr. S. Hart & Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, Hajja & Fiai, 1999, 184. oldal)
[Szerkesztve] -
szicsu
őstag
még találtam néhány leírást
''Egy Tiger-t egyszer, valamikor 1943-ban, 227-szer találtak el páncéltörő puskával, 14-szer 52 mm-es páncéltörő ágyúval, 11-szer pedig 76,2 mm-es löveggel, de még így sem sikerült átütni a páncélzatát''
Egy Tunéziában zsákmányolt Tigrist az angolok alapos vizsgálatoknak, teszteknek vetettek alá, melynek eredményeképp a hadmérnökök az alábbi jelentést továbbították a brit hadvezetés felé:
''A Panzerkampfwagen Mk6 Tiger harckocsi lövegtornya nagyon stabil, mind előre-, mind oldalirányba történő tüzelés esetén. A löveget teszteltük 1100 yardra lévő álló célpont ellen. Az első lövés után iránykorrekciót hajtott végre a lövegkezelő, majd további öt lövést adott le, amelyekből öt közvetlen találatot ért el. A teszt folytatásaként a lövegkezelő 15 mérföldes sebességgel mozgó, 1500 yardra lévő célpontra nyitott tüzet, az öt lövésből három ért el találatot. Ezt követően 1600 méterre helyeztük el a célpontot, amelyet a negyedik lövés semmisített meg. Teszteltük a legnagyobb tűzgyorsaságot, amely során 39 másodpercet vett igénybe négy lövés egymás utáni leadása, ez az eredmény jóval nagyobb tűzgyorsaságot tanúsít, mint amelyre a mi nehézpáncélosaink képesek. A Tiger-ről megállapítottuk, hogy mindent egybevetve egy kiváló harckocsi, egyszersmind elrettentő erővel bíró eszköz, amelyet nem szabad alábecsülni. Véleményem szerint a Panzer Mk6 Tigris harckocsi jobb tulajdonságokkal bír, mint a saját alakulataink rendelkezésére álló Sherman harckocsik. A nagy sebességű lövege lehetővé teszi, hogy a mi 6 fontos lövegeink hatótávolságán kívülről nyisson tüzet. Könnyűszerrel képesek megsemmisíteni a mi páncélosainkat akár 1000 yardnál nagyobb távolságból. Nem tudok olyan esetről, mikor egy Sherman képes lett volna kilőni egy Tiger harckocsit 300 yardnál nagyobb távolságról. A német páncélosok java légitámadások vagy mechanikus problémák miatt veszett el a csatamezőn, míg saját harckocsi-veszteségeink 85 százalékát német harckocsik és páncélelhárító lövegek okozták. Előfordult már, mikor egy lövés lepattant a Sherman páncéljáról, de túl sok olyan esetnek voltam szemtanúja, mikor az M4 lövedékei pattantak le a Tiger vastag homlokpáncélzatáról. A mi lövegeink nem rendelkeznek a nagysebességű német lövegek páncélátütő-erejével. Bizonyításul hivatkozok egy esetre, amely 1943 februárjában történt. A Sherman-ek által közvetlenül szemből kilőtt AT [páncélelhárító] lövedékek lepattantak a Tigris vastag páncéljáról, és saját egységeink csak úgy tudták megállítani a német harckocsit, hogy az egyik M4 közvetlen közelről rálőtt a lánctalpra.''''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#65675776
törölt tag
A páncéltörő puskák (mint PTRD, PTRS) már a Pz III ellen sem értek szinte semmit. Nem igazán értem ezzel miért foglalkoztak egyáltalán a szövetségesek. Az 52mm-es ágyú megint elég hurka volt. A 76,2 már egy érdekes kérdés. Melyik ágyúról van szó és milyen irányból. A Sherman-ekben alkalmazott M1(A1) 76mm-es pct ágyú 500-600m környékéről szemből át tudta ütni a Tiger teknőjét. Hátúlról több mint 1500m-ről volt hatásos. A brit 17pdr (pounder - fontos, azt mutatja milyen tömegű lövedéket lőtt ki) viszont közel egyenértékű volt a KwK42-vel! Halálos fenyegetés a Tigerre nézve minden irányból. A 6pdr viszont tényleg gyenge volt.
A Shermant a a Tigerrel összevetni elég övön alúli. Nem egy kategória a kettő. A nyugati szövetségeseknek nem volt komoly nehézhk-ja a Pershing megjelenéséig. A Churchill nem volt alkalmas hk-k elleni harcra. A Cromwell-család elavult technológiával készült (szegecselt páncélzat). A Pershing már elég komoly hk volt: korrekt páncélzat, kitűnő 90mm-es ágyú (közelítette a KwK43/3-at), kitűnő mozgékonyság. Az utóbbiban az egyik legjobb volt a II- vh hk-i közül. Csakhát későn és kevés. Ami érdekessé tehette volna a vh végi csatákat, az a Centurion. '45 első felében került rendszeresítésre, csak a hadszintérre már nem ért el (Dániában bevetették, de ott harcok már nem zajlottak). Kitűnő es tartós konstrukció volt, az izraeliek még '82-ben Libanonban is bevetették, ahol alig maradt el a T-72-től! Persze erőteljesen korszerűsített formában: 105mm-es L7A3 löveg (a legkiválóbb 105-ös, amit valaha is építettek!), ERA, erősebb motor. Mindenesetre a kezdeti szériák is komoly eszközök voltak. A ruszkiknak ott volt a Sztalin sorozat. Mindenben felűlmúlták a Tiger-t! (A Vorosilovokat inkább hagyjuk.)
A tunéziai vizsgálat vezetett egyébként a Firefly kifejlesztéséhez. Ez azért nem volt annyira nehéz: az amerikaiak már akkor is beletervezték a hk-ikba a továbbfejlesztési potenciált. A 75mm-es M3 ágyú és az ahhoz tervezett torony alapvetően átmeneti megoldásnak készült, amíg nem sikerül egy kellően stabil tornyot fejleszteni az M1(A1) löveg számára (az oroszok imádták ezt az ágyút, ami sokkal jobb volt az F34-nél). A késői csapatokhoz kerülése a 76mm-es ágyúnak szinte kizárólag a hkegységek vezetőinek tudható be. Ellenezték egy új ágyú rendszeresítését (szimplán lusták voltak megismerni a régi jól ismert helyett. Normandiában rájöttek. Akkor hirtelen el kezdték szorgalmazni a gyártását.) Maga a fegyver/torony '43-ra kész volt. -
-
#2301
JagdPanther
aktív tag
szicsu
#2300
-
#65675776
törölt tag
Ha megnézed a test hátulját, akkor láthatod, hogy dobozszerű. A T-34-é viszont lefelé lejtett. (Trapéz alakű a test felső része. Az egész két hosszabbik alapjával egymásra helyezett trapézhoz hasonlítható.) Nem összetéveszthető. A cső egyértelműen nem nagyobb 50mm-nél, ugyanis túl filigrán egy orosz 76,2-hez képest. A T-34/76 (leszámítva a T-34-43-at) és a KV-1 esetén a cső nem nyúlt túl a testen. A képen látható hk-nál viszont igen. A lánctalp miatt nem lehet BT. De lehet tévedek. Amit csak most figyeltem meg, az az, hogy a homloklemez ék alakú. Az ék éle túl alacsonyan van ahhoz, hogy KV-1 legyen, annak ugyanis a feszítőgörgő tengelye fölött van ez az él. Akkor lehet mégis T-34? Most már én sem tudom. Kár hogy a farrész ennyire életlen a képen.
-
#65675776
törölt tag
Szél segíthet, és nem kell feltétlenül szétpörgetni a motorokat sem. Emellett a domborzat is sokat megfoghat. Emellett a front közelében mindig erős a zaj. Már az is meglepetés lehet, hogy ott tűnsz fel ahol nem számítanak rád.
Mi-24-gyel tényleg nem lehetett meglepetést okozni: az afgán harcosoknak mindig volt legalább 3-4 percük felkészülni a méltó fogadtatásra mielőtt a Hind odaért volna.
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Na. Kis szünet után újra itt...
szicsu (2251. hsz.):
''Lehet, hogy misztifikálok,de akkor is a tigrisek a megjelenésükkor szinte legyőzhetetlenek volta.''
Nem-nem-nem, nincs bajom veled!
Magamat idézve (2240. hsz.):
''Kifejlesztése és gyártása szükséges volt, hogy az 1943-as évben átvegyék a kezdeményezést a német páncéloscsapatok a harctéren (önbizalom terén pláne), de nyílvánvaló hiányosságait idejében fel kellett volna ismerniük, és 1944. januárja körül leállítani a költséges gyártását (csakhát a gigantománia).''
Mindettől függetlenül, jól kiképzett, begyakorolt személyzettel, összeszokott szakasszal, ill. századdal (mert egyedül szart sem ért, 1 század meg 1944 közepétől ritkán volt teljes, 12 db-os...) komoly tekintély volt a harcmezőn, amíg működött!
De ha lerohadt, komoly logisztikai problémákat generált a mentése!
Vontatása nem volt egyszerű, a maga közel 57 tonnájával. 3 db FAMO (Sd.Kfz. 9) kellett a vontatásához, vagy 2 db társa (v. Bergepanther-ek). Ha lehetett (volt rá idő), a többi üzemképes nehézhk., vagy Panther-ek is ''vontatókötélre vették'', de ezzel a saját kocsijukat kockáztatták (hajtáslánc), amit pedig a hadvezetés nem tolerált. Inkább 1 db vesszen oda, mint 2-3.
Vontatáskor minden esetben a kardántengelyt lekötötték a motor főtengelyéről. Ez a mai napig így van minden nehezebb jármű esetén (kb. 4 tonna feletti tehergépjárművek).
Ha nem álltak rendelkezésre sem a FAMO-k, sem az ''idő'' - ami a vh. vége felé már jellemző volt -, akkor felrobbantották a pics-ba.
A mozdítható és újra felhasználható alkatrészeket kiszedték belőle (motor, váltó, lőszerek(!), rádiók, géppuskák-géppisztolyok, stb.) és buummm.
Emígyen egy rossz váltás, egy rosszul megválasztott terepszakaszra hajtás (emberi mulasztások), vagy komoly harci sérülések elszenvedése miatt a drágán és lassan legyártott harckocsiknak annyi lett!
Királytigrisek (Tiger B) esetén már vontatórúd volt a bevett szokás, de ott már, ha nem volt reális esély a mentésre (1944 közepétől), szétlőtték a többiek (természetesen kibelezés után). De vannak (magyarországi?) fényképek, amiken 2 Királytigris vontató rudakkal vontat egy 3-at. Természetesen úton.
Amelyik elsűlyedt a sárban lánctalp-tetőig, azt szétlőtték, menthetetlen volt.
Idézet Roger Ford: A Tigris harckocsi c. könyvből (35. o.):
''Az angol hadsereg egyik jelentésében, melyet hadifoglyok beszámolói alapján készítettek, azt olvasni, hogy a fogaskerékház és a kormánymű meghibásodása a Tigrisek kiesésének leggyakoribb oka. Egy alkalommal egy 16 Tigrisből álló megerősített század, miközben az Olaszországban észak felé előrenyomuló ellenséget igyekezett feltartóztatni, egy nap alatt 15 harckocsit veszített. (Akkoriban ez majdnem egyhatodát jelentette az Olaszországban levő nehézpáncélosoknak.) Ezek közül kilencet az erőátviteli rendszer hibája miatt kellett megsemmisíteni, kettőnél a lánctalp a lánchajtókerekek közé csúszott.''
Ez utóbbi kettő eseténél, ha volt idő a javításra úgy végezték, hogy szimplán lerobbantották a láncot a meghajtó kerekekről / alól (legelső kerék). Ezzel szét ment a hajtókerék egy része is, de a csere nem gond, ha van honnan.
Az idézet itt megszakadt, nem írja tovább a jelentést, mi lett a sorsa ennek a két kocsinak. Úgy írja, hogy elvesztették, így feltehetőleg nem volt idő a javításra, szétlőtték / felrobbantották a kocsikat.
Az megint érdekes dolog, hogy az Afrikában harcoló, valamint a Szicíliába vezényelt Tiger-ek közül mindössze 1 db tudott átjutni az ''olasz csizmára'', a többi elveszett...
''Ha ez így igaz akkor kár volt őket gyártani''
Bizony így.
''A háború végefelé megjelentek az elhárítására szolgáló technikák is és a tekintéy a háború végére megkopott.''
Már a közepén is! Olvasd el a Guderian-tól idézett szöveget (2249. hsz.). Már akkor, 1943. áprilisában sem állt ez fenn!
És akkor még a T-34/85 nem is volt bevetve (1943 vége)!
daa-raa:
2254. hsz.:
Futómű igaz, elb@sztam...
''futómű: járműveknek (közúti, vasúti jármű, repülőgép) a jármű és az útfelület, vasúti sín, v. a talaj közötti terhelésátadó kapcsolat létesítésére, a jármű gördülő mozgatására és vezetésére szolgáló szerkezeti része. Kerekekből, tengelyekből, csapágyazásból, fölfüggesztő-, rugózó- és lengéscsillapító elemekből, lánctalpas járművek esetén ezenkívül lánctalpakból áll.''
Akadémiai Kislexikon (Akadémiai Kiadó Budapest, 1989.)
''Egy 10mm-es lemezről nem fog lecsúszni egy lövedék, hanem simán átüti. Akár mennyire döntöd meg.''
Az előtét lemez csak kumulatív lövedék ellen hatásos, az meg nem szokott ''csúszkálni''. ''Elműködtetésről'' már te is hallottál... (ha a Pz IV H/J-nek elég volt 8 mm függőben a tornyon, ennek doszt elég a 10-es döntve; amúgy állítólag a Tiger-ekre is pakoltak ilyet, de én még fényképet nem láttam erről)
Az meg nem kifogás, hogy a lemezeket leszaggatta volna a lökéshullám. Azért voltak már akkor is csavarméretezési elméletek, hogy alkalmazzák őket, és meg is tették volna.
Ez egyébként lényegtelen, csak egy (általam felvetett) elmélet. Nem azt az utat követték, mint amit az izraeliek 30 évvel később (ld. Merkava). Ők legalább okultak az elődökből.
Tiger:
''Ha figyelembe vesszük a homlokfelületet, akkor könnyen belátható, hogy annak egyik legkisebb része az általad említett rész. Még a teknő és a föld közt is több hely van. Van 66°-ban döntött 100mm-es része is.''
Ez marhára igaz, ez meg a te szájízed szerinti. Mégis a szemből ért találatok java része (csak egy számot írok: kb. 80 %) épp az általam említett homlokpáncélt érte (Guderian is ezt emlegeti)! Azért írom hogy java része, mert a monográfiák képein frankón látszik, hogy nem az alját lötték, hanem a felső homlokpáncélt és a torony homlokát (lövegpajzs). A vezető / rádiós előtti közel vízszintes (kb. 15°-os) lemezen alig láthatók lövésnyomok (a kumulatív okozta ''vályút'' meg még t'án nem is láttam)!
Szóval átüthetőség szempontjából épp ezt a lemezt kell(ene) nézni. És nem véletlenül erre a lemezre pakoltak fel a frontokon kiegészítő páncélzatként pót-lánctalp szemeket, mert a szovjetek ''bekopogtattak'' rajtuk derekasan!!!
Az alsón - amit te 66°-osnak írsz (Spielberger szerint 75°, vtg. 100 mm) -, meg a tornyon körben a lánctalp szemek tényleges tárolási helye volt, így oda amúgy is raktak.
''Egyébként a vsz dolgok mik lennének? Ha a virtuálisan megnövekedett vastagságra gondolsz, akkor azt ''kissé'' elszámoltad! Panther esetén ez 139,48mm (35°), Tigernél 101,25mm (80°) - 109,46mm (66°). Összekeverted, hogy melyket honnan mérik: (...)''
Nem kevertem össze, csak valakik megint nem dolgoztak jól!
A Dr. Matthew Hughes - Dr. Chris Mann féle ''A Párduc harckocsi'' könyv 92. oldalán levő technikai adatalapot néztem, ahol 55°-ban döntöttet írtak!
Nem is gondolkodtam, csak elfogadtam tényként. Az orosz Tornado pedig 30°-ot ír a felsőre, az alsóra 35°-ot!
Spielberger könyve (Panther & Its Variants, 248. o.) 80 mm-t ír 35°-ban döntve a felsőre, 60 mm-t 35°-ban az alsóra...
Ha a rajzokat mérem, ott is 35°-os döntésben van rajzolva a felső lemez...
Ennyi.
Ha 55°-kal számolsz, akkor annak a vízszintes vetületi vastagsága 98 mm (80 mm / sinus55° = 97,66 mm),
ha pedig 35°-kal számolsz, akkor 139 mm (80 mm / sinus35° = 139,47 mm).
Egyébként észre vettem több hibát a Tigris és a Párduc könyvekben, de majd a fordítóval konzultálok szombaton...
(még lehet dedikáltatom is )
Na jó, ez ''futtatás'', abba is hagyom.
''Guderian kicsit nagyobb elme volt mint te, ezt ne feledd. És szívén viselte a rábízott fegyvernem sorsát.''
Ezt a szöveget meg megint nem értem, miért írtad! Írtam én egy szóval is, hogy nem így van? Olvasd el újra az idézetet tőle és a szövegkörnyezetet!
'' ''... a felfogás, miszerint a Tigris sebezhetetlen, hibás. A Pz. Kpfwg. VI Tiger páncélzatát az orosz 7,62 cm-es ágyú hosszabb csövű változata kedvező becsapódási szög alatt szemből 500 méterről, oldalról és hátulról 1.500 méterről is átütheti.''
Heinz W. Guderian, a páncéloscsapatok főszemlélőjének 1943. április 20-án kelt levele.
És ez 1943. áprilisa!''
A kiemelés az én művem!
No és miért is írtam ezt be?
Hát szimplán azért, mert ha már Ő 1943 áprilisában így látta a dolgokat, akkor nem értem, ma egyesek miért látják mindezt másként (miért ''istenítenek''?)?
És erre írtam a lemezek vízszintes vetületi vastagságát (vsz.), amit te ''vírtuálisnak'' írtál.
A Tiger-é 101,24 mm (100 mm, 81°), a Panther-é 139,47 mm (80 mm, 35°), a Tiger B-é 233,35 mm (150 mm, 40°).
De tovább idézem Számvébert (Nehézpáncélosok, 11. o.), ő Hahn-t, ő pedig Guderian-t:
''(...) A gyalogság számára megjegyzi továbbá: ''A Tigerek az ellenség megfigyelői előtt nem maradhatnak rejtve. A tapasztalatok szerint magukra vonják minden fegyver tömegtüzét, de különösen a tüzérségét. Az a gyalogság, amelyik fürtökben kapaszkodik a Tigerekre, elveszett.'' ''.
Részlet Heinz W. Guderian, a páncéloscsapatok főszemlélőjének 1943. április 20-án kelt leveléből.
Számvéber idézete: Hahn, Fritz: Waffen und Geheimwaffen des deutsches Heeres 1933-1945. (Koblenz, 1987, Band 2; 56-57. o.)
Sok Tiger lett tüzérséggel kilőve. Felül 25 mm-es lemezek voltak, amit gond nélkül átütött a 122 / 152-es lövedék...
Szóval ennyit a Tiger-ről, meg Guderian véleményéről.
2255. hsz.:
Sherman:
A Sherman-könyv nincs meg (ez nem mentség), egy régi Modell&Makett-cikk derengett fel emlékeimben...
''(nesze neked saját kútfő!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)''
DE, LEGALÁBB motiváltalak arra, hogy felemeld és megnézd azt a könyvet!
Sturmtiger-ekkel kapcsolatban egyezik a vélemény (lásd 1914. hsz. utolsó előtti bekezdése), csak a több iránybóli infó miatt írtam le (egy infó <csavar>, nem infó <csavar>, ld. Douhet-cikk)! Legalább utánanézel.
Sőt! A típus oly annyira ''0 széria'' volt, hogy nem volt ''Sd.Kfz.'' besorolása sem!
Az AJ Press - Tankpower No.16 kiadványa szerint tömege 65 tonna volt (39., 51. o.) (az eredetié 57 t...).
A neve ''érdekes'':
Sturmtiger, Panzermörser, Sturmpanzer VI, Tiger-Mörser, Sturmmörser 606/4, ''38 cm RW61 auf Sturmpanzermörser Tiger'', Gerät 21-562.
Átadás:
1943. október 20.: Hitlernek bemutatják a prototípust Arys-ban (ma Orzyszu, Lengyelo.).
1944. augusztus 13-szeptember 21.: 12 db (a protoval együtt 13 db).
1944. december: újabb 5 db.
Összesen: 18 db.
Ránk maradt 2 példány:
gy.sz.: 250174, Museum Sinsheim (Németország) (''páncél(os)sárga'' színű)
gy.sz.: 250043, Tank Museum Kubinka (Oroszország) (ezt már 3 színben is láttam fényképen: 1féle szabadban, 2féle színben fedett térben)
Egyik Haditechnika is írt róla (úgy rémlik, a rajzok az AJ Press - Tankpower 16-ból valók, ill. azok átrajzolása), nézd meg, melyik...
''Amennyiben nagybetűvel írod a ''Zwischenlösung'' szót, akkor az a JPz IV elődtípusát jelzi (JPz IV/70 (A))! (A mint Alkett)'' (2244. hsz.)
''A Pz IV F1 volt zwischenlösung, a rövid csövű löveg miatt.'' (2255. hsz.)
Ez tévedés és szimplán csak blöff.
Miért is?
Azért, mert a ''Zwischenlösung'' szó összetett szó. A német nyelvtanban az összetett szavak nyelvtani jellegét (nemét, ragozását, szófaját) mindíg az összetétel utolsó tagja, az alapszó (das Grundwort) határozza meg.
Jelen esetben az összetétel utolsó tagja a ''Lösung'' szó, ami bizony főnév és mint olyat a német mindíg nagy kezdőbetűvel ír. Ráadásul nőnemű (e Lösüng, -en), így az összetett szó neme is nőnemű, valamint szófaja is főnév lesz, mivel az utolsó szótag (az alpaszó) is az.
Tehát: e Zwischenlösung, -en.
Magyarán (vagy inkább ''németén'') a ''Zwischenlösung''-ot mindíg nagy kezdőbetűvel kell írni, mert főnév.
Remélem elég szabatos voltam.
Forrás: Karácsony Lajos - Dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 428. o.)
Amúgy így írtam (2240. hsz.): ''(...) nem volt más, mint egy Zwischenlösung, (...)''
Tehát ''egy'' és nem ''a''.
Ha ennyire ''penge'' vagy németből, szívesen adok 1-2 II. vh-s katonai Merkblatt-ot (tájékoztató), fordítsd már le nekem, marha jó lenne.
''Nem ''elvietnamizálja'' hanem simán ''vietnamizálja''!''
Ez viszont most ''nem nyert''. Véleményem szerint az ''elvietnamizálja'' helyesebb. De ez megint tök lényegtelen.
Az, hogy miért Nixon lett a befutó, megint más tészta.
Egyébként kénytelen volt betartani ezen kijelentéseit, mert különben hamar leváltják (a gazdaság meg a csőd felé zuhant). De egyébként is beírta nevét a történelembe a Watergate-székházzal...
mityku:
''Gyantusz: nem lehetséges, hogy daa-raa néven is te irogatsz??? (bocsi!)'' (2209. hsz.)
Ez nagyon zsír szöveg. Már mások is kérdezték, nem-e ő a bátyám, de nekem meg az az aljas rágalom...
2258. hsz.:
''Tehát nem okoskodni akarok.''
A vitatkozás nem ''okoskodás'', szimplán véleménycsere és meggyőzés!
A veszekedés már egy agresszívabb forma...
2262. hsz.:
''Tényleg amit a Balatonból kiemeltek egyik éven, arról tudni valamit?
Elkezdték a helyreállítását vagy ami maradt belőle az tovább rohad a szabad ég alatt? Egyszer jó lenne egy darabban látni ép állapotban. (álmodozni jóóó )''
Érdekes sztori: a szállító járműre való felrakás közben a sorállományból toborzott ''mentőcsapat'' daruról a földre ejtette a Sturmovik-roncsot (Il-2M3) kb. 2 méter magasból! Főtartók megnyekkentek egy kicsit... (ld. AERO magazin 1999/6., 8. o., 1999/7. 57-61. o.)
Jelen tudomásom szerint a szolnoki Repülőgép Múzeumban található valahol (állítólag fedet helyen, de még nem láttam, nyáron remélhetőleg útba ejtjük).
Még van róla egy cikk, de most nem bányászom elő.
Punka György szerint az Il-2-ből a II. vh. végéig 36136 db készült.
''Ma megvettem végre a Végső visszaszámlálást (szintén 990Ft by: tesco), abba is van 2 vh.) [egy pici] ''
Húúú, az nagyon fajint film!!!
Komolyan, mikor itthon levetítették az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején vagy kétszer, a lakótelepen (kertvárosi övezet) komoly családi program volt megnézni! Emlékszem, mindenki kofircolt retkesen hazafelé, hogy megnézze, aztán másnap másról sem lehetett hallani a suliban (ált. isk.), hogy milyen frankó volt...
Wazzeg, már megint ordítanak a toronyból:
Alaaaaaaaaaaarrrmm!!!
<riadócsengő szó>
Fluuuuuuten!
Az őrszemek kiszúrtak egy Liberator-t.
Úgyhogy megyek, rohanok én is előre az orrba...Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
) amelynek címe: Hitler árulója. ez azt ecseteli h milyen szovjet kémhálózat és hol működött a 2. VH alatt, és hogy ki szolgáltatta a létfontosságú információkat Moszkva számára a német hadsereg állapotáról, helyzetéről, terveiről. közben ki-kitér a történelmi hátterére a dolgoknak. érdekes könyv, ajánlom mindenkinek(igaz cask az első 200 oldalt olvastam el eddig idő hiányában)
>
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- BestBuy topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Autós topik
- Plazma TV topic
- Politika
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- EA Sports WRC '23
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen